Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-24 / 53. szám
4; oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. február 24. íkkor a valóságban kétszázezernél jóval felül voltak azok, kik Romániából ■epatriáltak. Csehszlovákia már jóval serényebb számmal szerepel, mint Ronánia. Csehszlovákiából az említett évek olyama alatt 107.000 lakos repatriált. A Jugoszláviából repatriáltak száma ennél s jóval kisebb, ezt azonban a Jugoszláviában élő magyarság kisebb számaránya magyarázza. Jugoszláviából 45.000- ín,-' az Ausztriához csatolt területről I20Ö-an repatriáltak Magyarországra, Érdekes a repatriálóknak foglalkozás szerinti megoszlása. Legtöbb közöttük a rfözsszolgálati alkalmazott és.ezek körött is a vasutasok: 19.000 vasutas vette a kezébe a vándorbotot. Nagy az állami alkalmazottak száma (15.800). mig a törvényhatósági és községi alkalmazottak, úgy látszik, inkább megmaradhattak szülőföldjükön. A törvényhatósági és községi alkalmazottak rubrikájában csak 5772 szerepel. Az egyéb közszolgálati alkalmazottak közé 3500-at sorol a statisztika. Meglepő a repatriált ipari, vagy <ereskedelmi alkalmazottak száma 04.473). Önálló iparos vagy kereskedő 5347 repatriált. A többi foglalkozási ágak a következőképen alakulnak: gazdálko- 3ó, földbirtokos 10.376, ügvéd 341, orvos vagy gyógyszerész 280, bányamun\ás vágj’ bánj’atiszt 5700. magánzó 8300, tanuló 86.000, háztartásbeli 160.000, egyéb vagy ismeretlen foglalkozású 4000. Olaszország Angliára hárítja a felelősséget az egyiptomi konfliktusért Rómából jelentik : Az olasz-egyiptomi határviszályt, amely miatt az egyiptomi sajtó harc’as hangon ir, az olasz külügyi kormány higgadtan Ítéli meg. Olaszország szerzett jogokra hivatkozik s nem kíván mást, mint annak az egyezménynek szigorú betartását, amely Londonban jött létre lord Milner és Scialoja között s amelyben Anglia elismerte Olaszország igényét a Dsarahub oázis területére. Miután Egyiptom visszaszerezte független államiságát, a helyzet annyiban változott, hogy a határkiigazitásra nézve az egyiptomi kormánnyal külön kell tárgyalni, de Olaszország álláspontja az, hogy Anglián van a sor és az angol kormánynak kell érvényt szereznie a londoni egyezménynek, amely az ő szuveréniíása alatt jött létre, viszont Olaszország nem mondhat le a Dsarabub oázisról, amely nemcsak azért fontos, mert a karavánok útja arra vezet' keresztül, hanem fő'eg, mert a szenussziak politikai és vallási gyülekező helye, amelyet Olaszországnak Tripolisz miatt ellenőrzés alatt kell tartania. újabb vendégszereplése Suboiicán A moszkvai művészek áprilisban tartják legköz:;leb bi vendégj átéku1 :at Emlékezetes még a moszkvai Hudozsestveni Tcater társulatának tavalyi szuboticai vendégszereplése. Az orosz művészek, akik ma a kontinensen a legjobb drámai együttest alkotják, négy estén, át szerepeltek a szuboticai városi színházban, amire itt alig volt még példa. A kivételes siker arra indította a Hudozsestveni Teater kiváló együttesét, hogy legközelebb újabb vendégszereplésre jöjjenek Szuboticára. A társulat, amely azóta Parisban, Berlinben, Becsben és más kulíurcentrumokban vendégszerepeit, egy zagrebi színházi ügynökség utján azzal az ajánlattal fordult a szuboticai városi tanácshoz, hogy az esetben, ha a város a tavalyi feltételek mellett megrendezi vendégjátékukat, ismét eljönnének néhány estére Szuboticára. A városi tanács hétfőn foglalkozott az üggyel és elhatározta, hogy ugyanolyan feltételekkel, mint tavaly, hozzájárul a Hudozsestveni Színház szuboticai vendégszerepléséhez és előre biztosítja a társulatnak a megfelelő esti bevételeket. A Hudozsestveni Teater tagjai április folyamán jönnek Szuboticára négy, "esetleg hat estére, később megálla pitandó napokon és műsorral. Egységesítik a felelekezetekrol szóló törvényeket Tíz vallásfelekezetet ismer el az uj törvény Beográdból jelentik: Az évek óta készülő törvényjavaslat, amely a felekezetek egymásközti és az államhoz való viszonyát van hivatva rendezni, legutóbb a minisztertanács elé került és jóváhagyás után a nemzetgyűlés első ülései egyikén be fogják terjeszteni. A törvény meg íogia szüntetni az ország különböző részein eddig érvényben volt felekezeti törvények hatályát, igy az 1867. évi osztrák-magyar, a: 1906. évi horvál-szlavón és az 1894. évi ,32. magyar törvénycikket. A vallásszabadság és a felekezeti egyenjogúság rendezésén kívül a törvény intézkedik az egyházak vallási és vagyoni önkormányzatáról, továbbá szabályozza, hogy az állam mely esetekben és hogyan segédkezik a felekezetek bűnügyi és fegyelmi Ítéleteinek végrehajtásánál. Ezután következnek a vallási funkcionáriusok kinevezésére, az állami szubvencióra, az egyházi jövedelmek ellenőrzésére, a vallásoktatásra, a szakoktatásra és a házasságjog szabályozására irányuló rendelkezések. A törvény a következő felekezeteket ismeri el: görögkeleti, római katholikus, görög-katholikus, muzulmán, evangélikus (ágostoi és helvét hitvallású), zsidó (szefárd és askenázi szertartásu), ó-katholikus felekezet, továbbá evangéliumi testvériesülés, nenonim vallásközösség és baptizmus. El nem ismert felekézetek: a methodista, nazarénus és adventista vadasok. Bethlen választójogi javaslata Megmarad a nyílt szavazás — Fővárosi jelölt nem léphet fel vidéken — Kisebbségben maradt jelölt is lehet képviselő A passzivitásba vonult elleEizék az uj választójog tárgyalására visszatér a parlamentbe Budapestről jelentik: Az egységespárt választójogi bizottsága megkezdette az uj választójogról szóló törvénj'javaslat tárgyalását, anélkül, hogy a javaslatot szétosztották volna a nemzetgyűlési képviselőknek, vagyis gondoskodtak volna arról, hogy' az uj választójog intencióival és rendelkezéseivel a közvélemény is megismerkedhessek. Sőt a minisztertanács határozatban kimondotta, hogy a ' javaslat nyilvánosságra hozását tiltott közlésnek minősíti és azok’ ellen a lapok ellen, amelyek a rendelkezés ellenére mégis ismertetnék a választójogi javaslatot, eljárást fog indíttatni. A Reggel cimü hétfői lap a szigorú tilalommal nem törődve mégis részletesen ismerteti a választójogi törvényjavaslatot, azzal a gúnyos megjegyzéssel, hogy a nemzetgyűlés elé kerülő választójogi javaslat csak anynyiban titkos, hogy szigorúan titkolják a rendelkezéseit, amelyekről a választójogi bizottság tagjainak nincs jogában tájékoztatni a bizottságba még be nem választott képviselőket sem, A titkosságnak egyéb ismertető jelei — írja a lap — teljesen hiánj’oznak a javaslatból, amennyiben a törvényhatósági városokon és öt ipari gócponton kívül mindenütt nyilt lesz a szavazás. Az egész javaslat nem sokban tér el az 1922. évi április 2-án megjelent választójogi rendelettől, könnyen megállapítható azonban, hogy az eltérések seholsem fejlődést, hanem visszafejlődést jelentenek. A legfontosabb eltérés a rendelet és a választójogi törvényjavaslat között az. tiogy a törvényhatósági városokon kívül az ózdi, a dorogi, a tatabányai, a salgótarjáni és a piiisvörösvári kerülefekben is titkos lesz a szavazás. Ezekben. a kerületekben ugyanis nagy tömegekben él a szociáldemokrata-párthoz tartozó munkásság, amely nyilt választás mellett is behozta a maga jelöltjeit a nemzetgyűlésbe, úgyhogy a kormány — amikor nem ragaszkodik a felsorolt ipari kerületekben a nyilt választáshoz — olyan koncessziót tesz az ellenzéknek, amely nem kerül neki semmibe. A javaslat 62-ik szakasza úgy intézkedik, hogy a képviselőjelöltek ajánlóinak az ajánlási ívhez hozzá kell csatolni a szavazóigazolvány szelvényét is. A 93-ik szakasz kimondja, hogy aki a fővárosban — ahol listarendszerp választás van — képviselőnek jelölteti magát, az más kerületben nem léphet fel. A 103-ik szakasz értelmében, ha megválasztott képviselő mandátumát petícióval támadják meg és annak alapián megsemmisítik a mandátumot, nem rendelitek aj választást, hanem az eVenjelültet — vagy az ellenjelöltek közül azt, aki a legtöbb szavazatot kapta —- jelentik- ki képviselőnek. A J 08-as szakasz a petíciók beadásának megnehezitésérq kimondja, hogy a petíción álók ezer aranykoronát tartozunk előzetes költségekre lefizetni. A szocialisták paktum-ügyének bécsi döntőbírósági tárgyalása alkalmából a javaslat — hogy hasonló eseteknek elejét vegye — 162-ik szakaszában a következőket mondja ki: Országgyűlési képviselő képviselői működésére a képviselőházon kívül álló tényezőktől utasítást nem fogadhat el, sem: működéséről a képviselőházon kívül álló tényezőknek, legkevésbé pedig külföldi személyeknek, hatóságoknak, intézményeknek számot nein adhat. Aki ezt a szakaszt megszegi, annak képviselői mandátuma érvényteleníthető és ilyen képviselő öt éven belül újból sem választható meg. A javaslat 165-ik szakasza szerint, aki jogosulatlanul megjelenik a parlament tanácskozó termében, azonnal letartóztatható és egy évi fogházzá,! büntethető. Ez a rendelkezés olyan képviselőkre is érvényes, akiket az ülésről kizártak. A javaslat szerint ilyen esetben a kizárt képviselőt nem védi a mentelmi jog. A választójogi javaslat utolsó, 171. szakasza kimondja, hogy mihelyt .a megalakuló felsőház működését megkezdi, a, most együttülő nemzetgyűlés — megbízatásának hátralevő ideje alatt — az országgyűlés kópviselöházaként működik tovább. A passzivitásba vonult ellenzék körében nagy megütközéssel- értesültek a kormány választójogi törvényjavaslatának részleteiről és egyhangúlag megállapították, hogy ez a javaslat még az 1922. évi rendelettel szemben is visszafejlődést jelent. Az ellenzék egy része ezekután hallani sem akar a passzivitás feladásáról, mig hangok hallatszanak már arról is, hogy mihelyt az uj választójog bizottsági vagy parlamenti tárgyalása megkezdődik, a passzív ellenzék visszatér a Házba. Azok az ellenzéki képviselők azonban, akik a leghelyesebb taktikai lépést a teljes paszszivitás proklamálásában látnák, meg vannak győződve arról, hogy az ellenzék tagjait előbb vagy utóbb újból eltávolítják a Házból, egyrészt azért, mivel az ellenzék nem: ismeri el magára nézve kötelezőnek a távollétében hozott házszabálj’okat, másrészt azért, mivel az uj választójog körül olyan szenvedélyes harc fog kitörni, hogy az ellenzék offenzivájának leszerelésére előreláthatóan megint csak a kivezettetés fegyverét alkalmazza majd a Ház elnöksége. A román kormány zöld könyvet ad ki a német konfliktusról Románia nem lépi át a vámháboru kereteit Bukarestből jelentik : A román-német gazdasági háború legújabb fejleménye az a kormányhatározat, amely szerint a román kormány zöld könyvet fog kiadni a felmerült gazdasági konfliktus ügyében és a könyvben nyilvánosságra hozza a Németországgal felmerült ellentétek összes dokumentumait. A kormány egyelőre nem lépteti életbe a gazdasági represszáliákat Németországgal szemben. Egyes németországi lapoknak az a hire, hogy Románia megtorló intézkedéseket szándékozik életbe léptetni a német alattvalók ellen, nem felel meg a valóságnak. Bukarestben illetékes helyen kijelentették, hogy ilyen represszáliák alkalmazása még gondolatban sem jutott felszínre, mert Romániának eltökélt szándéka, hogy semmiféle körülmények között sem lépi át a vámháboru kereteit. Romániából eddig egyetlen német alattvalót sem utasítottak ki. A Cuvar.tul szerint a román-német viszályban bizonyos enyhülés állott be. A román kormánykörök legalább is optimistábbak, mint azelőtt. Úgy látszik. hogy a londoni, párisi és római kormányok magatartása, amelyeknél Németország pukatoló.dzott, arra birta rá a német kormányt, hogy megértőbb álláspontra helyezkedjék Romániával szemben. Uj törvényjavaslat a liéuyszeregyezségi eljárásról A miniszterközi bizottság megkezdte a javaslat előkészítését Beográdból jelentik: A csődönkivüli kényszeregyezségről szóló törvény módosítására kiküldött bizottság, amely Surmin kereskedelmi miniszterből, Siojadinovics pénzügyminiszterből és Lukinics igazságügyminiszterből áll, megkezdte az uj törvényjavaslat előkészítésit. A bizottság már végig tanulmányozta a különböző kereskedelmi testületeknek ebben a tárgyban beterjesztett beadványait. A visszaélések megakadályozó, sára mindenekelőtt limitálni akarják 40—50 százalékban azt a kvótát, amelyet a fizetésképtelenséget bejelentő adós hitelezőinek felajánlhat. Szabályozni fogják azt is, hogy kényszeregyezségi eljárást ugyanaz a személy három éven belül nem kérhet maga ellen. A zárgondnok személyét •— a kereskedelmi testületek beadványai szerint — a jövőben a hitelezők jelöljék ki. A fizetésképtelenségi eljárás során az adós legyen köteles esküt tenni, hogy vagyonleltára és mérlege nem hamis. A kényszeregyezség csak akkor elfogadható, ha követelések négyötödét képviselő hitelezők ahhoz hozzájárulnak. A miniszteri bizottság ezeknek a módosításoknak egyrészét elvben már elfogadta és tovább folytatja tárgyalásait.
