Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-12 / 69. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 március 12. 6. oldal tagadja, éppen úgy ártatlannak ] mondja magát a párisi kloroiormos támadásban is. A kommunizmus vádjaira kijelenti, hogv a proletár­diktatúra alatt elleniorradalmär volt. Sólymos Jenőt azzal vádolja a bíró­ság, hogy Berlinben 1922-ben egy sportbundát. Hamburg és Köln kö­zött a D-vonatban egy hölgytől br:.l- Iiánsgyiiriit. 1923 februárban egy müncheni penzióban pénzt, cigaret­tatárcát. fényképezőgépet. 1922 feb­ruárban Drezdában aranyékszereket lopott, végül Szegeden követett el különböző szélhámosságokat. A bűnügyben tizenkét tanút hall- J írattak ki. akik valamennyien terhe-, lően vallottak. Végül felolvasták a külföldi rendőrségek jelentéseit is; az említett bűnügyekre. A brzonyi- j tékok alapián a bíróság Faragó ’ Andrást és Sólymos Jenőt leienként ; egyévi és három hónapi fogházra; Ítélte, amit a vizsgálati fogsággal \ kitöltöttnek vettek és a tárgyalás! után 'mindkettőjüket szabadlábra he-1 lyezték. Egymillió dinárt csali össze egy apatlni gabonaügynök Az apatini gazdákat napok óta egy vakmerő gabonaügynök nagyarányú csalása foglalkoztatja, aki páratlan lele­ményességgel egy millió dinárral káro- íj sitotta meg a gazdákat és az összeha-j rácsolt pénzzel Magyarországba szökött, jj A sikkasztó Felder Márton apatini ügy­nök, akit a legújabb jelentések szerint Villányban tartóztattak le a magyar hatóságok. Fekter Márton félévvel ezelőtt kezdte rozathoz a kisantant képviselőt is hozzájárultak. Az ülés további részében a tanács jóváhagyta ázt a szakvéleményt, a melyet a görög-török állampolgár­­csere ügyében a hágai állandó dön­tőbíróság terjesztett elő a lausannei békeszerződés alapján. Ebért pcsthumus vallomása a magdeborgi törvényszék élőit Felebbviteli tárgyalás Ebért elnök rágalmazójának pőrében ni az újjáépítés munkáját, ahogy azl a tanács megszabta és a lövőben is szorosan együttműködik a magyar­­országi főbiztossal/ aki eddig is ki­váló szolgálatokat tett Magyaror­szágnak. A Népszövetség tanácsa a jelen­tést egyhangúlag elfogadta, a hatá-Magdeburgból jelentik: Szerdán kezdődött meg a felebbviteli tárgya­lás a Röthardt szerkesztő ellen indí­tott perben, aki néhai Ebert birodal­mi elnököt lapiában hazaárulással vádolta, azt írván, hogy Ebert a há­ború alatt sztrájkot szított a lőszer­gyár! munkások között. Ezért rágal­mazás miatt az elsőfokú bíróság há­rom hónapi fogházra ítélte a szer­kesztőt. Ebert birodalmi elnök az ítélet indokolása ellen felebbezett. Az ítélet megokolása az első napon az egész délelőttöt igénvbe vette. Az ügyész felebbezése rámutat arra, hogy az elsőfokú ítélet lényegét. Ebert szándékát nem mérlegelte, holott Ebert mindenkor a sztrájkok megrövidítésén fáradozott. A véde­lem kifejti, hogy Ebert magatartását lehetetlen másképp megítélni1, mint Scheidemánnét és Braunét. A szerdai tárgyaláson felolvasták azt a nyilatkozatot, amelvet Ebert birodalmi elnök röviddel halála előtt készített el. hogy azt a tárgyaláson a bíróság elé terjessze. A nyilatko­zat szerint az 1918 januári sztrájk pártja és qz 5 tudta nélkül tört ki. Ö csak a párt több vezető tagjának sürgető kívánságára lépett be a sztrájkvezetőségbé azzal a szándék­kal. hogy a sztrájkot a lehető leg­gyorsabban megszüntessék. Ebert felháborodással utasitia vissza azt a gyanúsítást, hogy Németország had­erejében kárt akart volna okozni éppen ellenkezőleg treotowi beszé­dében figyelmeztette a munkásokat arra a kötelességükre, hoev az-arc­vonalnak fegyvereseket szolgáltas­sanak. Hét év leforgása után termé­szetesen már nem emlékszik ponto­san az eseményekre, azonban telje­sen lehetetlen, hogy beszédében a sztrájk mellett való kitartásra szólí­totta volna fel a munkásságot. A röpirat kibocsátásában nem volt ré­sze. A birodalmi költségvetési bi­zottságban mondott- beszédéről fel­vett jegyzőkönyv sem tekinthető teljesen hitélesnek, mert az nem gyorsírói feljegyzések alapján ké­szült és ezért annak állítólagos tar­talmáért is elhárít magáról minden felelősséget üzelmeit. Bejárta a községe! és a kör- j nyező szállásokat,gabonaraktárakat tekin­tett meg és mindenkinek azt mondotta, hogy egy nagy küiföídi cégnek a meg­bízottja. A hiszékeny gazdák elhitték a gazdag külföldi megbízást és egymás­után szállították termésüket Fekter rak­tárába. A gabonacsaló biztos föllépés­sel osztogatta az átvételi elismervénye­­ket, amiken meghatározott dátumra ki­töltötte a fizetés idejét is. A gazdák türelmesen várták a határidő lejártát, az sem keltett gymut, hogy Fekter el­­száüiítatja a gabonát. Néhány nappal ezelőtt, amikor a vevők már türelmet­lenkedni kezdtek, már Fekter is tu - ado t a beszállított gabonán és az ügy­nök hirtelen eltűnt Apátiából. A káro­sultak feljelentése után megindult nyo­mozás már nem vezethetett sikerre. Fekter M írton Magyaro-szágba szökött át, ahol igazolvány né küli határátlépés­ért fogták el a baranyai Villány köz­ségben. Fekter Márton ellen megindult a ki­adatási eljárás. A nyomozás folyamán kiderült, hogy Fekter egy millió dinár értékű gabonát csalt ki áldozataitól. A Népszövetség jóváhagyta Smith fob ztos jelentését Genfből jelentik: A Népszövetség tanácsa Chamberlain elnökletével j szerdán nyilvános • ülést tartott. I Scialoja olasz delegátus előíeriesz-j tette a tanács magyar albizottságá- j nak határozatát, amely szerint az j albizottság tudomásul veszi a ma- ■ gyár főbiztos jelentését, jóváhagyd f a pénzügyi bizottság előterjesztését, | megelégedését fejezi ki a szanálás örvendetes előhaladása fölött, végül pedig megállapítja, hogy az a nívó, amelyet a magyar költségvetéssel elértek, magasabb, mint amit 1924 márciusában erre az időre tervez­tek. Parcher magyar delegátus a je­lentés előterjesztése után rövid nyi­latkozatot tett. amelyben kifejtette, hogy a magyar kormány továbbra j is abban a szellemben fozia folytat-1 A magyar belügyminiszter feloszlatással fenyegette meg a szociáldemokrata pártot A magyar nemzetgyűlés ülése Budapestről jelentik: A nemzet­­gyűlésen folytatták az appropriációs javaslat tárgyalását Sándor Pá! be­szédében kifejtette, hogy Magyaror­szágot elsősorban gazdaságilag kel! megalapozni, csak aztán lőhetnek a politikai kérdések. Az adókérdéssel foglalkozván, hangsúlyozta, hogy a jelenlegi adópolitika a kereskedők ezreit juttatja a tönk szélére. Példá­kat hozott fel. hogy ha kereskedők ötszörös vagyonváltságot fizettek, egyesek olyan nagy összegben, hogy az adó miatt inzolvensek let­tek. A horribilis adóterhek idézték elő a nagy drágaságot és ásták alá a magyar ipar helyzetét, amely, ha a kormány nem változtatja meg pénzügyi politikáját, katasztrofális­sá válik. Rátértek ezután az interoellációk­­ra. Lénával-Lehner István interpel­lációjában azt a kérdést intézi a kor­mányhoz. hajlandó-e a nemzetközi szociáldemokrácia magyarországi szervezetének nemzetellenes tízei­méit és a szakszervezetek működé­sét megszüntetni. Foglalkozik _ a Népszava cikkeivel és a Rote Hilfe bécsi központja helyreigazító nyilat­kozatot küldött a Népszavának, a mely szerint ez a bolsevista szerve­zet 7850 dollárt küldött Magyaror­szágra. a Népszava azonban ezt a nyilatkozatot nem közölte je és a szociáldemokrata-párt mindeddig nem nyilatkozott arról, hogy ka­pott-e ebbö! a bolsevista pénzből, vagy sem. Rakovszky Iván belügyminiszter azonnal válaszol az interpellációra. Szerinte a szociáldemokrata-párt a forradalom után nem vonta le a kon­zekvenciákat és nem szakított a túl­zókkal. Ezzel magyarázható, hogy a pártban ma is nagyon sokan van­nak. akiknek a bolsevizmus és a kommün az ideáljuk. A pártban olyan jelek mutatkoznak, hogy a iá­indiúatu pártvezetőség mögött a túl­zók vannak többségben. A Dártveze-' tőség mondotta Rakovszky — a fórumon szakított a bolsevizmus­­sal. de a pártéletet nem tudta meg­tisztítani. aminek következtében a párt olyan elveket reprezentál ma is. amelyek ellen ndndannviunknak a legeré’yesébben fel kell lépnünk. A Rote Hüfe megalakulásakor a szo­ciáldemokraták nem mertek nyíltan csatlakozni ehhez a szervezethez. A Rote Hüfe 1921-ben alakult meg a bolsevista bűnösök segélyezése cél­jából moszkvai pénzzel. A Rote Hil­fe veszedelmes bolsevista szervezet, amelynek- működését Ausztria. Ju­goszlávia és Bulgária már betiltot­ták. Csak természetes, hogy a bolse­vista veszedelmet már átélt államok, igy Magyarország még erélyeseb­ben védekeznek és ezért semmieset­­re se tűrjük meg a Rote Hilfe mű­ködését. még ha a humanizmus ál­arcában jelentkezik is, A szákszer­vezeteknek semmiesetre se enged­jük meg a politizálást és az ezzel egyiittjárÓ politikai terrort. A Rote Hüfe pénzküldeménye ügyében a nyomozás folyamatban van. Már ed­dig is megállapítást nyert, hogy a pénzből csak a politikai, elítélek hozzátartozóit és a bolsevista elítél­teket segélyezték. Ha megállapítha­tó lesz. hogy a szakszervezetek folytatták a pénz-közvetítési akciót úgy ellenük szigorúan el kellene jár­nunk. ha pedig a nyomozás azt álla­pítaná meg. hogy maga a szociál­demokrata-párt vezette ezt a segély­akciót. akkor le fog iák vonni a kon­zekvenciákat. A kormánynak meg lesz a bátorsága, hogy az ország rendje ellen törőkkel szemben a legszigorúbban eljárjon és ha ezek külföldre mennek panaszkodni — | amint szokták — ezzel sem törő- ‘ ! dünk. mert a külföldön mindig csak arról panaszkodnak, hogy milyen büntetésben részesültek, de arról, hogy mit követtek el. mindig hall­gatnak. ,---------— ,i. Orvosság helyeit méreg A noviszadi törvényszék volt iroda­igazgatójának tragikus halála Szegedről Jelentik : Néhány nappal ezelőtt hirtelen meghalt Szegeden Feh rvúry Adolf, a szegedi ügyész­ség irodaigazgatója, aki sok éven ke­resztül a noviszadi törvényszéknél működött, mint ircdaigazgató. Feh rvúry hosszabb idő óta gyo­morbajban szenvedett és dr. Jancsó Károly egyetemi tanár röntgenvizsgá­latot rendelt el nála, amelynek elő­készítésére a kezelőorvos barium sül-, furicum bevételét rendelte el. Az or­vosi recept alapján a beteg két adag barium sulfuricumot készíttetett az egyik szegedi gyógyszertárban és egyik adagot a tervezett röntgen­­vizsgálat előtt való napon bevette. Az orvosságtól azonban Fehérváry görcsöket kapott, beszállították a kli­nikára, azonban az előrehaladott kom embernél nem lehetett gyomormosást alkalmazni és néhány órai szenvedés után meghalt. A holttestet felboncol­ták és a be’eket az országos vegyé­szeti állomáshoz küldték vizsgálat végett, mert bizonyosra veszik, hogy a beteg az előirt orvosság helyett mérget kapott a gyógyszertárban. A második, még megmaradt orvosságot az orvosok kísérletképpen egy másik, röntgenezés előtt álló betegnek adták be, aki attól mérgezési tünetek kö­zött szintén súlyosan megbetegedett. A nagy feltűnést keltő rejtélyes ügyben a rendőrség megindította a nyomozást. Somborban is csütörtököt mondott a „Pistolet** A rendőrség lepecsételte a játék­klub helyiségét Somborból jelentik: A műit évben Subo.ticán működő Pistolet, mely idő­közben Osijeken próbált szerencsét, mintegy másfél héttel ezelőtt Sombor­ban telepedett meg, ahol a hatóság engedélyével a Sloboda egyik termében Tiro Mobile néven fosztogatta a naiv hazárdjátékosokat, akik meglehetős je­lentékeny összegeket vesztettek el es­­ténkint a játékasztalnál. A Tiro Mobile jóikereső tulajdono­saira a hatóság állami és városi adó fejében százötvenezer dinárt vetett ki Hz napra. A kivetett adót a játékasztal tulajdonosai túl magasnak találták, el­jártak a város polgármesterénél, akinek kijelentették, hogy a százötvenezer di­aárt nincs módjukban megfizetni, mert a Tiro Mobile tíz napi jöveöeme, amely szerint az adót kivetették, nem, mint fö becsülték, kétszázötvenezer di­nár, hanem csak kerek tizenhatezer. Minthogy a tu ajdonosok a keddi napon valóban nem fizették be a kivetett adót, a rendőrség szerdán délelőtt le­pecsételte a Slobodának azt a termét, amelyben a játékasztalt felújították és lefoglalta a Tiro Mobile kasszájában ta­lált négyezerkilencszázharminc dinár kész­pénzt. Á varos vezetőségét ezekután az a kérdés foglalkoztatja, hogy lehetne a kivetett adót behajtani a tulajdonoso­kon, akik — a hatóság véleménye sze­rint — a játékasztal tényleges jövedel­mét eltitkolják csak azért, hogy az adóktól megszabaduljanak. A somboriak mindenesetre őrülnek, hogy a Pistolet karrier. ' Somborban is kettétörött.

Next

/
Thumbnails
Contents