Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-10 / 67. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. március 10. Sírhely — vagy kishirtok? Két négyszögöles föld-parcellákat osztanak a iapolai magyaroknak A választások előtt sok iséret hangzott el a képviselőjelöltek részéről. Ezeknek az ígéreteiknek, nagy része sohasem teljesül. Olyan, esetre azonban, mint amilyen most a topolaiakat foglalkoztatja, alig van példa. •Topója község elöljáróságához- .ugy-ánis ’ a' földnélküliek, még a választások előtt azzal a kéréssé.), fordultak, hogy .a község juttasson nekik földet és 'házhelyeket. A képviselőtestület elein te, .írem volt hajlandó a kérést . teljesíteni,. . késeibb' azonban arra az. álláspontra he-| lyezkcdett, hogy a községnek' .Báisu | mellett fekvő körülbelül 2Ó0 hold ivltL-\ jét jei fogja osztani a földitélküliek kö-.j zött, nemzotiségré való . tekintet nélkül. I Ezt.a határozatot a vármegyejóvá- j hagyta, arról azonban nem történt doiir.l tés. hogy a földet végérvényesen vágy [ csak egy évi használatra adják át. az-j igénylőknek. . . | A községtanács megbízásából Bantuti- I mi Rezső mérnök néhány nappal a rá- j lusztások előtt meg is kezdte a föioiz tandó terület parcellázását. .Mivel azonban Tppola népes lakosságú . nag’... község és igy igen sok a íöidnéiküii i> Topoiáu, a jelentkezők száma olyan nagy volt, högy egy-egy- ■ parcellát csak két | négyszögölben lehetett megállapítani. | • Ez a sirhely-parceila volt a- :topo!aL j földnélküliek első csalódásának az oka.J Csakhamar következett azonban az uiabb csalódás is. Két heti munka után Ugyanis abbahagyták a parcellázás!, állítólag azért, mert a kijelölt termetét a dob'rovoljácok részére akarták Tefoglalni. -Ez az intézkedés érttó tő' eikekésredést keltett a topolai magyar iöidnéíkü-' Ijelf között, akik a Választásokon a 'radikális jelöltet támogatták és ennek jutalmául még a minimális két négyszögölben kijelölt parcellától is cl akarták fiitét ütni. 4. oldal. ■‘Hír szerint az eredetileg felosztásra szánt föld egyrészét azonban mégis felosztják a földnélküliek: között,. csupán Inkognito • Irta: Stella Adorján A király gyakran megfordult inkognitóban Párisban. Ilyenkor csak titkárja kisérte el az útra és két detektív, akiket( a rendőrminiszter rendelt ki mellé lojali- ( fásból és ravaszságból. Az egyiket lojalitásból, a másikat ravaszságból. Egyik hivatalosan jelentést tett minden este a titkárnak és rendelkezéseket kért másnapra. A másik a rendőrminis?ter bizalmi embere volt. a király tudta nélkül vigyázott az uralkodó minden lépésére,] kémszoigálatot téliesített annak az ellenforradalmi csoportnak, amelynek titokban a rendőrminiszter . is. tagja volt. így aztán négyesben utazgattak Parisig, a, felség és a titkár., szalonkocsiban, a hivatalos detektív mint a kocsikalauza velük, a rendörminiszter priváídetektivjc, pedig első ösztáham'velük utazott, természetesen a király orvosa és a komornyik is, úgyhogy összesen öt személy utazott őfelsége inkognitójára. Párisban a lapok jelentették, hogy őfelsége inkognitóban- a franciák fővárosába érkezett, a képes újságok lehozták ebből az alkalomból a trónörökös fényképét, tenniszbajnoki uniformisban és a köztársaság' elnöke < ebédet adott a király tiszteletére. Szegény, jó király nagyon unta a ceremóniákat, unta a lapokat és unta a köztársaság elnökét, csak a nőket és fesztelen életet imádta, azért rándult Parisba és nagyon szomorú volt. hogy itt se hagyják egv keveset emberi életet élni. Már erősen közeledett az ötvenhez. hátul a haiá kissé kopaszodott és korántsem veit már az .a délceg férfin, amelyik a mozivásznon szokott díszszemlét tartani tábornagyi egyenruhában. Csak olyankor volt boldog félórára, ha megtudott szökni orvosától és detektivjétől és titkárával kettesben elbarangolt az éjszakai Paris valamelyik elhagyatott zugába. Itt is sokszor megmérgezte az örömét, hogy a szomszéd asztalnál megjegyezték: 65 holdat foglalnak le belőle a dobrovóijáco.k részére, a megmaradó 135 hold föld parcellázását azonban a napokban folytatják. Most azonban már természetesen kevesebb íöldigénylőt elégíthetnek csak ki. vagy pedig még kisebbre kell szabni a parcellákat. ; Ez az utóbbi megoldás azonban aligha lehetséges, mert a földi gény lök nagyrésze igy sem akarja elfogadni a két négyszögöles parcellát, mert még a legszegényebb íöidnéiküii is többet kereshet akkor, ha napszámba iát, mintha a Topóidtól öt kilométer távolságra rcsliet akkor, ha napszámba jár, mintha öles parcellát megművelni. Egyszer osztanak, földet Topolán a magyaroknak, akkor sincs, köszönet benne. A szélhámosok királyai a fejűket, amikor egy. nem várt esemény megzavarta őket, és szétüt:rasztotta az egész társaságot. Bar\áacanos. aki Perdicheas Máriával együtt Konstansában lakott es a Triandalfiildis nevet vette fel, égy napon a konstanzai Strada Cárolon levő Grand kávéházba tért be. finnek tulajdonosa, a görögországi Constandinidis felismerte. Barzacan.os sietve elhagyta az üzletet és azonnal elutazott, egyedül, ismeretlen helyre. Perdicheas asszony utána szökött. Astras Staniate idejében Birtozitási csalások Bukarestből jelentik: A.konstansai rendőrség néhány naooal ezelőtt letartóztatta és Bukarestbe szállította Atilüdes ’Péter és Astras. Louis görög alattvalókat. akik egy, nagyobb szélhámos-bandával együtt hónapok óta a csalások egész sorozatát követték el Görögországban és- Romániában. A bűnszövetkezet többi tagjának sikerült megszökniök. A nyomozás mcgállanitolta, hogy Harzai ams Athanasie és Atihides Péter athéni lakosok az év közepe táján felkeresték az amíissai olaib:\eyótertnelőket. Athéni nagykeres.kedöknek adták ki magukat és elhitették a termelőkké1, hogy ha az olajbogyót nekik adják eladásra, 'magasabb árakat érnek el. mint a közvetlen eladásból. A hiszékeny emberek beugrottak a csalóknak és.' átadtak nekik három millió drachma értékű olajbogyót. Az amfissitiak • várták a pénzüket, közben a szélhámos-banda tagjai Astras Síamate és ennek Louis nevii fivére, valamint egy - MazfírachLs nevű ember eladták az árut és a pénzen megosztoztak. A társaságnak sikerült- befonnia légy. külföldi kereskedőt, akinek- -2.500 ■zsák kávéi és 500 zsák cukrot adtakel-és erre nagyobb előleget vettek I fel. Azután megtöltöttek háromezer zsákot sóval és mćsszel. A küldeményt kávénak és cukornak jelezve .berakták Pireusban a Constaiüinos 'nevii kis gőzösbe. Az-árut. óriási összegre biztosították tengeri kár ellen, a vevőtől, a haiófuvarlevél 'lsiihjesztelt hajókkal alapján uiabb. pénzeket vettek fel. Astras Stamate szintén felszállt a hajóra, aminek fenekét • az egyikmatróz- segítségével megfúrta és a- Constantinos uz Archivelagos egyik szigete. Halkida mellett elsüllyedi,-j miközben Itárom matróz halálát lel le: Astras természetesen megmenekült- -és a társaság felvette a biztosítótól. a pénzt. Mikor gyanúba kerültek, Konstantinápolyim menekültek, ele magukkal vitték Barzacanos szeretőjét. Perdicheas Mária asszonyt, egy igen előkelő görög kereskedő feleségét. Russos görög miniszter közeli rokonát, aki viszont férje 15 millió drachma értékű ékszereit és pénzét hozta magával. ..■Imteij.a romániai Konstanzaba hajózott a társaság, ahol vican éltek, görög nagykereskedőknek adták ki magukat és Atihidesnek sikerült az •ottani görög kolónia bizalmát megnyerni. Különböző ürügyek alatt kisebb-nagyobb összegeket vett a konstanzai görög kereskedőktől, a kiknél korlátlan hitelt élveztek. így L. Sava ismert kereskedőtől 360.000 leit csaltak ki. • Konstansában Átihides társával, ;A'StrjLs Louisval egyijtt kibérelt egy 'vötezer tonnás ciszterna-ha tót. Az volt a tervük, hogy a halót megtöltik vízzel, a rakományt benzin gyanún- bebiztosítják és a donstantinoshoz hasonlóan elsülvesztik. Tervüket azonban nem tudták keresztülvinni. mert az ötezer tonna vizet nem tudták feltűnés nélkül megsze* rezni s ezért újabb gazságon' törték értesült a veszedelemről és Londonba szökött, úgy. hogy'a bandának, csak két tagja maradt Konstanza-; bán. Átihides Péter és Astras Louis, akket a rendőrségnek sikerült, elfognia. Megkezdte működését a harmadosztályú kereseti adót kivető bizottság: A szuboticai adókivetőbizottság hétfőn kezdte meg a harmadosztályú kereseti adó kivetését. Azok névsorát, a kiknek adóügyét kedden és szerdán tárgyalja a bizottság, a Búcsmegyci Napló már közölte. Azon adózók neveit, akiknek harmadosztályú kereseti adóját csütörtökön fogják megállapítani: Hidassi István kádár, Varga Gyula kádár, Beck Sándor kádár, Krix István kádár, Krix András és társai kádár, Ciostein József pénzváltó, Keményt Gyula és társa bankárok. Kunecz Jakab . bankigazgató, Reiter Károly és tár-' sai bankárok, Róbert Miksa- bank és vál tóüzlet, Schlesinger Miksa, banküzlet, Lengyel Ármin bankár, Markovid» Tihamér és Nicsiu volt bartulajdouosok, Zombola József, Kovács István kertészek, özv. Qreszlaner Elekné, Sztanko/.vics Ljubcmir, Deli Károly, Schlangen. Jenő bazárpsok. Szilágyi Sándorné piaci játékárus, , Szauor Ferencné játék-' árus, dr. Matievics István, dr. Miladinpvics Radivoj és ár. Manojlovics V.lajdiszJáv közjegyzők, Kichler és Áléin kávéháztulajdonosok. Az adóktvetőbizoítság a Város házán TT. emelet 85. szám alatt működik.-—'Nem igen vau hely kérem. — vála.v— Nini a . . . király! Az ilyen lebujokban csak valami újságíró ismerhette fel és . éppen ezért őfelsége elvből undorodott az újságíróktól. ' akik annyit szoktak foglalkozni az ; ö magas személyével. Újságot nem is olvasott soha. különösen ha külföldön volt, irtózott a lapoktól, mindig attól félt. ha uj kiadást kiabáltak az uccán, hogy a friss lap első oldalán ott olvasható nagy hetükkel az uj államcsíny, amely megfosztja' öt a tróntól. Végigfutott a hideg a hátán erre a gondolatra. Unta a mesterséget, de azért nem szívesen hagyta volna abba. Nem jó királynak lenni, -— vélte magában — de exkirálynak lenni aztán egyenesen kétségbeejtő. Volt egy pár kollegája Európában, akik most szolgálatonkivülj viszonyban éltek, ezeket nagyon sajnálta. Mert alapjában véve jó fiú volt, szerette az életet és szerette az embereket és igazán kevés része volt abban, hogy odahaza egy tábornok miniszterelnök katonai diktatúrát csinált. Tizer.cgv óra volt. amikor eljöttek a köztársasági ebédjéről. A párisi követe egészén a szállóig kisérte és folyton azzal a jóviszonnyal beszélt, amelyet ő I teremtett a két ország között. A kapunál kegyesen elbocsátotta. — Az idegeimre megy ez az ember a diplomáciai sikereivel. — akarta mondani a- titkárnak. De aztán eszébe jutott, hogy a követ sógörsázban van a titkárral. Az egyik azért kanta az állását, mért. a másiknak a sógora. A lakosztályába érve sötét zakóra cserélte fel medáliáktól csillogó frakkját. — Öltsön maga is polgári ruhát, — szólt a titkárnak — elmegyünk egy ki-I csit- tanulmányozni a városi. Népszerű tánclokálba hajtattak, tipi- I kus kispolgári helyre, ajtói 8 frankos II! monádé mellett egész éjszakát lehet keresztül-táncolni. A bál tavában állt mire odaértek. Pár négyszögölnyi szűk ' par; ketten egymás ' hegyén-hátán. táncoltak I a párok. Alig találtak helvet. Először a I tulajdonostól kértek asztalt. szolt ez futtában. —Végre .valaki, aki nem ismert fel, — szólt a király a titkárnak hivatalos nyelvén. Nemsokára helvet kaptak egy nagy asztalnál, zajos társaság kellős közepébe. A titkár limonádét hozatott. Fülledt, meleg volt a 'levegő, őfelsége egy kortyra- felhajtotta a poharát. — Most táncolni fogok. — szólt jókedvűen. A titkár ijedten nézett rá. Ez biztosan berúgott a limonádétól. —. gondolta magában. — Kivel. Felség? — kérdezte ijedten. — Akármelyik kis növel. — De kérem Felség, ide nagyon furcsa kis nők járnak... — Jó társaság ez nekem. Végre nem ismer senki. Nagyot kacagott az ötletének. A szemtelen francia pincér elfogta a hahotát és ő velük nevetett. — Jó. mi?. — kérdezte bizalmaskodva'. A titkár dühösen nézett rá. Meg volt sértve a dinasztia nevében. De az uralkodónak nagyon tetszett ez a konfidencia. — I.átja, ez a kedves, hogy nem ismernek fel. Ez az igazi inkognito! Leállt és a mozivászonról ismeretes rugganyos léptekkel egy szőke pitos felé tartott. —Szabad kisasszony. — kérte fel hetykén. A kis szőke ugylátszik nem volt túlságosan elbűvölve a kopaszodó, pocakos férfiútól, fiiért indignálódva felelte: — Merci! De meg' nem mozdult a helyéröl. A király csak állt, nem értette a szituációt, végre rájött, hogy kosarat kapott. Sugárzó arccal mesélte a kétségbeesett titkárnak: — Kikosarazott! Kikosarazott! Nevetett és hálásan nézett a kis szőkére. A titkár felvette a legnagyobb képét, j Kérem. Felség, bekerülhet az eset: a lapokba! — Itt? Senki se ismert fel! Végre egy angyali hely! Csak ide fogunk ezután járni . . . Es tovább nézte boldog derűvel a kis szóke fitost. Ónagysága éppen a lovagjával, egy fekete fiatalemberrel táncolt. Bántotta, hogy a kikosarazott kérője fixirolta. Figyelmeztette is . a táncosát. — Nézze az , az öreg majom, hogy, bámul engem! — Hol? —- kérdezte a fiatalember agresszíven. Ha öregről van szó. nem ijedt meg. — Itt a zenekar előtt. A fiatalember, a párisi egyetem jogi fakultásának harmadéves hallgatója, idegesen nézett oda. Bámult egy darabig aztán fehér lett. mint a zsebkendőié a szí var zsebben, — Hiszen... az ... — dadogta — az az én királyom! —. Micsoda? Mit beszél? — Az én országom királya. Semmi kétség. Nyáron eleget látom. Szeret néha a nép közé vegyülni. — Meg kellett hogy fogja a lányt, az majdnem összeesett. — Jaj. mit tettem! Lcrogyíak az asztal mellé mint egy hajótörött házaspár. A fin gorombáskodott. — Látja, ilyen maga az örökös hencegésével! Ki tudja mit szalasztott cl! Es én! Bemutatott volna engem is! Már látta magát tele pénzzel, magas udvari méltóságban: mint a király kegyencnőjének a szeretőjét. A megbukott kegyencnő jajveszékelt. — Hogy tudtam ilyet tenni?! Láthattam rajta, hogy nagy ur lehet! jaj Istenem! Belecsipett a flu kariába. — Mondja, most mit tegyek? Menjek oda hozzá bocsánatot kérni? Boruljak le; előtte. A fiú gondolkodott. — Az ötlet jó. De itt feltűnő volna. Menjünk ki és a kapuban megvárjuk. Ott aztáu hajoljon meg mélyen előtte
