Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-05 / 34. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 február 5. tá„a: hitközséget és ennek megfelelően két papot is szerződtessünk; Ami a közös vagyont' illeti, ezt továbbra is egy bizottság kezelje.1 A mi részünkről nem fogadhatjuk cl ezt a javaslatot. Elsősorban azért nem, mert egyházi alkotmányunk kifejezetten ellene van az ilyen nagyarányú módosításnak. Mindaddig tehát, mig a magyar részről . előterjesztett javaslatok részletkérdéseit alaposan nem ismerjük, aggályosnak látjuk a helyzet érdemleges megvitatását. Aggályos elsősorban előttünk jelenleg németnyelvű iskolánk jövőbeli helyzete is, inert teljesen bizonytalanná válna az iskola fentartásának lehetősége, ha minden további nélkül belemennénk a hitközség kettéosztásába. A magunk részéről azt javasoljuk, hogy ebben, a nagy horderejű kérdésben nem egyszerű többségi szavazás alapján döntsünk, hanem úgynevezett proporcionális alapon. Ha tehát belemennek a kiváltság teljesítésébe és ha e lista szerinti választás alapján példának okáért német többség kerülne ki, úgy mi azt javasoljuk, hogy ebbeír az esetben a pap német nemzetiségű legyen, mig a scgédldkész és a gondnok magyar. A magyar többség esetén természetesen magyar papot választanánk. Az iskola dolgában magyarcs németnyelvű .tagozatot ajánlunk. Ami az istentiszteletet illeti, ebben a kérdésben megfelelő paritást javasolunk. Természetes, hogy ha német nemzetiségű papot váiasztaltánk, kötelezővé tennénk számára a magyar nyelv perfekt tudását. Abban állapodtunk meg, hogy Grandpierre Emil ur még e hét folyamán legkésőbb csütörtökig előterjeszti a tárgyaló gyűlésnek a magyar nemzetiségű hitfelek javaslatát és annak részletkérdéseit, még pedig írásban foglalva. Ennek előterjesztése- után tovább folytatjuk tárgyalásainkat. Tekintettel arra a körülményre, hogy úgy a szászok, mint a magyarok kultumemzetek fiai, remélhető, hogy megtalálják a módját annak, hogy egy közös gyülekezetben dolgozzanak egymás mellett a közös ügy erősítésére, mert a külön-külön hitközségek versengése ártalmára lehetne úgy a szászoknak, mint a magyar hitfelekuek.« Uj honfoglalás Fiúméban Inog az olasz zsarnokság Európa kezdi kiheverni és lerázni magáról a diktatúrákat. A spanyol diktatúra épugy bukófélben van, mint Mussolini diktatúrája, jeléül annak, hogy a szurony sok mindenre alkalmas, de ülni nem lehet rajta s a szuronyra alapított kormányzás nem tarthat sokáig. Mussolini kormánya a terror megszokott fegyvereivel igyekszik uralmát meghosszabbítani, azonban az olaszok már nevetnek a bebörtönözéseken, lapbetiltásokon és elkobzásokon. A nevetség öli meg Mussolini kormányát. A helyzetet legjobban jellemzi a „Beco Gia’o“ antifasiszta élclap tréfája. A lapnak négy egymásután kővetkező számát kobozták el, az ötödik lapszám azután olyan tartalommal jelent meg, amit nem lehetett elkobozni. A lap cimo’dalán a roma templomok képe volt látható. A tartalmat pedig a következő cikkek tettek ki: Recept mártások készitésére, a. milánói telefonkőnyv első oldalai, római bérkocsi tarifa, túri ni uccák név jegyzéke, gyermekjátékok, az itáliai gyorsvonatok menetrendje. A lap minden oldalon hivatkozik arra, hogy ezeket a cikkeket hamisítatlan fasiszták írták és kéri az olvasókat, hogy utasítsák vissza azt a vádat, mintha a Beco Gialo politizálna. Ennek a furcsa újságnak o'yan sikere volt, hogy a kü’fold számira külön kiadást kellett rendezni be’őle. A fasiszta kormányzat fejetlenségére jellemző, ami Fiúméban történt. Szombaton Fiume olasz lakossága a prefektus tilalma ellenére tüntetést rendezett az ellen, hogy az olasz adótörvényeket kiterjesztették Fiúméra is. Az üzleteket délután bezárták s tízezernyi tömeg vonult végig az uccákon, azt kiabálva: „I.c a fasisztákkal, le a kormánnyal!“ A városba a tüntetés ellensúlyozására egész hadsereget vezényeltek ki. A katonaság szuronyt szegezve rohamot intézett a tüntetők ellen, akiket sikerüli visszaszorítani. Egy század bersaglieri futólépésben közeledett a város belseje felé és a piazza Danién kitűzte az olasz zászlót. A tüntetésben csak helyi fasiszták, leszerelt katonák és rokkantak vettek részt, mig a Zanella-pártiak és horvát érzelmüek teljesen távol tartották magukat. A tüntetés miatt az olasz kormány fölmentette hivatalától Sig Sorgáf, Fiume két héttel ezelőtt kinevezett prefektusát. M&gy károkat ©kozott Egedben a földrengés »» öí-hat miüliárdba kerülnek a sürgős javítási munkálatok Egerből jelentik: A városban már javában folyik az építkezés, meg a tatarozás. Serény munkával igyekeznek a bedőlt keményeket és tűzfalakat felépíteni. Tegnap óta mérnöki bizottságok járják be a várost. Ezek részben megbecsülik a károkat, részben pedig az életveszélyes faiakat lebontják. Rapcsák János városi főmérnök nyilatkozata szerint a károk sokkal nagyobbak, mint kezdetben hitték. Különösen az értékesebb épületek szerkezetében történt hiba a földrengés következtében. Legalább öt-hat milliárd koronába fog kerti ni a sürgős javítási munkák elvégzése. Szerdán délelőtt a városi tanács ülést tartott és foglalkozott a földrengés dolgával., Megállapodtak abban, hogy dr. Káinokig István városi tanácsos még szerdán Budapestre utazik és előterjeszti a város kérelmeit Fass népjóléti miniszternek. Nagyobb összegű pillanatnyi segélyt kérnek az anyagiakkal nem rendelkező károsullak részére, azután kamatmentes kölcsönt, továbbá az egri pénzintézetek számára nagyobb hiteleket a Nemzeti Banktól és legfőképpen lakásrendelet megváltoztatását. Igen sok háztulajdonos ugyanis, aki eddig nem tudott lakójától megszabadulni, a földrengést akarja ürügyül felhasználni és nem javíttatja ki megrongált házát, csakhogy a lakó kénytelen legyen kihurcolkodni. Azonkívül geológust is hozat le Eger városa a földrengés okának kivizsgálására. A lakosság körében, különösen a külvárosban, még mindig fantasztikus és ijesztő hírek keringenek. Különösen a baptisták terjesztik azt a hirt, hogy az egri földrengés a világ végpusztulásának volt a megkezdője. A hitelintézetek a kényszeregyezségi törvény ellen Az állami jelzálogbank Kém folyósít: kölcsönt, a mig a kéuyszeregyezség- lehetősége fennáll kény-Becgradból jelentik: A szeregyezségi eljárás ellenzőinek tábora váratlanul jelentős _fégyvertárssál gyarapodott : az Állatni Jelzálogbank elhatározta, hogy mindaddig nem folyásit kölcsönöket, amin a kényszeregyezségi törvény érvényben van. Erre a lépésre az állatni bankot az a legutóbbi bírói döntés késztette, amely kimondja, hogy a csCdönkivüli egyezkedésnek az állami jelzálogbank épugy köteles alávetni magát, mint a magánhitelezők. A határozatot a jelzálogbank beadvány alakjában közölte a kereskedelmi minisztériummal és kifejti, hogy a kényszeregyezségi törvény lehetetlenné tesz minden jogügyletét a jelzálogkövetelések bebiztosítására vonatkozólag és megsemmisíti az Uprava Fondavéről szóló törvényben biztosított privilégiumot. A beadvány rámutat arra, hogy a kényszeregyezségi eljárás mostani formája az ország külföldi hitelének is árt, tovább felhozza a pénzhiányt, mert a bankok bizalmatlanok a hiteligénylőkkel szemben és nem mernek hitelt folyósítani. Ezért követelik, hogy a kényszeregyezségi törvény hatályát függesszék fel. Hasonló okokból beszüntette a kölcsönök folyósítását a beogradi Kereskedelmi Jelzálogbank is, amely ugyanolyan kedvezményeket élvezett, mint ez állami jelzálogbank. Gazdasági körökben nagy izgalmat keltett ez az állásfoglalás. für szerint legközelebb a Nemzeti B úik is hasonló lépéseké1 tesz a kényszeregyezségi törvény megszüntetése érdekében. Három milliárdos kártérítési por Lederer Gusztáv és tiszttársai ellen A britanniás-korszakban egész vagyonából kifosztották a budapesti Opera-étterem tulajdonosát Budapestről jelentik: A budapesti törvényszéken érdekes hátterű kártérítési port indított Gillemot Lajos vendéglős, az Opera-étterem volt tulajdonosa Brauch Ferenc hentesárugyáros ellen, akit azzal vádol meg, hogy öt évvel ezelőtt a rablógyilkos Lederer Gusztáv és társai segítségével kifosztotta őt egész vagyonából. A kártérítési keresetből kitűnik, hogy Ciiüeniot. atnig az Opera-étterem tulajdonosa volt. üzleti összeköttetésben állott a Brauch-féle hentesárugyárral. A háború alatt ez az összeköttetés megszakadt, a vendéglős és a gváros leszámoltak egymással s ekkor kitűnt, hogy a Brauch-cég százezer koronával többet vett föl a vendéglőstől, mint amennyi járt neki. Gi-llemot visszakövetelte ezt az összeget, amit a Brauch-cég 191S nyarán vissza is fizetett Két évig ebben az ügyben nem történt semmi. Akko,r azonban Brauch egyik fiának, aki a Prónaykülönitményben szolgált, eszébe jutott, hogy ezt a pénzt vissza kellene Gillemot-tói szerezni. Seícsik főhadnaggyal. a Somogyi-gyilkosság egyik tettesével beidéztette Gillemot Lajost a hírhedt Britannia-szállába. Gillemot nem mert elmenni, hanem a rendőrséghez fordult védelemért. A rendőrségen kijelentették előtte, hogy bár a britanniás-tiszteknek semmi joguk sincs uolgári egyéneket beidézni, mégis azt tanácsolják neki. hogy ügyvéd kíséretében menjen el a különítmény főhadiszállására. mert a rendőrség nem tud testi épségéért — ha ki mm egyezik valahogyan Prónayékhal — felelősséget vállalni. Gillemot kénytelen-kelletlen megjelent ügyvédjével a Britanniában, ahol a tisztek életveszélyes fenyegetésekkel kizsaroltak tőle százezer koronát azzal az ürüggyel, hogy 1918-ban jogtalanul jutott a Brauchféle pénzhez. A megzsarolt vendéglős a százezer körönéit a különítmény Dénztárhokámk. Lederer Gusztáv főhadnagynak a kezéhez űzette le. Gillemot előadja keresetében, hogy miután minden forgótőkéje abban az időben ez a százezer korona volt. az üzlete tönkrement. Gillemot Lajos kénytelen volt továbbadni az Opera-éttermet, a kétségbeesett embert öngyilkossági gondolatok foglalkoztatták. Tönkremenve. élszegényedve csak az alkalomra várt. hogy a tőle elvett százezer koronát, kellő értékére felemelve visszaszerezze. Idáig nem mert port indítani, mert a közállapotokat nem találta elég biztonságosaknak ahhoz, hogy követelésével föllépjen, most azonban Lederer letartóztatása után elérkezettnek tartja az időt követelése behajtására. A tőle elvett százezer korona valorizált értéke és kártérítés felében három milliárd koronát követel a Brauch-cégtől. illetőleg a kincstártól. A novisaeli radikális-párt nagygyűlése Đr. Miletics Szlávkó noviszadi beszéde A noviszadi radikális-párt szerda délelőtt tiz órakor a Szloboda nagytermében választói nagygyűlést tartott. amelyen közel kétezren vettek részt. A népgyülés szónoka dr. Miletics Szlávkó volt, aki egy órás beszédben foglalkozott az aktuális belpolitikai kérdésekkel. —- Az S. H. S. állam, — mondotta,' — a harctereken nagy áldozatok árán alakult meg. az államot nem is kell félteni, de azért a belső pre-b- I léniákat sürgősen meg kell oldani. Radicsék köztársaságot akarnak Horvátország autonómiájával. A szerbek nem törekednek kiváltságos jogokra, hanem a szerbeket, horvátokat és szlovéneket egyforma jogokkal és kötelességekkel ruházzák fel. Aki ma az alkotmány. revízióját akarja, az e kiváltságos egység ellen dolgozik. Mi megvalósítjuk az alkotmányt, megjavítjuk az állami és közigazgatási adminisztrációt és visszaállítjuk a községi autonómiát s elérjük, hogy minden polgár egyforma terhet viseljen és az ország tartományaiban egyforma törvények lesznek. Davidovicsot és pártját a vidovdáni alkotmány alapján választották meg, ez az alkotmány volt az ő programjuk, ezt azonban ők cserbenhagyták. Ezért volt szükség arra, hogy a radikális-párt Pribicsevicscsel megteremtse a nemzeti blokkot. Davidovics két dolgot tévesztett össze: a horvátokkal való egységet I a Radicsék Icai való egységgel. Ez pedig nem azonos. Radics demagóg terrorját le kell törni. Radics a háború előtt a legnagyobb Habsburgista volt, most a Karagyorgyeyicsek uralma alatt köztársaságivá lett. Radicsot és Davidovicsot le kell tiporni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Popoviczki Pavle Noviszad és a noviszadi járás jelöltje mondotta, el programbeszédét. Utána di-. Jovunovics György csurogi orvos beszélt, majd Stojsin Lázár zsablya-titeli járási jelölthelyettes, Lábad Andrija, a Noviszad város és járás szlovák nemzetiségű radikális-párti jelölthelyettese és végül Gajin Színia sztarisóvéi gazdálkodó beszéltek. Regelvác elnök javaslatára Pasics miniszterelnököi
