Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-01 / 30. szám

*

1925. február 1.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

15. oldal.

Min töri a fejét az ó- és újvilág?

Uj rejtvény fajta: a keresztsoros rejtvény

Min' a jazz-band, mint a shimmy, mint a ragály, olyan gyorsan és olyan mindont rnagávalragadó hevességgel leit népszerűvé és mitidc-nldt foglalkoztatóvá Amerikában a cross-word puzzle, amit magyarul megközelítő pontossággal kercsstsoros rejtvény-nek úevezUctiink. Aliin minden uj divat.', az uj rejiyényíajta sikere is iauiasztikussá nőit Amerikában. Mindent meghódított a keresztsoros rejtvén?.: bevette magát a/, iskolákba, au egyetemekre és az újságokba. Legújabb hódítása' a vasút. A Pennsylvania Railway társaság minden vonatának »társalgó-kocsiját — mert az amerikai vasutakon ilyen is van — Szótárakkal és a keresztsoros rejtvények készítéséhez és megfejtéséhez szükséges hatalmas synonyme-gyüjtcri ,'ényekkel szerelte föl. Hogy pedig az Utasoknak legyen min törniük a tejüket, az étkező-kocsi étélsorán keresztsoros icjtvényeket közöl.

Úgy látszik azonban, hogy nemcsak az idő eltöltésére jó a keresztsoros rejtvénnyel való bibelődés, hanem a gondolkodás fegyelmezésére is. Ebben a tekintetben olyan féle jelentőséget tulajdonítanak neki, mint a sakk.iátéknak. Előkelő amerikai üzletemberek nézete szerint ez a játék, akármennyire játék Is, a hivatalnokok műveltségének tokozásához ncrn kis mértékben járni hozzá. Arra kényszeríti őket, hogy a szótárt forgassák s szókincsük ily módon ön-kénytelenül is gyarapszik. A newyorki National Life Insurance elnöke a minap kijeieuieíte egy újságírónak,’ hogy amióta a: intézet gyorsírói Lcresztscros rcj kények fejtegetésével töltik üres idejüket, sokkal gyorsabban és pontosabban jegyzik; le a tolíbamorídásí.!.

A keresztsoros rejtvény járványa immár Angliára is átkapott. A nagy angol lapok legtöbbje naponkint közöl cgy-egy ilyen rejtvényt. A játék rendkívüli népszerűségére vall, hogy vagy cégek is keresztsoros rejtvény alakjában adják föl hirdetéseiket.

Ezzel az elmés, rejtvényre]léssel a

»Bácsmegyei Napló«- olvasóit is megismertetjük most. Ami banne uj, az egyszerű és könnyen' megérthető. A fogasabb rejtvények megfejtése azonban bizonyos fokú műveltséget és az ismeretek legkülönbözőbb ágában való jártasságot-kivan meg.

Természete ■ szerint a keresztsoros rejtvény a számrejtvény jól ismert típusával tart rokonságot. Sakktáblaszerüeu apró négyzetekre osztott négyszög a »te rep«. Minden számmal egy-egy szó kezdődik! amely mindannyiszor a légkör,elebbbi fekete négyzetnél végződik. Hogy a szót függőleges, vagy vízszintes irányában keli-e olvasni, azt a külön jelmagyarázat mondja meg.. Miként a számrejtvénynél, itt is egyik megfejtett szó a vele kereszteződő szó megfejtéséhez segíthet, mert a talákozó pontokon egy-egy betű a kereszteződő két szó mindenikében előfordul.

íme, mutatóba égy kcrcsztsoros rejtvény:

1. számu rejtvény

1

10

12

r

27

29

S3

2

■

■

*

3

H

25

m

4

m

18

17

32

V

"

13

1

23

Nf

5

ii

6

■

■

7

15

22

30

31

8

2S

9

19

1

9

M

14

20

■

■

T.

•>

3.

4.

5.

6.

7.

8. 9.

14. 16.

15.

19.

20. '21. O t

23.

■24.

26'.

Vízszintes sorok: Régi hangszer Szerb varos

Hajdan világhíres énekesnő Időmérő

Nagy magyar színésznő Ébren nem látható Tűzijáték

Az iskola tagozása Sport.

Az állam éltetője.

Ragadozó madár Sokan bánják meg Földrajzi ■ fogalom Fém

Költői rtiiifai Földműves végzi Acs és asztalos használja Nem szolga Kocsmában mérik.

Függőleges sorok:

1. Budapest egyik kerülete

10. Fontos nemzetgazdasági tényező

11. Félsziget

12. Képzőművészeti műszó

13. Határozószó

15. Melléknév

16. Ásvány

17. A nadrág régi neve 25. Névmás

27. Becéző férfinév

28. idegen pénznem

29. Nem fővárosi

30. Kártyalap

31. Magyarázó kép

32. Férfinév

33. TermószéUtiűsmúáji műszó.

A megfejtések a Bácsmegyei Napló kiadóhivatalába küldendők. A megfejtők közt könyvjutalmat sorsolunk ki.

TERE-FERE

Párisi kocsivezető vizsgája. V cumikor a kínai írástudót, ki vizsgára jc 'Icntkozeú, magúnzárkába csukták, s er kit se bocsátottak be hozzá, még éleit is egy' kisablakoií nyújtották át, hogy. külső világgal ne érintkezhessél, s mé. tóan megállhassa a nagy próbát.

A növekvő szerencsétlenségek, cigi zolások arra képyszeriti}v a párisi villa rriostársaságor, liogy a jelentkező kocsivezetőket hasonló gonddal vizsgálja meg. Nagy sor párisi kocsivezctonek lenni.

Mindcsekelö.tl bevezetik egy lélektani inboratóriumba,’ hol orvosok, lélekbúvárok gondosan szemügyre veszik. Csala íinla fogások, finom műszerek, készülékek lerajzolják a jelölt »lélektani arc ólét;, elárulják, liogy kiből válik jő, kiből roszz kocsivezető. Az eddigi adatok szerint csak az. emberek nyolcvan százaléka alkalmas erre az állásra.

Bebizonyosodik, hogy az illető menynyire fárad lelkileg, mennyire bírja < testi munkát, mennyire befolyásolható,' ingerlékeny, elhatározás-képes. Aztán latra vetik érzékenységét meg az emlékezőtehetségét is.

Be ezzel még nincs vége a vizsgának. Miután a fönti követelményeknek megfelelt, a pályázót egy sötét kamrába kisérik, hol különböző jelzések, zajok hallatszanak, különböző fények villannak s neki minden habozás nélkül, biztosan és pontosan felelni kell, mit jelentenek azok.

Végül égy mozdulatlan, színpadi villamosra állítják, előtte pedig filmet fon gátnak.1 mely a nyüzsgő, párisi utcát ábrázolja. úgy hogy a kócsivezetö maga előtt láthatja jövendő működésének színterét. A kapcsoló, melyet kezében tart, szabályozza a film-pörgését, inig a fék lassítja. Ilyen módon minden veszedelem . nélkül beletanulhat kocsi vezető-mesterségébe, tanúságot szolgáltathat a bizottságnak képességéről.

Ha letette ezt a vizsgát, akkor engdélyt kap a kocsivezetésre.

Es az elgázolásra.

*

Kik hazudnak legtöbbet? Természetesen ismét a férfiakról meg a nőkről van szó. Egy berlini újság olvasóihoz a következő kérdést intézte:

— Ki hazudik többet és könnyebben: a férfi, vagy a nő?

A beérkezett válaszok közűi különösen érdekes egy elöljáró álláspontja. r Ez azt vallja, hogy mind a férfiak, mind a nők egyforma könnyedséggel húznának. Bármely ürügy elegendő - számukra, hogy eltérjenek az igazság útjáról. Ha véletlenül igazat mondanak, azt tévedésből teszik. ,

Elúrer tanár ur ezt szintén elismeri: mindkét nem egyaránt, a legnagyobb hidegvérrel füllenti de a nő valamivel finomabb, mert a szükség, vagy a szokás olykor arra is', .kényszeriti, hogy olyasmit hazudjék, mely hasonlít az igazsághoz.. A férfi rendszeresen hazudik, kicsit szokásból, kicsit azért, hogy védje tulajdon érdekeit, míg a nő többnyire azért hazudik, . hogy kikerüljön egy kényes' helyzetből. A nők nyolcvan százaléka — ezt ű állítja és nem mi — hazudik akkor, mikor azt mondja, hogy szabónőjétöl jön. Azok a gépirókisaszszonyok, kik azt a'kifogást használják fel, hogy hivatalukban tülórázniok kellett, hetvenöt százalékban hazudnak.

Egy tudós tanár ezt állitia:

— Aki egyszer finoman füllent,1 az másodszor már ügyesen hazudik, harmadszor már durván lódít. Nagyon hamar betanulnak ebbe a mesterségbe. Hazudozásban senki se, »műkedvelő«.

A másik berlini újság , azt a kérdést veti fői, hogy kiegészítse laptársa vizsgálódását, vájjon mennyire megbízható a nő tanuvaüomása? A válaszok, melyeket többnyire rendőrtisztek, rendőrkapitányok adtak, lesújtsak.

— A nők tanúvallomása — jegyzi meg egy rendőrtiszt — rengeteg munkával terhelik, a rendőrséget, igen gyakran hamis ntPomra vehetik. Holott a no szeme

élesebb, mint a iériié, jobban ipegiigyel .'mindent, de öntudatlanul, nem rósszbt- Tzcmiien, elkeveri a valóságot a’valótlansággal.

Erre számos példát hoz tői bö anyagából. Megfojtva találták egy nőt. Lakásában húrom napos újságokra' bukkanta!:, amiből azt köt étkeztették, hogy. ti gyilkosságot legalább három nappal azelőtt követték cl. \ztán az áldozat ■drztaláa léitek egy kalapácsot is, melyet elvittek a közeli pékboitba és ott a púimé fői is ismerte, hogy tőle való, de - -. noha semmi érdeke sem volt, égreíölűre esküdött, hogy a meggyilkolt nőkét nappal ezelőtt vette nála. Már szabadon akarták engedni vallomása alapján a letartóztatott .gyanúsítottat, mikor kiderült, hogy a gyilkosságot csakugyan három nappal azelőtt követték cl.

Szerinte tehát a nők hazudnak. A nők pedig azt mondják, hogy a férfiak hazudnak. Azt hazudjék, hogy. a nők hazudnak.

*4 humorista ifjúsága. George Coastline, a ragyogó szellemű francia hu-, niorista, k!,; már régóta hallgat, nagybeteg.'

Egyik jóbarátja ezt meséli d az iió ifjúságáról:

— Courtline csapnivaló rossz, diák volt. Semmiáron sem akart tanulni. Uggyel-bajjal csúszott át a vizsgákon s a doktorátuson elhasalt. Erre az apja levette róla a kezét, szabadjára engedte. Beállt hivatalnoknak egy tápszer-részvénytársaságba. Itt azonban az ő saját humoros cgyszereggyével szorzott-osztott oly botrányos számolási hibákat követett cl, hogy hamarosan szélnek eresztették. Leszolgálta önkéntes-évét, aztán állást kapott a közoktatásügyi minisztérinmnál.

— De alighogy leült hivatalnok-asztalához, megsokalta a munkát, melyet egész életében őszintén utált. Sehogy, sem ízlett neki a rovancsolás. Abban a szobában, melyben elhelyezték, egy jóravaló, szorgalmas,.kedves fiatalember dolgozóit, szegény, mint a templom egere. Az író hozzáfordult és így, s?;ólt: »Nézze, magának félannyi fizetése van, mint nekem és ugyanannyit dolgozik, mint én. Odaadom magának fizetésem felét, hogy ha helyettem is dolgozik«. Ebben nyomban megállapodtak. Kartársa elvégezte az ivó munkáját, ki aztán be se járt a hivatalba.

Csakhogy a szép idill nem sokáig tarthatott. Jött a vakáció. A szegény fiú most már pihenni akart, megkérte barátját, hogy legalább a szünidő alatt boly ettesitse. Courtline bement a hivatalba. de annyira fázott a munkától, liogy, fölkereste hivatalfőnökét- s elbocsát tatását kérte. Hivatalíőnökc azonban hallani sem akart erről. Szerette ezt a hivatalnokát, ki sohasem ármánykodott hi-, yatalíársai ellen, nem akart íellebb hágni a szamárlajtorján. Ezért inkább szabadságoltatta teljes fizetéssel, sok évre.

Ami hasznára vált az irodalomnak is. Meg a francia közoktatásügynek is.

*

Norfolk herceg takarékoskodik.

S'orfolk herceg a mai Anglia egyik leggazdagabb embere. Édesapja premier dukc volt, az angol hercegek között a legelső, premier earl, a grófok közül a legelső, Arundel, Surrey, ■ Norfolk grófja, Anglia legelső nagj-ura, de fiának már takarékoskodnia kell, ami az idők jele.

Amint egy londoni levél Infill adja,, az Arundel-kastélyt öt évre bezárták, személyzetét elküldték s a fiatal herceg mindaddig, inig be nem tölti tizenhatodik esztendejét, iskolába jár, atyafisága pedig, anyja meg három testvére utaznimegy, Olaszországba. így takarékoskodnak manapság az angolok. Sterlingekből nem tudnak élni, csak lírákból. Azért néni keli fcótségoéestiiifAj sorsú-; kon. A családnak 5,000 tieid földbirtoka van, rengeteg telke Londonban s a vidékeken mezői, legelői, erdei. Az apa vagyona kezdését bét évvel ezelőtt