Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-15 / 44. szám
1925 február 15. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal TINTA # es m Ás emberiség öngyilkossága űugliemo Ferrero a jövendő vegytani háborújáról írván ismerteti azt a röpíratot, melyet a mérgezögázokról a ljerne-i egyetem élettani-vegytani laboratóriumának vezetője, Gertrud Woher adott ki: -A mi kifinomult, művelt kötünk —' Írja — láthatja majd, hogy C’!y‘ nagy városban, mint Paris, pár perc alatt minden élet megsemmisül a repülőgépről ledobott egy tucatnyi jókora bombától, melyet a hólyaghuzó Lewisite, a háborús vegyészet legújabb találmánya tölt meg. Még pincék sem nyújtanak ellene védelmet, mert ez az ördöpfcös gáz nehéz, a föld szintjén terjeng, behatol mélyedésekbe, leSzüremkedik. földalatti üregekbe, még a növényi életet is elpusztítja s megmírgezi a kutakat*. A jeles olasz történetiró később azt r/mtatja lei históriai példákkal, hogy az emberek legalább a múltban fékezni igyekeztek ösztöneiket, zabolát vetettek gyilkos hajlamaikra, olykor sikerült is mértéket tartaniok s abban bizakodik, hogy a józan ész a jövőben sem hagyja el őket. En nem tudom őt ezen a téren követni. Elsősorban a világháborúban mást tapasztaltunk. Könnyű volt a középkori lándzsásokat meg a kovapuskás vitézeket visszatartani ideig-óráig, az emberiesség nevében, minthogy akkor egv-két napi fegyverszünet, vagy a sebesültek iránti kímélet, nem befolyásolta a végső győzelmet. Most azonban egészen más jelenséggel vagyunk szemközt. Soha mióta áll a világ, soha, mióta ember mozog a föld hátán, nem rendelkeztek ily tökéletesen milliós tömegek éiete-iialála fölött és semmi kétség, hogy csak ez dönti cl a jövendő háborúját, mellette az ágyufiizek meg a géppuskaharcok pusztán afféle idilli csetepaték lesznek. Megállapodom tehát ennél a pontnál, borzadozva. A híradás igaz voltában nincs okom kételkedni, hiszen tudós írta, mint tényt, érdek nélkül. Parist rár perc alatt temetővé lehet tenni, egyetlen embernek, ki a repülőgépről Iehajit tizenkét bombát. Berlint, Londont, Budapestet szintén. Hol ennek a határa? Az. aki elképzeli a pusztulás e tivornyáját, az ösztönösen kivezető utakra gondol. Azzal áltatja magát, hogy ép a rombolás e tulsága semmisíti meg a rombolást, hogy a halál megdöglik majd a haláltól. De nem ezt prédikálták-e a világháború előtt és alatt is? Sajnos, azt kellett látnunk, hogy milliók haltak meg, anélkül, hogy vége szakadt Volna, minden gyász és szörnyűség ellenére tartott mindaddig, míg az egvik nyerserő le nem gyűrte a másikat. Ennélfogva ha a leendő háborúban egyik megöl maid hárommillió anyát és kisgyermeket. a másik megöl majd ötrnililó anyát és kisgyermeket s övé lesz a •pálma«. Kíméletet, vagy irgalmat várni akármelyik féltől, annyi, mint a gyilkosnak azt a tanácsot adni, lfogy áldozatát lehetőleg szelíden darabolja föl. Aki háborút vállal, az eleve lemond árról az erkölcsről, melyet a béke teremtett meg s a vetélkedő erők káoszában nj erkölcsöt teremt. Reménykedünk talán egy prófétában is. ki öntudatra ráz bennünket, egy lángészben, ki megérteti velünk, hogy botorság lenne állni Ilyen viadalt. De nincs a Világnak olyan prófétája, olyan lángesze, ki meg tudná valakivel értetni, hogy ellenszolgáltatás nélkül adja oda mindenét az ellenségnek, mely ezt tőle követeli, minden ingóságát, minden ingatlanját, minden gyermekét is, hogy azok a bányákban holtuk napjukig dolgozzanak. r;ie:*t ákkor a biztos megsemmisülés helyett az illető inkább a másik megsemmisülést. a harcot akarja s nincs a világnak olyan prófétája, olyan lángesze sem. ki az ereje, fölénye tudatában puffadozó ellenséget rábeszélheti, hogy ettől a szegény embertől ne követelje mindenét, minden ingóságát, minden ingatlanját, minden gyermekét is, kik a bányákban Sngven robotolnak neki. mert ezzel az eflenség lemondana a hatalom elvéről. Korlátoltság politikai fordulatban hinni, akár egy j:rős szélsőjobboldali, akár egy erős szélsőbaloldali' uralomban, vagy a kettő közötti mérsékelt irányban. Minden párt csak addig békés verető, inig fékező ellenzék hatalomra nem jut. A bolsevizmus,, mely kortesfogásként a békét hirdette, első teltéül háborút indított., amin csak \i .ostobák ütköztek meg. Nem marad más hátra, mint az erők mérkőzésé, a háború. Hogy mit 'eredményez ez, azt egyelőre sejteni sem lehet. Annyi bizonyos, hogy ebben a pillanatban az egész emberiség, a Menni vagy nem lenni« kérdése előtt áll, hogy válasszon a kettő között. C11 pedig. Ki, a történetből azt tanultam, bogy az ember kis ügyeiben rendkívül okos, megfontolt. de döntő tetteiben sohasem észszerű, hanem a legnagyobb mértékben észszerűden lény, föltétlenül azt hiszem, hogy ezúttal is a gyilkosságot, illetve az öngyilkossá got választja. Kosztolányi Dezső Ki kap kegyelmei? Polónyi Dezső nem, a vasmegyei liszt,panamisták igen Budapestről jelentik. A kormányzói kabinetiroda két kegyelmi kérvény ügyében közölte a kormányzó leiratát az ügyészséggel. Az e^'-ik kegyelmi kérvényt a budapesti ügyvédi kamara nyújtotta be Polónyi Dezső dr. érdekében. Pblónyit annakidején bárom hónapi fogházra ítélték jogerősen, mert egy nykatkozatában azt állította, hogy Miskolcty Ágoston ügyész — aki a Szász Zoltán-pör tárgyalásán felolvasta a telefon-cenzúra jelentését egy kihallgatott beszélgetésről — a telefon titok megsértésevet bűncselekményt követett cl. A kormányzó az ügyvédi kamara kérvényét elutasította. A másik kegyelmi kérvényt a vasmegyei lisztpanama elítéltjei, terjesztették be a kormányzóhoz. A Jlisztpanama ügyében annak idején Zámbony Győzőt, aki 1924 őszén a szombathelyi fogházban meghalt, három évi fegyházra, Tóth Károlyt hét hónapi börtönre, Frühwirth Gyulát tulajdon elleni kihágásért tizennégy napi, Eberhardt Jánost és Horváth Miklóst hét-hét napi elzárásra Ítélte a kúria. A kúriai ítélet után Tóth Károly wjráf elvételt kért, ami most van tárgyalás alatt. A tulajdon elleni kihágás miatt elitéit Eberhardt János, Frühwirth Gyula és Horváth Miklós pedig kegyelmi kérvényt nyújtott be az elzárás büntetésnek pénzbüntetésre, való átváltoztatása céljából. A kormányzó helyt adott a kérelemnek és felhatalmazta a szombathelyt törvényszéket a megfelelő pénzbüntetés kiszabására. A Narodna Banka maximálni akarja a bankok kamatlábát Ä kereskedelem és Ipar újabb Inteleket kap — A kisiparnak már folyósították a hitelt A vajdasági kereskedők és iparosok évek óta panaszolják, hogy a Narodna Banka nincs figyelemmel a kereskedelem és ipar jogos hiteligényeire, azokat nem elégíti ki és igy a kereskedők és iparosok kénytelenek a Narodna Banka hat százalékos kamatlába helyett a bankoknak 25—30 százalékos kamatot fizetni. Ebben a mostoha bánásmódban részesülnek a novtszadt kereskedők és iparosok, akik most amiatt szenvednek hátrányt, mert 1919—20—21-ben a konjunktúra és infláció idejében nem voltak a Narodna Banka hitelére ráutalva. Ezekben az években annyi pénz veit forgalomban, a konjunktúra olyan kedvező volt, hogy a noviszadi kereskedelem és ipar hitelt egyáltalán nem veit igénybe, mindent készpénzzel fizetett. Amikör azután a pénzkrizis kezdetét vette, a pénzügyminiszteri székben már dr. Stojadinovics ült, aki a defláció hive és igy a jegybank is korlátozta, sőt redukálta kihitelezéseit és ni hiteleket egyáltalán nem engedélyezett. A kereskedelem és ipar pedig most, hogy a hitelre rá volna utalva, két év óta hiába fordul a Narodna Bankához. A noviszadi hitelező-védegylet péntek esti ülésén újra kifakadt ez a fájdalmas seb. A védegylet Radovanovics Péter veliki-bccskeroki tcxtilkereskedő l*-i milliós kényszeregyezségi ügyét tárgyalta és eközben kiderült, hogy Radovauovics nagyszámú hitelezői közt a Narodna Banka becskereki fiókjának 30.000 dináros kölcsönkövetelése is szerepel, a mi nini napirendre hozta ázt az’ állandóan hangoztatott sérelmet, hogy a Narodna Banka nem jár ei egyforma mértékkel, míg a becskereki. pancsevői vagy. a vrsaci fiók. mégis engedélyez Inteleket, * addig Noviszad legtőkeerősebb cégei el varnak zárva ettől a lehetőségtől. Megkérdeztük emick oka felől Jövetnovics Pétert, a Narodna Banka noviszadi fiókja, igazgatóiát, aki a Btícsmegyei Napló munkatársát a következőkben informálta:-- A Narodna Banka noviszadi fiókja csak 1920-ban nyílt meg. Az S. H. S. királyság alakulásától 19,20-ig emiatt nem lehetett a noviszadi kereskedelemnek és iparnak hitelt engedélyezni. 1920. és 21-ben a konjunktúra fénykorában, az infláció idejében Noviszadon nem veitek hitelt igénybe, mert annyi pénz. volt, hogy ez nem is kellett. 1922- ben megszűnt az infláció, a Narodna Banka is korlátozta, sőt tíz százalékkal leszállította addigi kihit'el.ezéseit és tij hiteleket nem engedélyezett. 1922. óta n. beérkezett hitel-kérése* kcí a jegybank itteni fiókjánál működő bírálóbizottság szinte kivétel nélkül pártolókig Beogradba tovább irányított, de ott. — két óv óta, — nem nyert elintézést, mert a jegybank sincs abban a helyzetben, hogy uj hiteleket engedélyezzen. A *égi hitelengedélyezések 10%-os restringálássál ma is érvényben vannak, csak ép nj hiteleket nem adott a jegybank. Ezzel van összefüggésben az a megbeszélés, amely a közeli napokra van kitűzve és amelyet a jegybank Beogradba hívott egybe és amelyen a fiókfőnökökön kívül a nagybankok is képviselve lesznek. A jegybank maximálni akarja a bankhitelek és bankbetétek kamatlábéi;, A betétek után fizetendő legmagasabb kamat (íz, a hitelösszegek utáni legnagyobb kamat tizennyolc százaléknál no legyen magasabb. A jegybank terve szerint, amely bank ezt a megszorítást nem fogadja el. az nem kap a ßg ybanktól hitelt. Persze a bankok ellene vannak a maximálásnak és jelentékeny azoknak szánta, amelyek inkáid) lemondanak a jegybank hiteléről, mintsem korlátoz fossák a kamatláb nagyságát Ezesetben nagyobb eddig kihitelezve volt összegek szabadulnak fel és jutnak közvetlenül a kereskedelem és iparhoz, amiáltaí az igények jelentékeny' része' kielégítést nyer. A jegybank azért most is. engedélyez exporttal foglalkozó bankoknak és cégeknek úgynevezett export fsaison)! kölcsönöket. Noviszauon 8,130.000 dinár ilyen cxportkölcsönt engedélyeztünk három hóra hat százalék kamat mellett. Ezenkívül most kezdtük meg a kis-, iparnak engedélyezett hitelei: folyósítását. Noivszad oOü.OUO dinárt kai) erre .a célra és tekintettel arra, bogfc a' Vajdaságban öt icgybaukfiók van, a vajdasági kisipar 1,300.000 dinárt kapott. A kisiparosok fejenként 5000 dinárt kapnak három jótálló aláírására 6% mellett, amelyet három havonként 29—20%-íú törlesztőnek. Noviszadon a kisiparos hitelt elsőnek a magyar kisiparosok vették igénybe. Noxiszadmi ezidúszerint huszonnégy millió dinárra rug a noviszadi piacnak kihitelezett normális állományú hitel összege. Meg vagyok győződve, hbgj jobb időknek nézünk elébe, a kereskedelem és ipar számíthat, hogy hiteligényei a lehetőség határain belül kielégítést nyer. Baj, hogy a Vajdaságban nagybankok nincsenek és ez is egyik oka, hogy a Vajdaság aránylag kevesebb hitelt kap. Letartóztatták a becskereki Iialáiaufó vezetőjét Becskerekről jelentik: A péntek esti autószerencsétlenség ügyében Nikolics Vasza rendőrfogalmaző által lefolytatott vizsgálat teljesen tisztázta a halálos elgázohts körülményeit. Nlkora bomagykereskedő, mint megál'api főtték, a pénzügyigazgatása" épü'cio előtt közvetlen a járda mellett beszélgetett egy barátiéval, amikor a főtérről a Subotica uccuban a megengedettnél nagyobb se bcsséggcl befordult Markov ' autója. Nikorának nem volt már ideje kitérni, felkapaszkodott az au ló hűtő jére, de mert Markov a: autót nem tudta idejében megállítani, lezuhant oly szerencsétlenül, hogy a kerekek lábán és fején is keresztülmentek. Nikor.it szombaton a tiszti főorvos íclboncolta. A boncolás megállapította, hogy az autó összetörte koponyáját és lápét; halálát elver zés okozta. Markoviink, mint kiderült, csak autófuvarozásra kapott iparengedélyt, sofforigazolványa azonban nem veit. Miután beigazolódott gondatlanság csele forog fenn, a rendőrség letartóztatta és átkisérle az ügyészségre. Nikorát az egész város nagy részvéte mellett temették eb A görög hajókat visszarendelték a török vizekről Angorában átnyújtották a görögok jegyzékét Athénből jelentik: A görög-török feszültség miatt a görög hujótatajdonosok utasították összes gőzöseiket, amelyek a Fekete-tengeren vagy török, vizeken vannak, hogy minél előbb igyekezzenek a görög zónába visszatérni. Azok a gőzösök pedig, amelyek Törökországba utcn vannak, dróttalan, távíró utján parancsot kaptak, hogy^ Lemnos kikötőjében várják be a további parancsokat. Konstantinápolyban a görög előkelőségek gyűlése úgy határozott, hogy sürgönyt meneszt a Konstantinápolybói kiutasított pátriárkához, hogy azonnal mondjon le. Hasonló tartalmú sürgönyt menesztettek az athéni kormányhoz is azzal a kéréssel, hogy a kormány is vesse latba befolyását a pátriárkánál. Az angorai görög- .ügyvivő — mint Konstantinápolyból jelentik —- átnyújtotta a külügyminisztériumban a pátriárka kiutasítása ügyében adott görög választ. A jegyzék azt javasolja, hogy sy. ügyet terjesszék a népszövetség elé. A török kormány miniszter tar-Vson fog' dönteni a javaslat fölött.
