Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-20 / 77. szám
2. oldal. BACSMEGYEiNAPLÓ 1923. március 20. r<jyé:& teszi függővé további állásfoglalása;. A demokrata-párt jobbszárnya a passzivitás ellen A dörnGkrata-párt jobboldal? csoportja. hír szerint. mozgalmat kezdett zz irányban, hogy a demokratavárt ne vonuljon passzivitásba. A mozgalomban résztvev ö képviselők azon az állásponton vannak. hogy a demokrata-párt a szerb kisebbséget Képviseli csupán és ezért a szerbség nevében nem reprezentálhatta a lárvátokkal való megegyezés gondolatát. A képviselők attól félnek, hogy a kormány az ui választójogi javaslattal olyan intézkedést is törvényre emel. amely szerint azok a képviselők. akik bizonyos ideig nem teljesítik képviselői kötelességüket, e'vcssitik mandátumaikat. Politikai körökben nagy érdeklődéssel várják a mozgalom kifejlődését. A miniszteriem es elfogadta a lakástar z>ény terve z -' -i A minisztertanács esti ülésén, a mely kilenc órakor ért véget, politikai kérdéseken kívül, főleg a lakástörvény-tervezettel foglalkozott a szociálpolitikai miniszter, i'letöleg a miniszterközi bizottság jelentése alapján. A minisztertanács elfogadta a tervezetet, amelyet a szociálpolitikai miniszter pénteken fog ismertetni a sajtó képviselői előtt. Megszüntetik a vajdai.ági városi fSi-püni állásokét Az u.i költségvetési tizénkettedrö! szóié törvényjavaslat amelyet a kormány a parlamentnek a közel jövőben fog beterjeszteni, mir* értesülünk. nagyjelentőségű intézkedéseket tartalmaz. A ti zenke tied-javaslat egyik szakasza ugyanis meeszünteti a vajdasági városok főispini állásúk, ame’yekeí tuVdonkéwrn az uj tisztviselőtörvény már végleg eleiieU. minthogy a városi főispánok munkaköre és hatásköre oly csekély. hogy ezeknek az állásoknak jeni artás át semmi sem indokolja. Az nj tizenketied-javaslat, hír sze-J városi közigazgatás fontos állásairól tint, csupán a szubotteai főispánt ál last tartjd fenn továbbra is. a többieket. a noviszadit. a ounesevóit. a szomborit azonban megszünteti. A egyébként annak ideién az ui városi törvény fog gondoskodni, amelynek kidolgozása most folyik a belügyminisztériumban. UjSszervezik a noviszadi kereskedelmi kamarát A kamara eioterjeszíeitc az uj adó’F. ve'o-bizottság tagjait nap nyitva tartandók — vasárnap tarthafhassák üzleteie» volt szociálpoü- 924 október iS-án tudvalevőleg a szirnunkasziinetet reneienlegi szociálpolitikai miniszter ezt a rendeletet 10-én hatályon] kívül Helyezte. Ezidőszerint a vasárnapi üzletzárási semmiféle törvényes rendelkezés sem szabályozza dólelő' két nyi ti kai kelt rendele goru v délié el. de A fisz e i ség es asszony Irta: Beczéssy Judit Négy óra volt mikor Olga kisaszszony kiszállt a fürdőből és rózsás bőrét bedörzsölte odkoiónnal. A kis fürdőszoba betelt az erős illattal, szinte szédült tőle, mégis jó volt ez a bágyasztó bódulat. "gy félórára még vissza bujt az ágyba, hátha el tud aludni, estére friss és szép akart lenni. De hiába húzta Aliig takaróját, hiába szorította össze szemhéját, az álmot elkergette a sok kusza gondolat antik úgy hajszolódíak agyában, mint kiszabadult gyermekek a tavaszi réten. És a szive is bolondul vert. . Nem, így nem lehet pihenni. Valami közömbös dologra szeretett volna gondolni, de mindegyre csak az este járt az eszében. Az ura három napra Becsbe utazott és őt nem vitte magával. Itthon hagyta, mint egy gyereket, aki útjában van a nagyoknak. Hát adhatott volna erre méltóbb választ, mint hogy megígérte Janinak, hogy ma, az utolsó este, vele fog vacsorázni. Nem itthon, mert az ura már holnap megtudná és Pesten sem. ahol lépték-nyomon ismerősbe botlik az ember, odaát Budán, egy eldugott kis kocsmában, ahol ketten lesznek és majd hallgatja Jani szerelmes ostromát. Aztán Jani házalásén. Remélhetőleg haza, ámbár ki tudja, azt mondják, az első lépés után jön a második, how aki elindult egyszer, annak nincs megállás. és ő ma elindul. Máig még felelhette Jani könyörgéseire: nem, nem, én tisztességes asszony vagyok . . . De ma este vacsorázni megy vele es aztán már talán nem i$ lesz töb-A noviszadi kereskedelmi és iparkamara -- amelynek vezetőségét és igazgatótanácsát a kereskedelmi miniszter nevezte ki — elhatározta, hogy funkcionáriusait ezentúl választás utján kivánia a kamara élére állítani. A kereskedelmi miniszter a kamara ezirányit felterjesztését most jóváhagyta és igv a kamara ez év őszére máris kiírja a kamarai választásokat, amelyeknél az eddiginél lényegesen nagyobb kénviselet jut a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó kereskedőknek és iparosoknak. A kamara vezetősége az adókjvető-bizittság működésének felfüggesztésével teremtett ui helvzet fáradozik tisztázásán A kamara beszerezte a beogradi és zaerebi adókivetések adatait, amelyek a vajdasági kereskedelem és ipar adópanaszainak indokoltságát bizonvitiák. A zagrebi adókivetésekből kitűnik, hogy amíg például Zacrebban a legnagyobb kézmüárucég . 6.750.000 dinár f irgalom után van megadóztatva. Novfszäd-on több kézniiiárucégn'l 30 miliő dinár forgalmat vettek adóalapul. De nemcsak a kézmüáruszakmában. hanem átlagosan is aránytalanul magasabbak a növis/adi megadóztatások. Európában a jómódú kereskedők átlagosa©, 35 százalék adót fizetnek — a Va’darágban 70—60—90 százalékig terjed a megadóztatás. A kamara a pénzügyminiszter felszólítására elkeltette az uj adókivető-bizottság összcáO fisára vot'd tisztességes asszony. Giga nem akart ezekre gondolni. Főit, hogy elveszti a bátorságát, pedig kíváncsiság is hajtotta, meg a bosszú is a bécsi ut -miatt, Hogyan könyörgütt neki, hogy vigye magával. de nem . . . Hát ö meg megmutatja, hogy nem lesz tovább hamupipőke. belefáradt nem lesz többé »kényelmes« feleség, most elindul a kaland felé. Csipkés batisztok között válogatott, a legszebbeket kereste. Nem akarta végiggondolni: miért. Jó volt ig- öltözködni, belső kis remegéssel, izgalomban. Összerezzent, mikor kopogtak az ajtón. — Nem lehet. Ki az? — Én vagyok, a írajlejn. elmehetek egy félórára a varrónőhöz? Ha ma nem próbálok, nem lesz vasárnapra kész a ruhám. — Most? — gondolta, — éppen most? — De nem akarta elkedvetleníteni. Olyan jó Mancikához, nem is tudna nélküle hová lenni. — Hát csak siessen vissza és Mancikát hozza be addig, itt eljátszhat, mig ö fésülködik. Mancika eleinte megvolt csendben, de Olga asszony csakhamar észrevette, hogy a divatlapját szabdalja ollóval. Álig vette ki a kezéből. nyafogni kezdett. Maradj szépen csendben atiyus. most nem ér rá veled játszani. Altass babát. — De nvg felöltözött, minden darabot Mancika kezéből kellett kimenteni, A púdert kiöntötte, a szájpirrf tót a tükörre kente, f> cipőt összetaposta, Sok baj volt Mancikával. Űzötten, kimerültén roskadt a székre, hogy a körmeit rendbehozza. Közben folyton az órát leste Háromnegyed, már jöhetne. natkozó javaslatát, mely szerint bzettság tagjaiul, a kereskedők részéről Popovics Rackot. helyettes Dungyerov Síevánt az iparosok ré szerel Faith Gyula malomtulaj nőst és helyetteséül Magin Jóvá vendéglőst hozta kinevezésre latba- A pznzügyigazgatöság a zoítság elnökéül Radöszavli Steván mérnököt, a város á maga 1 részéről az adókivető-bfzottság tag* ? iául dr. Cs'.rics Milán ügyvéd kine-j ve'ztetését hozta javaslatba. A kamara a kamarai választások! megejtéséig dr. Köbéi Iván Jovano-1 vies T. Milán és Pavlovics Mihály j helyébe a kamara tagjaiul Francuski. Milán bankigazgató. Faith Gyula malomtu’ajdonos és Czidlik Ferenc cipész kineveztetését hozta javaslatba. A kamara végül terjedelmes megkeresést Intézett Bácsmesve főispánjához. továbbá a szuboticai. noviszadi és szombori reridőrtőkapiíány'ágokhoz. amelyben számtalan, de főleg Szenta.' Mól és Ada !egyjíatbkeletü panaszaira való hivatkozással arra 'cári a hatóságokat, hogy az üz'etzárásról legközelebb megjelenő rendelet kibocsátásáig is egységesen és egyöntetűen állapiba meg. hogy az üzletek vasárnap pp ész napon át zárva tartandók. Kivételt csak a friss gvümölccsal, zöldséggel, friss hússal, friss hal'ab teiiel’és tejárukkal kereskedő z'el* miszerüzletek. a fodrászok és a dohánytőzsdék képezzenek, amelyek a tőzsdéket kivéve — melvek egész Elitéit rab ftrgyalás a subotieaí törvénysrékea Búza Ferencet ez év január hó 13-án öréses lopás bűntettéért négy évi toure ítélte a bíróság. Miután a kiszabott büntetés még nem jogerős, Búza Ferenc vizsgálati fogságban van a szuboticai törvényszék ügyészségi fogházában. Búza tagja volt egy veszedelmes tolvajbandáiiak, amely sok dolgot adott a rendőrségnek, amíg sikerű.t a banda tagjait elfogni, de kettő-három megszökött és máig sem került ele. Loptak motort a főgimnáziumból, Hartmann és Connen-cégtöl, özvegy Csajkásáétól. De loptak sok más egyebet is. Csütörtökön újból a birÓBág előtt, állott Búza Ferene egy régebbi bűnesetből kifolyólag. Ugyanis 1919. év augusztusában Baza — Gajnovics Pájó nevű társával — Frünkel Ferenc kereskedő Pasicseva-uccai pinceraktárábó! egy vég posztót és egy vég vásznat e opott. Pccvíóvics István törvényszéki elnök tanácsa tárgyába a bűnügyet, a vátíhatóságot Vosziljevics Ljuba dr. államügyé z lé viselte. Búza Ferenc beismeri ö tettet, de azt mondja, hogy azért a rendőrség már t zen ;égy nap; < 1*árassal megbintette. Gajnovics Pájó másodrendű vádlott kijelenti, hogy nem vett rtszt a lopásban, csak az árut segített elszállítani. A bizonyitá i eljárás befejezé e után a bircsag Búza Ferencet nyo c havi b rtönre, Gajnovics Fájót két havi fog' ázra ilé te. Csöngettek is, hálistennek. — Nagyságos asszony, kérem, a Bankjaié nagysága van itt, bevezettem a szalonba. — Megmondta,- hogy itthon vagyok? — Igenis. — Ennek is most kell jönni, — gondolta és megadással indult a szalon felé. Kínlódva mosolygott, erőltetve kedveskedett és mindgyakrabban hallgatott el. Nehezen szedte össze a gondolatait. Jani várja már a j Krisztinában, az óra alatt, indulni kellene. — Készültél valahová? — Igen, el kell mennem. — Hát gyere menjünk együtt, én is sietek. — Még van itthon egy kevés dolgom, — szabadkozott Olga. Bánkyné kissé sértődötten távozott. Olga nem marasztalta, örült, hogy végre szabadult. A írajlejn is i megjött már. Sietve huzattá föl a hócipőjét, bundájába bujt, kalap, kesztyű, indult. Az . ajtóból újból vissza kellett térnie. A szabótól jöttek az ura ruhájáért. Vissza a kulcsokért, Újból felnyitni a szekrényt, hogy mennyi gondja is van egy asz- Szonvnak. Fölsóhajtott, mikor az utcára ért. Már a Bazilika mellől meglátta az omnibuszt, gyorsan, futva, még eléri. Éopen hogy feltudott ugrani. Az óráját összehasonlította az utcaival. Nvolc óra. Még nem késett sokat. Döcögve, inogva haladtak át a síneken. Olyan zsúfolt volt a kocsi, kapaszkodni Is alig tudott. Nehezen 1' kotorászta elő a nénzt. Máskor otthon kikészíti, de most nem volt ideje, úgy sietett A Fürdő-utca sarkán megcsúszott az egyik ló és nagj’ot rántott a kocsin. hogy a hátsó kerék nagy zökkenéssel a járda széléhez vágódott, ulga, m.ielőtt megkapaszkodhatott volna, nagy ívben kirepült a kocsiibói. Elterült a járdán, a kalapja messze gurult Az omnibusz megállt, utasok .ugráltak le, kiváncsi törneg verődött hirtelen köréje, íölsegitették, támogatták, kérdezgették. A forgalom is -megakadt, már rendőr is állt előtte, egy ujságiró is jegyezgetett, mire Olga valahogy magához tért. Saigott a térde, ruhája az összetaposott hótól szennyes, kalapiát összetörte egy kocsi kereke. Szánalmasan nézett ki és nagyon-nagyon szegyelte magát Mintha lerina róla kudarca, mintha mindenkinek tudnia kellene, akik itt körülállják, hogy ő hova indult. Csak haza, haza. elmenekülni a faggató, kutató szemek elöl. Megállítottak egy kocsit, megmondta a címét besegítették, aztán gyorsan magára rántotta az ajtót. Csakhogy kimenekült a kiváncsi tömegből. De hogy magára maradt, egyszerre rázuhant egész szerencsétlensége. A megtépett ruha, a holnapi magyarázkodás . . . És ezt most már el sem kerülheti, az ura az újságokból is megtudná. Minek is mondta meg a rendőrnek az igazi nevét, hogyis nem gondolt erre mingyárt . . . micsoda szégyen. megalázottság . . . nevetséges és kudarcot vallott. Gyűlölettel gondolt Janira, mint aki minden [bajnak az oka. Zavar és szégyen gyötörték. És Imit mond holnap az urának, hogy kihez indult Budára? Könnyei hullottak és sajgó térdeit simogatta.
