Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-14 / 71. szám

1925. március 14 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal t ebben a kerületben volt lesmagyobb a terror, amire Leovac radikális megjegyezte, hogy az ellenzék min­den kerületben ugyanezt állítja. Sze­rinte nem volt választási terror a szombori kerületben, amit az is bi­zonyít hogy az ellenzék több szava­zatot kapott. mint a múlt választáso­kon. Kérte a panasz elutasítását és Scvics panaszát is indokolatlannak mondotta, mert Baranya mindig két járás volt. A bizottság többsége el­utasította a panaszokat. Az igazolóbizottság ülése este ne­gyed kilenckor ért véget. Szombaton a horvátországi kerületek mandátu­mait kezdik tárgyalni. Kisebbségi Elet Egy jugoszláviai illetőségű fiatalem­ber: Nessel Ferenc, mint az erdélyi la­pok írják, pár héttel ezelőtt rokonai lá­togatására Lúgosra ment. A fiatalember­nek rövid ott-tartózkodása alatt annyira megtetszett a város, hogy a tartózko­dási engedély ' lejárta után kérvényt nyújtott be a város vezetőségéhez, hogy adjon részére letelepedési engedélyt A kérvényt a rendőrség elutasította, ami Nesselt annyira, elkeserítette, hogy a napokban öngyilkossági szándékkal a Temesbe ugrott. A járókelők azonban még idejében kimentették a fiatalem­bert, akit most a iugosi kórházban ápolnak. Angkelesca román, rendeletét küldött az erdélyi és bánáti iskolaigazgatókhoz, hogy az 'iskolák bir­tokában levő magyarnyelvű tankönyve­ket újabb revízió végett küldjék hala­déktalanul Bukarestbe. A rendelet, amely kiterjedt., ad., .egyen magyar szák­­ös irodalmi- könyvekre is, nagy meg­döbbenést keltett a kisebbségi iskolák igazgatói között, akik felirattal fordultak a közoktatásügyi miniszterhez, amely­ben rámutatnak arra, hogy a. birtokuk­ban levő tanári szakkönyvtárak igen értékes és tanulságos magyar müveket tartalmaznak, amelyek tanulmányozásá­val a tanárok pedagógiai ismereteikét bővíthetik. Az erdélyi magyarság — ír­ják erdélyi magyar lapok — kíváncsian várja, hogy mi lesz most a sorsa annak a rengeteg magyar szépirodalmi könyv­nek, amelynek Bukarestben semmi hasznát sem vehetik, ellenben, ha eze­ket a könyvekét megsemmisítenék, nagy' szellemi veszteséggel sújtanák az er­délyi magyar kisebbséget. A román kisebbségek szempontjából rendkívül sérelmes az a közigazgatási reformjavaslat, amelyet most terjesztet­tek a bukaresti kamara elé. A javaslat ugyanis Erdélyben úgyszólván megszün­teti a községi autonómiát és béklyóba veri a kisebbségi lakosság szabadságát, amennyiben megfosztja attól a jogtól, hogy ‘ a község tisztviselőit megválasz­­sza. Az erdélyi demokratikus románság egyik vezetője, dr. Oana, a reakciós ja­vaslatról a következőket mondotta eg;/ kolozsvári újságírónak: — A kormány a törvénytervezet el­készítésénél javaslataink általános irány­elveit nem vette figyelembe, hanem csak egyes részletekéit s ennek következté­ben a decentralizáció helyett a centra­lizáció irányelve győzedelmeskedett. Ez pedig a városok és községek autonó­miájának halálát és fejlődésének mes­terséges megakadályozását jelenti. Az uj 'törvénytervezet rosszabb a régi ki­rályságban most érvényben levő községi törvénynél is, amely természetszerűleg nem oly fejlett, mint a csatolt területek közigazgatása. A kormány ahelyett, hogy a közigazgatást meggyorsította volna, a községek adminisztrációját béklyóba verte, amennyiben kormány­hatósági jóváhagyás nélkül —- -a terv®. zet szerint — még egy követ sem leltet helyéről elmozdítani. A törvénytervezet csak a polgármestertől kívánja meg a szükséges kvalifikációt A többi állá­sokban. a kinevezés független a képesí­téstől ; vagyis a kormány a neki ked­ves protekciós embereket nevezi ki, a nemtetszőket pedig, bármikor elbocsát­hatja. A városi tisztviselők függő hely­zetbe jutnak a mindenkori kormánnyá] és ebből önként következik, hogy azok nem a polgárság, hanem a kormány akaratát fogj ák képviselni. A tisztvise­lők nyugdij- és fegyelmi ügye a kor­mány kezében lesz, a tisztviselőket alt­kor cserélheti ki, amikor akarja. A genfi jegyzőkönyv aláírását elhalasztotta a Népszövetség Elfogadják Benes közvetítő indítványát Genfbő! jelentik: A nemzetek szö­vetsége tanácsának pénteki ü1*«*n elsőnek Briand válaszolt hosszabb beszédben Chainberiainnak. aki tud­valévőén Anglia nevében elutasította a trenfi jegyzőkönyv aláírását. Ki­fejtette. hogy Chamberla'n nyilatko­zatában netn látja a genfi jegyző­könyv abszolút visszautasítását. A francia kormány szigorúan a genfi jegyzökönyvhöz tartia magát, sem­miképp sem vonakodik azonban uiább tárgyalásokba kezdeni a iegy­­zőkönyv kiépítéséről. A mostani tár­gyalásoknál nem szabad megfeled­kezni arról, minő elkedvetlervtö ha­tása volna a népekre a jegyzőkönyv elutasításának. Végül Briand íormu­­lázott kijelentést olvasott fel. amely­nek vége azt mondja, hogy a francia kormány, bár hajlandó tárgyalni is­mét a jegyzőkönyv egyes pontjairól, magához a jegyzökönyvhöz ragasz­kodik. Briand után Scialoia olasz delegá­tus. ha nem is mindenben de igen sok pontban hozzájárul* Chamberlain kritikájához. Benes Eduard dr. csehszlovák külügyminiszter, mint előadó, hosz­­szn beszédben vette védelmébe a genfi jegyzőkönyvet Beszéde -vekén határozati javaslatot törlesztett a Népszövetség tanácsa elé, amely­nek - értelmében Chamberlain-nek, valamint a tanács taglalnak a döntő­­bíróság ügyében . tett kiieleniéseií terjesszék a népszövetség legköze­lebbi. szeptemberi - közgyűlése elé és addig halasszák el azokat az előké­szítő intézkedéseket.' amelyeket a jegyzőkönyv elfogadásával kapcso­latban a népszövetség kötelékébe tartozó államok annakidején elhatá­roztak. Bernes a jegyzőkönyv védelme1 so­rán hangsúlyozta, hogy az angol kormány részéről felhozott ellenve­tések valóban figyelemreméltók, azonban sokkal komolyabb a brit külügyminiszternek a döntőbíróság alapelveiről mondott bírálata. A csehszlovák külügyminiszter azt az álláspontot képviselte felszólalásá­ban. hogy a genfi jegyzőkönyv a Népszövetség alapokmányának szél­iemét semmiesetre sem módosíthat­ja. ellenkezőleg tényleges haladást­­jelent a népszövetségi egvezmény­­nyei szemben. A tanács elfogadta Benes határo­zatát azzal az ' utasítással, hegy a Népszövetség főtitkára azt a legkö­zelebb? népszövetségi közgyűlés na­pirendjére tűzze ki. Chamberlain hangsúlyozta feíszcV I látásában, hogy a brit kormány a * tl.ghatározottabban. kitart a döntő­bíróság? eljárás és a lefegyverzés alapdvei mellett csupán az a kíván­sága. hogy ezeket az,, alaoeíveket minden:' nagyobb megrázkódtatás nélkül a megbékülés szellemében. ■ érvényesítsék. Miss Durham foglalkozott s kérdés­sel ebben a beállításban, maid cikkét csakhamar átvették a svaid és angol napilapok is. Erre következett Seaton Watson nyalt levele a Timesben. ahol felszó­lította Pastes miniszteréin ököt és Jovánovics LjubátL hogy cáfolják inég a súlyos vádat. A beogradi sajtóban most hang­zott el az első válasz a .külföldi saj­tó cikkeire és Seaton 'Watson nyílt levelére. A. rádikálrs-oártBoz és kü­lönösen Jovánovics. Lő übáíwz' közel­álló Vrenie reflektál a támadásokra és megállapítja, hogy..« kampányt trénudorszád és németbarát körök szervezték, hogy megszabadítsák Németországot iövátételi kötelezett­­ségeitói. Erre vall az- is -V írja a Vreme — -hogy a németek um$t ki­jelentik. hagy mintán Németország nem bűnös a háború felidézésében, többé nem köteles jóvátételt fizetni. Miss Dúrbámról megállapítja,-: a. lap, hogy'publicisztikai működését a ma­­, cedón konríácsik és Radlcs iránti \ szimpátia jellemzi, Jovánovics'Ljuba cikkét pedig tendenciózusan meg­csonkítva és megváltoztatva ismer­hette a külföldi sajtóban .és. Így- indí­totta meg a szerbellenes '»sajtó­­pogromot.« A támadásokra egyébként, mint a Vreme mértékadó helyről értesül, Jovánovics Uuba legközelebb. vála­szolni, fog és valószínű, bogy 'Basics is 'megszólal az ügyben. Szerbia és a háborús felelősség kérdése A „Vreme“ az artirol sajtó „jugoszláv pogrom“-járól Az egész világsajtóban nagy fel­tűnést keltett egy hónappal ezelőtt Seaton Watson-nak. a Scotus Via­tor néven ismert angol publicistának a londoni Timcsbvn megjelent nyílt levele, amelyben felszántotta a jugo­szláv kormányt, hogy nyilatkozzék azokról a vádakról, amelyek Szer­biára hárítják a felelősséget a világ­háború megindításáért. A nádit levél megírására az indította az angol publicistát, hogy a múlt év végén a _ külföldi sajtó egy részében kampány indult tneg. amelynek során bizo­nyos oldalról állhatatosan azt han­goztatták. hogy 1014-ben a szerb kormány tudott a szarajevói me­rényletről- és ennek ellenére azt. bár módjában állott volna, nem akadá­lyozta. meg. Ennek az állításnak bi­zonyítékául Jovánovics Liübáuak, a parlament elnökének 'egy c'kkéből kiszakított idézetet használtak fel. a mely a kampány vezetői szerint a vád beismerését foglalja magában. Jovánovics Ljuba cikke a háború kitörésének tizedik évfordulóján je­lent rneg a Kszjunyin beogradi orosz publicista által szerkesztett »Krv Slovenstva« (A szíávság vére) című emlékalbumbari. Ebben Jovánovics. aki az 1914-beii Pasics-kormány közoktatásügyi minisztere volt. a háború kirobbanását megelőző na­pokról szóló visszaemlékezéseit ad­ta közre. Elmondja itt Jovánovics, hogy az 1014. év tavaszán már vilá­gosan látható volt. hogy Ausztria háborúra készül és mellette teljes szolidaritással áll Németország, a i mély arra törekedett, hogy a . hábo­rús • felfegyverkezésbe u megelőzze Franciaországot és Oroszországot. Erre mutatott az;is. hogy a német birodalmi gyűlés; szokatlanul egy milliárd márkát szavazott rneg rend­kívüli katonai hitel céljaira. Jöváno­­vics azt az impressziót szerezte, hogy Németország keresni fogja a háborús konfliktust Franciaország­gal és Oroszországgal és erre bár­milyen alkalmát meg fog ragadni. Most Németországnak — foly­tatja emlékezéseit Jovánovcs — al­kalmat nyújtottak erre Prindp és társai. Gondoltam, hogy sem Német­ország. sem Ausztria-Magyarország nem fogúik elszalasztani az ilyen al­kalmat. Csakhogy most Franciaor­szág helyett; az első ütések minden hevességét Szerbiára fogiák zúdíta­ni. Minisztertársaim azt hitték, hogy a háború elkerülhető: és el voltak szánva arra. hogy megadiák Ausz­triaiak a kellő elégtételt. Magáról a szarajevói merénylet­ről Jovánovics annyit ernüt. hogy a szerb kormány értesült néhány boszniai fiatalember szándékáról, akik merényletet készítettek elő Fe­renc Ferdinánd főherceg ellen. Pro­fites Sztoián belügyminiszter ekkor elrendelte, hogy a katármentt 'ható­ságok akadályozzák meg a fiatalem­berek Boszniába való átkelését, de a hatóságok azt válaszolták, hogy a rendelet későn érkezett meg. A cikknek ez utóbbi része adott alkalmat a sajtóakcióra, amelynek az volt a célja, hogy a háború elő­készítéséért és megindításáéit az egész felelősséget Szerbiára bántsa. Elsőnek a »Foreign Affairs« című angol folyóirat múlt évi számában Ä német külügyminiszter 2 garanciális szerződésről • Kématörszág nam engedi irtsa, it soy idegón esajjäiok .«múljanak át mríijotén . Berlinből ’efeötik: A. biztonsági bet­elésben tett német kezdeményezésre vo­natkozóan ár. Stóesemann birodalmi külügyminiszter nyilatkozatai • tett";-a Kölnische Zeitung rauukat:b;-;t előtt Mi­után Franciaországi: ük a német - táma­dástól való lidéi'hííyomásszerü 'élelme -7- lÉiOnd'ötta Stresémána — feáfrnilyea botornak látszik ‘is ez oi űrt link, -"'Kiég mai is a francia közvélemény széles kö­reiben uralkodik, nagykövetünk*' utján közöltük azt is, hogy Németország kaj­­andő íz Rajnamdéksn érdekelt hatalmak biztonsági szerződéséhez hozzájárulni. — Ezzél a német kezdeményezéssel a lehetőség legvégső határáig elmen­tünk. A német nyugati határok bizton­ságának garantálása, fájdalmas lemon­dást jelent a német történelem fejlődése szempontjából. Valódi békéről csak ak­kor lehet beszélni, ha megállapítást nyer, hogy a mai rajnavidéki határójc minden érdekelt hatalom fegyveréinek védelme alatt állnak a béke megszegői-: vei szemben. A német népnek es a né- ' met közgazdasági életnek csak az az egy az ónajtósa, • Fogy végre - belátható' időig bek .'ben; rendben, szabadságban, jólétben élhessen, fejlődhessék és az újjáépítésre szentelhesse erejét. —- Örömmel állapítottuk meg, hoev a német lépés megértő fogadtatásra, tatait és ■ Harriot a saját országában is han­goztatta Németország jóakaratát. Az angol külügyminiszter kijelentette, hogy a német kezdeményezésnek a legnagyobb jelentőség tulajdonítható. Art hisszük, hogy az olasz és belga kömény is ko­moly vizsgálat alá veszi javaslatunkat. Annál különösebb rnás országok sajt»- ■' jának mértéktelen tiltakozása. Hogy meri a lengyel sajtó a német politika' céljának azt állítani, hogy meg akarja. támadni Lengyelországot, mert Német­ország a garanciális szerződésije nera vette be a keleti határokat ? Nines Né­metországban póri. amely elismerné,' hogy a német keleti határok d n ftek önrendelkezési jogának niegfelclrtjk, Dr. Stresemaon megokolta ezutáa Németország fenntartását, melynek ér­telmében még ha esetleg be is lép a- Nemzetek Szövetségébe, a.Nemzetek Szövetségének szankcióiban nem ,vesz rései ds nem engedi meg idegen tíci,*--­­taícnak Németországén való 4b.dr-.vdb m

Next

/
Thumbnails
Contents