Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-12 / 69. szám

1925. március 12,

BACSMEGYEI NAPLÓ

7. oldal,

HÍREK

as«

SZÍNHÁZ? mozi?

Egy érdekes orosz író modern drámai költeménye adott alkalmat azokra a megfontolásokra, amiket szeretnék, ha hevenyészetten is, feljegyezni magamnak, hogy el ne felejtsem majd, ha a címben foglalt probléma annyira kiéleződik, — mert ki kell, hogy éleződjön — hogy a müveit ember müvészetsz emeletéből nem hiányozhat majd a mozgókép esztétikája sem. Ezt a drámát alkalmam volt mozgóképen és színpadon látni — és ezúttal mindazok szerint, akikkel együtt néztem végig a kétféle feldolgozást, határozottan kimondható, hogy a vászon legyőzte ä deszkái: a szóbanforgó tárgy, amellett, hogy felfogásban, elgondolásban a lélekelemzés és költői kifejezés legválasztékosabb eszközeit követelte, tehát nem tisztán epikus, csak a messe cselekményére támaszkodó elgondolás vtíit: sokkal tökéletesebb megoldást talált a minden elgondolható! képpel kifejező, mint a minden képleteset szóval elmondó, műfajban. A mozgóképmegoldás egyszerűen többet áldott, többet és finomabbat és különlegesebbet, szavak nélkül teljesebb hatást váltott ki, mint a darab: gazdagabb és sokrétűbb és kifejezőbb formának bizonyult, — a ♦’iszony, ami írott és beszélt szöveg és szövegmagyarázó kép között fennállott eddig, úgy, ahogy megszoktuk, ez a viszony egyszerűen felborult: nem a színdarabhoz való képsorozatnak hatott a mozidráma, mint ahogy gondolhatná, aki a mozit holmi eleven mesekönyvillusztrációnak nézi, hanem inkább — legalább azok számára, akik előbb látták a mozidrámát — a színpadi dráma Itatott úgy, mintha csak »feliratok« gyűjteménye volna, ami a mozgóképet magyarázza 'és ami e! is maradhatna, hiszi tulajdonképpen csak »gyengébbek kedvéért* alkalmazzák.

A példa több, mint tanulságos. Egészen u| világításba helyezi a nagy kérdést, ami mellett kicsit könnyelműen mennek el még a,zok is, alak a mozgókép művészet-átalakító jelentőségét kezdik már észrevenni. Próbáljunk szembefordulni a kérdéssel, ha csak pillanatokra is, de függetlenül’ a kortól, mely egy fejlődési folyamatnak mindig csak egvik fázisát képviseli: kortól független szemmel, elvszerüen, in specie aetemitatts.

Színház és mozi műfaj szerű összehasonlítására alkalmat ad egy másik probléma, technikai természetű.

Szaklapok, újságcikkek, vegyes rovatok potpourjában már megint felbukkant a beszélő-mozi problémája, a rádió-technika néhány tanulsága tette időszerűvé a feltevést, hogy most már meg lehetne alkotni végleges formájában azt a műfajit, mely színpadot és vásznat összekötve tökéletesen reprodukálná, ami az emberből és az ő tevékenységéből érzékelhető: formát, moz .'st és hangot A pergő filmszalagra ráfotografálí hang tökéletesen egybeolvad a mozdulattal, a megafon visszaadja eredeti hűségét, erejét és színét, csakúgy, mint a fényhatásokat *— s ha ehhez hozzágondoljuk a másik két követelmény közelgő beteljesüléséi, a valóságnak színekben és plasztikában való százszázalékos reprodukcióját, nem választ el sok idő attól g, Lerögzített Jelentől, mely az emlék teljes tartalmát úgy adja. elénk a vásznon, mintha tökéletes kristálytükörben Jelenne meg. A tökéletes mozgókép, az Übennvzl, ha úgy tetszik, valóban nem is lehet más, inint kiegészítője annak a csodapalotának, melyben a századvég gyermeke lakik majd, s ahol a szobák egyik fele távolbalátó mozgóképpel, rádióval és vetítővel fölszerelve a végtelenbe nyíló kaput jelent, mely nemcsak * térnek minden sarkából fogadja az

érkező látványokat és hangokat, de az idők mélyéből, a múltból is azt varázsolja oda, amit gazdája kivan.

Az előbb vázolt tanulság alapján előre megjósolható azonban, hogy a beszélő film nem a mozidra: na, hanem a színpad számára hoz majd csalódást: kiderül, hogy a reprodukált élet több vaióságeletiMiit tartalmaz, mint' a valódi, de sűrített élet, —• s hogy a valóságilluziónakj nagyon kicsi részét alkotja csak az a jelenség, amiből az egész drámai művészet éi, évezredek óta, a szóban rnegformulázott és hangban kifejezett gondolat: ilyenformán aztán a gazdagabb és sokoldalúbb kifejezési iorma, a1 film kebelezi be és oldja fel magába, szőröstül-bőröstül, a szegényesebbet, a színpadot — és nem megfordítva, mint ahogy a zsákuccába tévedt képes dráma, népszerű nevén szkeccsmüíaj megszületésekor hinni lehetett volna, ha nem bizonyul életképtelennek. De .annak bizonyult s egy egyszerű megfontolás nyilvánvalóvá- teszi, hogy nem is bizonyulhatott másnak. Ez a megfontolás örök fizikai törvényen alapszik: azon, hogy a hang terjedési körlete elenyészően csekély, csaknem elhanyagolható ténnennyiség a fény terjedési körlete mellett Zárt, kicsi helyen, szobában összetorlódott társaságban nagyjelentőségű, döntő faktornak mutatkozik a hang, —- de mihelyt a művészet el akarja hagyni a szobát s kisiet a szabadba, hegyek közé, mezőre, — a hang elgyengül, összeroskad, elveszti jelentőségét. A fül becsukódik s kitágul a szem, —■ kiderül, milyen értéktelen, elhanyagolható és durva kis segédeszköz az előbbi szerv az utóbb) szolgálatában, mely a Végtelenből kapja hireit: csillagot és napot és eget lát ugyanakkor, mikor a fül régen süket már a pár kilométernyi távolságban elhangzott jeladás számára. Abban a pillanatban, mikor a Művészet kilón a Szabad Horizont alá, a természetbe, nyugalmas és fönséges csend fogadja öt s ebben a zavartalan csendben nem érdekelheti immár egyél’, mint a kép s a kép változása:, a Mózdulat. Kép és mozdulat mindent kifejez a számára, — mi szüksége a hangra, mely rögtön cserbenhagyja, elfulladva elmarad mögötte, mihelyt repülni akar?

íme tehát röviden, a színpad tragédiájának végzetes oka. S egy másik, még ennél is súlyosabb. A színpad nem .a drámának, hanem a játéknak, nem az írónak, hanem a színésznek egyetlen területe, — az iró, mióta betűt ismer a világ, megvan színész nélkül is, de a színpadi színész iró nélkül elpusztul, mert egészen a film felfedezéséig nem volt módjában lerögzíteni és sokszorosítani művészetét. Nem is lehetett önálló művészet a szülészet, mint ahogy a költészet se volt az, amíg csak élőszóban nyilvánulhatott. Művészet csak az lehet, ami független a Jelentől, maradandó és állandó hatás — s ezt a feltételt a szüipad nem tudja megadni a testével alkotó ember-géniusznak, a mikor szabadon hagyja mozogni a térben, de az időben megbénítja őt. Ha valódi művésszé, tehát halhatatlanná akar' válni, ott kell, hogy hagyja a színpadot s valóságos testét alárendelve annak, ami belőle maradandó: képnek és mozdulatnak, képpé és mozdulattá kell finomulnia a maradandó vásznon, mint a hogy a papír fölé görnyedő költő alakítja át lelkét és énjét és lényegét szürke betűvé, mely feltámad helyette, mikor, ő már nincsen,

A film, ez a < csodálatos találmány módot ad erre. A lerögzíthető mozgás halhatatlanná teszi a szülészetet és művészetté emeli — a művészet átalakítja az egész kultúrát, — a kultúra átalakítja az embert az ember átalakítja az emberiséget: mint ahogy átalakította egykor az írás, a lerögzített ígec Mik ma élünk, aj film megszületésének korában, ünnepélyes érzéssel nézhetünk a jövőbe, mert bölcsőjénél állunk a kultúra egyik legdöntőbb fejezetének, Akik

jól megértették mit jelentett az első

ékirás az addig elhangzott és eloszlott emberi szó után, azok nem tarthatják túlzottnak sejtelmemet, hogy a lerögzített mozgás, a film felfedezése ugyanannyit jelent, ha nem többet, ugyanolyan, fia nem nagyobb jelentőségű stáció az emberi kultúra történetében, mint az irás felfedezése volt annakidején. Karinthy Frigyes

*

— Jókai-unnenélyt rendez a suáoücai Népkor. Jókai Mór születésének százéves évfordulója alkalmából nemcsak az egész magyarság, de az egész müveit világ is, kegyelettel hódol a nagy magyar regény iró emléke előtt. Az utódállamok magyarsága kőiül a csehszlovákiai és az erdélyi néhány nagyszabású centennáris-ünnepély • megrendezésévei már lerótta háláját és megtette kötelességéi, csupán a vajdasági magyarság maradt ki eddig az ünneplők sorából. A mulasztást pótolni készül a szuboticaí Népkör, amelynek választmánya elhatározta, hogy a köze! jövőben Jókai emlékéhez méltó keretek közt megrendez: a Vajdaságban a nagy magyar regényíró első centen'náris ünnepélyét. A, választmány az ünnepély programjának megállapítása végeit csütörtök délután ülést tart, amelyen egyúttal a Jókai-ünnepély dátumát és műsorát is megállapítja.

— Lofc Károly özvegye meghalt. Budapestről jelentik: Lotz Károly özvegye hétfőn este az alkotásuccai Helyőrségi kórházban nyolcvanöt éves korában meghalt. Amíg élettársa élt, neki is bőven kijutott az ünneplésből, de mikor özvegyen maradt, bútorainak eladásából élt. Az államtól 275 korona nyugdijat kapott, amelyet csak a legutóbbi időben emeltek föl havi egymillióhatszázezer koronárai

— Az olasz kamara ülése. Rómából

jelentik: A kamarában, amely a belügyminisztérium költségvetését vitatta meg, Lumelli képviselő kifogásolta, hogy a Dél-Tirolba kiküldött tisztviselők nem tudnak németül. Grandi államtitkár azt felelte, hogy a Dél-Tirolba kiküldött tisztviselők javarészt délolaszországiak, akik nagyszerű hivatalnoki anyagot képviselnek. Lumelli azt felelte, hogy ttem kételkedik ezeknek a tisztviselőknek kiválóságában, de németül mégis csak kellene íudniok.

, — A csehszlovákiai elkobzott birtokok ügye a hágai döntőbíróság előtt.

Prágából jelentik: A Liáová Noviny közlése szerint a hágai nemzetközi döntőbíróság legközelebbi ülésén négyszáz csehszlovákiai földbirtokosnak a csehszlovák földbirtokreform elien benyújtott panaszával fog foglalkozni. A bíróság elnöke Schreiber volt követ lesz, a panaszosokat, akik legnagyobb részt magyarok, dr. Balázs budapesti egyetemi tanár, a csehszlovák államot Kablec prágai professzor fogja képviselni. A panaszosok közt vannak az Andrdssy-örökösök, Dessewffy, Hadik, Széchenyi grófok és több más arisztokrata család.

— A kishegyesi sakktorna eredménye. Kishegyesről jelentik: Herbatin Kálmán kishegy esi sakkozó vasárnap tíz ellenféllel szí múltán versenyt játszott. Nyolc ellenféllel szemben nyert, egy parti eldöntetlenül végződött.

— A csehszlovák hadsereg létszámcsökkentése. Prágából jelentik: A hadügyminisztérium a létszámcsökkentési törvény alapján hirdetményt tett közzé, amely jelentkezésre, hívja fel azokat a tiszteket és őrmestereket, akik önként óhajtanak kilépni a hadseregből. Mint a Cesko Slovo értesül, ennek a felhívásnak a tisztek és őrmesterek negyven százaléka tett eleget, bár .a létszámcsökkentést csak a teljes létszám tíz százaléka ereiéig tervezték.'

— Meghalt a sentai görögkeleti

plébános. Sefti áról jelentik: Plestics

Alexander görögkeleti plébános kedden éjszaka hatvankétéves korában hosszú szenvedés után meghalt. A népszerű pap halála Sentán nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül mély részvétet kelt. Plestics, aki egyszerű családból származott, szülővárosában Sentán végezte a gimnáziumot, Karlócán pedig a teológiát. Dnnaszekcsőn és Bocsároa káplánkodott és tizennyolc évvel ezelőtt lett a sentai görögkeleti hitközség plébánosa. Résztvett minden kulturmozgalomban, egy ideig igazgatója volt a sentai gimnáziumnak és közéleti érdemei elismeréséül a király nemrégen a Szent-Száva-rend harmadik osztályával tüntette ki. A magyarság is igaz barátját és jogainak védelmezőjét vesztette el benne. Senta város és a görögkeleti hitközség Plestics plébánost saját halottjának tekinti és díszsírhelyen temet.teti el. Plestics plébánost özvegye és két , fia gyászolja. Temetése csütörtökön délelőtt kilenc órakor lesz. A gyászszertartást Csirićš Iriney püspök végzi.

■— Május 12-ikén lesz a novisadi orosz szerelmi dráma íSiárgyalásau

Novisadró! jelentik: A novisadi törvényszék május 12-ikére tűzte ki Timotiev Mihajlo Grigorijev karkovi származású orosz menekült, a novisadi opera énekese gyilkossági bünpörének fő tárgyalását, aki múlt év november 1-én Mihajlovics-Kanaievszki Georgijev orosz menekültet öt revoivejrlövéssel meggyilkolta, mert ez a Timotiev menyasszonyát lakására csalta, kokainnal elkábitotta és megbecstelenitette. Az ügyészség előre megfontolt szándékkal elkövetett emberöléssel vádolja a volt énekest.

— A szuboticaí tisztviselők beszerzési szövetkezetének közgyűlése. A

szuboticaí állami tisztviselők beszerzési szövetkezete március 15-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart a törvényszék 17. számú tárgyalótermében, A közgyűlés napirendjén a már nem működő igazgatóság jelentése és a fdügyelő-bizottságnal; a szövetkezet likvidálására vonatkozó indítványa szerepe!

— Ausztrália korlátozza a bevándorlást. Az ausztráliai hatóságok —

mint a zagrebi kivándorlási hivatal közli — a londoni jugoszláv követség közbenjárására megengedték,' hogy azok a kivándorlók, akik 1924. december 5-én indultak e! a dalmáciai Gruzs kikötőjéből, letelepedhessenek Ausztrália területén. Egyúttal azonban január, február és március hónapokra a jugoszláv bevándorlók számát ötvenre korlátozták, akik mindegyikének legalább tiz font készpénzzel kell rendelkeznie. Áprilistól kezdve havonta száz olyan bevándorlót engednek Ausztráliába, akiknek legalább negyven font készpénzük van.

— A novisadi szerb iparosszövetség közgyűlése. A novisadi szerb iparosszövetség március 15-ikén, vasárnap tartja a Nikolajevska-ulcai elemi iskolában ötvenötödik évi rendes közgyűlését.

— Megszökött elmebeteg, Novisadról jelentik: Szerdán délelőtt nagy botrányt idézett elő a novisadi pályaudvaron Veljkov Milivoj dcbanovicsi lakos. A botrányokozót a vasúti rendőrségre vitték, ahol megállapították, hogy elmebeteg és néhány nappal ezelőtt megszökött hazulról. Ve’jkovot a vasúti rendőrség hazakisértette Dobanovicsra

— Angliában államosítják a nyári időszámítást. Londonból jelentik: Az angol alsóház egyik tagja javaslatot tett, hogy a jövőben állandósítsák a nyári időbeosztást A javaslat értelmében a nyári időszámítás áprilistól október végéig tartana. Az aJsöház keddi ülésén hivatalosan bejelentették, hogy a kormány hajlandó ezt a javaslatot magáévá tenni, amennyiben azt második olvasásban megszavazzák. A Javaslatnak második olvasásban való tárgyalását péntekre tűzték ki A kormány bejelentése; után valószínű, hogy a javaslat keresztül is fog menni.