Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-24 / 53. szám

T925. február 24. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kettészakad a csehszlovák kommunista párt Rendőrspic'ik a párt vezetőségében Prágából jelentik: A kommunista-pár^ belső válsága kiélesedett. A központ1 végrehaitóbizottság által kizárt Bubnik képviselőnek, aki a régi szakszervezeti vezetők közé tartozik, igen sok hive van a pártban, akik minthogy amúgy is elégedetlenek voltak a végrehajtó­­bizottság működésével, szembefordultak a központtal és kijelentették, hogy a képviselők kizárását nem engedik meg. A kommunista-párt brünsii szervezeté­nek bizalmiférfiai ii!ést tartottak, ame­lyen Bubnik mellett és a végrehajtó­­bizottság ellen foglaltak áilást. Az ülésen elfogadott határozatban a pártszervezet megállapította, hogy visszaélve a kom­munista internacionale tekintélyével olyan egyének kerültek a párt élére, akiknek múltja és jelleme nem kifogástalan és akik közt sztrájktörő és rendörspipli van. A Bubnik mellé állt frakciónak különösen az nem tetszik, hogy a párt végrehajtó­­bizottságában a döntő szót mindig a diktátor Seidter kommunista képviselő, volt magyar főhadnagy mondja ki. A briinni bizalmiférfiak a gyűlés után megszállották a kommunista Rovnos szer­kesztőségét és nyomdáját és Burián főszerkesztőt, a végrehajtóbizottság em­berét, aki egyszersmind nemzetgyűlési képviselő, erőszakkal eltávolították az épületből. A szerkesztőséget a Bubnik­­frakció nevében Roncsih képviselő vette át, aki hir szerint szintén bejelenti ki.é­­oését a csehszlovák kommunista párt­ból. Warmbrunn német kommunista kép­viselő nyílt levelet intézett a párt köz­ponti • vezetőségéhez, ametyben megírta, bogy kilép a kommunista-pártból, meri szolidáris Bubinkkal. A nyílt levélben a képviselő élesen biráija a pártvezetösé­­get, amely szerinte olyan emberekből tevődik össze, akik közül egyesek a rendőrség számára spiciiszolgálatot tol jesitenck. A lapok értesülése szerint a kommu­nista-párt kettészakadása elkerülhetetlen­nek látszik. letompult bennem, mi:',. nagyobbszerü emóciókra. halta reá lírai érzői iátok reny­séeem a minimumra szállt. Innen van, hozv a Cezárovich temetésén sem. na­gyon lelkesedtem és a gyászfáklyák színpadias féhylései más irányokba te­relték meghatottságomat. Ami itt mind elnémult e vezér ajkán s a bajusza alatt a sok! hatig és fecskeiramlásu szó. ez mind fölcsendült és harsogott tulon­­nan. nem tudom hogyan, de egy másik ajkon élt! -Ami itt. lefagyva, a lét hiv­­ságát dermesztette. mint egy jógkárget a szivemre, az amott feloldatlan zúgott tova. mint egy friss patak hegyek csú­csáról. örökkön zengő dallamokkal. El­­kábuiva és tolongva a sok gyászvendég és hierarchiák között, a sok főnökök és gyakornokok, ügyvezetők és "' könyvelők és nénztárnokok között, a sok asszony­áén. atyafiak, főrendek, lordok, bárók s bankvitézek között, hasztalan törtet­tem a ravatal felé. hogy kegyeletem vi­rágait elhelyezzem, egy csokor dupla szegfűt, amit szeretett!' Óh. Teremtőm. de vájjon kellett is ez ide?! Kellették-e finom száraikon rengő szegfűim e virágrengetegbe, ahol egész letarolt kertek, mezők, őserdők s ceyloni Ügetek minden nyara virult oly barbár fönségben. színekben s méretekben, s My borzalmasan gazdagon a halálnak odaszórva, hogy szinte úgy tűnt. mint­ha mindezt ő maga kaszáltatta volna le, ő maga rendeltette volna meg velem, '«aga Cezárovich. ezüstszegélyes magas­latáról ! És akkor: ntégegvszer. egy utolsó íondolatban s hűséggel szolgája voltam, aki ezt is elvégeztem, még ezt a halá­los virágünnepet is itt! S aztán? Aztán? Már nem tudom. De most már csak­ugyan nem volt vele semmi dolgom töb- Dé. mehettem már és mentem is. Hogy 'értemj le! azt a másikat a, sgegfübokré­­támmal. autón lóháton, zenékén szárnya­kon? — lehet! De épp jött. épp jött dö­cögve szegény, dísztelen hintáján kissé féloldalt fordulva egy magános utón. ugt’ iött. mikor elértem. Az amerikai parlament vizsgálóbizottságot küld Oroszországba Cooiidg-e elnök tanácskozni fog a szovjet elismerésének feltételeiről Washingtonból jelentik: A jövő hét elején Coolidge elnök meg fog­ja vitatni Kellő g külügyi államtit­kárral, Borah szenátorral, mint a külügyi bizottság elnökével és a szenátus több vezető tagjával azo­kat a föltételeket, amelyek mellett Amerika hajlandó a szovjetkor­­monnyal az elismerésről tárgyalni. A jelentések szerint valószínű, hogy Borain és a szenátusnak úgyneve­zett engesztelhetetlen tagjai azt fog­ják kívánni, hogy az amerikai par­lament küldjön vizsgáló bizottságot Szovjet-Oroszor-szágba, mert ' nem lehet helytálló az angol'szakszerve­zet jelentése. Ez az angol bizottság tavalv járt Szovj et-Oroszországban és az otta­ni állapotokról paradicsomi képet festett; semmi visszásságot nem ta­lált, holott azóta amerikai szakértők sok tekintetben más tapasztalatokat szereztek. így például tagadhatat­lan, hogy a munkabérek Szovjet- Oroszországban lényegesen rosz­­szabbodtak, mint a kapitalista álla­mokban, főleg Angliában, a szellemi nívó és az erkölcsi színvonal a szov­jet-uralom óta csak süllyedt, a munkások szakszervezeti mozgalma lehetetlen, szabadságjogokról be? szélni sem lehet. Az egyetlen. arr| kifejlődött, a szövetkezeti vállalko­zás, .de az aztán minden magángaz­dálkodást tönkretett. Azt tapasztal­ták amerikai szakértők, hogy Szov­­jei-Oroszországban az állami ter­melés csődöt mondott, mert tőke hiányában ez a1 gazdálkodás sem­mire sem mehet, a külföldi tőke pe­dig nem érezheti magát biztonság­ban s ezért kerüli el Szovjet- Oroszországot. Iáról. A konfliktus miatt a kérdési levették a tegnapi minisztertanács napirendjéről. Politikai körökben jelentő­séget tulajdonítanak ennek az össze­­vészesnek, amely természetesen a sajtó terére is átcsapott. A pénz­ügyminiszterhez közelálló lapok becsmérlőié® írnak Dúca külügymi­niszterről és tevékenységéről, vi­szont a Dúcával rokonszenvező saj­tó élesen támadja a pénzügyminisz­tert, akinek nem sikerült Románia számára a külföldön hitelt szereznie és mnden kölcsön tárgyalása ku« darccal járt. A kormány cáfolja a bolgár sajtó vádjait Hivatalos kommüniké a bolgár emigránsok működéséről Beogradból jelentik: A külügymi­nisztérium' sajtóirodája hétfőn a kö­vetkező kommünikét adta ki:-t- Az utóbbi napokban bolgár részről úgy a bulgáriai, mint a kül­földi sajtóban makacsul különböző híreket kolportálnak, amelyekben azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a bulgáriai belső zavargáso­kat és pártvillongásokat, melyek a fiatár közelében játszódnak le. mi inszcenáljuk és azokat a mi terüle­tünkön készítettéig elő a hozzánk menekült bolgár földmivespártiak. “fMindctiekelőtt tudni kell. hogy ilyen természetű események Bulgáriában az egész ország területén napiren­den vannak. A bolgár földrnives­­párti menekültek száma nálunk naprol-napra emelkedik*és az első kétszázzal szemben számuk most már kétezerre emelkedett, amiből arra lehet következtetni, hogy a pártharc Bulgáriában nem csökken, sut állandóan terjed. A mi államunk a nemzetközi jog szerint köteles befogadni ezeket a menekülteket, azonban íéfcgyyerzi és a határról eltávolítja őket és a hatóságok a legszigorúbb utasítást kapták, hogy politikai működésűket kísérjék fi­gyelemmel. Ezeknek a bulgáriai leise harcokban való részvételéről tehát szó sem lehet. Éppen ezért fel vagyunk, hatalmazva annak a kije­lentésére, hogy mindezek a bulgá­riai és külföldi hírek a lázadások­nak a tni területünkön való szerve­zéséről koholtak és szemmel!átha­oan t endet ik Dúca romáé külügyminiszter lemondó! r E es konfliktus a külügyminiszter és a pénzügyminiszter közt Bukarestből jelentik: Dúca kül­ügyminiszter, a liberális kormány egyik legtekintélyesebb tagja va­sárnap este le mondó tt állásúról. A lemondás egy parlamenti bizottsági ülésen lefolyt konfliktusból pattant ki. A külügyminisztérium reorgani­zálásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták ebben a bizottságban s a tárgyalás során Bratianu pénzügy­miniszter szokatlanul heves hangon támadt Dúca külügyminiszternek és kifogásolta a külügyi képviselet tagjait. — Ezek az emberek, — mondotta — nem felelnek meg a hivatásuknak s a külügyminiszter kreatúrái. Dúca a pénzügyminiszter imparlamentá­­ris kifejezését kikérte w”••tónak, mi­re Bratianu Vintila még erősebb hangot használt. Dúca külügyminiszter erre izga­tottan felugrott a helyéről és indig­­nált hangon szólt a mellette ülő Bratianu Jonel miniszterelnökhöz: — Kérem, méltóztassék figyel­meztetni a pénzügyminisztert, azon fivérét, hogy ne használjon ilyen hangot. Egyben kérem tudomásul venni lemondásomat. Az incidens nagy izgalmat keltett és* Constantinescu kapacitálta Du­­ca-t, hogy vonj# vissza lemondását, de a külügyminiszter erre nem volt hajlandó és nyomban elhagyta az ülést. Az .eset . megértéséhez ismerni kell az előzményeket. A miniszter­tanács a pénzügyminisztérium ke­belében szakbizottságot alakított annak a kérdésnek megvizsgálásá­ra, hogy mi módon kellene az egyes minisztériumokat újjászervezni az ügyvitel egyszerűsítése, gyorsabbá tétele és a takarékosság szempont­jából. Ez a szakbizottság: szom­baton ülést tartott és a kül­ügyminisztérium dolgát tárgyalta. Bratianu kijelentette, hoffv a kül­ügyminisztérium igazgatása rossz és úgy a minisztériumot, mint a kül­földi képviseleteket is gyökeresen át kell szervezni. Dúca külügymi­niszter >mérgesen ugrott fel és azt vágta vissza, hogy nem tűri minisz­tériumának ilyen kritikáját, de leg­kevésbé a pénzügyminisztertől, aki­nek pénzügyi és gazdaságpolitikai hibáit a külföldön mindig a külügy­minisztériumnak kell jóvátennie. — Semmi közöm önhöz ezentut, ámbár ön a miniszterelnök testvére, — rivalt végül Dúca a pénzügymi­niszterre s azzal távozott az ülés­ről. A tegnapi minisztertanácson a német-román konfliktus tárgyalását el kellett halasztani, mert a kor­mány előzőleg utasította Dúca kül­ügyminisztert és Vintila Bratianut, hogy a legközelebbi minisztertaná­cson tegyenek jelentést a német bi­rodalmi kormánnyal támadt ellenté­tek külügyi, illetőleg pénzügyi olda-Kisebbségi Elet « s® Ruszinszkóban történt, az ungvári sze­mélyvonaton. Egy magyar kereskedő a kupéban összekerült hazautazó, vidéki magyar diákgyerekekkel;, ultik feltűnő szorgalommal törték a cseh nyelvet Megkérdezte az egyik diáktól: — Miért nem beszéltek magyarul? — Nem lehet — Miért? — Mert megtiltotta a tanitó. A kereskedő nem hitt a füleinek:. To­vább faggatta a diákot. — Mikor? — A műit héten. — És mi történik, ha mégis magyarul beszéltek? — Büntetést kapunk, — Verést? —! Nem. — Hát? — Akit rajtakapnak, az annyi tiz fil­iert fizet, ahány magyar szót éttér* ki. Sándor József erdélyi magyar képvi­selő a romáit kamara legutóbbi ülésén í„ éxe,tségi \ i./,c..... urói szóló iői­­vény javaslat vitája során nagy beszedet Imondott, amelyben szóváíettc a kisefab- Iségi iskolák sérelmeit. .A javaslat — 'mondotta — legsúlyosabb támadás a kisebbségek nemzeti léte eilen. A ki­mbe ségi füc&uzetek a királyhoz és a kormányhoz fordultak, hogy ezt a ja­vaslatot vonják vissza, a miniszter azon­ban kijelentette, hogy ezt nem teljesít­heti, de a részletekben engedményeket fog tenni. (Anghelescu: Nem, tettem sem­mivé sem Ígéretei!) A javaslat nem egyéb, mint titkos numerus Idausus a kisebbségi diákok ellen. Hit ez az eljá­rás fenytafad, akkor a kisebbségek ön­védelemből kénytelenek lesznek % belső és a nemzetközi törvények szabályos eljárásainak betartásával sérelmeikéi illetékes fórumok elé terjeszteni.' . Anghelescu közoktatásügyi miiüsztes elnevette magát. Bocu Lever ellenzék« képviselő erre felállt és tüntetőén tap­solt Sándor Józsefnek. Lupu, a Paraszt­párt vezére pedig ezt kiáltotta a kor­mányoldal felé: — Igaza van Sándor Józsefnek! A liberálisok nagy zajjal fogadták a­­közbeszólást, de az 'ellenzék lehurrogta őket: — Kivándorlási ügynökség eltet prote­­zsálnalt. hogy a kisebbségeket kiűzzék az országból! —- Elveszik a kisebbségek nyelvének jogait! — Mit fog szólni a müveit nyugat mindehhez? * Az utódállamokból Magyarországa repatriáltak statisztikáját most tették közzé. A kimutatásból kiderül, hogy 1918-tól 1924 őszéig az utódállamokból 350.000 ember költözött, menekült, vagy repatriált az uj Magyarország területé­re. Az uj Romániából tíz adatok szerint 197.000 ember költözött Magyarország­ba, e2 a szám azonban nem fedi telje­sen a valóságot Kezdetben ugyanis a menekülteket nem tartották számon és később a hatóságok minden erőfeszítése meddő maradt ennek a '• hiánynak pótlá­sára. Ha a statisztika 197.900-t mond

Next

/
Thumbnails
Contents