Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-11 / 68. szám
Poltarfe* piaéena* 12 OLDAL * ARA 1'L DINAR **S7--HCC£ Subotica, SZERDA, 1925 március 11. 6$, szám sbinden reggel, ünnep alán <§* hétfőn délbes szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség S—10 Tel&P' Uefizetesi ár negyedévre 13$ dinár Kiadóhivatalt SabetiefcJUekt andrere uh 1. (Lsltelí-ralaía) Szerkesztőség? Aleksandrova aL í. (Rcssia-Featiére*|!zlstat A teázo társaság (-j-) így nevezi Lloyd George a nagykövetek párisi tanácsát, a mely úgy ül össze, mintha five o'clock íea-t tartana és elegánsan könnyed csevegés között dönt megfelebbezhetetlenü! a szövetségesek érdekkörébe vágó külpolitikai kérdésekben. Az antant nagykövetei a hatalom teáját szíircsölik, míg a Népszövetség széplelkü tudósai komolyan nem vett, a gyakorlatban kivihetetleneknek ítélt eszmékkel játszadoznak és valahányszor a nagykövetek tanácsa kész helyzetet teremt, föl teszik pápaszemüket, hogy megnézzék, mi történt tulajdonképen. A pacifizmus hitvallói pedig, mint Piátó a falanszterben, borsón térdelve szövik álmaikat a világbékérőh A leszerelésről és a döntőbíráskodásról szóló genfi jegyzőkönyv körül folynak most a bi zalmas megbeszélések és Lloyd George egy kis rést hasit a köz: vélemény számára azon a függönyön, amely mögött a diplomaták kicserélik gondolataikat erről a súlyos problémáról, A francia és az angol álláspont ’ ellentétessé gének az a lényege, hogy Franciaország a Versailles! békeszerződés újabb szankcióját keresi a genfi jegyzőkönyvben, holott Anglia ebben a fokozott biztosítékban nem a béke zálogát, hanem a szövetségeseket háború esetén terhelő kötelezettségek teljesítő sének garanciáját látja. Anglia attól tart, hogy a genfi jegyzőkönyv pontjai értelmében belekeveredhetik egy nagy európai háborúba. Ebből az aggodalomból sem a francia, sem az angol hivatalos politika semmit sem áru! el, hi szén a „teázó társaság“ tagjai o legszigorúbb diszkréciót fogadják meg egymásnak, de Lloyd George egyik alvezére a minap az alsóházban kissé meglebbentette a fátylat a titok fölött. A franciák meghonosították a külpolitikában azt az uzust, hogy a szerződések végrehajtásának tényét az erősebbik fél esetrőí-esetre módosuló értelmezése határozza meg és nem a pontokba foglalt előírások hiánytalan követése. Lord Fisher meginterpelláita Chamberlaint, mi volna akkor, ha az angolok meggyőződnének róla, hogy Németország mindé:: tekintetben megfelelt szerződésbeli kötelességeinek, a franciák ellenben olyan magyarázattal állanának elő, amely szerint a németek kibújtak a vállalt terhek alól. Szolidáris maradna-e Anniin Franciaországgal nz önkényes kommentár konzekvenciainak levonásában, vagy e!vá nának a két szövetséges utjai ? Chamberlain természetesen nem felelt a kérdésre és csupán annyit mondott, hogy bizonyos ügyekről felelős kormányférfiak csak a legnagyobb tartózkodással nyilatkozhatnak. Az alvezér által megpendített gondolatot folytatja u vezér legutóbbi cikkében. Az a felfogás, — mondja Lloyd George — ahogyan a nagy nemzetek a nemzetközi szerződéseket értelmezik, semmi más, mint a „papirrongy" elméletének háború utáni változata. Ha azonban csak az a kifogás a genfi jegyzőkönyv ellen, hogy kritikus helyzetben a szerződött nemzetek amúgy is önmaguk bírái lesznek és a döntőbíráskodásra vonatkozó intézkedéseket a maguk szempontjai szerint fogják átértékelni, akkor bízvást aláírhatják az okmányt az angolok is, akik tudvalevőleg egy nemzetet sem igyekeznek megelőzni a nemzetközi szerződésekből eredő hátrányok viselésében. Nem a lefegyverzés és a döntőbíráskodás van most előtérben a genfi tanácskozásokon, hanem a versaillesi békeszerződésnek újabb formulával való körülbástyázása Az ütközőpont a franciák és angolok között épen abban rejlik, hogy a franciák a szövetségi hűségre hivatkozva Anglia föitéíien támogatását igénylik Németországgal szemben, az angolok azonban szeretnék már likvidálni a retorziós politikát, de az antant kötelékének felbontása nélkül. Ezért húzódozik Anglia legalább egyelőre a genfi jegyzőkönyv aláírásától. Ném kel! különös előrelátás annak megjósolásához, hogy simán fog megoldódni az antant lappangó válsága. A „íeázó társaságinak meg vannak a maga csalhatatlan módszerei az ilyen házi konfliktusok tapintatos kibonyolitására. Anglia alá fogja írni n genfi jegyzőkönyvet és b Népszövetség széplelkü tudósai felver jók majd pápaszemüket, hogy .jf.áíia i.ézifcHvk, mi történt tulajdonképen ... Az igazoló-bizottság megkezdte a mandátumok felülvizsgálását Tizenegy szavazattal tiz ellen igazolták a beográdi kerület mandátumait Beogradból jelentik: A politikai érdeklődés az igazoló-bizott ság felé terelődött, amely a megtámadott mandátumok sorsáról dönt ezekben a napokban. Elsősorban a Radics-parti mandátumok igazolása látszik vitásnak, bér ebben a tekintetben még semmi bizonyosat sem lehet tudni. A radikális-párt e tekintetben még titkolódzik és semmi felvilágosítást sem adnak a legutóbbi klubülés határozatáról, amelyen erről a kérdésről döntöttek. Annál nagyobb meglepetést keltett a kormányhoz közelálló Vreme keddi szamának erre vonatkozó közlése, amely szerint a kormány elhatározta a Radics-párti veze ők mandátumainak megsemmisítését az államvédelmi törvény értelmében azon az alapon, hogy a Radicspárt vezetőinek Moszkvával való összeköttetése Leigazolást nyert. A Vremenek ez a közlése — bár nem volt valótlan, nagy felünést keltett politikai körökben, abból azonban, hogy a kormány d lelőtt és délután hosszas tanácskozást tartott kizárólag politikai kérdésekről, sokan arra következtetnek, hogy a Vreme híre órai és a kormány még nem döntött véglegesen ebben az ügyben. É »pen ezért naj. y érdeklődéssel várják az igazoló-bizott ságnak azokat az ü'éseit, amelyeken a horvátországi mandátumok kerülnek tárgyalásra, mert csak ezeken a tanácskozásokon lesz ismeretessé a kormány elhatározása. Az igazoló-bizottság keddi első érdemleges ülésének lefolyásából egyébként már arra lehet következtetni, hogy a kormány nehézségeket akar támasztani az ellenéki mandátumok igazolásánál. A bregalnicai kerület mandátumainak tárgyalása alkalmával nyilvánvaló lett, hogy a kormánypárti tagok vitássá akarják tenni a demokraták. két bregalnicai mandátumát, amelyeknek megmentése érdekében ez ellenzék minden lehetőt elkövet. A kormány és az igazoló-bizottsóg ülésein kívül jelentősebb politikai esemény a keddi napon nem is történt. Az ellenzéki blokknak a pártok vezetőiből álló szőkébb bizottsága az esti órákban rövid tanácskozást tartott, amelynek tárgyáról azonban a résztvevők semmit sem közöltek a nyilvánossággal. Az igazoló-bizottság ülése Kedden délelőtt tartotta az igazoló-bizottság második ülését, »melyen megkezték betüsorrendben a szerbiai kerületek mandátumainak tárgyalását. Először a beonrad kerület ügyét tárt ya ték, ahol négy radikális képviselőt választottak meg, E kerületben az ellenzéki pártok több panaszt nyújtottak be. A föidn'Uivespárt azt tette panasz tárgyává, hogy a választási urnákat nem a törvény által előirt sorrendben1 helyezték elfovartavrcs Javan foiclriiűvesparti képvheki, a vita első szónoka, azt követelte, hogy ne csak a beográdi kerületben, hartem az egész országban semmisítsék meg és aj, szabad választásokat rendeljenek el. Radonics Jovan radikális szerint. a választások rendben folytak le. Megérti, hogy az ellenzék panaszkodik, a megvert ellenfélnek joga van panasszal élni, a vádahat azonban el kell utasítani, miután az urnák elhelyezésének sorrendje nincs befolyással a választások eredményére. Pécsid demokrata súlyos visszaélésnek mondja a választási elnököknek azt az eljárását, hogy az urnákat nem a megfelelő sorrendben helyezték el. Csatlakozik Jovan'óvlcs byíbványáhjez. sőt azt is követeli, hogy a választási elnökök ellen indítsák meg a bűnvádi eljárási. * Timoíijevics Köszta demokrata a hatósági személyeknek a választásokra gyakorolt befolyását teszi szóvá, akik mindenütt mint a kormánypártok exponensei szerepeltek. Támadja az állami bizottságot, amely mindenütt a kormány híveit nevezte ki választási elnökökké. Ö is köve teli, az összes választások megsemmisítését. Kodes . VI ajk a radikális, elleninditványt tesz és a beográdi kerületi választások jóváhagyását éri. I. -•. ... • Dr. Trumbics Radics-párti, hoszszabb beszédében megállapítja, hogy a választásokon tulajdonképen az ellenzék győzött, miután a szavezatok többségét az ellenzék kapta, annak ellenére, hogy a kormánypártok hatósági segítséggel dolgoztak. A ßeogradkerületi választások tekintetében magáévá teszí az ellenzéki indítványt és kéri a választási elnökök megbüntetését. Sitnonovics Milán radikális szerint nem kell a választási elnököket megbüntetni, miután a választási törvény nem írja elő, hogy ez urnák sorrendjének megváltoztatása bírói eljárást von maga után. Egyébként a hatalomért való küzdelem egészen természetes és a radikális-párt valóban küzdött azért, hogy hatalmon maradhasson. Véleménye szerint az állami tisztviselők is részt vehetnek a választási küzdelemben, mert ezt a törvény sehol sem ti'tja. Pecsics Dragtrttn demokrata újabb felszólalásában azt javasolja, hogy állítsák össze azoknak a községeknek jegyzékét.
