Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-11 / 68. szám
1925. március 11 BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Négymillió munkanélküli Ang iában Az angol alsáház vitája Londonból jelentik: Az alsóház több órán át a '.munkanélküliség ciiencs biztosítás kérdését tárgyalta. A munkáspárti képviselők, akik a vitában resztvettek, azra! vádolták a kormányt, hogy a munkanélküli segélyt a végső határokon fül csökkentette és a munkanélküli szükölködök nyomorúságát a kétségbeesésig hajtotta. Az egyik felszólaló szerint a közműnk ara i nisz tér félrevezette az angol közvéleményt, mikor azt állította, hogy Angliában a munkanélküliek száma uem több 1,200.000-néi és nem növekszik, mert hiszen az asszonyokkal és gyermekekkél az Ínségesek száma 4—4 és fél milliót tesz ki. Steele munkaminiszter azzal vágott vissza, hogy a konzervatív kormány szigorúan ragaszkodik azokhoz a törvényekhez, amelyeket az előbbi munkáskormány, tehát a munkások hivatott védelmezője alkotott. Shaw volt muukaminiszter maga vallotta, hogy az állami segélyezés és a jótékony intézmények nem oldják meg a munkanélküliség problémáját. E-t az álláspontot a mai konzervatív kormány' is helyesnek fogadja el. Abban van a kérdés magva, hogy a kereskedelem és az ipar nem képes munkaalkalmakat nyújtani. Különösen rossz viszonyok között van az angol hajóépítői!>ar s ilyen körülmények között főbenjáró bűn, hogy angol hajósvállalatok legutóbb öt hajót rendeltek .német gyáraknál. A Háború bevégzése után négy évre is nagy bajokkal küzd az angol kereskedelem és az ipar. A munkáspártnak azt az indítványát, hogy a belügyi költségvetés tételeit az alsóház szállítsa le száz font sterlinggel, a többség kétszáznegyvenöt szavazattal százharmincbárom ellen elvetette. ------—--»nnavwainaB»----------A britanniás soffőr Autókaland egy 1920-as pesii éjszakában Budapestről jelentik: A budapesti törvényszék kedden tárgyalta Kukucska János a Britannia-különitmény volt gépkocsivezetőjének bünpörűt. aki — a vádirat szerint — niég 1920 júliusában Essek Lajos és Vargha András rendőröket hivatali kötelességük teljesítése közben megtámadta és ütlegelte. A tárgyaláson Kukucska kijelentette, hogy uem érzi magát bűnösnek. Valami szabálytalanság miatt — mondotta — .a rendőrök felszálltak az autómra és rámpa roncsoltak, hogy hajtsak velük a főkapitányságra. Én kijelentettem, hogy a Britannia-különítményhez tartozom, rendőrnek nem vagyok köteles magain igazolni. Az egyik rendőr erre megragadta a ruhámat, a, másik ayakonütött, mjajd ütlegelni, kezdett Rákapcsoltam a kocsira és elhajtattam a v árosparancsnokságra, ahol igazoltak engem, a rendőröket pedig elbocsájtották. Essek Lajos rendőr homlokegyenest ellenkezően adta elő a történteket. Elmondotta, hogy Kukucskát valami szabálytalanságén igazolásra szólították fel, de az igazolást megtagadta, sőt dulakodni kezdett velük, miközben megfenyegette őket. hogy a Várban jelentőst tesz az esetről. Vargha rendőr hasonlóan adta elő a történteket. Azt vallotta, hogy a britanniás soffőr megtagadta tíz igazolást és azt kiáltozta, hogy ha revolvert nála van, a' két rendőr már nem élne. A bizonyítás kiegészítésének -kérdésében dr. Kiszely védő több tanú kihallgatását kérte. Többek között Heirobach Ottó főhadnagy, Takácsy Árpád százados kihallgatásával kívánta, iga- j zolni, hogy a vádlott abban az időben ■ katonai szolgálatot teljesíteti és hogy j felsőbb utasításra tagadta meg az iga- j zolást. mert felsőbbsége utasította, hogy 5 a rendőröknek nem kell magát igazol-Az ügyész ellenezte a bizonyítás kiegészítését és a soffőr szigorú megbüntetését kérte. — Felelősségem teljes tudatában kijelentőin, — mondotta az ügyész, — ha ón velem történik, hogy ráparancsolok egy civilruhás soífőrre, hogy hajfson a főkapitányságra és ez ehelyett száguldani kezd gépkocsijával, ütöm, verem, sőt egyenesen leütöm az illetőt, mert hiszen tekintetbe kell venni, hogy az akkori zavaros időkben igazán uem tudhatták a rendőrök, hogy hova száguld cl velük a gépkocsi. A bíróság ítéletében Kukucska Jánost bűnösnek mondotta ki kétrendbeli • hatósági közeg elleni erőszak vétségében eás ezért nyolcnapi fogházra és 400.000 I korona pénzbüntetésre ítélte. Bethlen választójogi javaslata csatasorba állítja az ellenzéket i A passzív ellenzék Vázsonyit és Szilágyit delegálta a választójogi bizottságba Budapestről jelentik: A demokratikus ellenzéki blokk vezetői háromnapos tárgyalás után úgy döntöttek, hogy a passzivitást továbbra is fenntartják. Bethlen István miniszterelnök vasárnapi beszéde után, amelyben —- mint ismeretes — parazitáknak és ragadozóknak nevezte a blokkhoz tartozó pártok tagjait, még azok az ellenzéki képviselők is a passzivitás fönntartása mellett foglaltak állást, akik korában a parlamenti munka fölvételét javasolták. Külön foglalkozott a blokk azzal a kérdéssel, hogy elfogadja-e a választójogi bizottságban a jelenleg passzivitásban lévő ellenzéki pártok részére biztosított Őt helyet ? Erre vonatkozólag úgy döntötte!', hogy bár a blokk — mint az elfogadott határozat mondja — gróf Bethlen Istzmn leleplezett diktatúrájának alátámasztására parlamenti játékot folytatni nem akar és ezért a felajánlott öt helyet nem is fogadja el, mégis delegálja a bizottságba Vőzsonyi Vilmost és Szilágyi Lajost. A két megbízott — a passzivitás álláspontjának teljes fenntartásával — azért vesz majd részt a bizottság ülésein, hogy ilyen módon bizonyítsa be a közvéleménynek, mennyire kilátástalan a parlamenti munka fölvétele. A választójogi törvényjavaslat tárgyalására egyébként újra aktivitásba lép a keresztény ellenzék vezére, gróf Andrássy Gyula is. Kijelentette az u\ságirók előtt, hogy nem tudja tovább szó nélkül nézni Bethlen nagyzási hóbortját, amely — szerinte — egyeduralmi törekvéseivel hamarosan meg fogja ásni a jelenlegi rendszer sírját. Tiz évi f egyházra ítélték a bajmokigyilkos dobrovoljácot Főtárgyalás a szuboticai törvényszéken Emlékezetes, hogy ez év február hó 5-én Bajmokon Milosevics Jóvá bajinoki dobrovoljác revolverrel agyonlőtte Lévai István,' 54 éves nyugalmazott csendőrt. A szuboticai törvényszékeit kedden tartották meg a íötárgyalást ebben a bűnügyben. A főtárgyaíást Pavlovics István törvényszéki elnök vezette, a tanács tagjai Stcrcsevics Mátó és Gavrity Milán törvényszéki bírák voltak.' A közvádat Vasziíjevics Ljuba dr. államügyész képviselte, a védelmet Pishulics Zvonimir dr. ügyvéd látta el. Szuronyos börtönőr vezeti be a terembe a vádlottat, aki atléta termetű, magas férfi. Minden mozdulata heves temperamentumot árui el. Feszesen megáll a bírói emelvény, előtt és úgy mondja, hogy 3! éves, pravoszláv, Montenegróban született, a háborúban először a szerb hadseregben, majd'mint önkéntes az angol hadseregben harcolt Bajmokon kapott földet és ott gazdálkodott a tett elkövetéséig. A vádlott védekezése Az einök ezután ismerteti vele a vádat, hogy az ügyészség szándékos emberöléssel vádolja. Az elnök: Bűnösnek érzi magát? A vádlott (határozott, kemény hangon, fölemelt fejjel): Nem. Nem vagyok bűnös. Az elnök: Mikor került Bajmokra? vádlott: 1922. év után kaptam a földet, akkor jöttem Montenegróból Bajmokra. ahol műveltem földemet. Az elnök: Ismerte az elhalt Lévai Istvánt? • A vádlót:: Nem. Akkor láttam előző r, amikor az eset történt. Az elnök: Milyen nap volt akkor? A vádlott: Csütörtök. Bajmokon. akkor hetivásár volt. Az elnök: Mit csinált ezen a napon addig, amíg az eset megtörtént? A vádlott részletesen elmondja, hogy árt a hetivásáron, miközben ismerőseivel több kocsmába betértek és ittak. Délután fái négy leheteti, amikor betért Braun Dávidné kocsmájába. Rendeltem két deci bort. Nagyon álmos voltain éis többször elaludtam az asztalnál. A kocsmárosné és a cselédje, aki szintén ott volt, többször mondták, hogy menjek haza. Ezért nagyon megharagudtam és szitkozódtam. Akkor jött egy asszony (ez Lévai felesébe volt) majd később Lévai. Lévai, — a kit addig soha se láttam, azt mondotta nekem: Elvesz a szerb állam és elvesztek ti is, Én erre azt feleltem, hogy hazudik, a szerb állam nem vesz cl és mi sem. Amikor ezt mondottam, akkor Lévai felkapta a botomat és ream sújtott. Ugyanakkor egy asszony az arcomba kapott. Leestem a pádról és felkaromra támaszkodva, már akkor elő akartam venni a zsebemből a revolveremet, de nem tudtam. Lévai és még egy férfi ás egy asszony ki akartak a kocsmából dobni, dulakodtunk és közben Lévai meg az asszony az udvar felé eső ajtón kimentek. Lévainál volt a botom. Utána mentem az udvarra, hogy elvegyem tőle a botomat. Az udvaron szemtől szembe állottunk keit lépes távolságra. Lévai ismét rámemelte a botot, én erre elővettem a revolvert, amely kőt tölténnyel volt megtöltve és kétszer egymásután elsütöttem. Lévát összeesett, ért pedig — a közben odaérkezett rendőrrel elmentem a községházára. Ezzel véget ért a vádlott kihallgatása és. Milosevics leült a vádlottak padjára. de egy pillanatig sem maradt nyugodtan. Izgalmában a tanuk kihallgatása közben gyakran felugrott helyéről. A tanuk Az első tanú Oszvald István 55 éves baj irtok: gazda. Jelen volt a Braunná kocsmájában, amikor yz eset történt. Este 6 és 7 óra között történt. Lévai István, akit már előbb is ismert, bejött, a kocsmába és szerbül beszélt a vádlottal, de hogy mit beszéltek, azt nem értette. De trgy látszott, hogy civakodtak. Aztán a vádlott bottal megütötte. Lévait. Az elnök: Mit csinált erre Lévai? ■ A tana: Lévai elkapta a botot, a felesége is megfogta az ember nyakát, hogy kidobja a kocsmából. Aztán Lévai is és én is megfogtuk és kilöktük a kocsmából az uccára, és azután a kocsma uccai ajtaját kulccsal - bezártuk. Mi ezután kimentünk a kocsma másik ajtaján az udvarra. A vádlott betörte az uccai ajtót és bejött -a kocsmába. Onnan az udvarra jött, ahol Lévai is volt Hogy az összetűzés hogy történt azt nem tudom, mert ép Só távol álltam tőlük. Második tanú a meggyilkolt. Lévai István özvegye, oki az elnök kérdésére elmondja, hogy szomszédja öv Braun Dávidtiénak. Akkor csütörtökön délután Braunná átküldött hozzá, hogy menjen át hozzá a kocsmába. Amikor átment, ott ült a vádlott és szitkozódott. Azután átjött az ura Is, Lévai 3 ott veit Oszvald is. A vádlott tovább is szitkozódott. Az uram csittitatta, mire ez az ember bottal megütötte az urantat. Mi megfogtuk a vádlottat és toltuk kifelé az uccai ajtónak. Az ajtónál elesett, de senki se verte. Amikor kint volt, bezártuk a kocsmaajtót és mentünk az udvar felé. Erre betörte ar ajtót, bejött, engem félrelökött, mire én bemenekültem egy szobába. Az elnök: Hallott lövéseket? A tanú: Nem. Én abban a szobában, ahova bemenekültem elestem- és úgy feküdtem ott eszmélet nélkül. Mikor májamhoz tértem, az udvaron át hazamentem, az ura,mat keresni, de nem találtam, mikor kijöttem az uccára, akkor hallottam, hogy az emberek kiáltozták: Agyonlőtték a Lévait. F;rre futottam megint a kocsma felé és ott láttam. az udvaron a földön fekve az áruinál haha. A következő tanú ftzv. Braun Dávidné volt, akinek a házában a, tragikus eset lejátszódott. Az előzményeket •> tanukkal egyezően adja elő. Ezután még Vanzsula Karp, ukrajnai származású, orosz rendőrt és Beslics József tanút hallgatta ki- á bíróság, majd a törvényszéki orvosszakértők: Perazics Bozsidár dr. és Jeremies Rísztó dr. terjesztették elő. orvosi szakvéleményüket Lévai hulláján két lövés volt Egv a homlok közepén és egy a bal hónalj alatt. Lévai erős. magas ember volt. Mindkét lövés feltétlen halálos. A bizonyítási eljárás befejezése után Pisknlics Zvonimir dr. védő indítványt terjeszt elő mintegy húsz újabb tanú kihallgatása iránt, továbbá, hegy több ténykörülmény tisztázására rdndelje el a bíróság a helyszíni tárgyalást. Vaszájevics Ljuba dr. ügyész ellenzése után a bíróság a védő indítványait elutasította. F.zizel véget ért a bizonyítási eljárás és megtartották a: perbeszédeket A perbeszédek Vasziíjevics Ljuba dr. ügyész bizonyítva látja a vádat A vádlott védekezése. hogy tettét ön védtelenből hajtotta végre, nem állhat meg, mert bsígazdást nyeírt, hogy a helyiségből eltávolították és az ajtót bezárták, tehát szó sem lehet arról, hogy ezután még fenyegetve volt és védekeznie kellett. Kéri .a vádlott szigorú megbüntetését. Piskulics Zvonimir dr. védő, nem látja Igazolva, hogy a vádlott volt a támadó fél. Felmentést kér s mindenesetre kéri az enyhítő körülmények figy el embev ét el ét Az Ítélet Ezután a bíróság hosszabb tanácskozás után meghozza ítéletét, nselyszerint Milosevics Jővót bűnösnek mondotta ki szándékos emberölés bűntettében és ezért tiz évi fegyházra ítélte. Az indokolásban kimondotta a bíróság, hogy az erős felindulást azért nem állapította meg, mert az ok, amiért a vádlott erős felindulásba került, az ő saját cselekménye folytán állott elő. Az elitéit felebbezett az ítélet ellen. Az ügyész megnyugodott ♦ V T
