Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-27 / 56. szám

12 Otm ff ARA DIBÁR PoStarfna pttéesat XXVI. évfolyam Subotica, FENTEK, 1925 február 27. 56. szám Megjelenik minden reggel, ünnep cián éa hétfüa délben Telefon »rám: Kiadóhivatal 8—53. Szerkeazt5ség 5—10 Előfizeti*! ár cegyadérre 135 dinár Kiadóhivatalt Snlotica, Aleksandrova uLl.(Lelbaoh-palgH) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4, (Kossia-Foncicrs-paloU’l Kellog (X) Moszkva megint nyert egy csatát, egy döntő ütközetet. Az antibolsevista front keleti nagy­hatalma, Amerika tette ie előtte a fegyvert, az az óriáskapitaüz­­mus, amely éveken ét hirdette, hogy soha, semmiáron nem fog szóba állni a vörös diplomáciá­vá!. Oroszország uj, legfrissebb győzelme — a polgári politika legnagyobb veresége — látszatra frappáns és meglepően hat, de csak azokra, akik nem jártasak Ázsia sötét politikai dzsungeljé­­ben és akik voltak annyira jó­­hiszemüek még, hogy hittek a tengerentúli trösztország esküdö­­zéseiben és állhatatosságában. A tisztánlátókat, bármilyen clrasz­­íikus-lurtelen jött is, nem ütötte szíven a kapituláció hire, nem lepte meg őket, hogy Amerika köze! hat esztendei konok és tü­relmetlen harag után fordít egyet a köpönyegen. Az események, amelyek távol Keleten hurcoljak megw!-.ko! az országaik sorsad már réren, jóideje bejelentették, hogy Washington nem sokáig fog ellentáüni a csábító kénysze­rűségnek. Pedig, ha jói vesszük, Oroszország nem is igen eről­tette meg magát és különösen: nem dolgozott Amerika ellen az­zal a módszerrel, ahogy a nyu­gati polgári politikát becsalta portájára: nem mutogatta neki kincseit, nem cifrálkodott előtte és nem vette fel kalmárábráza­­tát, ha véletlen feléje fordult. Mert a szovjetdiplomácia, amely­től nem lehet elvitatni az ügyes­séget és előrelátást, nagyon jól tudta, hogy ami jó volt Európának, jó volt Mscdonaid­­nak, Herriotnak és a fasista pápának: Mussolininak, at rossz, sőt egyenesen méreg Ame­rikának. Európa az orosz birodal­mat modern Kaliforniának latja, nagyszerű vadászterületnek, amely bőségesen teli van pompásan ér­tékesíthető vassal, érccel és ga­bonával. Az újvilágnak viszont, — amely már a háború előtt is nyögte azorosz buzaversenyl, de az ezüs­tét és petróleumét is —- Orosz­ország mindenekelőtt konkurrens, veszedelmes üzleti ellenfél, aki nem egyszer okoz kemény gon­dot az amerikai pénzbáróknak és farmereknek . Washingtont Orosz­ország határtalan, versenyképes gazdagsága tartotta bent eddig is az antibolsevista frontban, Franciaországot és főként 0!asz­­orsz-égot meg — igen jó rávilágít ez a polgári gazdaság szakadé­­kaira — éppen fordítva: ugyanez ugratta ki a szovjet elleni csata láncból. Amerikát Csicserin soha­sem tudja rábírni az elismerésre, ha csak Oroszország petróleum­ját, ezüstjét és gabonáját ajánlja fö! neki. De a szovjet-kormány nem is kísérletezett az európai módszerrel, hanem diplomáciai sakkhuzássa! ott fogta el Ameri­kát, ahol a legkönnyebb : Japán­ban. Moszkva nagyon ügyesen, taktikusan addig barátkozott az újvilág imperialista ellenségével, az ázsiai Poroszországgal, míg a Fehér Házban egyszer csak fel nem kapott nz ijedség: mi lesz, ha Japán összefog a vörös- Oroszországgal ? Amerika ké­nyes ízlésű, de inkább felhúzza a keztyüt és kezet ad a szovjet­nek, minthogy kitegye magát a bekerítés veszedelmének. Az első lépéseket már megtette Oroszor­szág felé, Hughest már leváltotta és helyére beültette Kellogot, aki Japán előretörését egy amerikai­orosz védővonallal szeretné meg­akadályozni. Diplomáciai koncep­ciónak, valljuk be, kicsit ’tulme­­rész Kellog terve : a nagykapita­lista Amerika és a kommunista Oroseer»í*g szövetsége/ám egy­általán nem kivihetetlen, mfig­­gondoliuk, hogy ennél ieheletie­­nebb problémákat is megoldott jjiár a politika rutinja és a féle­lem bátorsága. Az bizonyos, hogy Oroszország semmi esetre sem fog húzódozni ettől a koncepció" tói, hiszen Frunse népbiztos, a leváltott Trcckij utódja nemrégi­ben éppen azért tagadta le a Ja­­nánnal kötött szövetséget, hogy Washington kedvét el no rontsa és hogy siettesse a tengerentúli trösztország kapitulációját. Más kérdés, hogy az amerikai nagy­ipar hajlandó lesz-e megfizetni az orosz támogatás árát: a dollár­­kölcsönt, amiről a szovjet egész biztosan nem fog elfeledkezni, ha megbízottai leülnek Amerika képviselőivel a zöld asztalhoz. Jósolni hálátlan dolog, de nincs kizárva, hogy Amerika még így is megtalálja számítását, különö­sen akkor, ha az alkunál Orosz ország felveti a kinsí piac felosz­tásának gondolatét is. Ázsiában, ezen a sötét és titokzatos giohu szón mindenesetre nagy dolgok készülődnek: ijesztő tervek, ha­talmas erők veszedelmes fölkelé­sé: n pusztító tüzvihar, ame­­i/Ot n vörös Moszkva gyűjt meg ■fi, Wa-\Jvngte.:t éleszt magasra. J kerék forog : Európát _ learatta mór a halál — most Ázsiában érik neki a vetés. De erre az ara­tásra már csak egy jöhet: a te! jes katasztrófa. Pribicsevics támadása Davidovics ellen I Szerbiai szeparaíistáknak nevezi a demokratákat Az ellenzéki blokk egysége megerősíti a független demokraták pozícióját a kormánykoalícióban Beogredból jelentik: A politi­kai világot elsősorban ez ellen­zéki blokk szerdai határozata fog­lalkoztatja, Azt tartják a legfon­tosabb kérdésnek, hogy a blokk .határozata uj helyzetet terem­­teít-e, vagy, pedig az logikus fo­lyománya a választások által te­remtett helyzetnek. Erre a kér­désre csak a parlamenti esemé­nyek fognak választ adni, de az m£tr világos a parlamenti körök előtt, hogy a blokk határozata egyelőre véget vet azoknak a kombinációknak, amelyek szerint p.z ellenzéki blokk szakadás előtt áll és ez a szakadás uj irányt fog szabni a politikai helyzet ki­alakulásának. Az ellenzéki blokk terveiről az eddigi kommünikén kivü! kevés pozitívumot lehet tudni, mert az ellenzék vezetői titokban tartják taktikai lépéseiket, azonban a kiadott kommünikéből világos, hogy a blokk maga se akarja ki­zárni az esetleges megegyezést a r dikális párt valamelyik csoport­jával, mert hiszen a kommüniké határozottan kimondja, hogy szó se lehet a radikális párttal, mint egésszel való megegyezésről. A blokk tehát lehetőséget hagyott határozatában a radikálisok egy­­részéve! való megegyezésre, erre azonban alig van kilátás. Nem valószínű, hogy akadna olyan ra­dikális csoport, amely Pastes elle­nére és a miniszterelnök politikájá­val szemben más pblitikát kezdene és az ellenzéki pártokhoz köze­ledne, tekintettel atra, hogy a vá­lasztások a Pastes által irányított jobbszárnyat a radikális párton belül nagyon megerősítették. Érdekes a független demokra­ták magatartása. Általános az a felfogás, hogy. a blokk egysége leginkább Pribicsevicséknck használ, mert rákényszeríti a radikálisokat, hogy a jelenlegi helyzetben leg­természetesebb szövetségeseiket, a független demokratákat benn­tartsák a kormánykoalícióban. Ha a blokk bármelyik pártja o kor­mányhoz közeledett volna, ez könnyen lehetővé tette volna, hogy a radikálisok Pribicsevicsék sok tekintetben kényelmetlen szö­vetségét feladjak. Pribicscvics a nemzeti megegyezés és paraszt­­demokrácia blokkjáról Az önálló demokraták magatar­táséra jellemző az a vezércikk, a melyet Pribicsevics Szvetozár irt a Recs csü'ö'tök esti számában. Pribicsevics ebben a vezércikk­ben defetistának nevezi az ellen* zéki blokkot és hangsúlyozz» hogy a nemzeti megegyezés é.% parasztdemokrácia blokkja valójá­ban uripoütikuiok federalists szö­vetsége, akik számára ez állami berendezkedés kérdése- a fontos, nem pedig a parasztcemokráciá követelése. A független demokra­ták vezérének véleménye Szerint a parasztdemokrációt sokkal in­kább biztosítani' lehet egy erős centralista államban, mint egy fe­­deraiista alakulásban. A cikk kü­lönösen élesen támadja a Davi­­dovics-pártot, amelyet szerbiai szeperatisták partjának nevez. -A blokkvezérek tárgyalása a fö lám üvespá rt vezetőjével A blokkvezérek elutaztak Beo­­yradból. A délelőtt folyamán még folytattak tanácskozásokat; Davi­­db vies, Polics és Nllcics a földmű* vespárt vezérével, jovunovics Jocó­­va! tárgyalt, hir szerint a célból, hogy a íöldmüvespártot is meg­nyerjék az . ellenzéki blokk szé­nára. A’ faídnfuveSpárr csatlako­zására egyébként kevés n ki­látás. A muzulmán klubban Radics Pavle a független radikálisok ve­zetőivel, Pét ív vies Nasztózzai és Ivanics Momcsilloval folytatott megbeszéléseket, akik bár nem kaptak mandátumot, tagjai marad­tak az ellenzéki blokknak. Az egyesülés és gyülekezési szabadságról szóló törvény­­javaslat A kormánynak, mint ismeretes, munkaprogrammjában szerepel az egyesülési és gyülekezési szabad­ságról szóló törvény meghozatala. A törvénytervezet ietárgyalására miniszterközi bizottságot küldtek ki, amely a napokban mér meg­kezdi munkáját. A javaslatot a kormány az elsők között fogja be­terjeszteni a parlamentnek. Konkordátum a Vatikánnal A miniszterelnökségen délelőtt ülést tartott az a miniszteri bizott­ság, amelyet a Vatikánnal kötendő konkordátum megszövegezésére küldtek ki. Az ülésen résztvett Smcdlaka is, aki a kormány nevé­ben vezeti a tárgyalásokat a Vati­kánnal. Uj szövetségi szerződésről tárgyal az SHS állam és Görögország Az SHS. allém, mint ismeretes, néhány hónappal ezelőtt felmondta a szövetségi szerződést Görögor-, szagnak. Ázóta mindkét fél ré­széről nyilatkozatok hangzottak ei, hogy a szövetséget hajlandók felújítani olyan szerződéssel, a melyben az eddigi függő kérdé­seket is rendeznék. Athénben most megkezdődtek az uj szövetség kötésére irányuló tárgyalások, amelyet jugoszláv részről Gavrilovics Pánté athéni

Next

/
Thumbnails
Contents