Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-06 / 5. szám
1925. január 6. 3. oldal. BACSMEGYE! NAPLÖ Kisebbségi Élet «3! © Hlitika páter, a szlovák néppárt vezetője egy szlovenszkói újságíró előtt a szlovákok törekvéseiről a következő nyilatkozatot tette: -Pártunk program; járjak legfőbb pontja Szlovenszkó autonómiája. Bennünket nem hódítottak meg a cscliek. mi a pittsburgi szerződés alapján csatlakoztunk a csehszlovák köztársasághoz. A szerződés világosan kimondja, hogy Szlovenszkó a csehszlovák köztársaság autonom része, melynek saját parlamentje, i saját törvénykezése és közigazgatása, valamint saját iskolái lesznek. A csehek megszegték ezt a szerződést, amikor Szlovenszkó autonómiájáról hallani sem akarnak. Prága elárasztotta .3 szlovenszkói közhivatalokat, amelyikből sok hely ütt kiűzték a szlovák nyelvet is. A csehek állandóan csehszlovák nemzetről és csehszlovák nyelvről beszélnek, noha jó! tudják, hogy ez csak fikció, mert sem. csehszlovák nemzet, sem csehszlovák nyelv nem létezik. A cseh és a szlovák két külön nemzet, külön nyelvvel. Nem tudjuk és tálán nem is fogjuk tudni egymást megérteni. A csehek egészen más légkörben éltek, túlságosan elgcrmanizálódtak ahhoz, hogy bennünket meg tudjanak érteni. A szlovák nép istenfélő és vallásos. A csehek ezt a tulajdonságát nem tisztelik eléggé,'ami egymaga elég a két nemzet közötti viszony elmérgesítéséhez. Nein nyugszunk addig, amíg minden törvényes eszköz igénybevételével el nem érjük Szlovenszkó autonómiáját« * Jorga erdélyi politikus nyilatkozott az erdélyi kisebbségi oktatásügy hely. tétéről- ■ A jelenlegi rendszer mellett — mondotta — nemcsak a kisebbségi ícleítzeti oktatás szenved, hanem általában az egész oktatásügy. A nyelvi oktatása. vonatkozólag az a véleményem, ho|ftv. egy tízéves tamiiótól ezerféle okból fiept lehet azt kívánni, hogy' románul is ügy tanuljon, mint magyarul. A magam részéről a kisebbségi iskolákkal izemben csak azt a korlátozást alkalmaznám, hogy' oda románok ne legyelek felvehetők és az állam csak akkor Avatkozzék bele a kisebbségi oktatásba, ja az iskola az egészségügyi rendszaoályokat nem tartaná be.« * A kisebbségi jogokat sem lehet vásári portékává alacsonyitani, írja ,a bukaresti »Cuvantul,« •• amely' hosszabb cikkben foglalkozik az elmúlt év politikai eseményeivel, az érdéléi magyar kisebbségi mozgalommal és általában a román konszolidáció feltételeivel. »Fontos esemény volt, ami az év kisebbségi történetét jellemezte, Tatarescunakj a szimpatikus belügyi államtitkárnak erdélyi utazása. Az olvasónak élénk emlékezetében élhet még ez az államtitkári kirándulás, amelyet Tatarescu a Kárpátokon túlra tett azzal a kimondott céllal, hogy tanulmányozza és megoldja a kisebbségi kérdést. Ismeretes az is. hogy mi képen végződtek ezek a kirándulások: maga a kisebbségi sajtó is tréfásan fogta fel a dolgot, és fűként a fiatal alállámfitkáriiak azt a meggy őz édesét, hogy' a kisebbségi probléma azonnal megoldható lesz, ha a kisebbségek, fő-, ként pedig a magyar kisebbség olyan vezetőket kap, akik kevesebbet kérnek, mint a mostani vezetőség, amellyel az .^államtitkár ur tárgy alt. S miután nem találta meg az általa keresett vezetőket, beszüntette a kirándulásokat és a probléma megoldatlan maradt. Ha az ügy írem'volna annyira tragikus, csodás komédia lehetne. Talarescu utazásának eredménytelenségével magyarázható a nyáron az 1932. évi Fndre-féie kiváltságlevél romjai felett elhangzott szász siránkozás, amelynek a mai viszonyok között már csak annyi értéke van, mint más történelmi okmányoknak.-. A cikk igy fejeződik be: »Reméljük, hogy a S most megkezdődő év meghozza a döntő; lépést a kisebbségeknek, nehéz és ké-j íycs problémájának a resole eia felé. ft " " Szükség van azonban arra, hogy az uralkodó román elem vegye figyelembe azt a tényt, hogy a kisebbségek elő történelmi realitások, amelyeknek létezése nem a mi kényünktől függ, s amelyeknek saját életükhöz való jogát nem lehet vásári portékává,tenni. Viszont a kisebbségek részéről véglegesen meg kel! békülni azzal a gondolattal, hogy a Berlinből jelentik: A. szövetséges hatalmak berlini nagykövetei hétfőn (léiben nyújtották át a kölni zóna kiürítése ügyében a német kormányhoz intézett jegyzéket Marx kancellárnak. A jegyzéket lord D'Abrmon nyújtotta át, aki rámutatott az irat rendkívüli jelentőségére és kijelentette, hogy a nagyhatalmaknak és a nagyköveti tanácsnak csupán a katonai ellenőrző bizottságok részleges jelentései állnak rendelkezésére és az ellenőrző bizottság zárójelentésének megvizsgálása után egy második jegyzéket fognak Németországhoz intézni. Bejelentette végül, hogy a szövetséges hatalmak a jegyzék szövegét január 6-ikán fogják nyilvánosságra hozni. A német birodalmi kormánynak átadott jegyzék hangsúlyozza, hogy a németországi katonai ellenőrző bizottságok eddig csak részleges jelenlést terjesztettek a nagyhatalmak és a nagy-Szubotjca közönségének tó az. egész ország magva zsugának kinos szenzációja van: hétf.ün délután valóságos letartóztatást' láz kezdődött, és a városnak húsz tisztelt és tekintélyes polgára került be a rendőrség celláidba. Hír szerint a letartóztatottak névsora még nem teljes, s újabb letartóztatásokat is terveznek. A letartóztatások előzménye az. hogy a Hírlap cimif lap kiadóhivatalának egyik feimondásnélkiil elbocsátott tisztviselője a szuboticai rendőrséget* port. indított a Iápváilalat tulajdonosai ellen s keresetében azt állította, hogy a Hírlap cimii lapvúllalaiöt magyarországi hatóságok anyagi támogatásban részesítették. Ennek a vádnak alánján indult meg az eljárás, amelyben a rendőrség és a csendőrség teljesíti a nyomozást és eszközlik ä letartóztatásokat es a kihallgatásokat. A nyomozás alatt lévő ügyben nem szabad véleményt mondanunk, azonban akkor, amikor intakt, kifogástalan. tisztességes és általánosan becsült polgárokat olyan vád alapján tartóztatnak !e. amelynek abszurd voltát maguk a nyomozó hatóságok könnyűszerrel mcgállópiihatják, nem lebet elhallgatni azt. hogy a magyarság ezeket a vádakat bosszúból eredőknek, koholtaknak. a letartóztatásokat indokolatlannak tartja s -a foganatosított rendszabályok széles körÉen keltenek mélységes megdöbbenést. Sok szempont ' parancsolja, hogy ebben a kinos ügyben 'a magyar újság a legnagyobb óvatossággal foglaljon .állást és a magyar közönséget figyelmeztesse, hogy nyugodtan és türelemmel várta az igazság kiderítését. A magyarságot nem lehet hazaárulásban s •antiloiaiitásban bűnösnek találni, ki kel! derülni annak, hogy a magyarság £rí$tian ezekben a bűnökben amiuüfogv ártatlanok /omán határok üvegiparaidnak itt, ahol most vannak, s hogy e határokon belül az ország egyik • szélétől a másikig ugyancsak a hazafias vénának kell lüktetnie és itt kell megtalálni a boldogulást a budapesti és’berlini exponensek figyelmen kívül* hagyásával, * a román államnak és a román' nemzetnek lojális, őszintén, lojális potgáruiképcu«, követek tanácsa elé és ezekből a jelentésekből a nagyhatalmak azt a meggyőződést merítették. hogy a német birodalom — idő hiányában —- nem tudná az eddig mulaszt ott a kút január W-ikéig pótolni. Ennek folytán a szövetségesek január 10-ig nem ürítik ki a kölni zónát. A végleges döntést azonban arra az időre tartják fenn maguknak a szövetségesek, ha a katonai ellenőrző bizottságok régleges jelentései elkészülnek és a hatalmak elé kerülnek. A szövetségesek a jegyzékben a kölni zóna kiürítésének késedelméért Németországra hárítják a felelősséget, mert a jegyzék szerint a német birodalmi kormány megsértette a versail/esi békeszerződés 427-ik szakaszát, azzal hogy nem teljesítette becsületesen a leszerelést és sok esetben nehézségeket támasztott a katonai ellenőrző bizottságok munkája elé, A jegyzék teljes szövegét csak kedden hozzák nyilvánosságra. a'letartóztatottak'is azokbün- a vádakban, amelyeket terhűkre rónak. A nyomozó hatóságoknak mielőtt á házkutatásokat és a letartóztatásokat foganatosították, alkalmuk lehetett volna meggyőződést szerezni annak az’ elbocsátott kiadóhi'vatáji alkalmazottnak személyi megbízhatóságáról. akinek; vádfa alapján ez a kincs, a magyarság békéjét s a családok nyugalmát feldúló eljárás megindult, meggyőződést kellett volna • szerezni árról, hogy a feljelentő vádjait a legnagyobb rezerváltságga! kell fogadni. Senki sem tett az:állam? rendnek és a konszolidációnak jó szolgálatot, aki ilyen forrásból eredő vádra, mielőtt akár a vadat: emelő egyén személyiségéről, akár a vád valósziHűségéről ■ meggyőződése szerzett volna. tömeges. ! letartóztatásokat eszközölt, mert a tömeges letartóz tatások veszélyeztetik annak a politikának sikerét, amely a magyar tömegek mcgbébülését, támogatását tűzte ki célul. 1, /. A: letartóztatások A nyomozó hatóságok vezetői hétfőn délelőtt nie^ájfzélést tartották annak mcgállapitására. hogy milyen eljárást folytassanak az iparhatóság előtt emelt vádak ügyében, amelyekről egyébként: Beógradba is jelentést tettek, 's-.'.!-... A rendőrség először dr. Sírcliczky Dénes ügyvédet, a! magyar párt egyik jelöltjét hivatta tel detektív utján. Strelitzkyb hátiig se ki nem hallgatták, se szabadon nem bocsátották. Ezután 'a' következőket állították elő: dr. Sántító György orvost. az országos magyar párt elnökét, dr. Nagy Ödön iigyvé-. det. a magyar párt 'ügyvezető elnökét, dr. Fischer '.Jákó ügyvédet, a Minerva lapkiadó r,-t. elnökét, ar. Székely Áron ügy'védet, BirkáSs Gyük. földbirtokost, á szuboticai Népkor elnökét, Ci'isséri-Nagy Samu F Átnyújtották a nagyhatalmak jegyzékét Berlinben A szövetségesek Németországra hárítják a felelősséget a kölni zóna kiürítésének elhalasztásáért Letartóztatták a magyar párt suhoticai vezetőit A Hírlap egyik elbocsátott alkalmazottjának füljelentése alapján indult meg az eljárás bankigazgatót, Nőiesek Géza kereskedőt, Pcukovics Andor ügyvédet, Kortcz András birtokost, alá szintén jelöltje a magyar pártnak, Kákái Alttal .iparost, Pauck. János iparost, ifiéqer Mihály kereskedőt. Takács Vntal kisgazdát. Holt ősi József volt fényképészt. Szilágyi János keres-, kedőt, Mészáros Adam gépkén.'skcdőt és dr. Ruby Gyula, ügyvédet. A letartóztatottak lakásán házkutatást tartottak, de semmi olyan adatot, amely a vádat, megerősítette volna, nem találtak. \ nyömózó hatóságok hír szerint megkeresték a becskereki. szentai és szómborí rendőrséget is, hogy saját területükön folytassák le a nyomozást. . Házkutatást tartott a rendőrség a Hírlap szerkesztőségében és kiadóhivatalában. ahol lefoglalták az üzleti - könyveket, feljegyzéseket s a?, ott talált lapokat, mélyeket felvittek a rendőrségre, ahol tüzetesen átvizsgálják. üáliíy György nyilatkozata Gálffy György, a radikális-párti magyarság vezetője, aki a letartóztatottak érdekében azonnal eljárt a főispánnál, s aki a radikális-párt körében is szóvá tette azt, hogy az ilyen eljárások csak oktalan elkeseredést szülnek és a radikális-párt politikai érdekeit sem szolgálják, munkatársunknak a letartóztatásokról a következőket mondta: ■ Meggyőződésem szerint és mondhatom, hogy ebben a felfogásban együtt van velem a radikalispprj. vezetősége is. ezek a lctar- Vözfatfsok ártanak a ihirt érdekeinek. Tudtommal a Hírlap című lap egyik elbocsátott alkalmazottjának vádjaira indult eljárás s ennek folyamán. belesodródtak olyanok is, akik távol állnak a tlirlap-tó!. — A vád az, hogy a Hírlap pénzt kapott a magyar kormánytól. Ennek a vádnak nem adok hitelt s objektiv adatok támogatják feltevésemet. Alkalmam volt megismerni'a magyar hivatalos köröknek azt. az álláspontját, hogy a magyar kormány nem kíván beleavatkozni az itt élő magyarság politikai állásfoglalásába s a hivatalos magyar álláspont az, hogy az utódállamok magyarsága olyan politikát kövessen, amely érdekeinek megjelel s alkalmazkodjék a megváltozott viszonyokhoz. — További bizonyíték a vád tarthatatlansága mellett az a köztudomású tény, hogy a Hírlap állandóan súlyos anyagi nehézségekkel küzdött. Ez nem volna lehetséges, há olyan támogatást kapott volna, a mivel vádolják. — Nem akarom a Hírlapot most kritizálni, amikor ilyen súlyos vádak ellen kénytelen ez a lap védekezni. Eljön ennek is az ideje. Nem hallgathatom cl azonban most sem, hogy erre a sajnálatos eljárásra az adott alapot, hogy ezt az életképtelen lapot jóhiszemű emberektől kivasalt áldozatokkal igyekeztek íentartani. Ebből támadt most baj, _s ezért kerültek ártatlan, jóhiszemű emberek kínos helyzetbe. Remélem, azonban, br*r”' a nvoíuOzás rövidesen igazolja mindezt s az ok nélkül felizgatott kedélyek megnyugodnak. — Annál is inkább hiszem ezt, mert a feljelentő eddigi működéséről s előéletéről a nyomozó hatóságnak alkalma lesz adatokat szerezni. — A: magyarságnak nincs ugyan szüksége arra, hogy loüditásának és államhüségének ilyen bizonyítékait adja, mert tapasztalatból tudom. hogy a Icgilletékcsebb körök meg vannak győződve a magyarság tökéletes államhiiségéről és ez az ügy is újabb ártatlansági hizonyitrámríeáz á'mágyarsá- mellett. — Félreértések mindig voltak • • és sajnos — mindig lesznek. Ne-' m
