Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-22 / 51. szám
T4. oldal BÁCSMEGYET NAPLÓ 1925. Február 22. érzelmek, ' amelyek köréje fonódnak, megnemesitik nemesebb tartalommá: töltik meg s a barátunkká teszik, ö ezt nem tudja, de helyettük tudjuk mi, akik szeretjük öt s azt hitetjük cl magunkkal, hogy ö viszontszeret bennünket... Azt gondolom gyakran, talán meglíiodnám a sátora alatt, a tulajdonosa valószínűleg megengedné, hogy néha — vagy legalább egyszer — elfoglaltam a régi helyemet alatta. De én nem merem erre megkérni, s nem mernék a fa alá ülni. Mert hátha úgy járnék vele, mint ahogy jár az ember néha egy régi barátjával, akit évtizedeit óta nem látott, s aztán egészen másnak (sokkal kevésbé kellcmetesnek) talál, mint remélte. .Vagy mintha a régi imádettját látja viszont hosszú esztendők múltán s aztán alig tud ráismerni és csodálkozik, hogy azt valaha szerethette ... Az. ilyen, csalódásnál nincsen keservesebb. Jobb. az ilyen barátot, az ilyen régi szeretőt inkább viszont se látni. Azt hiszem, ezzel a fával is jó lesz többé nem találkozni. így minden borit nélkül megmarad a régi derült képe. Sem ő nem látja, mennyire megvénültem, sem nekem nem kell búsulnom, hogy már ő se olyan friss üdesésü, njint amikor az enyém volt. Édes gesztenyefáit!, isten veled! ‘ ....................rnmrnnMmanBasSfai’mam......................... Modern testnevelés ■ A testnevelés kérdésére általában már sikerült a közérdeklődést ráterelni főként a nyugati országokban, ahol úgyszólván rohamosan hódit az a gondolat, hogy az emberi szervezetei. amely tna szabad Drédá.ia a legkülönbözőbb betegségeknek, csak céltudatos, testi pedagógiával lehet felvértezni és megvédelmezni az élet nyílt és titkos veszedelmeivel szemben. A testi kulturáltak régi tradíciói vannak a görög civilizációban, abban a praktikus-klasszikus szellemben, amely a testi nevelés fontosságát leginkább fölbecsülte és értékelte. A modern orvostudomány nem is járt uj utakon, amikor félszázaddal ezelőtt a görög hagyományokat íeluritotía és az emberi szervezet egészségének, intaktságának megőrzéséhez szükséges nevelési elvek és módszerek kidolgozásához hozzáfogott. Az újabb időkben a testi pedagógia gyakorlati eredményeinek összegyűjtésével sokan foglalkoztak. köztük Müller, aki a világhírűvé vált -'Mein System« cinül könyvével gazdagította a testnevelés tudományát. A legnagyobb sikere azonban e téren dr. Menszendiek orvosnőnek volt. aki az orvostudománv alapján főként a nők részére állított össze egy olyan pedagógiai rendszert, amelynek alkalmazása mellett a testi egészség leginkább megőrizhető. Ez a módszer, amellyel szintű csodálatos eredményeket ért el. azon a régen szankcionált igazságon alapszik. hogy a betegségek legnagyobb része azért pusztít az emberek, között. mert az emberi szervezet ellentállóképességét. ereiét a mai életrend nemhogy erősiti. hanem fokozatosan legyöngiti. Az emberi szervezet finom gép. amelynek működésében — ha gondos figyelemmel állandóan r.em tartjuk karban — könnyen defektusok támadnak, zavarok. amelyek a szervezet erejét aláássák, úgy hogy a. betegség — ellenállásra nem találva — gyorsan és könnyen végez a leromlott testtel. A nő fizikuma, amely amúgy is sokkal gyöngébb a férfiénál, különösen ki van téve állandó bajoknak és veszedelmeknek, hiszen az élethivatása (anyaság. gyermeknevelés) már maga is sok olyan terhei ró rá. amelyektől a férfi mentesítve van. A modern asszony, akit a mai életmód elpühit. nem igen szívesen vállalja azt a kockázatot, amivel a gyerek világrahozása jár. mert attól fél. hogy életét és testi szépségét, alakját teszi ki veszedelmeknek, ha I anyaság kötelességeit magára veszi. Ez a tartózkodás, félelem — ilyen indokolással — kétségtelenül .iogo;sult, de megszűnik ebban a mil la náthán. amint a modern, asszony íizi-Kétségítílenü! igaz. hogy a festi kondíció fentanása egyúttal a szépség, a fiatalság megőrzésének legbiztosabb módja is. A jelszó ma: nem kozmetikát, de gimnasztikát, arcápoísitatta az ország területéről. Mindketten huszonhét éve laknak ezen a területen. • Kétségtelenül jugoszláv állampolgárok. Kiutasította őket és a kiutasítást nem indokolta meg. Minek. K.tkaiiag teljes egészséggel fölvértezve I áll az élettel szemben. A testnevelés itj módszere rendki-1 vfii előnyökkel jár azokra, akik a!-f mázzák. Mindenekelőtt a szervezet belső életét erősíti. De nem csupán < ebben jelentkezik a modern testne- > velős haszna. Az egészség — fiatal- j ság. mondotta egy litres francia, t lás helyett testnevelést. A modern testnevelést nem szabad összetéveszteni a ma divatos, sportszerűen űzött táncokkal és ritmikus tornával, amelyeknél sokkal' sokkal messzibb, emberi és kulturá-; lis célja van: egészséges, életerősj uj generáció nevelése. Doktor Sári. Baranyai notesz rancs érdemes pennája, azt sem indokolta meg, hogy három hónapig asztalában hevertetto egyik tekintélyes kereskedő italmérési kérvényét, bevonta a fegyvertartási. engedélyeket és meg akarta akadályozni a magyarnyelvű mű* kedvelőelőadásokat A saját hatáskörében. A két kiutasltottat a belügyminisztérium visszalielycztette Karancsra. Addigra azonban nehéz ezreket vesztettek el időben és pénzben. A jegyzőknek is kel! valamivel szórakozni. * (Csak politikailag felnőtteknek ajánlható) A baranyai panaszkönyvet három évvel ezelőtt nyitottuk meg, akkor, amikor először csendült fel a magyar iá!-, jvak' scgélytkérő, bizonytalan hangú léid ek harangi a. A nagy világégés után köj vetkezett esztendők eseményei talán [sehol sem hagytak olyan mély nyomot, ’mint ezen a háromszögön, ahol'az egyike és a kis'ándoriás: a faj borzalmas üit’gyilkcló szerszámai, hatásukban cltöríDűlnek a gyors tempóban előretörő, ve-Í Siemens külső támadások mögött A Vajdaság legtisztább magyarsága puszf túl, elfonnyad és eisatnyul és vájjon mi í az, ami ezeket a sürgető problémákat [háttérbe szorítja, mi- az, ami a halálnál fis fontosabb? Ezt irtuk meg három esz' tendőn keresztül, kérő, sürgető sorokiban, mindenkinek, mindenkihez, magunk* Írói — és mert erre a panaszkönyvre (még mindig szükség van —úgy látszik, legyelőre magunknak. \ * í Baranya a,z elmúlt napokban uj meg.ic-petésre ébredt. Kápufélfákon, udvarokban halálfejes levelek díszelegtek. Hozjzáértő kézre 'vallott valamennyi. Négy (sarkában szabályos kereszttel (talán a i keresztényi cselekedetet idézték) 'kí> , zépcu keresztbeillesztett karokon hetykén és gőgösen trónolt a halálfej. Az egyszerű, jó magyarok megbámulták az uj csodát reggel és délben és este. És nem értették. A glédába parancsolt cim- betűk ugyan vádoltak es zokogtak és leakarták szegyeim magukét a nem nejkik való magyar portákról, mint akik j rossz helyre kopogtattak be. Reggelre ■ azonban ott voltak megint és ott díszelegtek homlokukon a friss hajnali harmattal, nem kis meglepetésére a falu (lakóinak. A baranyai magyarság vendégszerető nép. A halálkoponyákat is nyugodtan fogadta. Eltűrte, elnézte és megmosolyogta. Ahogy mondani szokás, . minden ellenkező híreszteléssel szemben lenszolgáltatás nőikül. Ez a köze! négyéves viszony a »vendéglátó- gazdák és I izbeglicák között nagy elkeseredést szül. Két évvel ezelőtt Baranya akkori kormánybiztosa a Bácsmegyei Napló«-nak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az izbeglicák' elhelyezése ideiglenes és átmeneti megoldásnak tekintendő. Azóta semmi uj intézkedés nem történi. Ma már megegyeznek a vélemények abban, hogy az izbeglicákut a béliéi uradalomban kellene elhelyezni, hogy végre saját portájukon rendezkedhessenek be. Baranyában Laskó, Karancs, Kő magyar községeket érinti legsúlyosabban az izbeglica-invázió, 'amely tönkrCsiláiij itja ezeket a virágzó falvakat. # Baranyában ma mindenki a földosztásról beszél. Képzeletben már megjelentek y földmérők súlyos láncokkal, mappa-tekercsekkel, jegyzőkönyvvezetővel, vízrajzokkal, helyrajzi számok tömegével és osztják a földet, a magyar földnélkülieknek. A magyaroknak főidet ígértek holdakban. Állítólag katasztráli' sokban. Mindenkinek hárem holdat. A magyarok »jól viselkedtek.. Leszavaztak a kormánypártra, a pincékben áldomást ittak, egy cstizai kálomista büszkén mondta, el nekem, hogy ö többet nem fog fát vágni nem fog napszámba járni. Ö finom kadársillert fog a három holdon szüretelni, És mind akar valamit a földdel. Egy földéhség járvány tört ki elementáris erővel a magyarok közt. Terveznek, vetnek, aratnak és csak pár nap múlva tudják meg, ami már elvégeztetett. Elhatározták ugyanis, hogy ezt až ígéretet revideálni kell Föld nincs, nincs miből osztani. Az öreg favágó nem fog sillert szüretelni. A baranyaiak pedig megint csak csodálkozni fognak. Ök eddig úgy tudták, hogy az ígéretet teljesíteni szokás. & meg kell állapítani, hogy a baranyai magyarok nem ijedtek meg a halálfejtől. í Nem vették komolyan. Sőt. Örültek, hogy ezzel a kedves ajándéktárggyal is összehozták őket. A halálfej még hiányzott kisebbségi prakszisukból. Nem értik ugyan még tna sem. hogy mire akar;tr. ez a hullarész figyelmeztetni őket., de f tudomásul vették. A baranyaiak ezt is [elkönyvelték. Csúzán. Sepsén és Vörösjmarton futólag a következő, halálfejjel fmegajándékozottat jegyeztük fel: Ini'czédV László. Kiss János, Pápa, Sándor, [Lénári Dávid, Korsós Kiss József, Végh lnyila Győré István, Babos János. A íhalál'ejcs akció ügyében eddig eljárás 1 nem indult meg. i „ * j Az izbcíiica kérdés Baranyának még ima is nyílt sebe. Ott rágódik ; fejlődé* (sén, gazdasági életén és eddig még csak [kezdeményezés sem történt olyan irányiban, amely kielégítő megoldásnak . ígérkeznék. Az izbeglica képviselőtestül,ti í iskolaszék! tag, bíráskodó és önbiráskoj dó fórum, adót nem fizet, terheket nem ivisel, jogokat ezzel szemben elsősorban |ő gyakorol. Minden izbeglica tiz hold ' fűdet kapott és valamennyi községi gaz- Üdáknál kapott lakást. Használja a gazjjdák jószágait, befogja lovait, tüzeli fáéi át, felhasználja takarmányát minden el-. I A lapclkobzások. Minden falu a saját ’szakállára razziázik a sajtótermékekre. Baranya csendörparancsnoka, egy íő■ hadnagy, bejárja az ámsitó-bódékat, tö!| nyaláb ölj a az újságokat, iióna alá csapja lés elkobzottnak jelenti ki. Az egyszerű ■árusok hiába siránkoznak, hogy legalább 5a lapfejeket adja vissza, mert a kiadój hivatalok rajtuk vasalják be az újságok tárát, ok meg szegény emberek, ez nűtí sem használ. A főhadnagy viszi a zsák-Í mányát és boldog, hogy ő most honmentő lett. És azt hiszi, hogy egy Sió ötlet és ettől vérszemet kap. Ha, az fáius sokat lamentál és siránkozik, akkor »bezáratja a bódéját. És akkor már aiiinát sem szabad többé árusítania. Így I csinálta ezt szegény Oszvald Katalin jcsuzal asszonnyal, aki Pélmonostoron I kereste a napi kenyerét. És elfogja a Ibuzgalom, niég jobban és az utcai járó!kelők kezéből kikapja az újságot, ősszej tépi ráköp. rátapos és toporeéknl. Aki jinég nem látta, hogy tapediák ténylegejsen lábbal a sajtószabadságot, az nézze ftneg Ez az a főhadnagy, akiben a baranyaiaknak Kedvük telik, akitől csak dugva, sötét szobában lebet újságot olvasni, ha megjelenik a látóhatáron. ÄPHccs József és Nyéki István karancsi polgárokat a kárancsi Jegyző kiuta-A baranyai Marok községben vígan folyik az analfabóíagyártás. Orosz tanító működik a faluban, aki csak oroszul tud. A^ctníelül nem is tanító. Csak odahelyezték. Elvállalta. Kedves fiú egyébként. Bemegy a tanterembe, rámosolyog a gyerekekre és szinte bocsánatot kér, hogy nem tud \ elük. beszélni: Tehát nem beszél. És nem tanít. Pár száz analfabéta igazán nem számit Baranyában. Ezután a. kis panaszizelitö után a baranyaiak most abban bíznak, hogy április elején állítólag községi választások lesznek. És hogy változások lesznek. Az egész megye rettenetesen leromlott postai viszonyait is rendezik. Ezt is megígérték. Gyanús, hogy éppen április elsejére ígérték. (tn. a.) Manojlovics Tódor: Délibábok Vájjon az ut, mit megjártunk, Igazán olyan kies volt? . ' Kigyóntak, tarka dombok, Ciprusok, olajfák között És c napsütötte völgyek. Karcsii, lenge tornyokkal és Messze városoknak bűvös Profitjával, nyári esték kényes ködében, igazán Olyan álomteljes dúsak — ? Vájjon a vér ver es bornak Ize, buja lombok alatt. Az elhagyott külvárosi Kocsma kertjében amottan, Igazán olyan édes volt — ? Olyan csudás volt valóban Az a néma kézszorítás Sötét folyóparton egyszer, Messze villám fénye alatt — ? Avagy mindez rege csupán? És csillogó ábránd-fátyol Mellyel mostan bcleheljiik S bearanyozzuk — de minek? —A pusztán át, az örökké Kusza ég, sápadt nap alatt Vergődő, magányos bolygás Szürke, borús történetét, Amikor — ó. mégis, boldog Idők! — int ilyen sugárzó Látomásokat s varázsos Várakat láttunk még hittel, Magunk előtt s nem mögöttünk, T (ivott csili átlósában A félig beiutt mesének. Fordította : .tikes FI ári s ___ II ■ it - - -I ved ha nem hiszi, hogy 1 pár ,,Kulcs“-jegyes harisnya (vörös, kék vagy arany jeggyel) annyi ideig tart, mint 4 másik pár. Vegyen 1 párt próbára és Ön is meggyőződik. Kapható minden üzletben i _______________________________031—4 UM l ff? Mm /..ö £&?■>*.
