Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-20 / 77. szám

H^gg-XXVI. évíc?v3.m m re us ?0, 77, szám ft. íj jelenik minőén re'géí, önné dalosa Telefon színi: Kiajíhivaia! fi—SS, /. Szerkesztőség 5—19 Ltoiizetesi ár oegfy®öévie 135 dinár Un« ófa-istal: Scbotca,Aleksandrova ui. {.(Letbacb-patoia) A genfi ssaia után A genfi csata eldő!t s most is, mint a világtörténelem legtöbb csa­­tájéban s legtöbb olyan harctéren is, ahol nem ágyuk küzdencl mag ágyukkal és torpedókkal, de aranyfedezetéül szolgálna! az áradó szavak papírpénzénél most is Anglia győzött. Her riot és Chamberlain állottak egy­mással szemben s mozgósítottak álláspontjuk támogatására a győző államok diplomáciáját. Harriot meg akarta védeni azt a müvet, amit Macdonald-dsl együtt alko­tott s a küzdelemben, melyből Anglia került ki győztesként, nem Herriot bukott ol, hanem az a gon dolat, amelyik HerrioVt és Moc­­dortalöot kormányra emelte. Ki ne emlékeznék erra az uj­jongó örömre, amivel Európa meg­gyötört népe köszöntötte a bol­­dog felszabadítókat, jferriot-i és Maiűonaldot. A világpolitika ho­­rosKopjtii eikezdték Berregni a jóslato et, a reakció felszá­­moi, megbukik a világháború po­litikaié s visszatér — talán inkább : végre eljön — a béke, a megér­tés és a türelem korszaka, Mac­donald és Herriot Genfbsn rak­ták !e sz általuk reprezentált po litifco alapjait,, ott véglegezték azt a garanciális szerződést, mely a döntőbíróság eszméjén épült fe s mely — először — non» zárta ki a lehetőségek közül a Versail­les! békeszerződés revízióját. Ak­kor a félretolt reakció a döntőbí­róság rendszerének elvi -elfoga­dása' miatt támadta a világbéke első pionírjait, me, amikor vitássá kezd. válni Németország keleti határa s ami or Lengyelország mozgósította nyugati határainak védelmére a Macdqstald-i és t> Herriot-i koncepció ellenfeleit s a döntőbírósági e.v ellenzőit, a vrr saiilesi békeszerződés sérthetni­­lényégé és hozz férhetetlensége lett a reakció küzdelmének harci kiásása. Val mi láthatatlan mozgolódás rezzenti meg a politika ku isszáit. A kulisszái: előtt még kifogásra lan a modor, kifogástalan a frakk és kifog •sialanok az é'lá-pontok. D' a kulisszák mögött mindenki védekezik és minden'! tárnád. Senki sem tudja, hogy a su do sásokkal telt sarkokb n milyet államszövetségek születnek mép s mi yen nemz tközi megáHap» dások-a! biztos tják az érdekkö­zösségek egymás támogatás' t. D mindenki art hiszi, hogy mindéi ellenfele összefog s a titkos meg­egyezéseknek egész hálózata aka­dályozza meg cr5jr.sk szabad ki fejtésében. A színpadon csak Anglia és Franciaország ágál hak, Benes á rendező s Lengye’­­ország az inirikus. Í5e a színfa­lak mögött az angolok- arról tár­gyalnak a lengyelekkel, hogy Németország már megegyezett Oroszországgal, Anglia attól fait, agy Franciaország már meg­győzeit Be giumrnai, Chamber­­aínnak nem kell az áhaiáno­­garanciád rvezet, neki elég nr egyezméi yokmány, Harriot I ü ön szerződést akar Belgiummal es Angliával, Francia,or- zág külön akarja megszerezni N tnetorszóg­­gai szemben a biztonságát, Anglia és Belgium tiltakoznak a külön egyezmények és külön kedvez­mények ellen. S ebből az általános khaoszbó: csal: Anglia éa Franciaország •iláló félelmének hanpjaj hallat szanak- ki, mindegyik V|lágh» ta­­iom sítől tart, ho :y a vi ágpo i tika izolálni fogja. Európa biz tonségeró! tárgyalnak s a roavu bi tonság: t nem tudják megte­remteni. Mintha mégis abban * koncepcióban, tervben, program­ján lenne a hiba, amivel el akar­ják rendezni Európát, t«ián in kább azt kel! hinni ennyi med­dőség láttára, hogy céljaik nem őszinték s törekvéseik nem jó­­hiszemüek. Mert valahol, valami­ben hibának kel! lenni.; Pedig takttkáju harcvezetésük, , straté­giájuk tökéletes. Az igj&zoiőbizotíság beterjesztette jelentésit Az ellenzék nevében Agaíonovics demokrata képviselő í kisebbségi véíeményl nyújtóit be Beogradból jelentik Az. egye­seit ellenzék vszei&i csütörtököt folytatták’ tenicikozásaikat arra nézve, hogy az r -érmék a Radícs­­páíti mandátum»' megsemmisí­tésére miivé rí választ adjon és­­milyen tál:':. folytasson a par­lamentben, idea leg a 'parlamen­ten kívül. Az''ellenzéki blokk ve­zetői egyelőre nem nyilatkozna szándékukról, mert nem akarjak idő előtt fölfedni kártyáikat a kor­mány előtt s csak annyit áruinai el, hogy olyan orhiról fognak tá­madni, ahonnan a kormány legke­vésbé sem várja. Elsősorban természetesen a passzivitás kérdése az, amely az ellenzéki értekezletet foglaikoz tatja. A blokk vezetőinek egyré­­sze — elsősorban a Radios pár­tiak — a passzivitás mellett fog­lal állási, óiig akadnak az ellen­zéki vezetők sorában o'yanok is, akik szerint komo y .megfontolás tárgyává kell tenni, nem lenne-e helyesebb, ha az ellenzék rész venne a parlament üléséin t nagyszabású obslrukeiával nehezí­tené illeg a kormány he'yzetéi. Bi­zonyos jelek arra vallanak, hogy as ellenzék nem mond le a par­lamenti kiizdf leírtról. A parlamenti helyzet bizonyta­lansága miatt -a kbrínányp irtó vezet ii is állandóan tenacsko'á okát folytatnak. A minisztert ács csütörtökön délután is tar­olt ülést, amelyen kizárólag po I tiksí kérdésekkel foglalkoztak A minis táncos lefolyásáról neu adtak ki kommünikét. Az igazoló bizottság ülése Az igazoióbizotíság csütörtökön formális ülést tartott, amelyen t- i otíság előadója bemutatta a? elkészített jelentést. Az ülésen résztvevő többségi tagok a jelen­tés! aláírták. az ehenzék megbízáséból Aga­­bnovtCS Radoszláv demokrata kép­­vi eiő vett részt az igazolóbizott­ság ülésén, aki bejelentetté, hogy t bizottság ellenzéki tagjai nem fo­gadják el a jelentést és nem is írják thi. A bejelentés után Agatono­­vics benyújtotta a kisebbségi jelen­­st. A negyedóra hosszét tartó ülés befejezése utón, úgy a több­égj, mint a kisebbségi jelentést íküidték az államnyomdába, aho <i fogják nyomtatni .és pénteken •izétoszíják a képviselők között, ogy szombaton mór a nem et­­jyülés napirendjére lehesse-, tűzni. Azt a tényt is, hogy az ellen­zék benyújtotta különvélemé: y t a mandátumok igazolására vonat­kozólag, arra magyarázzák, hogy a- passzivitás kérdése nyitva me­red legalább is á jevö hét pén­tekjéig, amikor a mandátumot azolésa fö ötti vitát be kell fe­jezni. Á házszabályok szerint ugyanis o meg nem támadott mandátumok fölött csak egy, a megtámadottak fölött legfeljebb át ülésnapon folyhat a vita. A politikai köröket rtiáris foglal­­-oztatja az a kérdés, hogy r nandátumok igazolása fölötti vita útin lesz-e parlamenti szó­ét. Minden jel. arra val, hogy a parlament a vita után megszá­llás né.fül fogja folytatni rnur.­­ájót, nv rí a költségvetési év priiis 1 én lejár és ha eddig a znnkeitedeket nem szavazz« meg, ex 1> xbe jut az ország, ami kormanv mindenáron el a!:a ■ eiű ni. Éppen ezért a kormány­nak sürgős a parlamenti elnök­ség és az -állandó parlamenti bi­­oítságok megvú'iasz'iása és a pénzügyi bizottság munkájának megkezdése. Kormánykörökben attól tarta­nak, hogy az ellenzék mér s. WflIBI iIIIKTTWTHIVSMMB pénzügyi bizottságban megkezdi az obstrukciót, amivel a kormányt kellemetlen helyzetbe sodorná, mert ha a tizenkettedeket meg nem szavazzák, akkor április el­ején már a tisztviselői fizetésük sem utalhatók ki. Újabb interoeneíé Mpcsck és társai érdekében ' Az eller-zek vezetői csütörtökön újé b p st tettek a letertózta* tott R dics-párti képviselők kisza­­baditasáre. B adványt intézték dr. Sxuóoíics Ni olóhoz, a parlament ideiglenes einökéitez, akit felszó­­itotiak arra, hogy járjon ' el a horvát képviselők szebadiábrahe­­yezése érdekében. Az ellenzék beadványát Alles Husszein muzulmán • képviselő nyújtotta át az ellenzék ' nevében' dr. Suboticsnak. Felszólította az idei denes elnököt, hasson oda teLiítélyéve!, hogy &z őrizetbe-, vett képviselőket bocsássák f sza­badon. h-tígy tfc!»tv»áei-«.«Bek a mandátumok igazclása íö öt: meg­induló parlamenti vitában, Subo­­tics megígérte, hogy tekintettel a do og sürgősségére, telefonon ér­deklődik a rabrebi hatóságoknál az internált képviselők ügyének elláss irár.t. Plaszfcovics Lukács és a demokrata párt Beogradi és a vajdasági poli­tikai körökben egyaránt élénk feltűnést kelt Grol Milánnak, íj szuboíicai demokrata képviselő­nek a parlament igazolóbizGítsá­­gaban mondott beszéde, amely­ben a nemzetiségi szervezkedés kérdésé kapcsán határozott • mó^ dón adott kifejezést, annak, hogy mm tartja megengedhetőnek a ma­­yarság nemzetiségi alapon: tör­­ítiő szervezkedését és nem dzoncr ttja magát dr. Pleszkovics Lukács eleméi: meny r képviselő t along­­mistu törekvéseivel. Ez a kijelentés ■ rínál meglép"bben hatóit,'mért 'Orel Mi án't és .Pleszkovics Luká­csot a szubóticai kerüjeibeh kö­zös jelölt istán választottak kép vi­se'őyé és óitalénoa volt az a fel­tevés, ho: y Pleszkovics képviselő n demokrata-pórtklub keretében és a dén o.kreta politikusokkal teljes egyetértésben fogja kifej­­leni parlamenti tevékeny-.- gét. Grol Milán beszede következ­ében a beavatottak között ess le­arner hire terjedt, hogy Pleszkc­­t'?cs Lúluics bejelentette, hogy Tier; tekinti ni igát a demokrata képviselő­­láb tagjának és a jövőben sem zándékozik a áemokratapértte.1 — ■gyüttmükidni. Kérdést ír.'.áztunk erre vonatkozólag dr- Pieszícovics Lukácshoz, aki csütörtökön este Beogradba utazott és munkatá:­­unk előtt kijelentette, hogy Beo­­grádban tanácskozást fog foly­tatni a demokrptapórt vezetőivel és ottani tárgya’ésaínek eredrné-T

Next

/
Thumbnails
Contents