Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-01 / 30. szám

16. oldal. 1925. február 1 BACSMEGYEI NAPLÓ legidősebb fia gyámjára bizta s ezek még mindig nem tudtak rendet teremte­ni a taríozik-követel rovatban, úgyhogy a hagyatéki tárgyalást még. mindig, nem lehet megtartani. Norfolk herceg va­gyonát tízmillió font sterlingre becsülik. De az angol hercegek vigyázatosak, nem élnek oly könnyelműen, mint a bu­dapesti primadonnák. Ennélfogva a gyámok becsukták a kastélyt, felmondtak a személyzetnek, mely nem kevesebb, mint hatvan tagból állott. A szegény herceg fogához ver minden ezer fontsterlinget. ¥ A legfőbb szakács. Franciaország még mindig süt-föz. Soha annyira nem virágzott a konyhaművészet, mint, a há­borút követő .évtizedben, az általános j ínség közepette. Most a szakácsok ver-1 senyét tartották meg, melyet oly érdek­lődés kísért, akár egy színházi bemu­tatót, vagy football-mérkőzést. Ezen a versenyen, melyre a különböző vidé­kek elküldték jelöltjeiket, illetékes bíró­ságoknak azt kellett ; eldönteniök, ki­csoda ma a legjobb szakács? Ellenben a bírák., kik több napig ettek-! ittak, még mindig nem tudták odaítélni a pálmát. Ez érthető is. A versenyben a biráké a nehezebb szerep. Képzeljék el, hogy az asztalra tesznek tizennyolc tál, mártásban fuldokló tengeri nyelvet, ugyanannyi tál májpástétomos süte­ményt. Aki lelkiismeretes bíró. annak minden egyes fogást végig kel! Ízlelnie, így legtöbben kidőltek, csömörrel, gyo­morrontással távoztak bírói székükből. Most a versenybíróság azt határozta el, hogy a szakácsokat szóbelileg vizs­gáztatja, aminek meg van az az előnye, hogy a jó szakácsok elárulják receptjei­ket* és a bírák végre koplalhatnak is. Egy bíró ezzel indokolja meg a szóbeli vizsga szükségességét: — Nekünk magát a munkát kell meg­bírálnunk, nem pedig a rendezést. Az megtéveszthet mindnyájunkat. Mindenesetre különös jelenség ma az evésnek, a konyhának ez a sohasem ta­pasztalt divatja, mellyel a sajtó is állan­dóan foglalkozik. Mit jelentenek az ínyen­cek lakomái, a szakácsoknak ez a ba­bonás tisztelete, a gyomor Töltetlen bál­ványozása? Egyesek,- madárétü és rosszgyomru filozófusok azt állítják, hogy a gasztronómia elötérbekerülésc összefügg a huszadik század hanyatlá­sával, aminthogy a spártaiak is akkor mondtak búcsút hagyományos leveseik­nek és tértek át a pávanyelvre, mikor régi erkölcsük megbomlott, hatalmuknak vége lett. Szerintük a konyha lobogó tűzhelyei azokat a tűzhányókat jelképe­zik, melyeken a mai íejétvesztett társa­dalom táncol. ' Mindenből a huszadik század hanyat­lását olvassák ki. Baj az, ha nem eszünk. De az is baj, ha eszünk. ¥ írófejedelem kerestetik! Anatole France halálával megüresedett egy szék., mely trónushoz volt hasonló. Az, ki benne ült, az egész föld kerekségén páratlan népszerűséget élvezett,1 min­denki iróiejedelemnek tartotta öt. Most utódot keresnek neki. Egyik folyóirat azt indítványozza, hogy töltsék be a helyét. Meghalt a ki­rály, éljen a király! Válasszanak egy nagy bizottságot, mely foglalja magá­ba mindazokat, kik számot tesznek az irodalmi életben, a tudós tanároktól kedve a körúti újságok hírlapíróikig, ezek pedig Szavazzanak, ki érdemes leginkább azf elhunyt helyére és az az iró, aki legtöbb szavazatot kap, koro­­náztassők írófejedelemmé. Furcsa terv. Tizenkét évvel ezelőtt Paul Fort-1 vá­lasztották meg költőfejedeiemmé. Most írófejedelmet is óhajtanak azok a fran­ciák, kiknek nincs királyuk, csak köz­társasági elnökük. Paul Souday. a kritikus, errevonát­­kozván ezt Írja: — Az egyetlen választott bíróság, mely ezt a kérdést eldönthetné csali ér­telmes olvasóból állhatna, de ki készít­het el ily választási törvényt. Anatole France kétségtelenül írófejedelem volt, de nem kartársainak véleménye emelte azzá, hanem a nagyközönség Ítélete. Érdekes, hogy mostanában sokan akadnak olyanok is, kik már tćpđesik Anatole France babérjait. Az idősebb Rosny, az akadémikus Így nyilatkozik róla: —• Csodálatosan tudta megírni azokat a dolgokat, melyeket másoktól vett köl­csön. Henry de Regmer pedig ezt írja: — Elismerem, hogy egyik legnagyobb iró, de mint csevegő nem' állott azon a színvonalon, mint hiszik. Beszéde gyak­ran zagyva volt és formátlan. És semmit abból el nem hallgattam . .. Jelenet a törvényszéki tárgyalási teremből Nehéz sora volt a tárgyalásvezetö elnöknek egy női tanú kihallgatásával, aki sohasem felelt egyenesen a föltett kérdésre, hanem folyton elkalandozott a tárgytól és roppant fontoskodással és szaporasággal mesélt apró-cseprő házi­dolgokról, pletykákról, semmisegekről. Az elnök Ismételten próbálta figyel­meztetésekkel »bdéhezni« a bőbeszédű tanút, intette, hogy ne tartson előadást a szomszédasszony tyúkjairól, hanem mondja meg egyenes szóval, hogy Idt­­ta-c, vagy csak hallotta, amivel a vád­lottak padján ülő asszonyt vádolja. — Kérem szépen, nagyságos elnök ur, én az egészet elejétöl-végig tudom .., — Mii tud? — Kérem szépen, hogy éti mit tudok? Mindent tudok kérem szépen, tetszik tudni/ amikor a házban az asszonyok beszélték az esetet, én mindjárt meg­mondtam, hogy csak ez az asszony le-, I bet a tolvaj . . . j És miből állapította- ezt meg?- Kérem szépen, amikor három év ! előtt a harmadik szomszédasszony há­rom tyúkja eltűnt,1 én kint voltam a tyukpiacon és cít minden kcia. . . . — Ne meséljen, itt koíahistóriákat. Mondja már meg, hogy látta-c azt, hogy a vádlott lopott? — Kérem szépen, mind.iárt, azonnal elmondok mindent, de előbb tessék megengedni,, hogy a tyukpiaci kofák... Az elnök,.— látva, hogy így nem igen boldogul, taktikát változtatott és lecsa­pott a tanúra ezzel a kérdéssel: — Mondja meg most, hogy kitől hal­lotta, hogy a vádlott a tolvaj. — Kérem szépen, a szomszédasszo­­! nyok beszélték, a Ragyogómé is mondta. — Hja*, a Ragyogóim is mondta, ez már más. — De kérem szépen, azt meg a saját testi szemeimmel is láttam, hogy ezen az asszonyon volt az , én kék blúzom, amit tőlem elloptak. — No hála Istennek, csak Rogy már itt tartunk. Ezzel kellett volriá a vallo­mását kezdeni. Tehát maga fölismerte a saját ellopott blúzát a vádlotton? — Igenis, kérem szépen, .fölismertem. — Nó, — szól most az elnök a vád­lotthoz, aki mindent tagad — mit szól maga ehhez? — Nem mond igazat ez a tanú. So­hase volt az ó blúza én rajtam. — Hogy mondhat ilyent, — pattan ! fel a tanú, hiszen csak ismerem az én I szép kék blúzomat . . . Kiabáltam is 1 magára, hogy hallja, hogy jön maga az én blúzomhoz, de maga hirtelen eltűnt. Az elnök megállapítja, hogy a vádlott letartóztatásakor tartott házkutatás al­kalmával, találtak a lakásán egy kék blúzt, ami a bűnjelek között van és in­tézkedik, hogy hozzák be a bűnjelt. Kis vártáivá jön a szolga és alig lép be a kék blúzzal a terembe, a tanú már har­sányan kiáltja: — Ez az! Az én kék blúzom. Az elnök ezután fölteszi a kérdést az ügyészhez és ügyvédhez, hogy kiván­­ják-e a tarm megcsketését. Az ügyész kívánja. Az elnök elmondja a szokásos figyel­meztetést.-- Vallomására meg fog esküdni. Te­gye jobb kezét a szivére és mondja utá­nam: Én . . , — Én . . . — Mondja a nevét. A tanú bemondja a nevét. Az elnök folytatja az eskü-szöveg el­mondását, amit a tánu megilletődéssel mond utána: ....esküszöm a mindentudó ^és min­denható Istenre, hogy-az igazat és csak­is az igazat vallottam és semmit abból cl nem hallgattam . . . Amikor az elnök az esküszöveígnek eh­hez a résziéhez ér, a tanú hirtelen föl­emeli jobbkezét, amelyet eddig a szi­vén tartott és diadalmasan harsogja: — Kérem szépen, ezt nem mondhat tóm. hiszen nagyon sokat elhallgattam. A tyukpiaci kofákról egy szót sem tet­szett engedni mondani... • A tárgyalóterem komor falai pillanatra hangos kacagástól visszhangzanak. Az elnök pedig megnyugtatja az ag­godalmaskodó tanút, hogy nem fog komolyabb veszedelem származni abból, mert nem mondta el a tyukpiaci kofák meséit a szomszédasszony tyúkjairól. Erre aztán a tanú rámondta az esküre: — Isten engem úgy segéljen! — Pedig nagyon sokat hallgattam el, mondta csendesen a tanú, amikor távo­zott a bírói emelvénytől. —rth. tathatnak fel. A jómodor ennek a tár­sadalmi alapon felfogott intelligenciának velejárója. Idegzet és vérmérséklet determinálják az ember modorát, amely tehát független az értelemtől és tudás­tól. Lehet valaki sugárzóan indíligens, de modorában iélszeg. esetien, udvariat­lan, nyers és goromba. A nagy elmék egész sorának, élettörténetéből, kínál­koznak példák ennek illusztrálására. Másfelől azonban kétségtelen, hogy ál­talánosságban a müveit ember inkább tud uralkodni ösztönein és alkalmazkodni a társasélet szabályaihoz, mint az, aki­nek indulatait nem mérsékli a kultúra fékje. T. /.. Starakanizsa. Rodov Emil beo­­grádi épitész nemrég húsz éoitömunkást kért a szentai épitőmunkások szakszer­vezetétől a szalonikii építkezéseknél való alkalmazás céljából. Eddig tizenkét kőműves ment ki Szalonikibc. ahol húsz dinár órabért kapnak. Forduljon a szen­­tai szakszervezethez, ahol részletes fel«, viiágositást kaphat. R. P., Subotica. Bármelyik gyógy­szertárban vagy drogériában- megmond­ják. hogy milyen szesz a leghatásosabb az említett célra. Zs. /.. Cservenka. A suboticai vasút­­igazgatóság sorsjegyhuzását " február 10-én tartják meg. Cs. F.. Horgos. Mint családfenntartó kérje felmentését a staribecsei Okružna Komandótól. Kérvényében igazolnia kell, hogy apja meghalt, özvegy anyját ön tartja el és hogy nincs fiútestvére. Szerkesztői üzenetek Staribecsei. Ciuglielmö Marconi olasz­­mérnök, a. drótnélküli táviró feltalálója! 1874-ben született. Tulajdonkénen a drót- j nélküli táviró minden főrészét előtte5 mások találták fel (Herz-féle hullám­­keltés, Branly-féle kqhércr. Braun-féle kapcsolás, Popoií-íéle antenna), de a rendszert ö állította össze úgy. hogy a drótnélküli távirás ' gyakorlatilag lehet-j ségessé vált. Marconi jelenleg a londoni!' »Marconi's Wirclers Telegraph Com­pany« műszaki vezetője. //. G., Staribecsei. Ebben csak orvos adhat tanácsot. B. T. A snapszer-játékban ha a taka­ró félnek megvan a 66-ja. s mégis kiját­szik. akkor az ellenfél ha hazaviszi az ütést, megnyerte a partit. A. nyerő ilyen­kor kettőt ir, ha már volt ütése és hár­mat. ha a takarásnál még nem volt i ütése. Régi olvasó. A helyes magyar szólás ez: »A füle botját sem mozgatja«. Sz. S.. Potiszki-Sveti-Nikola. A sor-! solási engedélyt a földművelésügyi mi-; Hisztériámtól kell kérnie. N. Gy„ Subotica. Bármelyik filmgyár­hoz. fordulhat. Az PHS királyságban a leg nagyobb filmvállalat a zagrebi Bosna tí. d.. amely a bécsi Sascha érdekeltsé­géhez tartozik. N. M. />.. Senla. Önnek joga van a föld haszonbérletéhez. Panaszával for­duljon a bérbeadó város polgármesteré- ! hez. esetleg kérje a novisádi agrárui­­vatal intézkedését. Becskcrcki érdeklődő. Tamás István 'Fekete Majális cimü • verseskönyve most került ki a sajtó alól. A könyv expediálása már megkezdődött és 'né­hány napon belül minden előfizető meg­kapja. B. L. A preferánszban be lehet mon­dani a »játékot anélkül, hogy ez a licitá­lásban való részvételre kötelezne. Ha te­hát az első játékot mond. a második is és az első egyet mond. a második pasz­­szolhat. Novivrbasz. A szó tulajdonkénen: je­lentése szerint intelligens-nek' mondható az az ember, aki logikusan gondolkozik, fölismeri a dolgok lényegét és össze­függését s helyes ítélőképességgel ren­delkezik. Az ilyen értelemben vett intel­ligencia fogalmához nem tartozik hozzá bizonyos határozott ismeretanyagban való jártasság, még kevésbbé a bizo­nyítványokkal kimutatható iskolai kép­zettség. Aki érettségizett, vagy felső­­iskolai oklevelet is szerzett, az nein ok­vetlenül intelligens, viszont a kevés is­kolát végzett ember lehet nagyon in­telligens. Azonban a társadalmi élet­ben az intelligencia fogalma nem ebben az értelemben határozódik me«; az in­telligenciához soroljuk mindazokat, akik legalább is érettségi bizonyítványt mm K. M. /., Senta. Az Első LánvkiLuizasi­­tó Intézetnek nincs fiókja az SHS ki­rályság területén. Az intézet Magyaror­szágon Unió Biztosító lutézet-re változ­tatta nevét. Kötvényei sorsa iránt ott érdeklődjék. Fia az nj államalakulás után jugoszláv valutában fizetett akkor 4:1 arányban, jugoszláv koronát igényelhet, mert ez a gyakorlat alakult ki, ámbár törvényes intézkedés erre nézve nincs, Fpitész. Budapesfen -végzett építész­nek, ha az SHS királyságban gyakorla­tot akar folytatni.' működési engedélyt kell szereznie az építésügyi miniszté­riumtól. A kérvényben igazolni kell a huszoimégyéves életkort, az állampol­gárságot. az államnyelvben való jártas­ságot, a feddhetetlen előéletet, a szak­képzettséget és legalább hároméves prakszist. A működési engedély birtoká­ban aztán kérnie kell a felvételt a most alakuló mérnöki kamarába. Műszaki lap: Technički List Zagreb. B. Zs., Klaniec. A baranyai menekültek menedékjogát a BBB ügyosztály álta! a közigazgatási hatóságokhoz intézett rendeletek szabályozzák. F. Gy. Baii Mihály, a magyarországi hóhér már nyugalomba ment és Faddou gazdálkodik; ahol néhány holdas birto­ka vau. S., Subotica. 1. A munkásbiztosiló pénztár 560 dinár szülési segélyt és négy héten át napi másfél dinár táp­pénzt utal ki. 2. A születő gyermek szü­lei vallását követi és hét éves koráig csak szüleivel együtt változtathat val­lást. Tizennyolc éves korán túl a gyer­mek szabadon rendelkezhetik a vallása fölött.' Kikindai urilány. A .ió hírnév érdeké­ben kívánatos, hogy ne hagyja egyedül a nővérét, ha férfilátogatója van. 1*7. L„ Raiia. Subotica és Szeged kö­zött közvetlen vasúti összeköttetés van, a szegedi vonat Suboticáról indul. A bu­dapesti jugoszláv követségen simán megy a vizűm kiállítása, azonban ter­mészetesen jobb volna, ha mindjárt Beogradban szerezné meg visszauta­zást vízumot is. I. D„ Csóka. Ha n felmentés megtör­tént. azt a jelzett kőrühnéuvek között sem vonják vissza. /•'. A. Priblcsevićsevo. A vonó-har­monikára a 660. számú vámtétel 3b) pontja érvényes. Eszerint a harmonikák behozatali vámja, olvan országból, amellyel kereskedelmi szerződést kötöt­tünk, Kilogrammonként 1.25 aranv­­dínár (13.75 papírdíuár) és olyan or­szágból. amellyel nincs kereskedelmi szerződésünk, kilogrammonként 2 aranydinár (23 paoirdinár). Azt, hogy olyan országból ion az áru. amellyel kereskedelmi szerződésünk van. szár­mazási bizonylattal kell igazolni. Jelen­leg az SHS királyságnak Franciaország­gal, Angliával, Németországgal. Magyar­­országgal. Csehszlovákiával es Ausztriái­vá! van vámszcrződésc.

Next

/
Thumbnails
Contents