Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-11 / 68. szám

1925. március 11 BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Négymillió munkanélküli Ang iában Az angol alsáház vitája Londonból jelentik: Az alsóház több órán át a '.munkanélküliség ciiencs biz­tosítás kérdését tárgyalta. A munkás­párti képviselők, akik a vitában reszt­vettek, azra! vádolták a kormányt, hogy a munkanélküli segélyt a végső határo­kon fül csökkentette és a munkanélküli szükölködök nyomorúságát a kétségbe­esésig hajtotta. Az egyik felszólaló sze­rint a közműnk ara i nisz tér félrevezette az angol közvéleményt, mikor azt állí­totta, hogy Angliában a munkanélküliek száma uem több 1,200.000-néi és nem növekszik, mert hiszen az asszonyokkal és gyermekekkél az Ínségesek száma 4—4 és fél milliót tesz ki. Steele munkaminiszter azzal vágott vissza, hogy a konzervatív kormány szigorúan ragaszkodik azokhoz a törvé­nyekhez, amelyeket az előbbi munkás­­kormány, tehát a munkások hivatott védelmezője alkotott. Shaw volt muu­­kaminiszter maga vallotta, hogy az állami segélyezés és a jótékony intézmé­nyek nem oldják meg a munkanélkü­liség problémáját. E-t az álláspontot a mai konzervatív kormány' is helyesnek fogadja el. Abban van a kérdés magva, hogy a kereskedelem és az ipar nem képes munkaalkalmakat nyújtani. Külö­nösen rossz viszonyok között van az angol hajóépítői!>ar s ilyen körülmények között főbenjáró bűn, hogy angol hajós­­vállalatok legutóbb öt hajót rendeltek .német gyáraknál. A Háború bevégzése után négy évre is nagy bajokkal küzd az angol kereskedelem és az ipar. A munkáspártnak azt az indítványát, hogy a belügyi költségvetés tételeit az alsóház szállítsa le száz font sterlinggel, a többség kétszáznegyvenöt szavazattal százharmincbárom ellen elvetette. ------—--»nnavwainaB»----------A britanniás soffőr Autókaland egy 1920-as pesii éjszakában Budapestről jelentik: A budapesti törvényszék kedden tárgyalta Kukucska János a Britannia-különitmény volt gép­kocsivezetőjének bünpörűt. aki — a vádirat szerint — niég 1920 júliusában Essek Lajos és Vargha András rendő­röket hivatali kötelességük teljesítése közben megtámadta és ütlegelte. A tárgyaláson Kukucska kijelentette, hogy uem érzi magát bűnösnek. Vala­mi szabálytalanság miatt — mondotta — .a rendőrök felszálltak az autómra és rámpa roncsoltak, hogy hajtsak velük a főkapitányságra. Én kijelentettem, hogy a Britannia-különítményhez tarto­zom, rendőrnek nem vagyok köteles magain igazolni. Az egyik rendőr erre megragadta a ruhámat, a, másik aya­­konütött, mjajd ütlegelni, kezdett Rá­kapcsoltam a kocsira és elhajtattam a v árosparancsnokságra, ahol igazoltak engem, a rendőröket pedig elbocsájtot­­ták. Essek Lajos rendőr homlokegyenest ellenkezően adta elő a történteket. El­mondotta, hogy Kukucskát valami sza­bálytalanságén igazolásra szólították fel, de az igazolást megtagadta, sőt dulakodni kezdett velük, miközben megfenyegette őket. hogy a Várban je­lentőst tesz az esetről. Vargha rendőr hasonlóan adta elő a történteket. Azt vallotta, hogy a britanniás soffőr meg­tagadta tíz igazolást és azt kiáltozta, hogy ha revolvert nála van, a' két rendőr már nem élne. A bizonyítás kiegészítésének -kérdé­sében dr. Kiszely védő több tanú ki­hallgatását kérte. Többek között Heiro­­bach Ottó főhadnagy, Takácsy Árpád százados kihallgatásával kívánta, iga- j zolni, hogy a vádlott abban az időben ■ katonai szolgálatot teljesíteti és hogy j felsőbb utasításra tagadta meg az iga- j zolást. mert felsőbbsége utasította, hogy 5 a rendőröknek nem kell magát igazol-Az ügyész ellenezte a bizonyítás ki­egészítését és a soffőr szigorú meg­büntetését kérte. — Felelősségem teljes tudatában ki­jelentőin, — mondotta az ügyész, — ha ón velem történik, hogy ráparancsolok egy civilruhás soífőrre, hogy hajfson a főkapitányságra és ez ehelyett szágul­dani kezd gépkocsijával, ütöm, verem, sőt egyenesen leütöm az illetőt, mert hiszen tekintetbe kell venni, hogy az akkori zavaros időkben igazán uem tudhatták a rendőrök, hogy hova szá­guld cl velük a gépkocsi. A bíróság ítéletében Kukucska Jánost bűnösnek mondotta ki kétrendbeli • ha­tósági közeg elleni erőszak vétségében eás ezért nyolcnapi fogházra és 400.000 I korona pénzbüntetésre ítélte. Bethlen választójogi javaslata csatasorba állítja az ellenzéket i A passzív ellenzék Vázsonyit és Szilágyit delegálta a választójogi bizottságba Budapestről jelentik: A demokratikus ellenzéki blokk vezetői háromnapos tárgyalás után úgy döntöttek, hogy a passzivitást továbbra is fenntartják. Bethlen István miniszterelnök vasárnapi beszéde után, amelyben —- mint isme­retes — parazitáknak és ragadozóknak nevezte a blokkhoz tartozó pártok tagjait, még azok az ellenzéki képvise­lők is a passzivitás fönntartása mellett foglaltak állást, akik korában a parla­menti munka fölvételét javasolták. Külön foglalkozott a blokk azzal a kérdéssel, hogy elfogadja-e a választó­­jogi bizottságban a jelenleg passzivitás­ban lévő ellenzéki pártok részére biz­tosított Őt helyet ? Erre vonatkozólag úgy döntötte!', hogy bár a blokk — mint az elfogadott határozat mondja — gróf Bethlen Istzmn leleplezett diktatú­rájának alátámasztására parlamenti já­tékot folytatni nem akar és ezért a fel­ajánlott öt helyet nem is fogadja el, mégis delegálja a bizottságba Vőzsonyi Vilmost és Szilágyi Lajost. A két meg­bízott — a passzivitás álláspontjának teljes fenntartásával — azért vesz majd részt a bizottság ülésein, hogy ilyen módon bizonyítsa be a közvéleménynek, mennyire kilátástalan a parlamenti munka fölvétele. A választójogi törvényjavaslat tárgya­lására egyébként újra aktivitásba lép a keresztény ellenzék vezére, gróf Andrássy Gyula is. Kijelentette az u\­­ságirók előtt, hogy nem tudja tovább szó nélkül nézni Bethlen nagyzási hó­bortját, amely — szerinte — egyed­uralmi törekvéseivel hamarosan meg fogja ásni a jelenlegi rendszer sírját. Tiz évi f egyházra ítélték a bajmokigyilkos dobrovoljácot Főtárgyalás a szuboticai törvényszéken Emlékezetes, hogy ez év február hó 5-én Bajmokon Milosevics Jóvá baj­­inoki dobrovoljác revolverrel agyonlőt­te Lévai István,' 54 éves nyugalmazott csendőrt. A szuboticai törvényszékeit kedden tartották meg a íötárgyalást ebben a bűnügyben. A főtárgyaíást Pavlovics István tör­vényszéki elnök vezette, a tanács tag­jai Stcrcsevics Mátó és Gavrity Milán törvényszéki bírák voltak.' A közvádat Vasziíjevics Ljuba dr. államügyész kép­viselte, a védelmet Pishulics Zvonimir dr. ügyvéd látta el. Szuronyos börtönőr vezeti be a te­rembe a vádlottat, aki atléta termetű, magas férfi. Minden mozdulata heves temperamentumot árui el. Feszesen megáll a bírói emelvény, előtt és úgy mondja, hogy 3! éves, pravoszláv, Montenegróban született, a háborúban először a szerb hadseregben, majd'mint önkéntes az angol hadseregben harcolt Bajmokon kapott földet és ott gazdál­kodott a tett elkövetéséig. A vádlott védekezése Az einök ezután ismerteti vele a vá­dat, hogy az ügyészség szándékos em­beröléssel vádolja. Az elnök: Bűnösnek érzi magát? A vádlott (határozott, kemény han­gon, fölemelt fejjel): Nem. Nem va­gyok bűnös. Az elnök: Mikor került Bajmokra? vádlott: 1922. év után kaptam a földet, akkor jöttem Montenegróból Bajmokra. ahol műveltem földemet. Az elnök: Ismerte az elhalt Lévai Istvánt? • A vádlót:: Nem. Akkor láttam elő­ző r, amikor az eset történt. Az elnök: Milyen nap volt akkor? A vádlott: Csütörtök. Bajmokon. ak­kor hetivásár volt. Az elnök: Mit csinált ezen a napon addig, amíg az eset megtörtént? A vádlott részletesen elmondja, hogy árt a hetivásáron, miközben ismerő­seivel több kocsmába betértek és ittak. Délután fái négy leheteti, amikor be­tért Braun Dávidné kocsmájába. Ren­deltem két deci bort. Nagyon álmos voltain éis többször elaludtam az asz­talnál. A kocsmárosné és a cselédje, aki szintén ott volt, többször mondták, hogy menjek haza. Ezért nagyon meg­haragudtam és szitkozódtam. Akkor jött egy asszony (ez Lévai felesébe volt) majd később Lévai. Lévai, — a kit addig soha se láttam, azt mondotta nekem: Elvesz a szerb állam és elvesz­tek ti is, Én erre azt feleltem, hogy hazudik, a szerb állam nem vesz cl és mi sem. Amikor ezt mondottam, akkor Lévai felkapta a botomat és ream súj­tott. Ugyanakkor egy asszony az ar­comba kapott. Leestem a pádról és fel­karomra támaszkodva, már akkor elő akartam venni a zsebemből a revolve­remet, de nem tudtam. Lévai és még egy férfi ás egy asszony ki akartak a kocsmából dobni, dulakodtunk és köz­ben Lévai meg az asszony az udvar felé eső ajtón kimentek. Lévainál volt a botom. Utána mentem az udvarra, hogy elvegyem tőle a botomat. Az ud­varon szemtől szembe állottunk keit lé­pes távolságra. Lévai ismét rámemelte a botot, én erre elővettem a revolvert, amely kőt tölténnyel volt megtöltve és kétszer egymásután elsütöttem. Lévát összeesett, ért pedig — a közben oda­érkezett rendőrrel elmentem a község­házára. Ezzel véget ért a vádlott kihallgatá­sa és. Milosevics leült a vádlottak pad­jára. de egy pillanatig sem maradt nyu­godtan. Izgalmában a tanuk kihallgatá­sa közben gyakran felugrott helyéről. A tanuk Az első tanú Oszvald István 55 éves baj irtok: gazda. Jelen volt a Braunná kocsmájában, amikor yz eset történt. Este 6 és 7 óra között történt. Lévai István, akit már előbb is ismert, bejött, a kocsmába és szerbül beszélt a vád­lottal, de hogy mit beszéltek, azt nem értette. De trgy látszott, hogy civakod­tak. Aztán a vádlott bottal megütötte. Lévait. Az elnök: Mit csinált erre Lévai? ■ A tana: Lévai elkapta a botot, a fe­lesége is megfogta az ember nyakát, hogy kidobja a kocsmából. Aztán Lé­vai is és én is megfogtuk és kilöktük a kocsmából az uccára, és azután a kocsma uccai ajtaját kulccsal - bezár­tuk. Mi ezután kimentünk a kocsma másik ajtaján az udvarra. A vádlott be­törte az uccai ajtót és bejött -a kocs­mába. Onnan az udvarra jött, ahol Lé­vai is volt Hogy az összetűzés hogy történt azt nem tudom, mert ép Só tá­vol álltam tőlük. Második tanú a meggyilkolt. Lévai István özvegye, oki az elnök kérdésé­re elmondja, hogy szomszédja öv Braun Dávidtiénak. Akkor csütörtökön délután Braunná átküldött hozzá, hogy menjen át hozzá a kocsmába. Amikor átment, ott ült a vádlott és szitkozó­dott. Azután átjött az ura Is, Lévai 3 ott veit Oszvald is. A vádlott tovább is szitkozódott. Az uram csittitatta, mi­re ez az ember bottal megütötte az urantat. Mi megfogtuk a vádlottat és toltuk kifelé az uccai ajtónak. Az ajtó­nál elesett, de senki se verte. Amikor kint volt, bezártuk a kocsmaajtót és mentünk az udvar felé. Erre betörte ar ajtót, bejött, engem félrelökött, mire én bemenekültem egy szobába. Az elnök: Hallott lövéseket? A tanú: Nem. Én abban a szobában, ahova bemenekültem elestem- és úgy feküdtem ott eszmélet nélkül. Mikor májamhoz tértem, az udvaron át haza­mentem, az ura,mat keresni, de nem ta­láltam, mikor kijöttem az uccára, ak­kor hallottam, hogy az emberek kiál­tozták: Agyonlőtték a Lévait. F;rre fu­tottam megint a kocsma felé és ott lát­tam. az udvaron a földön fekve az áru­inál haha. A következő tanú ftzv. Braun Dávid­né volt, akinek a házában a, tragikus eset lejátszódott. Az előzményeket •> tanukkal egyezően adja elő. Ezután még Vanzsula Karp, ukrajnai származású, orosz rendőrt és Beslics József tanút hallgatta ki- á bíróság, majd a törvényszéki orvosszakértők: Perazics Bozsidár dr. és Jeremies Rísz­­tó dr. terjesztették elő. orvosi szakvé­leményüket Lévai hulláján két lövés volt Egv a homlok közepén és egy a bal hónalj alatt. Lévai erős. magas em­ber volt. Mindkét lövés feltétlen halá­los. A bizonyítási eljárás befejezése után Pisknlics Zvonimir dr. védő indítványt terjeszt elő mintegy húsz újabb tanú kihallgatása iránt, továbbá, hegy több ténykörülmény tisztázására rdndelje el a bíróság a helyszíni tárgyalást. Vaszájevics Ljuba dr. ügyész ellen­zése után a bíróság a védő indítványait elutasította. F.zizel véget ért a bizonyítási eljárás és megtartották a: perbeszédeket A perbeszédek Vasziíjevics Ljuba dr. ügyész bizo­nyítva látja a vádat A vádlott véde­kezése. hogy tettét ön védtelenből haj­totta végre, nem állhat meg, mert bs­­ígazdást nyeírt, hogy a helyiségből el­távolították és az ajtót bezárták, tehát szó sem lehet arról, hogy ezután még fenyegetve volt és védekeznie kellett. Kéri .a vádlott szigorú megbüntetését. Piskulics Zvonimir dr. védő, nem látja Igazolva, hogy a vádlott volt a támadó fél. Felmentést kér s min­denesetre kéri az enyhítő körülmények figy el embev ét el ét Az Ítélet Ezután a bíróság hosszabb tanácsko­zás után meghozza ítéletét, nselyszerint Milosevics Jővót bűnösnek mondotta ki szándékos emberölés bűntettében és ez­ért tiz évi fegyházra ítélte. Az indoko­lásban kimondotta a bíróság, hogy az erős felindulást azért nem állapította meg, mert az ok, amiért a vádlott erős felindulásba került, az ő saját cselek­ménye folytán állott elő. Az elitéit felebbezett az ítélet ellen. Az ügyész megnyugodott ♦ V T

Next

/
Thumbnails
Contents