Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-12 / 69. szám
1925. március 12, BACSMEGYEI NAPLÓ 5- oldal Bettauer Becs legnépszerűbb íróját, Hugó Bettauert Jötte egy horogkeresztes fogtechnikus. A németausztriai köztársaság fővárosában a fajvédők nein politikusok ellen szoktál; elkövetni merényleteiket, hanem a, velük ellentétes világnézetet hirdető Írok ellen, ügy látszik ez kevesebb rizikóval jár, az Írók mögött nem állnak tömegek, őket nem védi, értük nem áll boszut senki. Kari Kraust ínzultálják a bécsi antiszemiták, Friedrich Kuh felolvasását verik szét és a szegény Bettauert lövik hasba. Bettauert, alti neniannyira irodalmi kvalitásainak köszönhette egészen példátlan kedveltségét, — Jókait szerethették úgy, fénykorában, Magyarországon, mint aj bécsiek őt — hanem elsősorban a szivének, ember szer etet ének, minden sorából kiáradó jóságának. Tulajdonképpen újságíró volt. A Neue Freie Presse-nél dolgozott ifjúkorában, a kutya sem ismerte, riportokat és interjúkat csinált, nem túlságosan lelkiismeretesen. Amikor Thomas Alva Edison a háború előtt Becsben járt, az angolul perfektiil beszélő Bettauert bízta meg az öreg Benedikt, a Presse ■főszerkesztője, hogy szólaltassa meg a nagy föltaláló! Bettauemek . már akkor kezdett nőni a pocakja, sokkal kényelmesebb volt, semhogy Ínyére lett volna Edison Bristol-szállóbeJi lakosztálya előtt órákhosszat ücsörögni, tolakodni, erőszakoskodni, verekedni az iinprezárióval. — fogta magát, elment' a Café Herrenhofba és megírta a beszélgetést hasból, sokkal érdekesebben, frissebben, tehetségesebben, mint ahogy Edison elmondta- volna. A nyilatkozat a Presse délutáni lapjában jelent meg: estó nagy bankettet rendeztek Edison tiszteletére, amelyen az ősz feltaláló Is felszólalt és a pohárköszöntőkre válaszul a következő szónoklatot rögtönözte: — Uraim, tagadhatatlanul szép sikereim voltak már az életben, mert kitaláltam egypár apróságot, ami másoknak véletlenü nemi jutott eszükbe. De mennyivel nagyobb sikereim lettek volna, ha úgy tudnék kitalálni, mint az a kitűnő zsurnaliszta, aki ezt a szép cikket irta rólam.... Szólt és felmutatta a Neue Freie Presse aznapi Számát. Ez a. tréfás tószt alapozta meg Bettauer karrierjét Először szerepelt a nyilvánosság előtt, a Pressétől — ahol beleszürkült volna az újságírói robotba — nyomban kidobták és kivándorolt Newyorkba, ahol. egy jiddis lapnak lett a munkatársai, innen már mint iró tért vissza és Stadt ohne Juden című regényével egy csapásra a legszélesebb köpökben ismertté tette nevét. A regény alapötlete —< mint Bettauer míndesi írásáé — napi aktuálitás volt: azt irta meg, hogy mi történne Ausztriával, ha a horogkéreszteseknek sikerülne keresztülvinni a nemzetgyűlésben a. zsidók kiutasítását az országból. Könnyed, csevegő modorban bizonyította be. hogy az antiszemiták végül áepuíádóí lennének kénytelenek küldeni a külföldre űzött zsidókhoz, hogy legyenek szívesek visszatérni. A regény tendenciája természetesen nem a leglelkesebb fogadtatásra talált a horogkereszteseknél, őket nem fegyverezte le Bettauer kétségtelen szellemessége, ellenkezőleg, fölfegyverezte. Hugo Bettauer fekete listára került Későbbi tevékenysége sem bizonyult alkalmasnak arraj, hogy szimpátiájukat megszerezze. A cionistákkal ugyan hamarosan harcba keveredett, leleplezte a bécsi zsidó nacionalisták lapját, a Morgenzeitungot és nagy pöröskődés indult meg közte és Stricker doktor, az osztrák nemzetgyűlés egyetlen cionista tagja között, azonban Írói munkássága során hamarosan összeütközésbe került a reakció minden vonatkozásával. A Der Tag című lapban minden vasárnap tárcát irt Novelle der Woche gyűjtőcímmé! és két dolgozta fd bravúros készséggel. Novellát irt a háromnap előtti rablögyükosságról, az elbocsátott hivatalnokleányok kálváriájáról, az öngyilkossági járványról. A gépirónőkaek irt és az I írógépről mesélt ö is, do hősnői nem mentek feleségül a> • bankigazgatóhoz, legfeljebb együtt ugrottáik be vele a Donau-kanáÜsba a buss? miatt. -Szomaházy finom, felületes, behízelgő stílusát Fényes László szociális érdeklődésével és agresszivitásával egyesítette magában. Kétszáz levelet kapott naponta. Megírta egy állástalan családapa tragédiáját: másnap öt állást kínáltak a novellahős számára. Cupringer lelt Bettauerból, évekig nsjn múlt el hét, hogy két-hájom abbauolt. olvasóját el no helyezte volna állásba. Valóságos hadjáratot viselt azonkívül a' császárság korából visszamaradt Sittenamt, az elavult elköicsmidészeti hivatal ellen. A bíróság egyizben egy keritónő pőrében húsz millió pénzbüntetésre —> vagy három heti fogházra — Ítélte az egyik áldozatot is, F. G. nyugalmazott vezérőrnagy tizenhat esztendős leányát Bettauer novellát irt a * Ítéletről, másnap égy gyáros tízmillió koronás adománnyal megkezdte a gyűjtést, harmadnap együtt volt negyvenöt millió. Bettauer a maradékból kelengyét vett a kislánynak és férjhez adta régi vőlegényéhez, akinek megmagyarázta, hogy túl kel! tennie magát az ostoba előítéleteken. Három tucat cikket írt az anyasági kényszerről intézkedő 144. §. ellen. Bejelentette, hogyha a bíróság tovább folytatja a szegény lányok üldözését, akkor közzéteszi az ügyészei és bírák feleségeinek névsorát, akik tiltott műtétet végeztettek magukon. Máskor meg nyílt levélben közölte az ügyészséggel, hogy melyik na.pon, hány órakor, melyik orvoshoz fog elvinni egy leányt, aki hozzá fordult segítségért, hogy megazabadittassa úgynevezett szégyenétől. £s az ügyészség a közhangulat nyomása alatt nem meri eljárást indíttatni ellene.... Érdeklődése mindjobban az erotikus nyomorúság problémái felé fordult és minthogy ezeket a kérdéseket a napilapokban nem tárgyalhatta elég szabadon, hetilapot indított Er und Sie címmel. Kapkodták a lapot, de az ügyészség elkoboztatta, mert -folytatásokban közölni kezdte a Kadivetz-féle szadistapor zárt tárgyalásának jegyzőkönyvei! Pörbeíogták Bettauert «$ fölmentették. Ekkor újból megindította lapját Beitauers Wochenschrift címmel és az Eh und Sie sikerének hatása alatt elburjánzott szermylapocskákat —■ an Ich und Do-t és a többit — egyszerre kiszorította a piacról. Rengetegei dolgozott, két folytatásos regényt irt állandóan és három novellát kellett minden héten, bánatpénz terhe alatt, különböző \ lapoknak leszállítania, de szinte minden hónapban indított egy-egy uj hetilapot, tőzsdeit, törvényszékit, színházit, -ki akarta használni a konjunktúrát — Pár év alatt teljesen lejáratom magam, — mondotta egyszer — mir pedig nem szeretnék öreg koromra kópiátok ' , És most meghat harmincöt esztendős korában az erotikus felszabadulás mindig mosolygó apostola, . fd. t.) „ ^ngKa ®s Franciaország döntő összecsapása a genfi gyűlésen Franciaország ragaszkodik a genfi jegyzőkdnyvhSz jegyzőkönyven orvosi műtétet haji sónak végre és a szivet ieválasz szák a testről. Nagybritarmia ezentúl sem fog vonakodni Coolidge elnök meghívását követni az uj lefegyverzés konferenciára, de soha sem fog olyan egyezményt aláírni, amely kényszerítené, hogy más államok többségi szavazata és katonai szerződései alapján lemondjon szuverenitásáról és elfogadjon olyan választott 'bírósági rendszert, amely egyrészről valamely más ország belügyi törvényeibe avatkozik, másrészről megakadályozna jogtalanul megszabott nemzetközi határok kiigazítását, amelyek az idők során tart hatatlanoknak bizonyulnak. Franciaország mindig azt kívánja, hogy a versaüiesi békeszerződés értelmében szankciókat kell foganatosítani. Ezzé! Anglia nem ért egyet, mert a Versailles! békeszerződés est sehol sem rendeli és az angol kormány elvből szembe fog szálfám minden olyan indítvánnyal is, amely' a Népszövetség által kíküidendő bizottságot arra akarná felhatalmazni, hogy állandó ellenőrző szerepei gyakoroljon a Rafna-tartomdnyban, minthogy a versaitlesl szerződés erre sem nyújt semmiféle alapot, hanem csupán vizsgalatokról tesz említést és a Rajna-íortományról egyáltalán nem szól. Olaszország a német álláspontot támogatja Schanzer volt olasz külügyminiszter, akirői köztudomású, hogy Chamberlain a Daily Telegraph Ja genfi jegyzőkönyvét mostani diplomáciai munkatársa előtt is —-I szövegezésében atopisztifeíisnak Parisból jelentik : A Quai d'Orsay-n tegnap fontos tanácskozás volt. Herriot miniszterelnök magéhoz kérette a francia népszövetségi delegációnak még Parisban iévő tagjait, Loucheurt, Paul- Boncourt, Jouvenelt és Joucheauxl. A konferencia esti tíz órától éjfélig tartott és belevonták Laroche-í,, a külügyminisztérium politikai osztályának igazgatóját és MassigSií is. Arról volt szó, hogy megbeszéljék a francia népszövetségi delegáció állásfoglalását a területi biztonság és a g«nfi jegyzőkönyv kérdésében. Herriot miniszterelnök megadta erre nézve a kormány utolsó instrukcióit a delegációnak, miután megvitatták mindazokat a különböző módozatokat, amelyeket ez uióbbi időben a diplomáciai tárgyalások felszínre vetettek. Az a vélemény alakult ki a konferencián, hogy Franciaország a maga jól felfogott érdekében kénytelen a genfi jegyzőkönyvhöz ragaszkodni és a Népszövetségben mindvégig ki fog tartani emellett az álláspont mellett. Anglia a genfi jegyzőkönyv ellen A Daily Telegraph jelenti, hogy Chamberlain a Népszövetség tanácsának ülésén nagyszabású beszédei fog mondani a genfi jegyzőkönyvről. Az lesz fejtegetéseinek eszmerneriete, hogy vannak llamférfiak, aiik még mindig ízivvei-lélekkei csüngnek a genf evyzökönyv eszméjén, a brit kor mány azonban — igy nyilatkozott országot minél előbb fel keli venni a Népszövetség' kötelékébe és módot, kell nyújtani számára, hogy az európai viszonyok végleges rendezésében közvetlenül resztvegyen, mert különben elkerülhetetlennek látszik, hogy a német birodalom hajlani fog Szovjet-Oroszország csábító ígéreteire és karjai közé veti magát. Ezzel szemben a német kormány méltán kívánhatja, hogy javaslatait a keleti határokra is kiterjeszthesse, amelyeket a béketárgyaláspk somi nem igazságosan és a viszonyoknak nem megfelelően vontak meg. Ebben a kérdésben a . döntő szempont az legyen, hogy nyitva kell hagyni a lehetőséget a határok revíziójára későbbi közvetlen és barátságos tárgyalások utján, d® ma még ennek az ideje nem érkezett ei, mert ha a békeszerződést mór ma módosítani akarnák, az egész békémü összeomlana. tCKHTESEK «síkben ntindif s legfrissebb «semicy«- szükségesnek tswtj®5 hogy a genfi * tartja» agy vélekecjífe» hagy Német Párisi kloroformos banditák a budapesti bíróság előtt A vádlottak egész Európában szállta moskodiak Budapestről jelentik: A budapesti törvényszék szerdán tárgyalta Faragó András huszonnyolc éves voh . gazdatiszt és Sólymos Jenő harminckét éves volt fjankhivatalnok bűnügyeit, akik az uióbbi években végigszélhámasködták egész Európát, többször büntetve voltaic, Faragó Becsben, Sólymos pedig Berlinben is már ült börtönben csalásért és tolvajlásért, most pedig Faragó Andrást rablással, csalással, hamis pénz íargalombahozaíalával, többrendbeli izgatással, többrendbeli lopás, zsarolás bűntettével, Sólymost pedig többrendbeli lopás és csalás bűntettével vádolja a budapesti ügyészség. A rendőri krónikákból jól ismert nemzetközi szélhámosok bünpörének tárgyalása iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Különösen a rendőrség által nyilvántartott gyanús és büntetett emberek, fiatalkorú bűnözők jelentek meg a tárgyalási teremben. A tárgyalás alatt egy liatalkoru ellopta szomszédjának tárcáját, azonban az egyik detektív észrevette a lopást és a tolvajt a tárgyalási teremben letartóztatta. A vádirat szerint Faragó András Bécsben 1922 október hó , elején Kornespann Gyula bécsi ékszerésznek egy hamis 500 dolláros csekket adott át s ellenértékűi egy brilliansokhal kirakott platina órát és öt millió osztrák koronát kapott. Faragó egy állítólagos Kosmos nevű egyénnel egyetértve, egy nem is létező La Plata argentínai bank nevében kiállított négy darab 500 dollárom hamis csekket forgalomba hozott. Parisban 1925. julius 23-án Márkus Gábor nevű barátjával együtt Miss Kemp Arago Đorrie nevű nőt áltatószerrel vegyített sze-. szesitallđ tehetetlen állapotba hozta és tőle három darab százezer frankot érő brűliánsgyürüt veiteket Azzal is vádolják Faragót, hogy 1919-ben, a proletárdiktatúra kitörésekor a tabi járásban mint termelési biztos gróf Weitersheim Jenő tabi és Polacsek Béla ericsalpusztai birtokosokat arra akarta kényszeríteni, hogy birtokuk kezeléséről mondjanak !e. Ezenkívül még több ; Wiesbaden! betöréssel és lopással vádolták Faragót Faragó a csalásoSa'i !opá®oíca| y
