Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-11 / 68. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. március 11. CIRKUSZ «V« Csupa rémes dolog A Borzalom Színháza A párisi Grand Guignol, amelyen Borzad mostan egész Bépest, Jámbor kezdő a szuboticai Adóbizottsághoz képest. Dr. Vogel József ren dór kapitá na nah — A Leirer-fígij alkalmából — A büntetés elő! a gyilkos Vígan azért lóg cl, Mert a nyomozás vezetője Valódi pech-Vogol. Ercpénz Ausztriában Verik Bécsben a shillinget. Megleltem e titok nyitját: A csongrádi merénylettel Biztosan öt gyanúsítják. Kivégzés Másfél perc alatt tizenketten,... Különbül öl, mint a cián---A bukaresti gyors, hiába, Gyorsabb, mim Mauser Flórián. A keresztrejtvény is aktuális Keresztrejtvény az asszony, Valljuk be egyszer ezt: Rejtvény az udvariénak, A férjnek meg kereszt. Skiz lyub. Brankov Vásza lisztkercskedök, Bori Béla. Janies Radoszláv. Kovács Ferenc. Vaszics Péter, Kovács és Boya. Medák Lipót. Ros János. Vukovics és Társa. Bútor Lajos. Deák István. Kates Nándor. Kardos Gyula. Kis Dániel. Kunszabó Sándor. Povenszki József és Társa, Vajs János. Ádám Béla. Hanák János. Baksa .Mihály. Kokonyi Simon. Martinz Sándor. Both Ferenc. Starek József, ürge András és Voinics András lakatosok. Az adóíárgyalást követő napon mindig kifüggesztik az előző napi kivetéseiket a városház I. emelet 86. számú szobában. A Népszövetség és a nemzeti kisebbségek Kunz L. József dr., az osztrák népszövetségi liga vezértítkára kedden este előadási tartóit Bécsben a kisebbségi kérdésről A snboticai adókivetések sorrendje A március 13. és 14-ére beidézett adófizetők névsora Az I—IV. kör részére megalakított adóklvetőbizottság előtt két napja folynak az adótárgyai ásók. A harmadosztályú kereseti adó kivetése gyors tempóban halad. A március I J-re beidézett adófizetők névsorát már közöltük, a következő két napon az alábbi adófizetők kerülnek sorra: Március 13-án. pénteken a következő adózók kötelesek megjelenni a városháza L emelet 85. számú szobájában: Antunovics Iván. Baiázsoiri Ferenc, Botka János. Knczsevics Mihály. Kurnyak Béla. Letics Mátyás, Osvald Györgyné. Politics Miklós. Raics Ferenc. Rcmics Antal. Somogyi Ilona. Papacselt András. Pukec Béla. Ranisavljevics István,. Takács Mihály. í.angyugyin Rault:. V dinek József. Bainyarlcsck József. Horvát József. Knktiii Péter. Laki Mehior. Popov György. Rövid Ferenc. Toukovics Miksa. özv. Tóth Károlvné. Vukov Jakab. Martin Gyurién. Sulyok András. Szilaj Árpád. Cső vlcs Ferenc. Zsakov Liubomir. Járamazovics Lázár. Krnyaiszki Savó. Kovács Máté. Milosav!ievlcs György, Nincs«vies Albert. Sztantics Alajos. Lilies Mátyás. Statutes Lukács. Vuievics János. Juhász Sándor. Szimics Simon. Lüger Árpád. Cselen Kálmán. Balazsevics Vcco. özv Bacsícs Györgyné Gedcvics István Knapec Lukács. Kopnnovics Antal Kovács Ferenc, Mejandzsics Milán. Palkovics Lukács. Pertics ístyán. Skala István. Steíanovics Dániel, Loricsev k'clikó Tarkovics Lázár. Trbalik Micin. Vldakovics Gvörgv. Eichirtger József. Meandrics Milán és Tonkovics János borbélyok. Március U-éu. szcnthatoti a követke; zők kerülnek sorra: özv. Állítási Jánosné. özv. Kis Miklósáé, özv. Erő* Istvánná. Lorian Istvámié. Montlika Anna. Radi Mária. Tusuk József. Vikert Henrik. Vradcl Istváiuté. Greu.bcrt .Ábrahámné. Sutnoncsics Józsefné. Andriska Jánosáé éjjeli mulatóhely-tulajdonosok, Brummer Gyula Rufi Testvérek cukorkát; város ok. Csevics Zsivkó. Gvurisics Boriszlav. Rakics Stoian. özv. Sloboda .Mátyásáé. Sauer Perencné. Slasan Lili cukorkakercskedők. Jovauovics Drago(A »Bácsnwgyei Napló* bécsi munkatársának telefonjelentése.) Az osztrák népszövetségi liga rendkívül érdekes és a magyarságot közelről érintő kérdésről rendezett kedd este előadást Bécsbeii. Az előadó Kunz L. Józsci dr., az osztrák népszövetségi liga vezértitkára volt, aki a Népszövetség kötelezettségeit fejtegette a nemzeti kisebbségekkel szemben. Kunz vezértitkár előadásában a következőket mondotta: — A Népszövetségnek a nemzeti kisebbségekhez való viszonyáról akarok szólani. Ha nem is lehetséges egy előadás keretében részletesen foglalkozni a nemzeti kisebbségek népjogi védelmének problémájával, hu nem is világíthatom ezt meg teljes e gész ében, mégis szükségesnek tartom nyomatékosan figyelmeztetni ennek r problémának jelentőségére és tartalmára. Véleményért szerint a nemzeti kisebbségek népjogi védelme az európai poétikának jelenleg legnagyobb, legfontosabb és legsürgősebb problémája a német reparúciós kérdés után. A nemzeti kisebbségek népjogi védelme és ennek tényleges végrehajtása nagy fontossággal bir nemcsak magukra a kisebbségekre, hanem azoknak az uj államoknak létére is, amelyekben élnek. Vitális kérdés ez Európa rendjének visszaállítása os a kontinens újjáépítésének szempontjából is. Elnyomott és elégedetlen nemzeti kisebbségek végül Is könnyen idézhetnek elő ui nagy háborút, éppen ezért a kisebbségi kérdés nagy fontossággal bir. a Népszövetségre, nemcsak mint a kisebbségek patrcmisár3, hanem mint Európa békéjének őrzőjére is.- A kisebbségi kérdésnek történelmi, statisztikai, szociológiai, politikai és jogi oldalai vannak. Lehetetlen a probléma történelmi fejlődését a háború alatt után részdetsjscn ismertetni. Utalni szeretnék azonban arra, hogy a nemzeti kisebbségek védelméért vívott harc sok analógiát mutat a régebbi évszázadok vallási küzdelmeivel. A vallási eszme helyét lényegileg vallástalan korunkban a nemzeti eszme foglalta cl. — Ruedorffer a világháború előtti évtizedek politikai fejlődését szellemes módon mint két ag (misztikus eszmének: a nacionalizmusnak és internacionalizmusnak velejáróját jellemezte. A fennálló tévedésekkel szemben azonban nyomatékosan hangsúlyoznom keli, hogy a nacionalizmus és internacionalizmus nem ellentétek egymással, az internacionalizmus nem jelent szükségképpen aminacionaüzmnst. Éppen mi. a Népszövetségnek, az egész világ nagy nemzetközi organizációjának hívei, a szó legnemesebb értelmében, mint néhai nagy mesterünknek, Lamache Henriknek örökösei, becsüljük a nacionalizmust, tudjuk, bogy a kultúra és főkép a művészet, bármennyire is internacionális legyen, mégis az egyes nemzetek nacionalizmusában gyökerezik. A nemzeti fejlődés, a nemzeti sajátosságok épségben tartása egyenesen teltétele az emberi kultúra további evolúciójának, mivel a nemzeti sajátosságok megszűnése megakasztaná a további kulturális fejlődést és egyeneseit cívis élhetetlenné, egyhangúvá tenné az egész világot. Éppen ezért szükséges a nemzeti kisebbségek nemzetközi védelme. És itten megtaláljuk a választóponiot a nemzeti és nemzetközi eszmék között. .4 nemzeti kisebbségek védelmének fürdetése, a háború alatt taktikai jelentőséggel birt az árttáníra nézve. Az azonban, bogy a nemzeti kisebbségek védelme belpolitikái problémából nemzetközi és népjogi kérdéssé fejlődött, a nagy háború eredménye, í amelyet immár ' nem lehet visszacsinálni. Az áhtánt a népek önrendelkezését és a leigazolt nemzetiségek felszabadítását hirdette ideális háborús céljaként« Nos, mostan, hogy az antant győzedelmeskedett, kiderüli, hogy e szép eszmék hirdetése csak kortesfogás volt és egyáltalán nem érvényesült. Mindazonáltal az ánt'ánt felidézte a szellemeket és mostan nem f már szabadulni tőlük. Wilson elnök, a*; a vonakodó párisi békekonferenciára ráerőszakolta -a Népszövetséget, meggyőződéses hive volt a kisebbsé nemzetközi védelmének es ezért természetes, hogy — miként mostan Wilson memoárjaiból kitűnik — a Népszövetség égyik iöfcladatául beiktatta a s ebbs égek védelmét. Sajnos azonban nagyhatalmak ellenzése megakadályozta ezt. Elsősorban Nagybritamiia szegült ellene, mivel Lloyd George félt attól, hogy ennek érvényesítése következtében a Népszövetség ingerenciát gyakorolhatna az egyiptomi, ir ós indiai kérdésekre is, amelyeket Anglia belügyeként akar továbbra is kezelni. így került ki Wilson prograihmpontja a Népszövet- mint maguk ség ügyköréből, ahelyett azonban a párisi békekonferencia külön bizottságot küldött ki az uj államok szántára (Commission d.es Nouveaux Etats), amelynek feladata a kisebbségi határozatok kidolgozása volt. Sikerült Lengyelország erős és Románia nem kevésbé makacs Uenáilását leküzdeni és Így a nemzeti kisebbségek nemzetközi védelmét ez a bizottság alapozta meg. A kisebbségek védelme négy részletben került szankcióra. Először az osztrák, magyar, bul- Sár és török békeszerződésekben, majd Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Görögország és Örményszág számára azokban a Szerződésekben, amelyeket az öt nagyhatalom külön kötött ezekkel az országokkal. A béke- és kisebbségi szerződések határozatokat tartalmaznak a kisebbségek védelme érdekében. Ezek a határozatok egyúttal kötelező alaptörvények az illető államok számára, mivel a nemzetközi kötelezettségek teljesítése elől egyetlen állam sem térhet ki Azonkívül a Népszövetség Is garantálja és a Népszövetség tanácsának minden tagja felhívhatja a tanácsot c határozatok megsértésére, vagy az esetleges megszegés fennálló veszélyére. A Népszövetség ebben az esetben úgy járhat el, ahogy a megoldás érdekében akar, illetőleg megfelelőnek tart. Véleménykülönbség esetén az ügy az állandó hágai nemzetközi bíróság elé kerül, amely íelebbezhetetlen ítéletet mondhat. Ezen a cikken alapul a Népszövetség tevékenysége a kisebbségi kérdésben, .4 paktumban ugyan nem sikerült megvalósítani a kisebbségek tényleges védelmét. azonban a Népszövetség magara vállalta, hogy protektora és garantálója lesz a kisebbségi jogoknak. A kisebbségi kérdések tényleg már sokszor foglalkoztatták a Népszövetséget Lord Robert Cecil javaslatára már az első népszövetségi ülés elhatározta, hogy a Népszövetségbe való felvétel alapfeltétele ’mmmin jelentkező tagok számára a kisebbségek nemzetközi védelme. így jöttek létre külön szerződések a Népszövetség tanácsa, valamint Litvánia, Finnország, Észtország, Lettország és A i báni a között, amikor ezeket az országokat felvették. Ez az aktus képezi a kisebbségek védelmének harmadik etappéját. A negyedik etappeot azok a szerődések alkotják, amelyeket egyes álamok magukj között kötöttek. Ilyen szerződések jöttek létre Csehszlovákia, és Ausztria között Brünnben, Lengyelország és Danzing között, valamint Németország és Lengyelország között. Miként tehát az eddigiekből kitűnik, kétféle kisebbségek vannak, olyanok,- amelyek nemzetközi védelem alatt állanak és olyanok, amelyekre a nemzetközi védelem nem vonatkozik. Az utóbbiak közé tartoznak a brit birodalom nemzeti kisebbségei, az elszászi németek, a déltiroli olaszok, valamint olaszországi honátok és szlovének is.' A kisebbségi szerződések az illető államok nép jogi kötelezettségévé teszik, y a kisebbségi határozatokat legielsöbb állami alaptörvényként deklaráljak. Azonban a határozatok végrehajtása ts jogi természetű. Mig ugyanis Dániában és Finnországban a kisebbségek helyzete semmi kívánni valót sem hagy maga után, addig az utódállamok Középeurópábun egyszerűen túlteszik inas gukat a vállalt kötelezettségeken. ,4 Népszövetségnek nemcsak joga, de kötelessége is a kisebbségeket megvédeni. Azonban éppen a kisebbségek védelme terén terhelik nagy mulasztások a Népszövetséget. Tény az, hogy a Népszövetség ma még nem tud megfelelni vállalt kötelezetségének. Azonban éppen ezért szükséges az intenzív propaganda a kisebbségek érdekében. Állandóan ébren kell tartani a Népszövetség lelkiismeretét és figyelmeztetni keli arra, hogy a kisebbségek jogainak megadása legalább oly életkérdés a győztesek, a kisebbségek számára. Ä titokzatos vértörvényszék Megszüntették a nyomozást Kiss Ferenc öngyilkossága ügyében Budapestről jelentik: Az öngyilkossá lett Kiss Ferenc a rendőrségnek irt búcsúlevélben tudvalevőleg azt állította, hosj»' az ébredők titkos vériöruényszéke délié öt. hóiéira és e törvényszék tagjai üldözték az önryi kosságba. A rendőrség rögtön az öngyilkos-kísérlet megtörténte után meginditofta a nyomozást annak megállapítására, hogy kik ennek a vérbiróságnak a tagjai és milyen működést fejtenek ki. Kiss F-rence!, amint állapota megengedte, a kórházban kihallgatták. Kiss szóval is megismételte, hogy ők üldözték és belekényszeritették az öngyilkosságba, de hogy kik voltak azok, akik fenve- ették, azt nem akarta megmondani. A detektívek szemmcltartottak a kórház folyosóját is, mert Kiss panaszkodott, hogy még a kórházban is üldözik és elenörzik. A folyosón egy Ízben . tényleg találtak is «egy Hilberth Leó nevű fiatal katonát, aki valamikor ki ár fi környezetéhez tartozott. Hilberth kihallgatása alkalmával azt mondotta, hogy tényleg Kiss Ferencet kereste, de csak látni akarta, hogy tényleg c-e az a Kiss Ferenc, akivel az ébredőknél többizben együtt volt. Tagadta, hogy valakinek a megbízásából járt a kórházban és hogy fenyegetni akarta Kissi. A főkapitányság po’itikai csoportjának detektivjei azóta is többször felkeresték Kiss Ferencet a kórházban és rá akarták bírni, hogy árulja el üldözői nevét. Kiss. azonban á'lhatatosan megmaradt amellett, kom) üldözői annyira c!s:áni és mindenre képes emberek, kopt/ felgyógyulása után feltétlenül végeznének vele. Semmi szin alatt sem sikerült Kiss Ferencet űszinie vallomásra bírni. Egyéb adat pedig nem állott a rendőrség rendelkezésére, úgy hogy kénytelenek voltak a nyomozást beszüntetni.
