Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-20 / 77. szám

2. oldal. BACSMEGYEiNAPLÓ 1923. március 20. r<jyé:& teszi függővé további ál­lásfoglalása;. A demokrata-párt jobb­­szárnya a passzivitás ellen A dörnGkrata-párt jobboldal? cso­portja. hír szerint. mozgalmat kez­dett zz irányban, hogy a demokrata­­várt ne vonuljon passzivitásba. A mozgalomban résztvev ö képviselők azon az állásponton vannak. hogy a demokrata-párt a szerb kisebbséget Képviseli csupán és ezért a szerbség nevében nem reprezentálhatta a lár­vátokkal való megegyezés gondola­tát. A képviselők attól félnek, hogy a kormány az ui választójogi javas­lattal olyan intézkedést is törvényre emel. amely szerint azok a képvise­lők. akik bizonyos ideig nem teljesí­tik képviselői kötelességüket, e'vc­­ssitik mandátumaikat. Politikai kö­rökben nagy érdeklődéssel várják a mozgalom kifejlődését. A miniszteriem es elfogadta a lakástar z>ény terve z -' -i A minisztertanács esti ülésén, a mely kilenc órakor ért véget, politi­kai kérdéseken kívül, főleg a lakás­törvény-tervezettel foglalkozott a szociálpolitikai miniszter, i'letöleg a miniszterközi bizottság jelentése alapján. A minisztertanács elfogadta a tervezetet, amelyet a szociálpoliti­kai miniszter pénteken fog ismertet­ni a sajtó képviselői előtt. Megszüntetik a vajdai.ági városi fSi-püni állásokét Az u.i költségvetési tizénkettedrö! szóié törvényjavaslat amelyet a kormány a parlamentnek a közel jövőben fog beterjeszteni, mir* érte­sülünk. nagyjelentőségű intézkedé­seket tartalmaz. A ti zenke tied-ja­vaslat egyik szakasza ugyanis mee­­szünteti a vajdasági városok főispi­­ni állásúk, ame’yekeí tuVdonkéwrn az uj tisztviselőtörvény már végleg eleiieU. minthogy a városi főispánok munkaköre és hatásköre oly cse­kély. hogy ezeknek az állásoknak jeni artás át semmi sem indokolja. Az nj tizenketied-javaslat, hír sze-J városi közigazgatás fontos állásairól tint, csupán a szubotteai főispánt ál last tartjd fenn továbbra is. a töb­bieket. a noviszadit. a ounesevóit. a szomborit azonban megszünteti. A egyébként annak ideién az ui városi törvény fog gondoskodni, amelynek kidolgozása most folyik a belügy­minisztériumban. UjSszervezik a noviszadi kereskedelmi kamarát A kamara eioterjeszíeitc az uj adó’F. ve'o-bizottság tagjait nap nyitva tartandók — vasárnap tarthafhassák üzletei­­e» volt szociálpoü- 924 október iS-án tudvalevőleg a szi­­rnunkasziinetet ren­­eienlegi szociálpoliti­kai miniszter ezt a rendeletet 10-én hatályon] kívül Helyezte. Ezidőszerint a vasárnapi üzletzá­­rási semmiféle törvényes rendelke­zés sem szabályozza dólelő' két nyi ti kai kelt rendele goru v délié el. de A fisz e i ség es asszony Irta: Beczéssy Judit Négy óra volt mikor Olga kisasz­­szony kiszállt a fürdőből és rózsás bőrét bedörzsölte odkoiónnal. A kis fürdőszoba betelt az erős illattal, szinte szédült tőle, mégis jó volt ez a bágyasztó bódulat. "gy félórára még vissza bujt az ágyba, hátha el tud aludni, estére friss és szép akart lenni. De hiába húzta Aliig takaró­ját, hiába szorította össze szemhé­ját, az álmot elkergette a sok kusza gondolat antik úgy hajszolódíak agyában, mint kiszabadult gyerme­kek a tavaszi réten. És a szive is bolondul vert. . Nem, így nem lehet pihenni. Valami közömbös dologra szeretett volna gondolni, de mind­egyre csak az este járt az eszében. Az ura három napra Becsbe uta­zott és őt nem vitte magával. Itt­hon hagyta, mint egy gyereket, aki útjában van a nagyoknak. Hát ad­hatott volna erre méltóbb választ, mint hogy megígérte Janinak, hogy ma, az utolsó este, vele fog vacso­rázni. Nem itthon, mert az ura már holnap megtudná és Pesten sem. ahol lépték-nyomon ismerősbe bot­­lik az ember, odaát Budán, egy el­dugott kis kocsmában, ahol ketten lesznek és majd hallgatja Jani sze­relmes ostromát. Aztán Jani háza­lásén. Remélhetőleg haza, ámbár ki tudja, azt mondják, az első lépés után jön a második, how aki elin­dult egyszer, annak nincs megállás. és ő ma elindul. Máig még felelhet­te Jani könyörgéseire: nem, nem, én tisztességes asszony vagyok . . . De ma este vacsorázni megy vele es aztán már talán nem i$ lesz töb-A noviszadi kereskedelmi és ipar­kamara -- amelynek vezetőségét és igazgatótanácsát a kereskedelmi mi­niszter nevezte ki — elhatározta, hogy funkcionáriusait ezentúl vá­lasztás utján kivánia a kamara élére állítani. A kereskedelmi miniszter a kamara ezirányit felterjesztését most jóváhagyta és igv a kamara ez év őszére máris kiírja a kamarai választásokat, amelyeknél az eddi­ginél lényegesen nagyobb kénviselet jut a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó kereskedőknek és iparosok­nak. A kamara vezetősége az adókjve­­tő-bizittság működésének felfüg­gesztésével teremtett ui helvzet fá­radozik tisztázásán A kamara be­szerezte a beogradi és zaerebi adó­kivetések adatait, amelyek a vajda­sági kereskedelem és ipar adópana­szainak indokoltságát bizonvitiák. A zagrebi adókivetésekből kitűnik, hogy amíg például Zacrebban a leg­nagyobb kézmüárucég . 6.750.000 di­nár f irgalom után van megadóztat­va. Novfszäd-on több kézniiiárucég­­n'l 30 miliő dinár forgalmat vettek adóalapul. De nemcsak a kézmüáru­­szakmában. hanem átlagosan is aránytalanul magasabbak a növi­­s/adi megadóztatások. Európában a jómódú kereskedők átlagosa©, 35 százalék adót fizetnek — a Va’da­­rágban 70—60—90 százalékig terjed a megadóztatás. A kamara a pénzügyminiszter fel­szólítására elkeltette az uj adó­­kivető-bizottság összcáO fisára vo­t'd tisztességes asszony. Giga nem akart ezekre gondolni. Főit, hogy elveszti a bátorságát, pe­­dig kíváncsiság is hajtotta, meg a bosszú is a bécsi ut -miatt, Hogyan könyörgütt neki, hogy vigye magá­val. de nem . . . Hát ö meg meg­mutatja, hogy nem lesz tovább ha­mupipőke. belefáradt nem lesz töb­bé »kényelmes« feleség, most elin­dul a kaland felé. Csipkés batisztok között váloga­tott, a legszebbeket kereste. Nem akarta végiggondolni: miért. Jó volt ig- öltözködni, belső kis remegés­sel, izgalomban. Összerezzent, mi­kor kopogtak az ajtón. — Nem lehet. Ki az? — Én vagyok, a írajlejn. elmehe­tek egy félórára a varrónőhöz? Ha ma nem próbálok, nem lesz vasár­napra kész a ruhám. — Most? — gondolta, — éppen most? — De nem akarta elkedvetle­níteni. Olyan jó Mancikához, nem is tudna nélküle hová lenni. — Hát csak siessen vissza és Mancikát hozza be addig, itt eljátszhat, mig ö fésülködik. Mancika eleinte megvolt csend­ben, de Olga asszony csakhamar észrevette, hogy a divatlapját szab­dalja ollóval. Álig vette ki a kezé­ből. nyafogni kezdett. Maradj szépen csendben atiyus. most nem ér rá veled játszani. Al­tass babát. — De nvg felöltözött, minden darabot Mancika kezéből kellett kimenteni, A púdert kiöntöt­te, a szájpirrf tót a tükörre kente, f> cipőt összetaposta, Sok baj volt Mancikával. Űzötten, kimerültén roskadt a székre, hogy a körmeit rendbehozza. Közben folyton az órát leste Háromnegyed, már jöhetne. natkozó javaslatát, mely szerint bzettság tagjaiul, a kereskedők ré­széről Popovics Rackot. helyettes Dungyerov Síevánt az iparosok ré szerel Faith Gyula malomtulaj nőst és helyetteséül Magin Jóvá vendéglőst hozta kinevezésre latba- A pznzügyigazgatöság a zoítság elnökéül Radöszavli Steván mérnököt, a város á maga 1 részéről az adókivető-bfzottság tag* ? iául dr. Cs'.rics Milán ügyvéd kine-j ve'ztetését hozta javaslatba. A kamara a kamarai választások! megejtéséig dr. Köbéi Iván Jovano-1 vies T. Milán és Pavlovics Mihály j helyébe a kamara tagjaiul Francuski. Milán bankigazgató. Faith Gyula malomtu’ajdonos és Czidlik Ferenc cipész kineveztetését hozta javas­latba. A kamara végül terjedelmes meg­keresést Intézett Bácsmesve főis­pánjához. továbbá a szuboticai. no­viszadi és szombori reridőrtőkapi­­íány'ágokhoz. amelyben számtalan, de főleg Szenta.' Mól és Ada !eg­­yjíatbkeletü panaszaira való hivatko­zással arra 'cári a hatóságokat, hogy az üz'etzárásról legközelebb megje­lenő rendelet kibocsátásáig is egy­ségesen és egyöntetűen állapiba meg. hogy az üzletek vasárnap pp ész napon át zárva tartandók. Ki­vételt csak a friss gvümölccsal, zöldséggel, friss hússal, friss hal'ab teiiel’és tejárukkal kereskedő z'el* miszerüzletek. a fodrászok és a do­hánytőzsdék képezzenek, amelyek a tőzsdéket kivéve — melvek egész Elitéit rab ftrgyalás a subotieaí törvénysrékea Búza Ferencet ez év január hó 13-án öréses lopás bűntettéért négy évi toure ítélte a bíróság. Miután a ki­szabott büntetés még nem jogerős, Búza Ferenc vizsgálati fogságban van a szuboticai törvényszék ügyészségi fog­házában. Búza tagja volt egy veszedel­mes tolvajbandáiiak, amely sok dolgot adott a rendőrségnek, amíg sikerű.t a banda tagjait elfogni, de kettő-három megszökött és máig sem került ele. Loptak motort a főgimnáziumból, Hart­mann és Connen-cégtöl, özvegy Csaj­­kásáétól. De loptak sok más egyebet is. Csütörtökön újból a birÓBág előtt, állott Búza Ferene egy régebbi bűn­esetből kifolyólag. Ugyanis 1919. év augusztusában Baza — Gajnovics Pájó nevű társával — Frünkel Ferenc ke­reskedő Pasicseva-uccai pinceraktárábó! egy vég posztót és egy vég vásznat e opott. Pccvíóvics István törvényszéki elnök tanácsa tárgyába a bűnügyet, a vátí­hatóságot Vosziljevics Ljuba dr. állam­­ügyé z lé viselte. Búza Ferenc beismeri ö tettet, de azt mondja, hogy azért a rendőrség már t zen ;égy nap; < 1*árassal megbintette. Gajnovics Pájó másodrendű vádlott kijelenti, hogy nem vett rtszt a lopás­ban, csak az árut segített elszállítani. A bizonyitá i eljárás befejezé e után a bircsag Búza Ferencet nyo c havi b rtönre, Gajnovics Fájót két havi fog­­' ázra ilé te. Csöngettek is, hálistennek. — Nagyságos asszony, kérem, a Bankjaié nagysága van itt, bevezet­tem a szalonba. — Megmondta,- hogy itthon va­gyok? — Igenis. — Ennek is most kell jönni, — gondolta és megadással indult a szalon felé. Kínlódva mosolygott, erőltetve kedveskedett és mindgyakrabban hallgatott el. Nehezen szedte össze a gondolatait. Jani várja már a j Krisztinában, az óra alatt, indulni kellene. — Készültél valahová? — Igen, el kell mennem. — Hát gyere menjünk együtt, én is sietek. — Még van itthon egy kevés dol­gom, — szabadkozott Olga. Bánkyné kissé sértődötten távo­zott. Olga nem marasztalta, örült, hogy végre szabadult. A írajlejn is i megjött már. Sietve huzattá föl a hócipőjét, bundájába bujt, kalap, kesztyű, indult. Az . ajtóból újból vissza kellett térnie. A szabótól jöt­tek az ura ruhájáért. Vissza a kul­csokért, Újból felnyitni a szekrényt, hogy mennyi gondja is van egy asz- Szonvnak. Fölsóhajtott, mikor az utcára ért. Már a Bazilika mellől meglátta az omnibuszt, gyorsan, futva, még el­éri. Éopen hogy feltudott ugrani. Az óráját összehasonlította az utcaival. Nvolc óra. Még nem késett sokat. Döcögve, inogva haladtak át a síne­ken. Olyan zsúfolt volt a kocsi, ka­paszkodni Is alig tudott. Nehezen 1' kotorászta elő a nénzt. Máskor ott­hon kikészíti, de most nem volt ideje, úgy sietett A Fürdő-utca sarkán megcsúszott az egyik ló és nagj’ot rántott a ko­csin. hogy a hátsó kerék nagy zök­kenéssel a járda széléhez vágódott, ulga, m.ielőtt megkapaszkodhatott volna, nagy ívben kirepült a kocsi­­ibói. Elterült a járdán, a kalapja messze gurult Az omnibusz megállt, utasok .ugráltak le, kiváncsi törneg verődött hirtelen köréje, íölsegitet­­ték, támogatták, kérdezgették. A forgalom is -megakadt, már rendőr is állt előtte, egy ujságiró is jegyez­­getett, mire Olga valahogy magá­hoz tért. Saigott a térde, ruhája az össze­taposott hótól szennyes, kalapiát összetörte egy kocsi kereke. Szá­nalmasan nézett ki és nagyon-na­­gyon szegyelte magát Mintha lerina róla kudarca, mintha mindenkinek tudnia kellene, akik itt körülállják, hogy ő hova indult. Csak haza, ha­za. elmenekülni a faggató, kutató szemek elöl. Megállítottak egy ko­csit, megmondta a címét besegítet­ték, aztán gyorsan magára rántotta az ajtót. Csakhogy kimenekült a ki­váncsi tömegből. De hogy magára maradt, egyszerre rázuhant egész szerencsétlensége. A megtépett ru­ha, a holnapi magyarázkodás . . . És ezt most már el sem kerülheti, az ura az újságokból is megtudná. Minek is mondta meg a rendőrnek az igazi nevét, hogyis nem gondolt erre mingyárt . . . micsoda szé­gyen. megalázottság . . . nevetsé­ges és kudarcot vallott. Gyűlölettel gondolt Janira, mint aki minden [bajnak az oka. Zavar és szégyen gyötörték. És Imit mond holnap az urának, hogy kihez indult Budára? Könnyei hul­lottak és sajgó térdeit simogatta.

Next

/
Thumbnails
Contents