Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-14 / 71. szám

2. öTdaf. BACSMEGYE! NAPLÓ 1925. március 14, Grol megmenekültünk a bántal­mazástól mondotta — és tu­domásom van arról, hogy ezen a belügyminisztériumban is csodál­koztak. Ugylátszik, a belügymi­nisztériumban meg volt a proskri báltok listája. A legnagyobb előnyt azonban az igazolvány-rendszer biztosította a kormánypártoknak. Szubaticá » és a Vajdaság több más városában, ahol erős volt az ellenzék, érvény­ben volt ez az igazolvány-rend­szer, amelynek a kormánypártok a szavazatok tízezreit köszönhetik. Erőszakkal is szavazni küldtek embereket, akiknek a radikálisok urnájába kellett dobni a gummi­­golyót, Szuboticán a radikálisok nemcsak a szerbek, hanem a magya­rok közt is azzal agitállak — foly­tatta Setyerov — hogy a haza, a király, az ország és a közrend ve­szélyben forog, ha nem a radikáli­sokra szavaznak. Felolvasta a szu- Óoíicai radikálispárt magyar nyelvű rophatni állításainak bizonyítására. Képzeljék cl — mondotta — hogy ezek a nem a mi nemzeliségiinkhö tartozó emberek ilyen dilemma eh áílitva, hogy mertek volna a ható­ságok elten nyilatkozni ? Szuboti­­cán a törvényszék a Radics-párti jelölőlistát is megsem nitette az államvédelmi (örvény, helyesebben <. minisztertanácsi határozik alapján. Dr. Radonics Jován : Nem igaz! Nem ezen a címen semmisítették meg a Radics-pdrt listáját, hanem azért, mert nem vo t elég aláírás í Setyerov Sz’avkó : Valóságos rejtély, hogy ilyen körülmények közt Grol és dr. Pteszkovics Lu kacs bejutott a parlamentbe. Ezt kizárólag négy választási elnök­nek köszönhetik, akik nem vol­tak radikálisok, mint például a bajmoki választás elnöke, aki nem engedte meg, hogy a csend­őrök igazoltassák a választókat. Ahol jogíiszíeiő emberek vezet­ték a választásokat, ott az ellen­zék győzött, A Ti d káli sok hétezer uj szavazatot kaptak — mondotta -- és ez valamennyi magyar sza­vazat. A bunyevác-sokác-párt pa­naszával kapcsolatban megálla­pítja, hogy a petíció teljesen jo­gosult, de e panaszt aláíró két ezer erpber leszavazása sem se­gítette volna a pártot a válasz­tási hányadokhoz. Kérte a szubo­­iicai kerületi választások megsem­misítését, Grol Milán a szuboticai mandátumok megsemmi­sítése ellen SimapoK'ics radikális személyes kérdésben szólalt fel. Kijelentette, hogy valóban adott főidet a csetni­­keknek. mert elintézte valamennyi kérvényt, amely a mimsztériumbm hevert. Grol Milán először Simonovics­­nak válaszolt. Ö is adott volna föl­det a esetnikeknek. sokkal inkább, mim például a horgost radikális-párt elnökének! aki háromszáz holdat ha­noit száz dinár iával, hogy azután azonnal húszszoros áron adton túl rajta. — A nemzetiségi kérdés — mond­ta Grol — a békeszerződésekben rendezve van. Azt hiszi. Radonics sem fogta rossz néven venni, ha ki­fejti álláspontját ebben a kérdésben, hiszen Radonics is tízezer magyar szavazatot hanoit. Egv olvan nem­zeti államban, mint az S. H. S. ki­rályság. a nemzetiségi kisebbségeket megilletik az alapvető polgári jogok, biztosítani kelt számukra a szabad kulturális fejlődést és a gazdasági harcban való szabad részvételt. semmi többhöz azonban nincs joguk. A magyaroknak, németeknek és tö­rököknek tehát nem kellene külön nemzeti pártokban szervezkedniök és egyszer már be kellene látniok. hogy egységes nemzeti államban élünk. Ezt nemcsak az israzolóbizotí­­ság előtt hangoztatja, hanem el­mondta a választások alőtt Szuboti­­cán is. ahol egy vacsorán, melyen bunyevácok " és magyarok is részt vettek, ismertette programiát. Itt is elmondta, hogy a magyar várt esz­méje nem tetszik neki. sőt olyan messzire ment. hogy azt is elmond­ta. hogy mit követel az állam a ma­gyaroktól és németektől. Az ország berendezkedésének kérdésében a nemzetiségeknek át kell engedniük a harcot a szerbek, horvátek és szlo­vének számára, mert ez az ország az ő ideáljuk megvalósulása. így be­szélt a gyűléseken is. főképpen azért, mert egyik jelölttársa az autonómiá­nak volt a hive.amit egyes radikáli­sok is hangoztattak a Vajdaságban. Kijelentette, hogy ő ellene van a Vajdaság autonómiájának. Amit'a választások két hónapja alatt látott és átélt — mondta Groll — bármilyen nehéz is lesz. el akarja felejteni. Horgoson a demokrata ur­­naőrök csak ügy vehettek részt a választáson, hogy öt nappal a vá­lasztás előtt titokban Szuboticára mentek és csak a választás hajnalán tértek vissza Horgosra, ahol titok­ban kellett a választási helyiségbe be'opózniok. A kétezer aláírónak tel­jesen igaza van és lehetővé kellene tenni ezeknek az embereknek, hogy akaratukat a választásokon kifeje­zésre futtathassák. Mégsem kíván itt választást, mert ez a kétezer szava­zat nem használ az illető pártoknak és ezzel egyik sem fogja elérni a há­nyadost. mert a szavazatok a ma­gyar és bunyevác pártok között osz­lanának meg. Másrészt nem akarja kitenni ezt a sokat szenvedett kerü­letet egy újabb \ nak. ztus ízgalmai-Grgvn Dusán defetizmussa! vádolja a német pártot » Grgin Dusán radikális Grol álláspontját, a nemzetiségi kér­désben. Vrsacon — mondotta Grgin — a katholikus pap egy Arnold ne­vű tanítóval összegyűjtötte a népet és a Deutschland. Deutschland über Alles kezdetű dalt énekelték, A lau­­sitzi szerbeknek sokkal kevesebb jo­guk van. mint a jugoszláviai néme­teknek. A német pártot defaitista po­litikával vádolta és kijelentette, hogy az okos német parasztság tev részc­él is fordult p német párttól, ezért vesztette el a párt mandátumainak felét.' Abban, a faluban, ahol a Deutschland. Deutschland über Äl­test énekelték, a Pribicsevics-párt 100. a radikális-pírt 900.'’a?népiét párt ped'-g ?0Ö- szavazatot ka­pott. Helyesli Grol álláspontját, hogy a panaszokat vissza keli utasí­tani. mert azoknak figyelembevétele sem változtatna az eredményen. Dr. Setyerov Sztávkó személyes kérdésben szólalt fel. Utána dr. Po­lios Radics-pár.ti tiltakozott az ellen, bog?/’a szuboticai törvényszék a Ra­­dics-párii listái az államvédelmi tör­vény lS-ik szakaszára való hivatko­zással visszautasította. Szerinte a választási törvény értelmében a bí­róság csak formális szempontból bí­rálhatja felül a jelölő listákat, nem pedig anyagi jog szempontjából. Csatlakozott Setyerovnak ahhoz az indítványához, hogy az egész Vaj­daságban semmisítsék meg a válasz­tásokat. Végül a szuboticai igazol­ványkényszerről beszélt és kérte an­nak jegyzőkönyvi megállapítását, hogy az igazolványok követelése törvényellenes volt. Leovac radikális szerint nem volt terror, csak a mid íentartására volt szükséges az igazolvány-kényszer. Helyesli Grol nemzetiségi program­ját, felhívja azonban a " ügyeimet arra, hogy a Davidovics-kormány megalakulása után azonnal vissza­vonta a magyar pártot betiltó ren­deletét, bár ez a rendelet nem sér­tette a nemzeti ■ kisebbségeknek ama jogait, melyeket Grol elismert. Grol visszautasította azokat a hókokat, amelyekben a radikálisok részesítették. Óriási különbség van közte és a radikálisok között, mert az ő véleménye szerint megpgve­­zéssel és nem erőszakkal kell a ki­sebbségeket megnyerni, A Davido­vics-kormány azért vonta vissza a magyar párt betiltására vonatkozó rmdeletet, mert annak semmiféle törvényes alapja nem volt. Az igazolóbizottság többéire ez­után jóváhagvta a szuboticai man­dátumokat. majd az elnök szünetet rendelt eh A rumesevái keriile' mandátumai kerültek ezután sorra. A kerületből csupán — panasz ér­kezett <be, Perles községből, ahol — ticionáló szerint a németek hat óra után erőszakkal behatoltak a választási helyiségbe és ekkor adták le szavazataikat. Grgin radikális ismertette a per­lési eseményeket és elmondotta, hogy hasonló eset történt Mariolan községben, ahol a katonaságnak kellett beavatkozni. Élesen támadta a német pártot és kijelentette, örül, hogy nem minden német támogatta a német párti vezetőket. Nem kö­vetel vizsgálatot és nem is kívánja riasztás megsemmisítését mert tudja, hogy az említett német pol­gárok csak vezetőik felhajtására 'lekedtek. Mihajlovics Ljuba demokrata el­mondta, hogy a csetnikek, akik kö­zött tudomása szerint magyarok és németek is voltak, (!) milyen sze­repet játszottuk a' választások al­kalmával. — Nagyon jól tudom, — mondot­ta — milyen embereket használtak fel arra, hogy az ellenzéki pártok választóit terrorizálták. Grgin: Vállalja ezért a felelőssé­get? ff Mihajlovićs: Vállalom 1 Ezután Moser német párti vála­szolt Grginnek. — Lehetnek egyes pártoknak — mondotta Moser — a kisebbségek­kel szentben bizonyos program­pontjai, de csak megengedhető esz­közöket szabad használni. Grol szép bóköjcat kapott beszédéért, de azt senki sem veszi észre, hogy a nemzeti kisebbségeknek is vannak jogos kívánságai, amikkel senki sem törődik, legkevésbé Grgin. Grgin: Sokkal többet tettem a né­metekért. mint a német képviselők egvüttvéve. Csak emlékezni kell rá, hogy az én érdemem a vasúti tari­­fális kedvezmény is, amit a bor­export fellendítése érdekében ki­eszközöltem. Moser: Elismerem, hogy Grgin is tett valamit, de pártérdekből tette. Grgin: Vrsacon a lakosság legna­gyobb része német és az én köz­benjárásom tette lehetővé, hogy a vrsaciak eladhatták boraikat. M oser: Dr. Kraft és a többi né­met képviselő is eljárt ebben az ügyben, de mi nem tudtunk elérni semmit. Simonovics: Maguk sokkal töb­bet törődtek a kulturbuuddaj. Moser: Igaza van. de fórunk von hozzá a békeszerződés értelmében és önnek nine« mg a p,ért hánvást tenni ö’’öHiek ’S volt n há­ború e’ottj évebUrti Srpszka Mati­d l/ér r'f'K/yrfh’Jif' Epv ra'Jíkólisr ÖnöV no1it;Va* r"ervezetet csináltak a kulturbund­­ból. Moser: Elfelejtik, hogy a párt minden gyűlését betiltották? Hosszabb vita után Leovac radi­kális képviselő emelkedett szólásra és beszédéiben szemére vetette a németeknek, hów Olshausen német követ a Kraft-iigyben interveniált Beszéde után a bizottság igazolta a mandátumokat, mire az az ülést bérekesztette és folytatását délután öt órára tűzte lei. A noviszadi mandátumok A délutáni ülésen, amely három­negyed! hatkor kezdődött, a bizott­ság a noviszadi mandátumokkal foglalkozott. Az ülés első szónoka Pcsics Dragutin volt aki kijelentet­te, hogy szerinte a legnagyobb tör­vénytelenségek és erőszakosságok a noviszadi kerületben, történtek. Felolvasta a Balluín-nak azt a szá­mát. amelyben Setyerov meggyil­kolására uszítottak. Ismertette a sztaribecsei és a petrovoszelói erő­szakosságokat Elmondta, hogy Ti­ldén dr. Csereinov noviszadi tiszti­orvos negyven-ötven tagú felfegy-. vérzett csoporttal megakadályozta a demokrata-párti gyűlés megtartá­sát. Kér nappal a választás előtt hatóságtól kapott igazolvánnyal fe­lelőtlen elemek járták be a közsé­get és behatoltak a házakba azon a dinen, hogy kommunistákat ke­resnek. Kováiban éjszaka kopogtat­tak be az ablakokon. Titelen és 11 ácsisz en tiván on igazol vány;-,kén y­­szer volt. Egy esendőrtiszteí. akt meg akarta akadályozni, hogy az ‘Henzéki "ilasztókat bántalmazzák, telefon utján felmentették és amikor nem akart engedelmeskedni, fel­­mo-yvej-zeti felelőtlenek fegyverez­ték le. ' A választásokat véleménye szerint meg kell semmisíteni. . A bizottság s m v a z ;i t öbbs éggel igazolta a mmdátnmokat. A szombori kerület mandátumai ellen benyújtott pana­szok letárgyalására tértek át ezután. Setyerov Szlávkó az itetwi pőtvá­­,nsztás eredményeivel foglalkozott. Részletesen elmondotta RaRcs Tósá és Yeszelinovics Iván versengését ezért a mandátumért. Raiics maga volt a választási elnök. Veszelino­­vicsnak pedig a saját járásában a fia. mint választási elnök, segített a szavazatokat megszerezni. A főbi­zottságnak. véleménye szerint, nem lett volna joga a választási akták el­vesztése miatt a választást megsem­misíteni. miután az első itebeí vá­lasztás eredményét könnyen meg le­hetett volna állap-tani. Azt indítvá­nyozta. hogy Raiics mandátumát semmisítsék meg és küldjenek ki egy parlamenti vizsgálóbizottságot, amely az első itebei választás ered­ményét megállapítja. Vuics földmivesoárü ismertette a személye eilen elkövetett erőszakos­ságokat. majd általában a választá­sok lefolyását bírálta. Becskcrekeu — mondotta — 970 oroszt vettek fel a választói névjegyzékbe, hogy Nin­­rsics külügyminiszternek biztosítsák a mandátumot. Simonovics rád kális beszéde után albizottság elvetette Setyerov indít­ványát és a kerület mandátumait igazolta. A becskereki kerület mandátumainak tárgyalására tért át ezután az igazolóbizottság. Két pa­nasz érkezett be: Sevics Sime radi­kális-jelölttől. akf szerint a baranyai járásokat egv kerületnek kellene venni és Hartmann Ferenc és társai­tól. akik több választási visszaélést soroltak fel. Dr. Bazala Radics-párti felszóla­lásában a választási szabálytalansá­gok miatt parlamenti vizsgálóbizott­ság kiküldését javasolta. Pecsics Dragutin demokrata fel­szólalásában rámutatott arra. hogy

Next

/
Thumbnails
Contents