Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-14 / 71. szám
1925. március 14 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal t ebben a kerületben volt lesmagyobb a terror, amire Leovac radikális megjegyezte, hogy az ellenzék minden kerületben ugyanezt állítja. Szerinte nem volt választási terror a szombori kerületben, amit az is bizonyít hogy az ellenzék több szavazatot kapott. mint a múlt választásokon. Kérte a panasz elutasítását és Scvics panaszát is indokolatlannak mondotta, mert Baranya mindig két járás volt. A bizottság többsége elutasította a panaszokat. Az igazolóbizottság ülése este negyed kilenckor ért véget. Szombaton a horvátországi kerületek mandátumait kezdik tárgyalni. Kisebbségi Elet Egy jugoszláviai illetőségű fiatalember: Nessel Ferenc, mint az erdélyi lapok írják, pár héttel ezelőtt rokonai látogatására Lúgosra ment. A fiatalembernek rövid ott-tartózkodása alatt annyira megtetszett a város, hogy a tartózkodási engedély ' lejárta után kérvényt nyújtott be a város vezetőségéhez, hogy adjon részére letelepedési engedélyt A kérvényt a rendőrség elutasította, ami Nesselt annyira, elkeserítette, hogy a napokban öngyilkossági szándékkal a Temesbe ugrott. A járókelők azonban még idejében kimentették a fiatalembert, akit most a iugosi kórházban ápolnak. Angkelesca román, rendeletét küldött az erdélyi és bánáti iskolaigazgatókhoz, hogy az 'iskolák birtokában levő magyarnyelvű tankönyveket újabb revízió végett küldjék haladéktalanul Bukarestbe. A rendelet, amely kiterjedt., ad., .egyen magyar szákös irodalmi- könyvekre is, nagy megdöbbenést keltett a kisebbségi iskolák igazgatói között, akik felirattal fordultak a közoktatásügyi miniszterhez, amelyben rámutatnak arra, hogy a. birtokukban levő tanári szakkönyvtárak igen értékes és tanulságos magyar müveket tartalmaznak, amelyek tanulmányozásával a tanárok pedagógiai ismereteikét bővíthetik. Az erdélyi magyarság — írják erdélyi magyar lapok — kíváncsian várja, hogy mi lesz most a sorsa annak a rengeteg magyar szépirodalmi könyvnek, amelynek Bukarestben semmi hasznát sem vehetik, ellenben, ha ezeket a könyvekét megsemmisítenék, nagy' szellemi veszteséggel sújtanák az erdélyi magyar kisebbséget. A román kisebbségek szempontjából rendkívül sérelmes az a közigazgatási reformjavaslat, amelyet most terjesztettek a bukaresti kamara elé. A javaslat ugyanis Erdélyben úgyszólván megszünteti a községi autonómiát és béklyóba veri a kisebbségi lakosság szabadságát, amennyiben megfosztja attól a jogtól, hogy ‘ a község tisztviselőit megválaszsza. Az erdélyi demokratikus románság egyik vezetője, dr. Oana, a reakciós javaslatról a következőket mondotta eg;/ kolozsvári újságírónak: — A kormány a törvénytervezet elkészítésénél javaslataink általános irányelveit nem vette figyelembe, hanem csak egyes részletekéit s ennek következtében a decentralizáció helyett a centralizáció irányelve győzedelmeskedett. Ez pedig a városok és községek autonómiájának halálát és fejlődésének mesterséges megakadályozását jelenti. Az uj 'törvénytervezet rosszabb a régi királyságban most érvényben levő községi törvénynél is, amely természetszerűleg nem oly fejlett, mint a csatolt területek közigazgatása. A kormány ahelyett, hogy a közigazgatást meggyorsította volna, a községek adminisztrációját béklyóba verte, amennyiben kormányhatósági jóváhagyás nélkül —- -a terv®. zet szerint — még egy követ sem leltet helyéről elmozdítani. A törvénytervezet csak a polgármestertől kívánja meg a szükséges kvalifikációt A többi állásokban. a kinevezés független a képesítéstől ; vagyis a kormány a neki kedves protekciós embereket nevezi ki, a nemtetszőket pedig, bármikor elbocsáthatja. A városi tisztviselők függő helyzetbe jutnak a mindenkori kormánnyá] és ebből önként következik, hogy azok nem a polgárság, hanem a kormány akaratát fogj ák képviselni. A tisztviselők nyugdij- és fegyelmi ügye a kormány kezében lesz, a tisztviselőket altkor cserélheti ki, amikor akarja. A genfi jegyzőkönyv aláírását elhalasztotta a Népszövetség Elfogadják Benes közvetítő indítványát Genfbő! jelentik: A nemzetek szövetsége tanácsának pénteki ü1*«*n elsőnek Briand válaszolt hosszabb beszédben Chainberiainnak. aki tudvalévőén Anglia nevében elutasította a trenfi jegyzőkönyv aláírását. Kifejtette. hogy Chamberla'n nyilatkozatában netn látja a genfi jegyzőkönyv abszolút visszautasítását. A francia kormány szigorúan a genfi jegyzökönyvhöz tartia magát, semmiképp sem vonakodik azonban uiább tárgyalásokba kezdeni a iegyzőkönyv kiépítéséről. A mostani tárgyalásoknál nem szabad megfeledkezni arról, minő elkedvetlervtö hatása volna a népekre a jegyzőkönyv elutasításának. Végül Briand íormulázott kijelentést olvasott fel. amelynek vége azt mondja, hogy a francia kormány, bár hajlandó tárgyalni ismét a jegyzőkönyv egyes pontjairól, magához a jegyzökönyvhöz ragaszkodik. Briand után Scialoia olasz delegátus. ha nem is mindenben de igen sok pontban hozzájárul* Chamberlain kritikájához. Benes Eduard dr. csehszlovák külügyminiszter, mint előadó, hoszszn beszédben vette védelmébe a genfi jegyzőkönyvet Beszéde -vekén határozati javaslatot törlesztett a Népszövetség tanácsa elé, amelynek - értelmében Chamberlain-nek, valamint a tanács taglalnak a döntőbíróság ügyében . tett kiieleniéseií terjesszék a népszövetség legközelebbi. szeptemberi - közgyűlése elé és addig halasszák el azokat az előkészítő intézkedéseket.' amelyeket a jegyzőkönyv elfogadásával kapcsolatban a népszövetség kötelékébe tartozó államok annakidején elhatároztak. Bernes a jegyzőkönyv védelme1 során hangsúlyozta, hogy az angol kormány részéről felhozott ellenvetések valóban figyelemreméltók, azonban sokkal komolyabb a brit külügyminiszternek a döntőbíróság alapelveiről mondott bírálata. A csehszlovák külügyminiszter azt az álláspontot képviselte felszólalásában. hogy a genfi jegyzőkönyv a Népszövetség alapokmányának széliemét semmiesetre sem módosíthatja. ellenkezőleg tényleges haladástjelent a népszövetségi egvezménynyei szemben. A tanács elfogadta Benes határozatát azzal az ' utasítással, hegy a Népszövetség főtitkára azt a legközelebb? népszövetségi közgyűlés napirendjére tűzze ki. Chamberlain hangsúlyozta feíszcV I látásában, hogy a brit kormány a * tl.ghatározottabban. kitart a döntőbíróság? eljárás és a lefegyverzés alapdvei mellett csupán az a kívánsága. hogy ezeket az,, alaoeíveket minden:' nagyobb megrázkódtatás nélkül a megbékülés szellemében. ■ érvényesítsék. Miss Durham foglalkozott s kérdéssel ebben a beállításban, maid cikkét csakhamar átvették a svaid és angol napilapok is. Erre következett Seaton Watson nyalt levele a Timesben. ahol felszólította Pastes miniszteréin ököt és Jovánovics LjubátL hogy cáfolják inég a súlyos vádat. A beogradi sajtóban most hangzott el az első válasz a .külföldi sajtó cikkeire és Seaton 'Watson nyílt levelére. A. rádikálrs-oártBoz és különösen Jovánovics. Lő übáíwz' közelálló Vrenie reflektál a támadásokra és megállapítja, hogy..« kampányt trénudorszád és németbarát körök szervezték, hogy megszabadítsák Németországot iövátételi kötelezettségeitói. Erre vall az- is -V írja a Vreme — -hogy a németek um$t kijelentik. hagy mintán Németország nem bűnös a háború felidézésében, többé nem köteles jóvátételt fizetni. Miss Dúrbámról megállapítja,-: a. lap, hogy'publicisztikai működését a ma, cedón konríácsik és Radlcs iránti \ szimpátia jellemzi, Jovánovics'Ljuba cikkét pedig tendenciózusan megcsonkítva és megváltoztatva ismerhette a külföldi sajtóban .és. Így- indította meg a szerbellenes '»sajtópogromot.« A támadásokra egyébként, mint a Vreme mértékadó helyről értesül, Jovánovics Uuba legközelebb. válaszolni, fog és valószínű, bogy 'Basics is 'megszólal az ügyben. Szerbia és a háborús felelősség kérdése A „Vreme“ az artirol sajtó „jugoszláv pogrom“-járól Az egész világsajtóban nagy feltűnést keltett egy hónappal ezelőtt Seaton Watson-nak. a Scotus Viator néven ismert angol publicistának a londoni Timcsbvn megjelent nyílt levele, amelyben felszántotta a jugoszláv kormányt, hogy nyilatkozzék azokról a vádakról, amelyek Szerbiára hárítják a felelősséget a világháború megindításáért. A nádit levél megírására az indította az angol publicistát, hogy a múlt év végén a _ külföldi sajtó egy részében kampány indult tneg. amelynek során bizonyos oldalról állhatatosan azt hangoztatták. hogy 1014-ben a szerb kormány tudott a szarajevói merényletről- és ennek ellenére azt. bár módjában állott volna, nem akadályozta. meg. Ennek az állításnak bizonyítékául Jovánovics Liübáuak, a parlament elnökének 'egy c'kkéből kiszakított idézetet használtak fel. a mely a kampány vezetői szerint a vád beismerését foglalja magában. Jovánovics Ljuba cikke a háború kitörésének tizedik évfordulóján jelent rneg a Kszjunyin beogradi orosz publicista által szerkesztett »Krv Slovenstva« (A szíávság vére) című emlékalbumbari. Ebben Jovánovics. aki az 1914-beii Pasics-kormány közoktatásügyi minisztere volt. a háború kirobbanását megelőző napokról szóló visszaemlékezéseit adta közre. Elmondja itt Jovánovics, hogy az 1014. év tavaszán már világosan látható volt. hogy Ausztria háborúra készül és mellette teljes szolidaritással áll Németország, a i mély arra törekedett, hogy a . háborús • felfegyverkezésbe u megelőzze Franciaországot és Oroszországot. Erre mutatott az;is. hogy a német birodalmi gyűlés; szokatlanul egy milliárd márkát szavazott rneg rendkívüli katonai hitel céljaira. Jövánovics azt az impressziót szerezte, hogy Németország keresni fogja a háborús konfliktust Franciaországgal és Oroszországgal és erre bármilyen alkalmát meg fog ragadni. Most Németországnak — folytatja emlékezéseit Jovánovcs — alkalmat nyújtottak erre Prindp és társai. Gondoltam, hogy sem Németország. sem Ausztria-Magyarország nem fogúik elszalasztani az ilyen alkalmat. Csakhogy most Franciaország helyett; az első ütések minden hevességét Szerbiára fogiák zúdítani. Minisztertársaim azt hitték, hogy a háború elkerülhető: és el voltak szánva arra. hogy megadiák Ausztriaiak a kellő elégtételt. Magáról a szarajevói merényletről Jovánovics annyit ernüt. hogy a szerb kormány értesült néhány boszniai fiatalember szándékáról, akik merényletet készítettek elő Ferenc Ferdinánd főherceg ellen. Profites Sztoián belügyminiszter ekkor elrendelte, hogy a katármentt 'hatóságok akadályozzák meg a fiatalemberek Boszniába való átkelését, de a hatóságok azt válaszolták, hogy a rendelet későn érkezett meg. A cikknek ez utóbbi része adott alkalmat a sajtóakcióra, amelynek az volt a célja, hogy a háború előkészítéséért és megindításáéit az egész felelősséget Szerbiára bántsa. Elsőnek a »Foreign Affairs« című angol folyóirat múlt évi számában Ä német külügyminiszter 2 garanciális szerződésről • Kématörszág nam engedi irtsa, it soy idegón esajjäiok .«múljanak át mríijotén . Berlinből ’efeötik: A. biztonsági betelésben tett német kezdeményezésre vonatkozóan ár. Stóesemann birodalmi külügyminiszter nyilatkozatai • tett";-a Kölnische Zeitung rauukat:b;-;t előtt Miután Franciaországi: ük a német - támadástól való lidéi'hííyomásszerü 'élelme -7- lÉiOnd'ötta Stresémána — feáfrnilyea botornak látszik ‘is ez oi űrt link, -"'Kiég mai is a francia közvélemény széles köreiben uralkodik, nagykövetünk*' utján közöltük azt is, hogy Németország kajandő íz Rajnamdéksn érdekelt hatalmak biztonsági szerződéséhez hozzájárulni. — Ezzél a német kezdeményezéssel a lehetőség legvégső határáig elmentünk. A német nyugati határok biztonságának garantálása, fájdalmas lemondást jelent a német történelem fejlődése szempontjából. Valódi békéről csak akkor lehet beszélni, ha megállapítást nyer, hogy a mai rajnavidéki határójc minden érdekelt hatalom fegyveréinek védelme alatt állnak a béke megszegői-: vei szemben. A német népnek es a né- ' met közgazdasági életnek csak az az egy az ónajtósa, • Fogy végre - belátható' időig bek .'ben; rendben, szabadságban, jólétben élhessen, fejlődhessék és az újjáépítésre szentelhesse erejét. —- Örömmel állapítottuk meg, hoev a német lépés megértő fogadtatásra, tatait és ■ Harriot a saját országában is hangoztatta Németország jóakaratát. Az angol külügyminiszter kijelentette, hogy a német kezdeményezésnek a legnagyobb jelentőség tulajdonítható. Art hisszük, hogy az olasz és belga kömény is komoly vizsgálat alá veszi javaslatunkat. Annál különösebb rnás országok sajt»- ■' jának mértéktelen tiltakozása. Hogy meri a lengyel sajtó a német politika' céljának azt állítani, hogy meg akarja. támadni Lengyelországot, mert Németország a garanciális szerződésije nera vette be a keleti határokat ? Nines Németországban póri. amely elismerné,' hogy a német keleti határok d n ftek önrendelkezési jogának niegfelclrtjk, Dr. Stresemaon megokolta ezutáa Németország fenntartását, melynek értelmében még ha esetleg be is lép a- Nemzetek Szövetségébe, a.Nemzetek Szövetségének szankcióiban nem ,vesz rései ds nem engedi meg idegen tíci,*--taícnak Németországén való 4b.dr-.vdb m
