Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-07 / 36. szám

1925 febrnár 7. BACSMEGYEl NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Elet » 5R® Egg holland, ajságiró, aki most járja az utódállamokat, a pozsonyi »Reggel«; tudósítója előtt nyilatkozott a kisebbsé­gi kérdésrpl. *A kisebbségi kérdés meg­oldása nélkül - mondotta — sohase lesz , világbéke. Ezt meg. is. irtani né­hányszor, legutóbb a prágai Bohémiá­­ban. Ha az ember Oroszországban járt, a. Kaukázusban, Romániában és Déltirol­­ban, akkor meg muszáj állapítani, hogy nem békében élünk, csak fegyverszü­netben. Nekünk semleges újságíróknak kötelességünk rajtalenni, hogy ez az időszak minél hosszabb legyen, bogi’ a problémáit közben megoldassanak. A monarchia helyén alakult államok leg­nagyobb hibája, hogy7 nemzeti államok­ként élnek, holott szerintem nemzetiségi államok. Egy állam felépítésében min­den polgárának részt kell vennie, ez a demokrácia alapelve. Nagy baj, hogy az államalkotás pillanatában neiji hallgatták meg az ország minden tagját. Hiba, Itogy a földreformnál nem csak szociá­lis, de politikai szempontok is érvénye­sültek, do a legkínosabb dolog az ál­lampolgársági kérdés: semmiesetre sem diplomatikus dolog, lia olyan régi szlo venszkói polgártól, mint például Kör­­mendy-fikes Lajos, megvonják a pol­gárjogot és kiutasítással ' fenyegetik meg.« * LaraHi Luigi volt olasz miniszterel­nök, az olasz lapok szerint, egy könyvön dolgozik, amelyben a kisebbségi problé­­ma rendkívül fontosságáfa mutat rá. A készülő munkáról — amely tavaszkor hagyja el a sajtót — Luratti igy nyilat­kozott egy érdeklődő olasz újságírónak: Jelenleg egy nagyszabású könyvön dol­gozom, amely, a nemzeti kisebbségek problémáját fogja megvilágítani. Ter­mészetesen könyvemben részletesen fog­lalkozom az európai zsidóság sorsával is, még pedig külön-ktilön veszOWS**®* egyes országokat Jó Olasznak tartom magamat és egész életemen át az olasz nemzeti eszme harcosa voltam, azonban hü maradtam vallásomhoz is, zsidóként születtem és ió zsidóként akarók meg­halni. Ebben a vallomásban benne van az is, hogy könyvemben nemcsak a nemzeti, de a felekezeti kisebbségek problémájával is foglalkozom. Az euró­pai békét ugyanis csak ugy lehet stabi­lizálni, úgy lehet az ujabb konflagráció­­kat elkerülni, ha megszüntetünk minden elnyomást. Ha nem lesznek elnyomó és elnyomott nemzetek és felekezetek, ugy egy csapásra megszűnik minden elégedetlenség és forrongás és a társa­dalom minden erejét a szociális bajok orvoslására fordíthatja. Ež az én meg­győződésem és könyvein, amely talán életein utolsó munkája lesz, ezt a meg­győződést fogja terjeszteni.« * Az elmúlt év nyarán, mint az erdélyi magyar lapok Írják, a lugosi törvény­szék magyar bírált tömegesen helyezték rendelkezési állományba. A régi ma­gyar bírói gárdából 'csupán egy bíró maradt, eddig a helyén: a nagy népsze­rűségnek és köztiszteletnek örvendő dr. Makkay Gusztáv, a büntetőtanács elnö­ke. A kiváló jogász az állam nyelvét is tökéletesen bírja és ideális mintája a bírói tárgyilagosságnak. Nem forgott hát fenn semmi olyan körülmény, amit eltávolítására ürügyül lehetett volna felhasználni. És most mégis megtörtént, hogy az igazságügyminiszter őt is nyug­díjazta. Ezzel be is fejeződött a liberális nagytakarítás a lugosi törvényszéken, amelynek a régi gárdából ez idő szerint már nincs egyetlen magyar nemzetisé­gű bírája sem. # A kalotaszegi magyarok nagygyűlé­séről a kolozsvári Keieti Újság vezér­cikkben emlékezik meg, amelyben töb­bek közt a következőket írja: »Akik at­tól Koós Károíy s az 6 nemes alakja köré csoportosuló földmivesek és intellektuá­­lisok, taglóval fognak rontani '.a magyar egységnek, azok nagyon csalódtak. Ka­lotaszeg nem bontotirártott, ellenben megmutatta azoknak, akiknek laphasáb­jain csak szajkójelszó a magyarság egységének üg3~e, hogy a valóban de­mokratikus érzésű magyar tömegek száma mennyivel magasabb, mennyivel teljesebb értélnie van az erdélyi ma­gyar köziélek integritásának. A formai egység lehet jó taktika, lehet bölcs kor­látja a karámnak, mely mögé összebu­­vik veszélyeztetett nyájuk, de mégis csalt taktikai megfontolások eredménye. Törökország síéin hátrál meg A török kormány békét akar, de a háborútól sem riad vissza Konstantinápolyból jelentik: A török külügyminisztérium eiry ma­­gasállásu főtisztviselőic a török-gö­rög konfliktusró! a következeket mondotta: — A török kormány minden kö­rülmények között tiszteletben akar­ja tartani a görög ortodox egyház intézményeit és ebben a söröz rí íz­ről tapasztalható provokáció sem inzert ja mes. de arra is el van tök él­ve. hogy betű szerint fogia végre­hajtani a békeszerződés rendelkezé­seit. Konstantin paíriarcha kicseré­lése éppenolyan jogi formák között tortáit, mini a kalifa kiutasítása.' Meghátrálásról szó sem lehet, a tö-1 rök kormány álláspontja megmásít­hatatlan'. Könnyű volna a óvódást elsimítani, ha Konstantin Datriarcha lemondana egyházi méltóságáról és azután uj patriarchaválasztás követ-! keznék. különösen ha olvan egyház-1 férfiút emelnének a patriarchal szék-* be. aki nem esik a kicserélés alá. Az angorai kormány varia is ezt a választást. Törökőr száz békát kí­ván. de a háborútól sem riad vissza. Athénből jelentik: Gavrilovics Pánté, az SHS. királyság ui athéni követe a görög sajtóban nyilat­kozott a török-görög konfliktusról. Nyilatkozatában Qavrilovics követ tolmácsolja a szerb-horvát-szíovén nép felháborodását a konstantinápo­lyi patriárcha kiutasítása felett. A »Daily Express« athéni tudósí­tója előtt tett nyilatkozatában Gav­­.rilovics kijelentette, hoev a török kormány eljárása sérti a keresztény egyházak tekintélyét. Az S. U. S. király sás és Törökorszás méz min­dig háborús viszonyban vannak egy- i mással — mondotta a követ — mert •a két állam békeszerződését még jnem Írták alá. Kijelentette, hogy az SHS. királyság kész a Görögor­szággal való szövetségét felújítani. Öbstrakcióra készülnek az osztrák szocialisták Megakad az osztrák törvényhozás munkája Béesbői jelentik: Az igazságügyi bizottság csütörtöki ülésének napi­rendjén a kiegyezési és csődeljárás reformja szerepelt. Mind a kettő 'kormányjavaslat. A bizottság szo­ciáldemokrata tagjai azonban kije­lentették. hogy ennek a két indít­ványnak elintézése után ragaszkod­nak ahhoz, hogy a szociáldemokra­ta indítványok: nevezetesen a há­­zasságreformról és a büntetőtör­vénykönyv 144-ffc. illetőleg 148-ik, a magzatelhajtásra vonatkozó sza­kaszának. megváltoztatásáról szóló indítványok kerüljenek tárgyalásra. Ellenkező esetben az ellenzék kény­telen lenne teljesen megbénítani a bizottság tevékenységét és még a kormányjavaslatokat is megobstru­álná. Akkor azután egyáltalában nines napirend. A bizottság elnöke kijelentette, hogy a szociáldemokratáknak ezt a/ állásfoglalását a keresztény szó­­dalista-nárt vezetőségének be fogja jelenteni. Jelenleg tellát az a hely­zet, hogy eltekintve a két indítvány­tól. mindössze a pénzügyi és költ­ségvetési hizottság munkaképesek, ugy. hogy tehát a plánomnak sem­minemű anyag nem jut tárgyalásra. A közoktatásügyi bizottságban ugyanis a szociáldemokraták szin­tén megobstruáliák a tíroli tovább­képző iskoláról szóló törvényt, a mely a vallásoktatást akaria elren­delni. A kormány helyzete válsá­gosra fordult. Ellenzéki urnák bizalmiférfiak nélkül Sorra lemondatják az, urnaőröket Most néhány órával á választás előtt minden érdeklődést lefoglal az a probléma, hogy miként vezetik a választásokat s mi lesz az ered­mény. Érthető, hogy az izgalmak­nak ebben az órájában alárendelt jelentőségű intézkedéseknek is túl­zott fontosságot tulajdonítanak. Ha idegen fiatalemberek jelennek meg az uccán, a fantázia ehhez azt a kö­vetkeztetést fűzi, hogy a választá­sok rendjét és nyugalmát verekedők akarják és fogják megzavarni. Pe­dig a választások rendiét, nyugal­mát. a szavazók testi épségét tör­vény biztosítja, s ha a vármegyei alispáni hivatal és a voivodinai vá­rosok rendőrkapitányai nem is ad­tak volna ki rendelkezést arról, hogy a választási törvénynek a vá­lasztások szabadságára vonatkozó intézkedéseit megtartják s minden rendzavarást megtorolnak - akkor sem lehetne feltételezni, hogy tör­vénysértéseket és1 atrocitásokat kö­vethet el valaki.' A kormányon lévő nacionalista blokk a törvények ural­ma. a rend és a polgárok békéié ér­dekében kéri a választók szavaza­tait. Már csak választási taktikából sem teremthet tehát forradalmi álla­félnek (vagy talán remélték), hogy pótokat. Scnkinek sem lehet célia az sem, hogy a választások után is megma­radjon a mai felfordult izgalmas és nyugtalanító helyzet. Már pedig a választások csak akkor hozhatnak megnyugvást, csak akkor van kilá­tás arra. hogy a piai állapotot nem követi izgalmas, az ország érdekét és tekintélyét veszélyeztető parla­menti harc. ha a választások ered­ményéből győztes és legyőzött is levonja azt a konzekvenciát, hogy uz ország népe nyilatkozott s aki nem veszi ezt figyelembe, a nép­­okimat ellen csinál politikát. Befo­lyásolt. megzavart választás, terror hatása alatt létrejött eredmény nem hozhat megnyugvást, holott a kor­mánynak, főleg az országnak érde­ke. hogy megnyugvás jó iáin létre. Ilyen szempontból nem túlságosan nagyjelentőségű az. hogy sok sza­vazó helyen az ellenzéki urnák mel­lett nem lesznek umaörök. Igen sok­­faluban behívták a bizalmiférfiakul bejelentett választókat s hol szép szóval, hol drasztikus eszközökkel rab Írták őket. hogy ne vállalják a bizalmiférfi tisztét. A választás eredményére azonban nincs befolyá­sa, hogy van-e urnaőr. vagy sem. A szavazás titkosságát törvény biz­tosaiét s ha a bizaimiférfi nélkül mű­ködő választási elnök ezt megszeg né. olyan súlyos büntető következ­ményeket venne magára, ami nen áll arányban azzal, bogv egy-két szavazóról' megtudja, hogy hova szavaz. Azt sem lehet feltételezni, hogy a választási elnökök, akik fog­ás I törvénytüdó tisztes polgárok, szavazatok elsikkasztásával. vagy eltüntetésével akarnák meghamisí­tani a választás eredményét. Senki se teszi ki: önmagát a börtönnek., a büntetés veszedelmének ilyesmiért Az. hogy egyesek' jónak látták az ellenzéki bizahniférriakat lemondat ni. merőben felesleges erőlködés volt. Emiatt tíz ellenzék panaszkod­hat de ez semmi kihatással nines a választások eredményére. Ä magyar ellenzéki blokk kizárta Dénes István képviselőt A blokk kitart a passzivitás mellett Budapestről jelentik : Az ellen­zéki blokk bomlásáról elterjedt hírek valótlanoknak bizonyultak. Az a három eilenzéki párt, amely a blokk gerincét alkotja, a de­mokrata-, a szociáldemokrata- és a Rupert-féle Kossuth-párt egysé­gesen kitart a passzivitás mellett. Az Esti Kurir-nak az a híradása, hogy a szociáldemokrata Hebel» Ede és a Rupert-párti Horváth Zoltán resztvettek a parlament csütörtöki ülésén, nem fele! meg a valóságnak. A blokk intéző-bizottságának ülésén foglalkoztak D des István képviselőnek, a blokk tagjának azzal a bejelentésével, hogy ö saját személyére nézve feladja a oaSsszivitüst. Az intéző-bizottság Dértcst emiatt kizárta tagjai sorá­ból. Elhatározták azonkívül, hogy Rákóczi Ferenc képviselőt, aki hir szerint résztvett a parlament csütörtöki ülésén, igazolásra szó­lítják fel. A foldbiriokmeniö hadtest Alhir a jugoszláv kormány beavat­kozásáról egg lolnamcgyei. birtok megváltásával kapcsolatban Budapestről jelentik: Eckhardt Tibor fajvédő képviselő nemzetgyűlési felszó­lalása kapcsán a sajtó többizben fog­lalkozott a tolnamegyei földbirtok kisa­játítása körül támadt állítólagos jugo­­szláv-magyar diplomáciai afféral. A ma­gyarországi fcldbirtokicndező tanács ugyanis — mint a Bácsmegyei Napló megírta — négyszáz hold földet igénybe a' art venni egy jugoszláv állampolgár magyarországi birtokából. Az SHS. ki­rályság külügyi képviselete ennek meg­akadályozására a budapesti sajtó szerin: lépéseket tett a magyar külügyminisz­tériumban, sőt — mini egyik, lap irta — a jugoszláv kormány azzal fenyegetőzőit, hogy egy hadtesttel megszállja a szóban­­forgó tolnamegyci birtokot és igv aka­dályozza meg annak kisajátítását. Ezt a hírt a külügyminisztériumban nyomban megcáfolták és illetékes helyen a követ­kező felvilágosítást adták ezzel kapcso­latban az ügyről: — A jugoszláv kormány egy magyar­­országi földbirtok megváltásának ügyébe nem avatkozhat be és ilyesmi távol is állott tőle. A trianoni békeszerződés jogot ad a magyar kormánynak arra, hogy a birtok-megváltási eljárást idegen ál'ampolgár birtokán ú. lefolytathassa. Más kérdés, hogy valamely esetben élni kiván-e a magyar kormány ezzel a jog­gal. Az, hogy jelen esetben d kormány fe függesztette a már megindított meg­válté,si eljárást, azt jelenti, hogy a kor­mány ezúttal nem akart élni a számira biztosított joggal. «

Next

/
Thumbnails
Contents