Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-20 / 77. szám
T925. március 20. BACSMEGYEI NAPLÓ 3 oldal. K isebbségi Élet bß« A kolozsvári lutheránus egyház most választotta meg uj presbitériumát. A vár lasztást szokatlanul heves agitáció előzte meg, mert a szász hívek mindenáron szász többséget akartak az egyházközség élére, a magyar lutheránusok viszont a magyar majoritás védelmének jelszavával indultak a választási küzdelembe. A harc a kát nemzetiség között idoakéint oly nagy hullámokat vetett, hogy attói lehetett tartani, hogy az egyházközség két részre szakad: magyarra ds szászra, A vezetőknek azonban sikerűit a szakadást megakadályozni és a választást rendben lefolytatni, amely végül is a szászoknak hozta meg a győzelmet A kolozsvári egyházközség képviseletébe beválasztottak 40 szászt és 32 magyart A lutheránusok egyházmegyei közgyűlésére a szászok közül Rrau András és dr. Schuller Rudolf, a magyarok közli! pedig dr. Páter Béla és Berónyi György. kapott mandátumot A választás után a lutheránus magyarok egyik vezetője így nyilatkozott: »A választással még korántsem fejeződik be az egyházi háború, amelynek következő szintere az egyházi kormányzószervekben lesz, A végső nyugalom csak akkor állhat helyre, ha kiépülhet az önálló magyar egyliázközsév amely mindenkor energikusan szállhat síkra a lutheránus magyarság érdekeiért* * Irredenta mézeskalács címmel még a múlt évben cikket irt Iádig Ottó kolozsvári ujságiró, aki minden gúny nélkül szóvátette azt. hogy Popescu ügyész elkoí) ozfcatta a. Magyar Színház reklámplakátjait, amelyen a Mézeskalács című színdarab előadását hirdették. A hadbíróság a cikkért perbe fogta az újságírót azon a elmen, hogy nevetségessé akarta tenni az ügyészi és a hatóságokat. A tárgyaláson, amelyet a napokban tartottak meg, az ujságiró védője ki feladatai szerint nem lakik legalább húsz százalék magyar nyelvű állampolgár, a kisebbségek nyelvére vonatkozó 29. li. 1920. évi 122. számú törvény alapelvei egyáltalán nem vonatkoznak a járásbíróság körletére, melynél a hivatalos teendők ellátása kizárólag csehszlovák nyelven történhetik. Vádlottnak azt a védelmét, hogy a magyar nyelvvel csak segített magán, hogy a tárgyalt ügyet jobban megértse, amennyiben megfelelően nem bírja a szlovák nyelvet, mint mentőindokot -elfogadni nem lehetett. A vádlottról, aki a saját bevallása szerint, A belügyminisztérium — mint a Báasmegyei Nap7á már részletesen jelentette — még januárban kiutasított az ország területéről hetvenhat horgosi magyar családot. A rendelet végrehajtását a választások utánra halasztották és közvetlenül a választások után a horgosi jegyző értesítette az érdekelteket, hogy nyolc napon belül el kell hagyniok az országot. A kiutasítottak Gfol Milán demokrata képviselő és Popovics L. Milán, a Demokratija szerkesztőjének vezetésévé1 küldöttség utján kérték a belügyminisztériumban a rendelet visszavonását. Azonban a sentai főszolgabirőság kevéssel utóbb rendeletét kapott, hogy a kiutasításokat haladéktalanul végre keli hajtani. Erre nyomban ujabb küldöttség ment a belügyminisztériumba Sztrilics Béla sentai radikális képviselő vezet ésével és kért'-k ismét a rendelet hatálytalanítását, , már az államfordulat eáfltt is tárgyalt a felekkel szlovák nyelven, nem lehet feltételezni, hogy még négy év után sem — az állami fordulat után — megfelelő szorgalom mellett nem tudta volna elsajátítani az államnyelvet oly mértékben, hogy azon akadály nélkül hivataloskodni tudjon; de különben is, ha vádlottnak az a tehetsége, hogy az államnyelvet megfelelőén elsajátítsa, nincsen meg, képességének ez a hiánya nem ] szolgálhat mentőkörülrnényjll az államnyelvre vonatkozó alaptörvény megsértésénél. Ennek az intervenciónak az eredményeképen a belügyminisztérium hatvankét család kiutasítását visszavonta, kilenc horgosi magyar családot azonban végleg kiutasított. A kilenc csal’dot — mint Horgosról jelentik — kedden délben értesítették, hogy délután két órakor a családfőknek el kell hagyniok az országot, mig a családtagok egyelőre maradhatnak. * A dé’után két órakor Szeged felé induló vonattal útnak is indították a ki’enc horgosi magyart. Szegeden a magyar hatirhatóságok átvizsgálták a horgosi határrendőrség á;tal kiálitptt okmányokat és arra való hivatkozással, hogv a kiutasítottak horgosi illetőségűek, a trianoni békeszerződés értelmében nem vették át őket, hanem a legközelebbi vonattal visszaszállították őket Horgosra. A kilenc család sorsa tehát egyelőre teljesen bizonytalan. ~Tir r~n tmiiiwiiiiiM is —■— j peri a bíróság! tárgyalóterembe?; egyszerű rendzavarást követett eS. amiért csak rendreutasítás jár és Schadl mégis a minősített rendzavarás megtorlására szolgáló büntetést alkalmazta vele szemben, Lénával István.: ügy kellett neki. Rassay Károly: Csodálkozom, hogy a mentelmi bizottság nem látja Rupert Rezső mentelmi ingának sérelmét. Ennek legfőbb okát abban találom, hogy a mentelmi bizottság túlságosan sok figyelmet • fordított mellékes körülményekre. íev figyelembe vették az egyes fosoknak azt a beállítását, hogy a Rí mert—Schadl esetben a bírói tekintély került szembe.a képviselői mentelmi ioggai. Tudatában vagyok a bírói tekintély fontosságának, de lehetetlennek tartom.. hogy a bíró! tekintélvt mesterséges külső eszközökkel védelmezzék. mert annak védelme kizárólag a bíróság dolga. A bizottság javaslatát nem fogadom el. Kaas Albert báró a mentelmi bizottság javaslata mellett szólalt fel: ugyancsak Nagy Emil is. aki szerint a főtárgyalűson a rend fenvartása a bírónak szuverén joga és nem szabad azt a látszatot érvénvre juttatni. mintha a képviselő a tárgyalóteremben nagyobb ur lenne a bírónál. Farkas Tibor azt javasolta, hogy a mentelmi bizottság jelentéséi küldjék vissza a bizottságinak és. a bizottság álláspontjának orecizirozása után újból tejgyen jelentési. Pesthy Pál Rgazsá gügvtténfszter reflektált ezután a adtában elhangzottakra és kijelentette, hogy a tvtárgyalási elnököt szuverén jog Illeti meg. Egyetért Ra«savval abban, hogy a bkot tekintélyt csak a tudás ad'm meg. azonban a külső szándékos támadások ellen meg kell -rédeni a bírói tekintélyt. A nemzetgyűlés többsége ezután elfogadta a mentelmi bizottság jelentését ,‘s kimondotta, hogy Rupert Rezső nt-mte.ini jogán nett?' esett sorelem, Kilenc magyar családot kiutasítottak Horgosról A magyar hatóságok nem vették át a kiutasttottakat A Rupert—Sciiadl-affór a magyar nemzetgyűlés előtt tette, bogy Ir.đig Ottó cikkében nem lépte tál a jegö* kritika határait. A bíróság a vád és védelem meghallgatása után Indig Ottót — ezer lei pénzbüntetésre ítélte. * • Kerbithiákun az osztrák kormány a szlovén kisebbség részére tiszta szlovén tannyelvű iskolákat tart fenn, melyek mellett azonban szlovén-német kéítannyelvfi iskolák is létezitek. Az osztrák nemzetgyűlés er. nemrégiben szóba kertit, hogy Jugoszláviában a német középiskolákat megtorlásképen azért zárták be, mert az osztrák kormány több szlovén iskolát megszűntetett. Ramek kancellár kijelentette, hogy eszeágában sincsen bezárni a szlovén iskolákat A szlovének teljesen egyenrangú polgárok, teljes szabadsággal. A szlovén szülők azonban érthetően inkább a kettős tannyelvű iskolába járatják gyermekeiket, ahol azok anyanyelvükön kívül a német világnyelvért: is megtanulják. * Érdekes ítéletet hozott a prágai legfelsőbb bíróság. A vádlott egy járásbiró volt, aki olyan területen működött, ahol nincs magyar kisebbség, az ügyvédekké] mégis magyarul beszélt agy tárgyaláson. A legfelsőbb bíróság, mint íegyelbiróság, ezért nyugdíjazásra, és a nyugdijilletmények kétharmad részére való csökkentésére ítélte a járásbirót a nyelvtörvények szándékos megsértése miatt. Az indokolás szer hit a tanuk vallomásából beigazolódott az a tény, boga/ a vádlott annál a járásbíróságnál, ahol mint bíró működött, szlovák felekkel való tárgyalás közben az ügyvédekkel való beszéde folyamán a magyar nyelvet használta, ami a csehszlovák nyelvű ügyfeleknél megütközést keltett Tekintettel arra. hogy' az illető bíróság körletében a legutóbbi népszámlálás Nem állapították me» a Budapestről jelenük: A nemzetgyűlés csütörtöki ülésen Rupert Rezső mentelmi ügyét tárgyalta. Rupertet — mint emlékezetes — február 9-ikén Schadl Ernő dr. ^törvényszéki tanácselnök a bíróság termében egy köabeszólása miatt nyolc napi fogházra Ítélte és letartóztatíatta, A mentelmi bizottság foglalkozott az üggyel és jelentését Rubinek István előadó terjesztette be a nemzetgyűlésnek. —■ A mentelmi jog — mondotta — együk legfontosabb aJkotmánybiztositék. Indokolatlan volna túlzásba vinni a mentelmi jog védelmét olyan terrénumokra is, amelyek már nincsenek kapcsolatban a nemzetgyűlés tanácskozásaival és a törvény fölé helyezílák a képviselőt. Á mentelmi jog sérthetetlenségének elve nem állhat fenn, ha olyan országos érdekről van : szó, amelynek megóvása nagy' nemzeti érdek. A bűnvádi perrendtartás 296. paragrafusa értelmében a törvényszék tanácselnökének joga van a törvényhozás tagjával szemben is elrendelni és foganatosítani a letartóztatást. A mentelmi jog nem akadályozhatja meg a tárgyalási elnököt, hogy a letartóztatást foganatosítsa, ha a tárgyalás rendjének biztosításáról van szó. A mentelmi jog nem lehet salvus conductus büntetendő cselekményekre. Sándor Pál: Hallgassa meg Szilágyi Dezsőt. Rubinek István; Azt hiszem, Szilágyi is ugyanezt mondaná ha élne. Sándor Pál: Soha. Rubinek István ezután arról beszélt, hogy forradalmi időkben szigorúbban kel! kezelni a rendszabályokat. A forradalmi-idő •ftalálbüstteiésentelaii jog: megsértését ű jár. Rassay Károly: ,4 kommunistáknál igen. I Rubinek István: Forradalmak után vagyunk és a forradalom lezajlása után egyetlenegy értéket tudtunk csak megmenteni, a bírói függetlenséget. i Dénes István: No és a tisztelt többség? Azt is megmentették. Az nem érték? Rubinek István: Nem lett volna forradalom, ha a mentelmi jogot annakidején nem értelmezték volna olyan szigorúan. Rassay Károly: Ajajaj! Sándor Pál: Ezt a beszédet fekete keretbe kelleti volna foglalni. , Rubinek ezután indítványozta, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a mentelmi bejelentés fölött napirend; re tér. Rassay Károly terjesztette be ezután a kisebbségi véleményt. Megállapította. hogy a mentelmi bizottság még a tényállás megállapítását is elmulasztotta. Rupert és Schadl előadása az incidensről lényeges eltéréseket tartalmaz. — En — mondotta Rassay — a két előadás közül Schadl bíró tir előadását fogadom el alapul, nem azért, mintha Rupert szavahihetőségének egy jottányival is kevesebb súlya volna előttem, mint Schadl úrénak, hanem azért, mert a bíróság iránt érzett tiszteletem sem engedi mez. hogy boncolgassam Schadl bitó vallomását vagy hocry tanukkal kísérjem meg a tényállás megvilágítását Azért is Schadl tanácselnök előadását fogadom el alapul, mert ennek az előadásnak az alapján is meg tudom konstruálni azt a véleményt, hogy a mentelmi jogot megsértették. Megállapította Rassay hogy Ru„A Népszövetség egy legyet sem :ndmegvéiíe5mezni“ A csehszlovák kormány félhivatalosa Benes külpolitikája eilen Prágából jelentik: A hivatalos Prager Presse jelenti, hogy Be ne s ölügyminiszter csü'őrtökösv délután elutazott Parisból és figyelésén Prágába tér vissza, Svehia miniszterek ö- . és a honvédelmi miniszter félhivatalos lapja — az agrárius párti Venkov -(eltűnést keltó vezércikkben fordul szembe Benes külpolitikájával. A cikk eszmemenete az, hogy kár tovább tárgyalni a genfi jegyzőkönyvről, az egész csak időpazarlás, mert a Népszövetség győrije intézmény, amely még egy tényét sem itépps 'mégvédelmezni. Nincs tekintélye, sem végre.ajtó hatalma, hogy komoly esetekben felléphessen. Csehszlovákiának szláv politikára van szüksége reális célkitűzéssel és 'alaposam remélhető, hogy egy ilyen politikához előbb vagy utóbb Oroszország is csatlakozni fog. As irányelv, — folytatja a miniszterelnök lapja — amely szerint a külpolitikában jövőben igazodnia kell, a szláv szolidaritásban keresendő csennek a jegyében arra kell törekednie, hogy olyan kereskedelmi politikát űzzünk, amely aztán kiterjessze hálózatát egész Közép- és Délkelet-Európéra, hogy a többi nem szláv államok is csatiak óz hassanak. De nehogy yaleki Dunákon föderáció?« gondoljon, mert ezt a tervet kereken vissza kell utasítanunk.
