Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-18 / 75. szám

1925. március 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal. SZÍNHÁZ • BÜO Szimfonikus hangverseny. A szu­boticai színházépítő bizottság kedd este rendezte meg a városi színház építési alapjára első zenekari hang­versenyét A hangversenyekhez szo­kott s hangversenyekhez csak rit­kán jutó közönség meleg hálával kö­szönti e nemes célú törekvést mely­nek legalább hangversenyeket kö­szönhet A városi és katonai zeneka­rok alkalmi egyesüléséből állt elő ez a zenekar, mely minden dicséret­re méltó komolysággal és ambíció váí látott hozzá nem könnvü felada­tának megoldásához. A mai hang­versenyen még meglátszott, hogy a fi'harmoRikits hangverseny felada­taitól elszoktak, a hangszerek meg­oszlása sem szóig-'ita hibátlanul a megoldandó zene5, feladatokat, még­is csak a legnagyobb elismerés illeti meg a komoly törekvést és eredmé­nyes munkát, melybő! az oroszlán­­rész a .zenekar derék karmesterét Buzin Milánt illeti. Mendelssohn—* Bartholdy Ruy—Bias nvitányát ját­szották s Dvorak V. Simohoniáját. Ez utóbbit Belies Padoie dorgálta, dilettánstól meglepő biztonsággá1 és rutinnal. Az est szólistája dr. Petro­­vite Markóné volt. aki zenekari kí­sérettel Grieg 16 zongoraversenyét adta elő nagyszerű technikai felké­szültséggel. lvbátlan muzsikalitással s nemes elmélyedéssel. A szépszámú közönség hálásan köszönte a kezde­ményezést. melynek mihamarabb folytatását V'íria s meleg elismerésé­nek jeleivel megérdemelten halmozta el a szereplőket, a rendezőket $ a dirigenseket s a szólistát egyaránt. Közgazdaság Veszélyben a jó kenyér Az élesztSkortoll á’íatai védsleaii alatt Hogy a mindennapi kenyerünk meg Jegyen, ahhoz tudvalevőleg élesztőre is szükség van. Minthogy minden más, ami a kenyérhez keil, bőven megvan s ahhoz a szegény ember is könnyen hozzájut­hat, érthető, hogy megalakult az éiesZ- tő-karteű, amely azt a célt szolgálja, hogy megdrágítsa az élesztőt. Az azon­ban kevésbé érthető, hogy a karteilnek sikerült olyan összeköttetést szerezni, hogy módjában van kormány segítséggel folytatni árdrágító tevékenységét. Jugoszláviában mindössze három élésztőgyár van. Szavszki Marof-ban, Zagreb mellett, Kreká-ban, Boszniában és- Zagreb-ban. A három élesztőgyár karteilban van s nem régiben irtuk meg, hogy ez a kartel! megvásárolta és be­szüntette a szuboticai élesztőgyárat, hogy így a konkurrenciától szabaduljon és diktálhassa az árakat Az élesztökartell tevékenysége azon­­han nem maradt meg ennél a legálisnak csak némi elnézéssel mondható eszköz­nél, hanem egyéb fegyvereket is hasz­nál, hogy a konkurrenciától szabaduljon. A kartell gyárai a vajdasági fogyasztó­­területtől túlságosan távol esnek, ahosz­­szu utón, különösen nyári időben az élesztő megromlik s igy a Vajdaságba sok élesztő jött be Romániából. A kar­tell, amelynek úgy látszik megfelelő összeköttetése van, kieszközölte, hogy a pénzügyminisztérium ez évi január hó 21-ikén rendeletét adott ki, hogy a kül­földről bejövő élesztőt csak olyan vám­hivataloknál lehet elvámolni, amelyek­nek kémiai laboratóriumuk van. örök rejtély marad, hogy miért kell a jámbor sőrélesztőt vegyi vizsgálat alá venni. A kartell azonban nem sokat gondolkozik ezen a rejtélyen, élvezi a rendelet elő­nyeit. A Románia felé eső határállomá­son, Kikindán, a vámhivatalnak nincs vegyi laboratóriuma, a vasúton beérke­ző élesztőből mintát kell tehát venni s kémiai vizsgálatra kell küldeni Hegyez mit jelent, azt minden kereskedő tapasz­talásból tudja. A legjobb esetben 5—6 napi várakozást, amely idő alatt az élesztő elromlik, s a román áru is majd­nem olyan rossz lesz, mint a kartell gyártmánya. Ezenkívül a kikindai vám­hivatal igyekszik alapos munkát végez­ni, az élesztőt nem a legközelebbi vegy­­vizsgálúkoz küldi vizsgálatra, hanem Bpogradba. A beogradi laboratórium annyira tu! van halmozva munkával, hogy élesztő legyen, amely ki tudja ott várni, amig megvizsgálják. A bánáti kereskedelmi és iparkamara, amely a legnagyobb igyekezettel védi a fogyasztók érdekeit, már felírt ez ellen a sérelmes, káros, az árdrágítást istá­poló rendszer ellen, azonban akciójának eddig nem volt semmi foganatja. Mikor fogyasztók érdekeit kell védeni. A Narodna Banka és a Vajdaság hitelélete A március 8-ikán megtartott közgyű­lés után most küldte szét a Narodna Banka terjedelmes jelentősét .amely a bank életének minden ágára kiterjed. A Vajdaság szempontjából különösen fontos az, hogy a bank jelentéséből is megállapíthatóan a nemzeti bank a Vaj­daság mezőgazdaságát, kereskedőimét és iparát a hitelnyújtás terén nagyon mostoha elbánásban részesíti. A bank vajdasági fiókjai a következő hiteleket engedélyezték: Becskert&i 57 cégnek S városban 12.593, Vrsaci 64 cégnek 7 városban 16.361, Novtszadi 20 cégnek 9 városban 25.591, Pancsevói 54 cégnek 7 városban 20.777, Szuboticai 45 cégnek 11 város­ban 19.915 ezer dinárt Eltekintve attól, hogy a beogradi kör­zet részére eaigedélyexett hitel megha­ladja a 350 milliót s1 <a zasrebi fiók ál­tal nyújtott hitel közel van a 280 millió­hoz, hogy Varasdin 23 millió hitelt ad, Nis 34 milliót, Skoplje 40 milliót, hogy a cetinjci bankfiók nagyobb összegű hi­telt folyósít, mint a becskereki s a spliti ugyanannyit mint a szuboticai, a melynek egy százezer lakosú város és indusztriális vállalkozásokban gazdag környékét s a fejlett mezőgazdaság igé­nyeit kellene kielégíteni. A Narodna Banka tudvalevőleg akciót indított tarra vonatkozóan, hogy a pénz­intézetek maximálják a betéti kamatlá­bat és szállítsák í© a kölcsönök után számított kamatokat. Az akció néhány ankét és hírlapi cikk után abba maradt. Addig, amíg a Narodna Banka Szubotiéa és környékének hiteligényét 19 millió dinárral véli kielégíthetőnek, nem is le­het ennek az akciónak sikere. A betéti kamat maximálása csak újabb lendüle­tet adna a kosztpénz üzletnek, ai vajda­sági bankok pedig betét nélkül, Narodna Banka támogatása nélkül kénytelenek volnának az eddig nyújtott hiteleket is redukálni. vétség küldött tagjainak terjedelmes kérdőivet, amit ki kell tölteni azoknak, akik a külföldi kölcsönre, igényt tarta­nak. Ilyen kérdőíveket már a noviszadi és o. szuboticai szövetség tagjai is ki­töltöttek, kölcsönt azonban nem kaptak. Most a becskerekiek fejelnek a kérdőív kérdéseire. A kovínl bank mérlege. A vidéki in­tézetek szokásos kereteit mindenben meghaladja egy kis bánáti, faluban Ko­­vinbsn működő takarékpénztár. A Ko­­vini Takaróknak négy cís félmillió -dinár az alaptőkéje, majdnem bárom millió a tartaléka, s bár betétállománya • arány­lag nam nagy, 1,115.736 dinár tiszta . nyereséget mutat ki. S A szuboticai városi takarék. A sznbo­­íicai városi takarékpénztár most hoz nyilvánosságra a második üzleti évéi szóló jelentését. A városi takarék múlt évet 24S.126 dinár nyereséggel zárta. Folyószámlán és betétekben 14 milliót kezel a bank. Szuboiica \ áros - a városi gázgyár 2,400.00;), a- város nyomda 500.000 dinárral szerepel a va­­gyonszámlán. TŐZSDE ® a • A dinár külföldi árfolyamai 1925. március 17. Budapest, deviza 1153—1161, valuta 1133-1155. *' Prága deviza 54.25—54.75, valuta 54—5450. Berlin deviza 6.74—6.7ú milliárd már­ka, valuta 6.67—6,71 milliárd márka. Bécs deviza 1135—1139, valuta 1129 —1135. "■ ’ Trieszt deviza 39,50—39.40. London deviza 298. KINTORNA Két Noviszadi kereskedő találkozik: — Hogy van? — kérdi az egyik ■ hogy megy az üzlet? — Köszönöm, jól. Képzelje, a múlt. hé­ten is volt nálam egy olyan ize ... hogy is hivják ... az a naigen . . . mondja már . . . nem jut eszembe . . . ja,' im van: — kuncsaft. # Az egyik vajdasági megyének volt egyszer régen egy nagyon hires alis­pánja. Híres goromba ember volt, mégis halálosan szerette mindenki. Idegeneknek mindig eldicsekedett ez­zel: — Nincs még egy alispán a világon — ntondogatta — akit úgy imádnának a megyéjében. — Es mért imádják úgy, bátyáir.uran — kérdezte egyszer valaki tőle. — Ejnye maga ronda, pimasz, elvete­mült marha, — förmedt rá az alispán iiáí a modoromért. NYILTTERt Mindazoknak, akik Szemmáry János temetésén megjelentek és részvétnyilat­kozataikkal fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek, ezúton is köszönetét mondunk. Szubotica, március 18. Ö2v. Szemmáry Jánosáé és a gyászoló család E, SZECSI P H I L A T E.L I A bélyegkcreskedés Subotíca főpostánái Lezqjabb arany Kiciel J?S4—2S. albumok uniwdcn BjavytsájíLan |-*lktiíroíi%' fyBknek választékot meckere» »re kftSdíSk. — 2£e#véte!re keroask hascaált ja^oaláv bélyegeket. Zürich, márc. 17. ,325, Paris 2665, ork S18.S, Brüssz 07.25, Berlin 123 .7305, Szófia 99.75, Buáap Beograd, Zárlat: Beograd' ridon 24S1, Netv-' Brüssztí ■ 2620, Amsterdam : 123 háromnyoicad, Bécs 377.5,"Prága 1540. Varsó :st 72, Bűimre-1 252.5. márc. 17. Zárlat: Paris 322.50—323, . London 298—298.40, »Névé* york 62.25—62.30, Milánó 254.75,. An\­­sterdam 2498—25, Berlin 1485—14.875, Prágd 185.25—185.10."Bukarest 31, Qeoí 1201-1203.' Noviszadi tensjéaytözsde, március. 17, Irányzat lanyha. Tengeri bácskai már? cius-áprilisna 185 . dinár, bácskai .április? májusra 192 és,fél dinár, bácskai május­­jimiusra 200 dinár, boszniai inájus-ju* idusra 200 dinár. Liszt bácskai nullás 760 dinár, bácskai kettes 600 dinár, bácskai kettes kenyér 390—100 dinár. Szentai gabonaárak. Szemáról jelen­­tík: A hétfői-. piacon a kövertkoző árak szerepeltük: Búzái 430 dinár. Tengeri 160- dinár. Márciusi hajóba 165 dinár. Árpa 290 dinár. Sörárpa 310 dinár. Zab 300 dinár. Bab 350 dinár. Muliarmag 375 dinár. . Heremag 1920 dinár. Köles 200 dinár, 0-ás Liszt GG. 660 dinár. 3-ös liszt 600 dinár. 5-ös kenyérliszt 540 di­nár. 7-es liszt 400 dinár. Korpa 890 di­nár. Csjkágói gabonatőzsde, snárc. 16. Bú* za májusra 16475, Búza júliusra 145.375, Búza szeptemberre 136.25, Tengeri má­jusra 11815, Tengeri júliusra 121.625, Tengeri szeptemberre 121.625, Zab már. j jusra -15, Zab júliusra 47, Zab szeptem- I bérré 4/. 125, Rozs májusra 124, Rozs Ijúliusra. 114.5, Rozs szeptemberre 105. Newyorki gabonatőzsde, márc. 16. Bú­za ősz-i vörös 188, Búza őszi kemény 179.25, Tengeri 124375, Liszt sík w. cK 825—865. .Az irányzat búzánál gyenge, tengerinél lanyha. A külföldi kölcsön. A vajdasági gyár­ipar, amely a tőkehiány miatt képtelen uj beruházástíkKit eszközölni, időnként ígéretet kap arra nézve, hogy :o!csón külföldi iiitelí adnak neki. Ezek az ígé­retek azonban mag so Írj.- néni valósul­tak'meg. A gyáriparosok országos szö­vetsége már több ízben tárgyalt külföld}, kölcsönről, s most a beeskereid aJszö-A napsütéses Adria. Hotcf Miramare 2rikvenica. Hideg és meleg tengeri für­dők. Szobák téües ellátássá! napi 85—95 dinár. Gummi fűzök 350'— dinártól Haskötő és Gradbalícr orvosi rendé ćsre. Uaifür.0, GyomsarsiOriíó, Melltartó, Rtfii fözOhet divatosra áíaiak tok. Virág Leo útin Aleksanurova ulica M. 1 I Amerikai olajok I Amerikai benzin 5 Amerikai petróleum 1 \ 41- ! Ikleín Géza és fiai! ma m íáasca i SUBOTÍCA sís^mr-sssiBsai na. Uj és használt ZENEMÜVEK KÖNYVÉÉ víg zsigmönd Sándor subotíca 11 ZENf'Ü- él KÖKT^ÁfeJEOTZftCEK SNCVES WCÄ1IHW WttiUKUW A W továbbá ZSINEGEK ÄÖÄmlf iiagS %Mím & W ááiim legolcsóbban kaphatók SCHOSSBERGER & HERED, NOVISAD, FUTOSKI PÜT 13. «.«.» Telefon: 531 — 923

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents