Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-05 / 34. szám

1925 február 5, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. ftK Botrány a roman kamarában a dési választás miatt Izgalmak az urna-lopás parlament1 tárgyalásánál Bukarestből jelentik: A kamara ülésén a dési időközi választás ügye került szóba. A választás nagy bot lányok között történt, mert két köz­ség urnáját összetörték, a választási elnököt megvárnék, úgy. hogy e két községben u.i szavazást kellett el­rendelni. Sorira libérálisnárti képvi­selő megvádolta a román nemzeti pártot, bogy az általános elégedet­lenséget arra akarja fölhasználni, hogy megvalósítsa region alista tö­rekvéseit. A nemzeti párt padjairól állandóan közbeszólásokkal _ zavar­ták a szónokot s azt kiáltották felé­je. hogy urnalopásnak köszönheti mandátumát. Soriéit kijelentette, hogy a román nemzeti párt a dési választásnál odáig ment. hogy gúny tárgyává tette az országot.. Popp képviselő: Hazudik! Soricu: Ön hazudik. Az önök pro­pagandája mérget csepegtetett az ottani lakosság leikébe. Maii lelkész képviselő a dési vá­lasztási eseményekért a kormányt és Mosom tábornokot teszi felelős­sé. Mosoi-u kísérleteket tett arra, hogy offenzívat indítson az urnalo­­pús terén, ez azonban nem sikerült. Azzal vádolja a minisztert, hogy egyes községeknek 100.000 leit adott és különböző Ígéreteket tett a vá­lasztóknak arra az esetre, ha a kor­mánypárt jelöltjére szavaznak. Lé­­lekvásúrlásra másfél milliót pocsé­koltak cl eredménytelenül. A minisz­ter egyenesen bolsevista eszméket valósított meg. amikor reámutatva magántulajdonban levő farakások­ra. a/t mondta a parasztoknak: Ve­gyetek fát magatoknak, maid ón le­letek érte. Mosnia tábornok tiltakozott a gya­núsítás ellen. Filipescu képviselő: Vasúti sza­­badjegyeket osztogatott. Mosoiu tábornok: Szegény enibe-WBUmmemstmxsma ".'-ttmwncr—ff'MBiTii» aesa» sésféhez. mindössze néhányon gratulál­tak. Ahhoz, hogy hetvenesztendűs lettem, legkevesebb tizannyian. Hat könyvet egyszerre kiadni —meg kell monda­nom. még hä rólam van is szó — min­denesetre érdem, ha egyébért nem, azért, mert a. szerző megkísérelt vala­mit. amit ebben' a formában és hasonló viszonyok közt még senki se próbált. Érdem, mert a vállalkozásában a kö­zönségnek is hízelgő bizalom nyilvánult meg c közönség kulturérzéke iránt. S végül érdem, mert a Szerző nem riadt tússzá anyagi áldozatoktól sem. hogy a magyarság életerejéről tanúskodó kul­­turteljesitményt nyújtson, már t. i. any­­nyit. amennyi tellik tőle. Ellenben az, hogy valaki megöregszik gromobojig, akarom mondani: hetven esztendőkig, az nem érdem, hanem szerencse vagy sze­rencsétlenség, aszerint ahogy az a sze­rencsétlen érzi. Mondom, néhány an gratuláltak a könyveimhez és sokan a nehezen visel­hető évekhez. Pedig hát féltucat kötet­te!— ha még oly rosszak — nem ruk­kolhat ki minden emberfia, míg a hetven esztendőt eléri mindenki, aki előbb e! nem patkói. A logikátlanságot, amely e kétrendbeli szerencsekivánásban meg­nyilvánult. talán az az értékbecslés ma­gyarázza meg. amely szerint a közönség többre becsüli az életet, mint az irodái­mat. s azt a véletlenséget, hogy valaki a malőrjére szerencsésen megöregszik, többre taksálja, mint az illető munkáját. Ép persze, bárminő gyengék, jobban szeretem a könyveit" ■'*. mint az évei­met. és sajnálom, hogy egynémely ked­ves' emberem nagyobb szerencséitek tartja rám nézve, hogy élek. mint azt. hogy írok. De azért köszönetét mondok, naevon hálás köszönetét mindenkinek, aki e szo­morú évfordulón megemlékezett rólam, s különösen a Bácsmegvei Nap!ó«-nak, amelynek, úgy látszik, van egy irödal­­tnilag müveit munkatársa aki a lexikont olvassa, b ehhez én gratulálok Mert. jwr* árt. ha az irő is olvas. rekneb’ adtam, de a magaméból fi­zettem ki. Mán képviselő szóváielte. hogy a liberálisok manifesztumaikhan kizá­rt y olt dk az erdélyieket, sőt porno­grafikus választási verseket terjesz­tettek. A szavazásnál, az urnák őr­zésénél is a legkülönbözőbb vissza­élések történtek. A dési választók magatartása példát adhat a jövőben azok részére, akik urnát akarnak lopni. A liberálisok felé fordulva, ezt kérdi: Az urakat izgalomba hozza az a pár ökölcsapás, amit ez.v urna­tolvaj kapott? F szavakra óriási tu­multus iáiimft. A kormánypárt tilta­kozott, az ellenzék viharosan tap­solt. Az elnök folytonosan csönge­­tett. A liberálisok felháborodva kiál­tották: Egy esperest vertek meg! Jonaitescu: Tolvajt vertek üteg. urnatolvajt! (Nagy, zai a ház minden oldalán.) Maii képviselő: Kési az igazság­­iigyniiuisztert adjon helyet a pana­szoknak és állítsa bíróság elé a vá­lasztási elnököt, aki meghamisította a szavazást. Ä francia kamara megszüntette a vatikáni nagykövetséget Elzász-Lotharingia Ügyeit külön misszióvezefő fogja intézni a Va ti kannál Parisból jelentik: A francia ka­mara megszavazta a vatikáni kö­vetség megszüntetését. A kamara a külügyi költségvetés legutolsó téte­leit tárgyalta, amelyben a külföldi diplomáciai képviselők javadalma­zásáról vau szó és a külföldi képvi­seletek sorában nem szerepelt a va­tikáni nagykövetség. Több jobbol­dali képviselő szólalt fel a vatikáni nagykövetség fentartása mellett, akik után Harriot miniszterelnök rö­vid nyilatkozatot tett. melyben, ki­jelentette. hogy Franciaország belső és külső politikára kivitt áll a hitval­láson. Elismeri az államtanács hatá­rozatát. amely szerint Elzász-Lo­­tharingiára tovább is fennáll a kon­kordátum. Elzász-Lotharhigia ügyeit azonban nem követ, hanem misszió­­vezető fogja intézni a Vatikánnál. A jobboldal indítványt terjesztett elő. hogy a kamara szavazzon a ja­vaslatnak a pénzügyi bizottsághoz való visszautasítására, vagyis a va­tikáni nagykövetség fentartása mel­lett. E javaslat ellen, tehát a vatiká­ni követség megszüntetése mellett 26 kommunista. 103 szocialista, 31 szocialista köztársasági. 134 radiká-------------------------' I ■■IlifiTT lis, 16 baloldali radikális és 4 pár­­tonkivüli. összesen tehát 314 képvi­selő szavazott. A Briand-csoport tagjai közül 11 képviselő — köztük maga Briand is — nem a kormány­ra szavazott * .'"Cb Bár sokan a vita befejezését kí­vánták. mégis felszólalt. Blum Leó szocialista, aki kijelentette, hogy a szocialista-párt nem vallásellenes, majd Cachin képviselő tiltakozott a szocialista szónokoknak a szovjet uralmáról tett kijelentései ellen és megvilágította a georgiai szovjetpo­litikát. Beszéde után a kommunista képviselők elénekelték az interna­­cionálét. mire az elnök öt percre megszakította az ülést. Az ülés újabb megnyitása utáni azt a fejezetet, amely- a vatikáni1 kü­­lönszolgálat kivételével a külföldi szolgálatban levő személyzet hitelét tartalmazza, kézfelemeléssel elfo­gadták. A vatikáni elzász-káharin­­giai külön küldöttségre vonatkozóan beiktattak egy újabb cikkelyt. A köztársasági unió szenátusi cso­portja elhatározta, hogy erélyesen a vatikáni nagykövetség megszünte­tése, ellen foglal állást mány, hogy folyamatba tesz! el­lene a kiutaaitósi eljárást. Az an­gol kormány Athénben mérséklő lé* péseket fog tenni, nehogy a görö­gök elsietett intézkedései komolyabb bonyodalmakat idézzenek elő,. Kommunista mozgalom Athénben Athénből jelentik: A kommu­nista párt lázitó röpiratokat bo­csátott ki, amelyekben brrjtogatja az athéni helyőrségeket, hogy lá­zadjanak fői, hö kitör a habom Törökország ellen. A kormány emiatt rendkívül szigorú törvény­javaslatot terjesztett a nemzetgyű­lés eié a kommunisták özeiméi­nek megakadályozására. A Népszövetséghez még nem érkezett jelentés a konfliktusról Géniből jelentik: A Népszövet­ség titkárságához még nem érke­zett semmiféle hivatalos bejelen­tés a konstantinápolyi görög pát­riárka kiutasításáról. A Népszö­vetség mellett működő görög de­legátus, azonban több látogatást tett a népszövetségi titkárság ve­zetőinél, hogy részletesen tájé­koztassa őket a görög álláspontról. Törökország síéin megy döntőbíróság elé Anglia közbelépett a konfliktus békés megoldásáért A ugoréból jelentik: Az ökumé­­ni8i pátriárka kiulfl'sinisa ügyében Siikri Kaja hég külügyminiszter a következőket jelentette ki: — Törökország igen súlyos ká­rokat szenvedett a cári Orosz­ország idejéből »ismeretes ama politika nyomán, amely politikai befolyás és tu’su'y biztosításánál: eszközéül a Szent Helyek kérdését és a imtnarkátus ügyéi hasznába jel. A török köztársaság ezentúl soha­sem fogja megengedni, hogy nemzeti halárain beiül bármiféle vallási dram­­lot eszközül használtassák politikai céiokra idegen hatalom részéről. A paíriarkátus kérdése ma is, mikép eddig bármikor, Törökország belső ügye. Ha újra meggyökerezni és kisarjadni engedjük a bizánci po­litikát, akkor újra veszélyeztetjük a békét és nyugalmat, melyre az emberiségnek igen nagy szüksége van. A párisi török és görög követ Hcrriotnál Parisból jelentik : Bjevod bej török nagykövet együttes kihali­­getáson volt Poiitisz görög kö­vette! Heirioí miniszterelnöknél. Ez alkalommal Herriot arra hívta fel figyelmüket, hogy a nagyha­talmak szívesen látnák, ha sikerülne konfliktust békésen elsimítani. Djevad bej török nagyköve! szerdán újból a külügyminiszté­riumban járt és hosszasan tanács­kozott a politikai osztály igazga­tójával, Laroche-sal. A Quotidien szerint a török nagykövet kijelen­tette, hogy Törökország semmi szia alatt sem hajlandó a görög pátriárka kiutasításának ügyéí dön­tés céljából a hágai nemzetközi bí­róság elé terjeszteni, mert az an­­gorni kormány felfogása szerint ezt a kérdést a iausannei békeszer­ződés véglegesen megoldatta.. Görögország fegyverkezik Milánóból jelentik: A Secolo közlése szerint n görög miniszter­­tanács külföldi cégeknél nagy­mennyiségű hadianyagot rendel!. KeddenMilcalopnlosz görög minisz­terelnök a hadügyminiszterrel és vezírkari főnökkel hosszasan tár­gyalt nagyobbaraoyu munició­­»záliitásokrói. Az angorai kormány — mint Konstantinápolyból jelentik —el­határozta, hogy Törökország egye­lőre nem reagál Görögország hábo­rús előkészületeire és fenyegető ma­gatartására, de ha Görögország tovább is folytamé s katonai ké­szülődéseket, a török kormány kénytelen volna Athénben felvilágo­sítás! kérni. Anglia mérséklő lépé­seket tesz Athénben Londoni jelentés szerint az an­gol közvélemény a törökök pártján van. Azt hangoztatják, hogy már a pátriárka hivat^lbalépése ah, kaiméval bejelentette a törőkkor-. Kisebbségi Elet A szlovák aufouómisiúk mindenáron szeretitek bebizonyítani, hogy az isme­retes turócszcntmártani határozatnak van egy klauzulája, amely szerint Szlo­­venszkó csatlakozása Csehországhoz bi­zonyos feltételekhez volt kötve. A kor­­máaysaj tó a kérdést szüntelenül fesze­gető Hliiika-lapok ellen nemrégiben he­ves támadást intézett, mire a szlovák néppárt orgánuma, a Slovak, mint per­döntő bizonyítékot leközölte. Meüvecky Károlynak, a szlovák nemzeti tanács volt titkárának nyilatkozatát, amelyben Medvecky azt állította, hogy a csatla-l •kozás alkalmával szó volt arról, hogy,, Szlovenxzlcö bizonyos idő rnulva teljes autonómiát kap. A politikai por azonban még ezzel nem dőlt el, mert a kormány­­.sajtó azt hangsúlyozta, hogy Medvecky hamis tanú, aki a tényeket elferdítve; állította be, jelentkezett tellát az'atrtonó­­mist’ák védelmére Stodala,' a szlovák.', nemzeti tárnics volt elnöke, aki kijelen­tette: ... kívánságaink maximuma az volt, aminek az .október. 31-iki. jegyző­könyvünkben kifejezést is adtunk, hogy a testvéri egyesülés kedvéért legkésőbb tíz év alatt Szlovenszkó autonómiája megvalósuljon«. A Slovak Stodola nyi­latkozatából a következőket látja beiga­zoltunk: 1. a szlovákoknak Csehország­­hoz való mai viszonyát még azok sem tartották véglegesnek, akik ezt a vi­szonyt akkor a legnagyobb lelkesedéssel megteremtették; 2. ez az előzetes vi­szony legfeljebb 10 évig tarthat a forra­dalom után; 3. .c .tíz-év. lefolyása alatt ez ideiglenes viszony helyett véglegest set kell teremteni: 4. e végleges viszony Szlovenszkó autonómiája kell, .hegy le­gyen. * Az erdélyi magyar és szász lutherá­nusok közt már régóta elkeseredett há­borúság folyik. A viszály az egyház­községek vezetése. körül élesedett ki, amelyet úgy a magyarok, mint a szá­szok maguknak követeltek. \ szemben-, álló felek legutóbb béketáfgyalásokat kezdtek, arnelvek előreláthatólag siker­rel. fejeződnek be. A kolozsvári ípíherá-; nus egyházközség szász c söpört iának; vezetője, dr. Schuller, a tárgyalásokról így nyilatkozott: »A napokban tényleg összeültünk a magyarajka hiíicleinkkel, hogy egyházközségünk nyugalmát békés tárgyalások utján helyreállítsuk. Magyar ■ részről1 egyelőre szóbelileg azt a javas latot terjesztették elő, hogy osszuk ke'-

Next

/
Thumbnails
Contents