Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-01 / 58. szám

24 OLDAL » ÄRA 3 DINAR feltárná piaién*! XXVI. évfolyam Subotica, VASÁRNAP, 1925 március 1. 58« mám Siegjeiecik minden reggel, ünnep otáe ét hétfőn délben Telefon bídi Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—18 Llsfizetéai ár Htgjsásvra 13S dinár Klaáőhi'vstalf Substics, Alekaandiova al, 1, ‘irt bash- saleia) £>zerke£.xtßstgs Alsksaadróra ni.. 4, (Ress? «-Fcaetére• 5i!sSa) 0 Magyar kuSturprogramot 1 A magyarság politikai vezetői 8 február 8-iki csatavesztés után 8 szervezkedés folytatáséban és befejezésében jelölték ki a leg­közelebbi jövő feladatát. Semmi kétség sem fér ahhoz, hogy a szervezés munkáját valóban foly­tatni kell s valóban be is kell fe­jezni s nem lehet letagadni azt sem, hogy ez a munka sorrend­ben is, jelentőségben is a legelső feladatok közé tartozik. A válasz­tások óta azonban már mindenki tudja azt, hogy a politikai moz­galom sikeréhez nélkülözhetetlen a népszerű jelszó, a tömegeket megmozdító kívánság, az az át­fogó gondolat, az a parancsoló érzés, mely a faji összetattozan­­dóság történelmi és néprajzi ke­reteit a szerves élet összevnükö­­désével tölti ki. A szervezés mun­káját nem lehet a régi alapon, e - g{ népkörök stílusában foljjirti. Ha a .magyar faj is ág, ha a ma­gyar nemzetiséghez való tartozás hatalma kisebb volt, mint ror s a választási trükkök elriasztó és megfélemlítő ereje, akkor a szervezés munkáját is úgy kell folytatni, hogy ne a nemzetiség­hez való tartozás legyen az egye­düli alapja k terorrai óa v.ói*u ... trükkökkel szembeszálló, Öntuda­tos és törhetetlen akaratú párthi­­veket szerezzen a pártnak. A viszonyok sokszor követelték már a magyarság politikusaitól, hogy kulturprogramot adjanak, de sohasem annyi erővel s olyan ki­kerülhetetlen paranccsal, mint e mai napokban. A magyar kultúra védelme, a magyar kultúra meg­mentése, a magyar kultúra támo­gatása, a magyar kuliura szerve zeteinek kiépítése — nincs ennél különb, nincs ennél összefogóbb erejű politikai program és poli­tikai cselekedet. A csatavesztés letargiájából a magyerség töme­geit a szervezési munka program­jával nem lehet felébreszteni. Ez az adminisztrációs munka nem elég csillogó, nem elég vonzó, nem elég színes, nem fér annyira közei a magyar faji érzéshez, nem ébreszti olyan elevenen fel az együvétartozás gazdasági és lel­kiismereti parancsait, hogy ennek jelszava melleit el lehetne végezni a nagy retablierozdt. Bontsuk ki, mutassuk fel, emeljük magasra e magyar kultúra lobogóját s a po­litika szétszórtjait próbáljuk ösz­­szeterelni a magyar kultúra egy­ségében-A helyi feladatok elvégzésénél eil kezdeni a munkát. Mindenütt ,neg kell alkotni a magyarság kulturszervezeteit. Ha a politika küzdelem hiiba harcol ez anya nyelven való oktatásért, a feultur­­aozgalom a magyar írás és o: ♦ esés iskolán kívüli tanításának megszervezésével tegye jóvá o politikai küzdelem sikertelenség; t. Mindenütt meg kell szervezni »■ magyar analfabéták tanítását. H* a politikai akció hiába küzd a vajdasági magyar színjátékért, meg kell szervezni mindenütt e magyar műkedvelő társulatokat. De nemcsak meg kel! szervezni, hanem pótolni is kel! azokat u mulasztásokat, melyeket eddig a vezetésre hivatott magyar értel­miség a magyar műkedvelő tár­sulatokkal szemben elkövetett. Becsületes, jószándéku és hozzá­értő irodalmi vezetéshez kell se­gíteni a meglévő műkedvelő tár­sulatokat. Könyvet kell adni a falu magyarságának. Meg kell szervezni a magyar népkönyvtárakat, akár­milyen szerény kéretek között is, de meg kell vetni alapjait a ma­gyar kultúra melegágyainak. Ki keli ásni n lefoglalt, a bezárt ma­gyar könyvtárakat a poros akták alól. Vissza kel! szerezni azokat a könyvtárakat, melyeket t szélit ;.í £ •Wil'í.5^Č. Iztbüütl.- í „kimentettek" az országból. S ha mindannyian csak 2—3 könyvet adunk erre a célra, gyönyörű kis magyar könyvtárakat tudunk adni a magyar kultúra ellátatlanjainak kezébe. Miért nincs még olyan szer vezet, mely propagandát tudns csinálni a magyar betűnek ? Miért van itt minden magyar író arra ítélve, hogyha magyar könyvet akar adni a magyer közönség­nek, vállalnia keli az anyagi tőnkrejutás kockázatát? Miért nincsenek magyar külturűnnep­­ségek ? Minden alkalmat — pe­dig mennyi gyönyörű alkalmunk, nagyszerű jogcímünk van hozzá — fel kellene arra használni, hogy összejöjjünk magyar szót hallani, magyar gondolatot ünne­pelni, magyar zenét hallgatni, a magyarság kulturképességének te­remtő jogcímeit igazolni. Kelle­nek, fátumosan kellenek ezek a kultürdemonsírációlc azoknak is, akik harcolnak s azoknak is. okikén folyik a harc. Nincs kü­lönb, lelkesebb és lelkesítőbb, a szivekben s az elszántságban to­vább rezonáló vigasztalás és bá­torítás, mint a magyar szépsé­geknek t-ipsoló, magyar szépsé­g. Len gyönyörködő, magyar szépségekén elámoiő. lelkesedő és ünneplő magyar tömeg. A ceníennáriumok gazdag korában, Jókai Mór születésének százéves fordulóján, miért nem ölti fel magára kultúrájának díszruháját a vajdasági magyarság? Hátha vissza tudná adni a kul­túra azt, amit a politika elvesztett? A Ra dics-párt moaarchista-alapra helyezkedett b ellenzéki blokk a Marinkovics-féle önkormányzati tervezetet fogadta el A zagrebi tartományi kormányzó­ság likvidálásáról Maximoyics Bó­­zsó belügyminiszter szombaton a következőképen nyilatkozott: — A kormány 1924 január 22-iki rendeletének végrehajtásával — amely szerint a zagrebi tartományi kormányzóság ügykörének minden ágában megszünteti működését — a tartományi kormányzóság hatás­körének a legrövidebb időn belüi meg kellett volna szűnnie. Az 1924 augusztus 23-iki Davidovics-féle kor­mányrendelet ezzel szemben felfüg­gesztette ennek a korábbi rendelet­nek a végrehajtását és ezzel meg nem engedett koncessziót tett leg­főbb szövetségese. Radies István szeparatista törekvéseinek. Minthogy a Davidovics-kormányn ak ez a ren­deletéi minden tekintetben alkot­mányellenes volt, a Pasics-komiány­­nak egyik legfőbb kötelessége volt. hogy megujitsa korábbi határozatát a tartományi kormányzóság hatás­körének az alkotmány által előirt hatóságok kezébe való áttételére, amit a kormány 1924 november 13-iki rendeletével meg is tett. E rendelet szellemében a tartományi kormányzóság likvidálását az elmúlt hónapokban előkészítették, ugv hogy a kormány 1925 február 26-iki ren­deleté alapján a tartományi kor­­máaxzá&ág- Mésd&z és telissel* meg­szűnt. Holnaptól kezdve az illetékes minisztériumok és kerületi igazgató­ságok — megyei hatóságok — ve­szik át az ügyeket a közigazgatás minden ágában, úgy’ hogy az alkot­mánynak az állam belső berendezé­séről szóló rendelkezései végre való­ban végrehajtásra kerülnek. ,4 leg­rövidebb időn belül ki fogjuk írni a tartományi közgyűlési választásokat, amelyek megvalósítják, a tartományi önkormányzatok alkotmányos jo­gait és ezzel meg fog szűnni Beo­­grádnak, mint a centralizmus fészké­nek, minden indokolatlan és jogosu­latlan szidalmazása. Monarchista-alapra helyez­kedett a Radics-párt Az ellenzéki pártoknak az al­kotmány revíziójára vonatkozó megegyezését még mindig homály fedi, A megegyezés koncepcióját csupán azokból a nyilatkozatok­ból lehet valamikép rekonstruálni, amelyeket a Radics-párt képvise­lői tettek Zagrebban. A nyilatko íatokbó1 kiderül, hogy az össze.' ellenzéki p Ttok, köztük a Radios­­art is, monarchista-alapra helyez­kedtek és egy olyan monarchiát akarnak, amely angol-mintájú, demokratikus felépítésű. Az or­szág belső berendezése tekints» lében csak az alapelveket állapí­tották meg a blokk partjai- snis* .ycz, mint az egyig Redics-paríí képviselő mondotta, oivan önál­lóságot biztosítanak Horvátország­nak, amellyel a horvatok föltétien meg lesznek elégedve. A meg­egyezés alapja e tekintetben °n Marinkovtcs Voja által kidolgozott széles önkormányzatról szóló ter­vezet, amely a községi, járási és megyei önkormányzatoknak szé­leskörű oüionőmiát 'biztosit a köz­­igazgatás minden ágában. A de­­mokrata-redikélis koalíció által megcsinált tartományi koncepció módosulna, de az or-zágrészek­­nek külön törvényhozó parlament­jük nem volnának. A blokk pártjai között létrejött magegyezés egyébként a parla­ment első ülésén kerül nyilvános­ságra, amikor is Davidovics Ljuba ismertetni fogja a parlamenttel a megegyezés részleteit.- -------- .A. vatikáni.követ a miniszterelnöknél Smodlaka vatikáni követ szomba­ton délelőtt felkereste Pastes minisz­terelnököt, akivel hosszabb ideig tanácskozott. Utána a miniszterel­nök Pribiesevics közoktatásügyi mi­niszter látogatását fogadta. Smodlaka dr. a Vatikánnal köten­dő konkordátum ügyében szomba­ton befejezte tanácskozásait a kor­mánnyal és a legközelebbi napok­ban visszautazik Rómába, hogy a Szentszékkel a kormánytól most nyert uj instrukciók alapján a tár­gyalásokat tovább folytassa. Ä képviselő-klubok első ülései Tekintettel arra, hogy a parlament összeülésének az időpontja most már közeledik, az összes parlamenti pár- 1 tok készülnek már a képviselői jklubok első ülésének megtartására. jA Radics-párt március 3-ra Zagreb­­be hívta össze képviselőit ülésre, a radikálisok március 5-én tartják el­ső klub-ülésüket, a Pribicsevics-párt pedig már össze is hívta parlamenti klubjának első ülését március 4-re. A demokratapárt főbizottsága a kép­viselői klubbal együtt március 3-án tartja meg első ülését. Pastes és Pribiesevics nem vettek részt a péntek esti udvari estélyen Élénken kommentálják politi­kai körökben azt a körülményt, hogy Mária román királyné tisz­teletére rendezett péntek esti ud­­veri teaestélyen, amelyen a kor­mány néhány tagja megjelent, Pastes miniszterelnök és Pribiese­vics Szvetozár nem vettek részt. Az ellenzéki politikusok közül egyedül Gro! Milán szuboticai demokrata képviselő kapott meg­hívást az udvari estélyre, akivel a király közel félórás intim beszél­getést folytaidig

Next

/
Thumbnails
Contents