Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-06 / 5. szám

1925. január 6. 3. oldal. BACSMEGYE! NAPLÖ Kisebbségi Élet «3! © Hlitika páter, a szlovák néppárt veze­tője egy szlovenszkói újságíró előtt a szlovákok törekvéseiről a következő nyilatkozatot tette: -Pártunk program; járjak legfőbb pontja Szlovenszkó auto­nómiája. Bennünket nem hódítottak meg a cscliek. mi a pittsburgi szerződés alapján csatlakoztunk a csehszlovák köztársasághoz. A szerződés világosan kimondja, hogy Szlovenszkó a csehszlo­vák köztársaság autonom része, mely­nek saját parlamentje, i saját törvény­kezése és közigazgatása, valamint saját iskolái lesznek. A csehek megszegték ezt a szerződést, amikor Szlovenszkó autonómiájáról hallani sem akarnak. Prága elárasztotta .3 szlovenszkói köz­hivatalokat, amelyikből sok hely ütt ki­űzték a szlovák nyelvet is. A csehek ál­landóan csehszlovák nemzetről és cseh­szlovák nyelvről beszélnek, noha jó! tudják, hogy ez csak fikció, mert sem. csehszlovák nemzet, sem csehszlovák nyelv nem létezik. A cseh és a szlovák két külön nemzet, külön nyelvvel. Nem tudjuk és tálán nem is fogjuk tudni egy­mást megérteni. A csehek egészen más légkörben éltek, túlságosan elgcrmani­­zálódtak ahhoz, hogy bennünket meg tudjanak érteni. A szlovák nép istenfélő és vallásos. A csehek ezt a tulajdonsá­gát nem tisztelik eléggé,'ami egymaga elég a két nemzet közötti viszony el­mérgesítéséhez. Nein nyugszunk addig, amíg minden törvényes eszköz igénybe­vételével el nem érjük Szlovenszkó au­tonómiáját« * Jorga erdélyi politikus nyilatkozott az erdélyi kisebbségi oktatásügy hely. tétéről- ■ A jelenlegi rendszer mellett — mondotta — nemcsak a kisebbségi ícle­­ítzeti oktatás szenved, hanem általában az egész oktatásügy. A nyelvi oktatás­­a. vonatkozólag az a véleményem, ho|ftv. egy tízéves tamiiótól ezerféle okból fiept lehet azt kívánni, hogy' románul is ügy tanuljon, mint magyarul. A ma­gam részéről a kisebbségi iskolákkal izemben csak azt a korlátozást alkal­maznám, hogy' oda románok ne legye­­lek felvehetők és az állam csak akkor Avatkozzék bele a kisebbségi oktatásba, ja az iskola az egészségügyi rendsza­­oályokat nem tartaná be.« * A kisebbségi jogokat sem lehet vá­sári portékává alacsonyitani, írja ,a bu­karesti »Cuvantul,« •• amely' hosszabb cikkben foglalkozik az elmúlt év politi­kai eseményeivel, az érdéléi magyar kisebbségi mozgalommal és általában a román konszolidáció feltételeivel. »Fon­tos esemény volt, ami az év kisebbségi történetét jellemezte, Tatarescunakj a szimpatikus belügyi államtitkárnak er­délyi utazása. Az olvasónak élénk em­lékezetében élhet még ez az államtitkári kirándulás, amelyet Tatarescu a Kárpá­tokon túlra tett azzal a kimondott céllal, hogy tanulmányozza és megoldja a ki­sebbségi kérdést. Ismeretes az is. hogy mi képen végződtek ezek a kirándulások: maga a kisebbségi sajtó is tréfásan fog­ta fel a dolgot, és fűként a fiatal al­­állámfitkáriiak azt a meggy őz édesét, hogy' a kisebbségi probléma azonnal megoldható lesz, ha a kisebbségek, fő-, ként pedig a magyar kisebbség olyan vezetőket kap, akik kevesebbet kérnek, mint a mostani vezetőség, amellyel az .^államtitkár ur tárgy alt. S miután nem találta meg az általa keresett vezetőket, beszüntette a kirándulásokat és a prob­léma megoldatlan maradt. Ha az ügy írem'volna annyira tragikus, csodás ko­média lehetne. Talarescu utazásának eredménytelenségével magyarázható a nyáron az 1932. évi Fndre-féie kivált­ságlevél romjai felett elhangzott szász siránkozás, amelynek a mai viszonyok között már csak annyi értéke van, mint más történelmi okmányoknak.-. A cikk igy fejeződik be: »Reméljük, hogy a S most megkezdődő év meghozza a döntő; lépést a kisebbségeknek, nehéz és ké-j íycs problémájának a resole eia felé. ft " " Szükség van azonban arra, hogy az uralkodó román elem vegye figyelembe azt a tényt, hogy a kisebbségek elő tör­ténelmi realitások, amelyeknek létezése nem a mi kényünktől függ, s amelyek­nek saját életükhöz való jogát nem le­het vásári portékává,tenni. Viszont a kisebbségek részéről véglegesen meg kel! békülni azzal a gondolattal, hogy a Berlinből jelentik: A. szövetséges ha­talmak berlini nagykövetei hétfőn (léi­ben nyújtották át a kölni zóna kiürítése ügyében a német kormányhoz intézett jegyzéket Marx kancellárnak. A jegyzé­ket lord D'Abrmon nyújtotta át, aki rámutatott az irat rendkívüli jelentősé­gére és kijelentette, hogy a nagyhatal­maknak és a nagyköveti tanácsnak csu­pán a katonai ellenőrző bizottságok részleges jelentései állnak rendelkezé­sére és az ellenőrző bizottság záróje­lentésének megvizsgálása után egy má­sodik jegyzéket fognak Németországhoz intézni. Bejelentette végül, hogy a szö­vetséges hatalmak a jegyzék szövegét január 6-ikán fogják nyilvánosságra hozni. A német birodalmi kormánynak át­adott jegyzék hangsúlyozza, hogy a németországi katonai ellenőrző bizott­ságok eddig csak részleges jelenlést terjesztettek a nagyhatalmak és a nagy-Szubotjca közönségének tó az. egész ország magva zsugának kinos szenzációja van: hétf.ün délután va­lóságos letartóztatást' láz kezdődött, és a városnak húsz tisztelt és tekintélyes polgára került be a rend­őrség celláidba. Hír szerint a letar­tóztatottak névsora még nem teljes, s újabb letartóztatásokat is tervez­nek. A letartóztatások előzménye az. hogy a Hírlap cimif lap kiadóhivata­lának egyik feimondásnélkiil elbo­csátott tisztviselője a szuboticai rendőrséget* port. indított a Iápváila­­lat tulajdonosai ellen s keresetében azt állította, hogy a Hírlap cimii lap­­vúllalaiöt magyarországi hatóságok anyagi támogatásban részesítették. Ennek a vádnak alánján indult meg az eljárás, amelyben a rendőrség és a csendőrség teljesíti a nyomo­zást és eszközlik ä letartóztatásokat es a kihallgatásokat. A nyomozás alatt lévő ügyben nem szabad véleményt mondanunk, azonban akkor, amikor intakt, kifo­gástalan. tisztességes és általánosan becsült polgárokat olyan vád alap­ján tartóztatnak !e. amelynek ab­szurd voltát maguk a nyomozó ha­tóságok könnyűszerrel mcgállópii­­hatják, nem lebet elhallgatni azt. hogy a magyarság ezeket a váda­kat bosszúból eredőknek, koholtak­nak. a letartóztatásokat indokolat­lannak tartja s -a foganatosított rend­szabályok széles körÉen keltenek mélységes megdöbbenést. Sok szempont ' parancsolja, hogy ebben a kinos ügyben 'a magyar új­ság a legnagyobb óvatossággal fog­laljon .állást és a magyar közönsé­get figyelmeztesse, hogy nyugodtan és türelemmel várta az igazság ki­derítését. A magyarságot nem lehet hazaárulásban s •antiloiaiitásban bű­nösnek találni, ki kel! derülni annak, hogy a magyarság £rí$tian ezekben a bűnökben amiuüfogv ártatlanok /omán határok üvegiparaidnak itt, ahol most vannak, s hogy e határokon belül az ország egyik • szélétől a másikig ugyancsak a hazafias vénának kell lük­tetnie és itt kell megtalálni a boldogu­lást a budapesti és’berlini exponensek figyelmen kívül* hagyásával, * a román államnak és a román' nemzetnek lojális, őszintén, lojális potgáruiképcu«, követek tanácsa elé és ezekből a jelen­tésekből a nagyhatalmak azt a meggyő­ződést merítették. hogy a német biroda­lom — idő hiányában —- nem tudná az eddig mulaszt ott a kút január W-ikéig pótolni. Ennek folytán a szövetségesek január 10-ig nem ürítik ki a kölni zónát. A végleges döntést azonban arra az időre tartják fenn maguknak a szövet­ségesek, ha a katonai ellenőrző bizott­ságok régleges jelentései elkészülnek és a hatalmak elé kerülnek. A szövetségesek a jegyzékben a kölni zóna kiürítésének késedelméért Német­országra hárítják a felelősséget, mert a jegyzék szerint a német birodalmi kor­mány megsértette a versail/esi békeszer­ződés 427-ik szakaszát, azzal hogy nem teljesítette becsületesen a leszerelést és sok esetben nehézségeket támasztott a katonai ellenőrző bizottságok munkája elé, A jegyzék teljes szövegét csak ked­den hozzák nyilvánosságra. a'letartóztatottak'is azokbün- a vá­dakban, amelyeket terhűkre rónak. A nyomozó hatóságoknak mielőtt á házkutatásokat és a letartóztatá­sokat foganatosították, alkalmuk le­hetett volna meggyőződést szerezni annak az’ elbocsátott kiadóhi'vatáji alkalmazottnak személyi megbízha­tóságáról. akinek; vádfa alapján ez a kincs, a magyarság békéjét s a családok nyugalmát feldúló el­járás megindult, meggyőződést kellett volna • szerezni árról, hogy a feljelentő vádjait a leg­nagyobb rezerváltságga! kell fogad­ni. Senki sem tett az:állam? rendnek és a konszolidációnak jó szolgálatot, aki ilyen forrásból eredő vádra, mielőtt akár a vadat: emelő egyén személyiségéről, akár a vád való­­sziHűségéről ■ meggyőződése szerzett volna. tömeges. ! letartóztatásokat eszközölt, mert a tömeges letartóz tatások veszélyeztetik annak a poli­tikának sikerét, amely a magyar tö­megek mcgbébülését, támogatását tűzte ki célul. 1, /. A: letartóztatások A nyomozó hatóságok vezetői hét­főn délelőtt nie^ájfzélést tartották annak mcgállapitására. hogy milyen eljárást folytassanak az iparhatóság előtt emelt vádak ügyében, ame­lyekről egyébként: Beógradba is je­lentést tettek, 's-.'.!-... A rendőrség először dr. Sírcliczky Dénes ügyvédet, a! magyar párt egyik jelöltjét hivatta tel detektív utján. Strelitzkyb hátiig se ki nem hallgatták, se szabadon nem bocsá­tották. Ezután 'a' következőket állí­tották elő: dr. Sántító György or­vost. az országos magyar párt el­nökét, dr. Nagy Ödön iigyvé-. det. a magyar párt 'ügyvezető elnö­két, dr. Fischer '.Jákó ügyvédet, a Minerva lapkiadó r,-t. elnökét, ar. Székely Áron ügy'védet, BirkáSs Gyük. földbirtokost, á szuboticai Népkor elnökét, Ci'isséri-Nagy Samu F Átnyújtották a nagyhatalmak jegyzékét Berlinben A szövetségesek Németországra hárítják a felelősséget a kölni zóna kiürítésének elhalasztásáért Letartóztatták a magyar párt suhoticai vezetőit A Hírlap egyik elbocsátott alkalmazottjának füljelentése alapján indult meg az eljárás bankigazgatót, Nőiesek Géza keres­kedőt, Pcukovics Andor ügyvédet, Kortcz András birtokost, alá szintén jelöltje a magyar pártnak, Kákái Alttal .iparost, Pauck. János iparost, ifiéqer Mihály kereskedőt. Takács Vntal kisgazdát. Holt ősi József volt fényképészt. Szilágyi János keres-, kedőt, Mészáros Adam gépkén.'skc­­dőt és dr. Ruby Gyula, ügyvédet. A letartóztatottak lakásán házku­tatást tartottak, de semmi olyan adatot, amely a vádat, megerősítet­te volna, nem találtak. \ nyömózó hatóságok hír szerint megkeresték a becskereki. szentai és szómborí rendőrséget is, hogy saját területü­kön folytassák le a nyomozást. . Házkutatást tartott a rendőrség a Hírlap szerkesztőségében és kiadó­­hivatalában. ahol lefoglalták az üz­leti - könyveket, feljegyzéseket s a?, ott talált lapokat, mélyeket felvittek a rendőrségre, ahol tüzetesen át­vizsgálják. üáliíy György nyilatkozata Gálffy György, a radikális-párti magyarság vezetője, aki a letartóz­tatottak érdekében azonnal eljárt a főispánnál, s aki a radikális-párt kö­rében is szóvá tette azt, hogy az ilyen eljárások csak oktalan elkese­redést szülnek és a radikális-párt politikai érdekeit sem szolgálják, munkatársunknak a letartóztatások­ról a következőket mondta: ■ Meggyőződésem szerint és mondhatom, hogy ebben a felfogás­ban együtt van velem a radikalis­­pprj. vezetősége is. ezek a lctar- Vözfatfsok ártanak a ihirt érdekei­nek. Tudtommal a Hírlap című lap egyik elbocsátott alkalmazottjának vádjaira indult eljárás s ennek fo­lyamán. belesodródtak olyanok is, akik távol állnak a tlirlap-tó!. — A vád az, hogy a Hírlap pénzt kapott a magyar kormánytól. En­nek a vádnak nem adok hitelt s ob­jektiv adatok támogatják feltevése­met. Alkalmam volt megismerni'a magyar hivatalos köröknek azt. az álláspontját, hogy a magyar kor­mány nem kíván beleavatkozni az itt élő magyarság politikai állásfog­lalásába s a hivatalos magyar ál­láspont az, hogy az utódállamok magyarsága olyan politikát köves­sen, amely érdekeinek megjelel s alkalmazkodjék a megváltozott vi­szonyokhoz. — További bizonyíték a vád tart­hatatlansága mellett az a köztudo­mású tény, hogy a Hírlap állandóan súlyos anyagi nehézségekkel küz­dött. Ez nem volna lehetséges, há olyan támogatást kapott volna, a mivel vádolják. — Nem akarom a Hírlapot most kritizálni, amikor ilyen súlyos vá­dak ellen kénytelen ez a lap véde­kezni. Eljön ennek is az ideje. Nem hallgathatom cl azonban most sem, hogy erre a sajnálatos eljárásra az adott alapot, hogy ezt az életkép­telen lapot jóhiszemű emberektől kivasalt áldozatokkal igyekeztek íentartani. Ebből támadt most baj, _s ezért kerültek ártatlan, jóhisze­mű emberek kínos helyzetbe. Re­mélem, azonban, br*r”' a nvoíuOzás rövidesen igazolja mindezt s az ok nélkül felizgatott kedélyek meg­nyugodnak. — Annál is inkább hiszem ezt, mert a feljelentő eddigi működésé­ről s előéletéről a nyomozó ható­ságnak alkalma lesz adatokat sze­rezni. — A: magyarságnak nincs ugyan szüksége arra, hogy loüditásának és államhüségének ilyen bizonyíté­kait adja, mert tapasztalatból tu­dom. hogy a Icgilletékcsebb körök meg vannak győződve a magyar­ság tökéletes államhiiségéről és ez az ügy is újabb ártatlansági hizo­­nyitrámríeáz á'mágyarsá- mellett. — Félreértések mindig voltak • • és sajnos — mindig lesznek. Ne-' m

Next

/
Thumbnails
Contents