Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-31 / 29. szám

2. oldal, BACSMEGYE1 NAPLÓ T925. január 31 Nyilvánvaló tehát, hogy a Dél­­bácska rosszhiszeműen élt vissza a magyar párt nevével, amikor egy általa koholt nyilatkozatot a magyar párt. elnöki tanácsának felhívásaként tüntetett fel. Harc Raáics nyilat­kozatai körül Zagrebból jelentik: A zasrrebi tör­vényszék. mint ismeretes, a vizsgá­lati fogságban lévő Raáics István legutóbbi nyilatkozata miatt kitil­totta az újságírókat a törvényszék épületéből. Most a FIrvat legutóbbi számában egy horvát parasztpárti képviselő utján ismét nyilatkozat je­lent meg Radios Istvántól és emiatt a. sajtó többi része élesen támadja a vizsgálóbírót. Tulicsics Andrija Ra­­dics-párti képviselő ugyanis a vizs­gálóbíró jelenlétében beszélgetést folytatott Radiccsal. aki' megkérte, hogy tolmácsolja üdvözletét hívei számára. Közölte még RadiCs, hogy jól érzi magát és figyelemmel kiséri az összes világlapokat. »Ügyünk jól áll« — fejezte be Radics az üzene­tét. A zagrebi és beogradi lapok el­ítélik a vizsgálóbíró eljárását, hogy ugyanakkor, amikor az újságírókat nem engedi Radics közelébe, meg­engedi. hogy politikai üzeneteket küldjön híveinek. Február 3-án folytatják a velencei tárgyalásokat A minisztertanács péntek esti ülé­sén kidolgozta az utasításokat az Olaszországgal tárgyaló delegáció részére. A tárgyalásokat Velencében február 3-ikán veszik fel újra. A kormány jóváhagyta az eddigi egyezményeket, amelyek az osz­trák-magyar levéltárak felosztásá­ról. a háboruelőtti magánjogi tarto­zásokról. a beteg jugoszláv alatt­valók fiumei ápolásáról, a tenger­­alatti kábelekről, a közlekedési tari­­fális kérdésekről, a Thaon de Reve! bazinről. a fiumei kikötő rendezé­séről és a Fiúméval való vasúti köz­lekedésről szólnak. TUDJA-E TUDJA-E. hogy az embereknek mi-1 lyen különböző az Ízlésük? Bismarckról • most egy eddig ismeretlen történetet, mesélnek el. Valahányszor gróf Harry Ármin, a; üárisi német követ kiment Bismarck szó- j bájából, igy kiáltott Tel: — Ha még tíz percig kell itt marad- í nőm. biztosan elájulok ebben a szörnyű! pipafüstben. És még ablakot se nyitott, j Mihelyt azonban Armin eltávozott, a kancellár is üvölteni kezdett: —- Ablakot nyitni. Ha még tiz percig marad itt ez az ember, biztosan rosszul leszek. Nem birom el a paríöm szagát De gustibus . . . ■K­TUDJA-E. hogy mikor részeg va­laki? Akkor, mikor nagyon sokat ivott Csakhogy kérdés'nem olyan egyszerű, mint remélik. A részegség tudományos megállapítása époly bizonytalan, mint a halál ismertetői ele. Erről vitáznak most. az angolok, mint j Rizzini hírül adja. A londoni rendőrség s az angol orvoskar el akarja dönteni, bogv mikor lehet valakit részegnek ner vezni. Nem kis probléma, mert a tör­vény a részegséget néha enyhitő körül­ménynek is tudja be. Rendőrtisztek, orvosok, már kifejezték véleményüket, de egviket sem találták kielégítőnek. Pedig szükség tenne vala­mi megoldásra, mert az omnibuszok, te­herautók, taxik kocsisai, meg az autó­­tulajdonosok. mikor felöntenek a garat-1 ra. össze-vissza cikáznak a kocsiutakon, j nekihaitanak egvéb jármüveknek, fel- \ rohannak a járdára, rengeteg embert el- í gázolnak. A részeg Anglia józanul akar- I ia látni a helvzetet. Ha az autó maga is tántorog, a rend- \ őr megállítja azt a kocsist, ki túlontúl sok »benzint« ivott. Gyakraji nincs is szükség különösebb bizonyítékokra: a bor- vagv pálinkaszag. a soffőr dado­gása elegendő arra. hogy a rendőr ki­jelentse: Oroszország Besszarábia visszahőditására készül Kinevezték az elmozdított Trockij utódját Londonból jelentik: A lapok moszkvai jelentés alapián közük, hogy az elmoz­dított Trockij helyébe a szovjettanácsok végrehajtó bizottsága Funsét nevezte ki hadügyi népbiztossá. Funse azok közé a bolsevista politikusok közé tartozik, akik elejétől fogva Besszarábia vissza­foglalását követelték és sürgetik a há­borút Románia ellen. Ezt a hirt meg­erősíteni látszik egy rigai jelentés, amely izerint az utolsó napokban nagyszabású csapatéitolások mentek végbe és a cél az, hogy a beszarábiai határon lévő helyőrségeket demonstrációképen a lehe­tőség szerint megerősítsék. Az orosz szovjetkorinány háborús ter­veire mutat az is, hogy bolsevista ügy­nökök az utóbbi időben óriási gabona­mennyiségeket vásároltak Csikágóban. A moszkvai kormány leplezni kívánja igazi szándékát és evégből — mint a Daily Chronicle oroszországi tudósítója jelenti — hivatalos közleményt bocsátott ki, amely úgy szólt, hogy a szovjetköztár­saságok szövetsége a szerfölött kedve­zőtlen élelmezési viszonyok megjavítása céljából elhatározta, hogy a külföldi fizetőeszközök utolsó készleteit is felál­dozza amerikai gabonabevásárlásra, mert csak igy veheti elejét az éhinségnek. Mcrovicán postaeeerara -működik A síró falu, amely nem mer panaszkodni Minden felesleges újságírói cicömázás nélkül felhívást intézünk a novisadi pos­taigazgatósághoz és a kerületi főispán­hoz, két olyan fórumhoz, ahonnan jog­gal vár igazságot és megértést mindenki. A noviszadi postaigazgatóságtól azt kér­jük, hogy tiltsa el a stara-morovicai postán alkalmazott postai közegeket attól, hogy sorozatos levéltitok megsértés bűn­tettét kövessék el, vagy ilyen büntettek elkövetésében segédkezzenek, A levél- és postacenzurát az alkot­mány tiltja, nem lehet tehát másnak, mint levá-titok megsértésének tekinteni, ha valaki, akinek ilyesmi jogkörében nem áll, nap-nap után megjelenik a stara-morovicai postán s a községbe ér­kező s az ott feladott leveleket cen­zúrázza. A stara-morovicai posta alkalmazott­jait nem menti az, hogy a cenzúrát gya­korló egyén a közs g egyik'i ztvrzlőie, a községi jegyző. A postaalkaímazfeííak­­nak ludniok kell, hogy a községi jegy­űnek sok mindenhez van joga, azon­ban postacenzurát még ö sem gyako­rolhat. A noviszadi postaigazgatóságtól el 'ebet várni, hogy ilyen értelemben kioktatja alkalmazottait, s melléjük áll a maga tekintélyével és törvénytisztelő­iével, ha ezek megtagadják a községi jegyzőnek azt a kívánságát, hogy a leve­leket az illetékeseken kívül másnak is kiszolgáltassák. A másik kérésünk Petrovits Miiivoj vármegyei főispánhoz szól, akit arra ké­rünk, hogy figyelmeztesse a stara-moro­vicai községi jegyzőt, hogy a jegyzői iroda nem kinzó kamara, figyelmeztesse, hogy a beidézett vagy hozzáforduló feje­ket ne ütlegelje, asszonyok haját-fülét ne cibálja, tisztes polgárokat ne sérte­gessen. A főispán igazságossága, többrend­beli ígérete garancia arra, hogy meg' vizsgálja a staramorovicai állapotokat s érvényt szerez a törvénynek, az igazság­nak s a maga humánus gondolkodásá­nak, Staramorovicán is. A legminimá­lisabb politikai taktikp is követeli, hogy Staramorovicán a lakosság elégedetlen­sége s elkeseredése megszűnjön. A nagy és intel igens község lakosságának leg­nagyobb részé elkeseredett a sok mél­tatlanság és igazságta anság miatt, am ivet el kell szenvedniök. Panasz­— Ez az ember a »törvény értelmé­ben« részeg. Aztán annak rendje és módi a szerint bekíséri. De sokszor nem ílven nyilvánvaló a részegség. Akkor a londoni rendőr be­kíséri az illetőt s a rendőrtiszt, a rend­őrorvos tesz igazat, a régi módszer sze­rint. Az angol részegeknek a rendőrségen különböző próbákat kell megállniok. me­lyek egy józan embernek is becsületé­re válhatnak. Mindegyik úgyszólván cir­kuszi mutatvány. Részeg tellát a tör­vény szerint az: 1. aki hunyt Ízemmel nem tudja meg­találni orrahesrvét mutatóujja hegyével: 2. aki nem képes feszes vigyázzban megáltani. összeérő sarokkal kifelé for­duló lábujjakkal stb: 3. aki nem tudja fölemelni egyik lábát és a másik lábán legalább legalább egy hunyt szemmel, anélkül, hogy meg ne szédülnék. Sok ember képtelen ilyesmi­re. Próbálják meg. Aztán figyelembe kell venni azt is. hogy müven lelkiálla­potban van az illető, akivel kísérletez­nek. Pár nappal ezelőtt a rendőrség le­tartóztatott egv soffőrt. ki ide-oda ke­rengett gépével. Úgy tetszett, hogy ré­szeg. De bebizonyította, hogy mielőtt elindult volna, a kocsiszínben az égett benzin szagát lehelte be és attól szé­dült. íme, a nagy kérdés. Nem tudják meg­állapítani sem a rendőrök, sem az'or­vosok. hogy ki rúgott be benzintő.1 ki bortól. Amíg nem találják fel a részeg­ség csalhatatlan diagnózisát, a hatósá­gok a régi. jó rendszer mellett marad­nak s ti rendőrt, ezt az egyszerű em­bert. bizzák meg azzal, hogy csípje fü­lön a gyanúsakat. Mégis, csak ez a leg­helyesebb. percig állni: 4. aki nem megy végig határozottan és pontosan az eléje húzott krétavoua­­lon: 5. aki nem bir eliőrehajlanj úgy. hogy balkezével megérintse . jobblábának naevujját: 7. aki nem tudja kimondani érthetően és gyorsan, aiié'kül how belezavarod­na, ezeket a szókat: British Constitu­tion. Roval Regiment oí Arti’iery. Truly rural. Methodist Episooval, Ezt a gyakorlati módszert aztán, a rendőrorvos kiegészíti amennyiben meg­vizsgálja az előállított szembogarát, ér­verését is számi áh t csakhogy •• rendőri gyakorlat inkább bízik a föruobbi akro­bata-mutatványokban mint ttó orvosi vizsgálatban. Különben is az orvosi tu­domány sem olyan biztos a dolgában. Sok angol orvos óvást emel a fönti pró­bák ellen. Egy orvos, ki az idegbajokkal, külö­nösen az alkoholizmussal foglalkozik.' kijelenti, hogy a bor- va.w pálinkaszag i meg a tántorgás nem föltétien vall ré-1 szegségre. — Én macam — nyilatkozik — szin- j tén nem lennék képes egvlábon állni * * TUDJA-E, hogy kicsoda Freidenber­­ger ur? Ö ma Bécs művészvilágának legnépszerűbb embere, a fö-claqucur. az a színházi látogató, kit rossz magyar szóval tapsoncnak neveznek. Nálunk ninésenek. nem is voltak soha hivatásos tansoncok. Bemutatókon a szerző rokonai, ismerősei tapsolnak, de n tansoncok intézményét eddig még nem rendszeresítették. Bécsben máskép van. Ott — Zinga­­relli szerint — még mindig a kakasülö dönti e! a darab sorsát, a felsoemcleti erkély, tnelv nem sokat törődik a föld­szinttel. magával a darabba! sem. s kor­látlan ur a színházban. Ennek a kakas­­ülőnek vezérkari főnöke Freidenberger ur. Ö különben a »tapsonc« szót sértőnek erezné. »A művészet s a zene barátjá­nak« tartja magát. Nemes rajongása el­lenére azonban Freidenberger ur egy­maga nem biztosíthatja egv operának vagv a színésznőnek a sikerét, ezért a Zeneakadémia ifjabb növendékei s a ke­­reskedösegédek között híveket toboroz magának, amint mondja »elvan embere­­két. kik az ismeretlenség homályában kodni azonban senki sem mer, nem bíznak már az emberek abban, hogy igaz ügyükben igazségot kapnak, s a mindenkire ránehezedő terror elnémítja a panaszkodókat. Ki a gyilkos? Tagad a két évvel ezelőtti novisadi kettős gyilkosság gyanúsítottja A noviszadi rendőrség néhány nappal ezelőtt — mint a Bácsme­­gyci Napló megírta — gyilkosság gyanúja miatt letartóztatta Nesics Sztóján többször büntetett zsobmet­­szőt. Nesics Sztoián aznap került ki a noviszadi törvényszék fogházából, amikor a rendőrség letartóztatta, Nesics egyik cellatársa. Miodrago* vies György ugyanis korábban sza­badult ki a fogházból, mint Nesics és nyomban elment a rendőrségre, ahol azt a íeltünéstkeltő vallomást tette, hogy fogolytársában felismer­te azt az embert, aki 1922 december 6-án a noviszad—íemerini ország­úton Letics Milorád jómódú gazdál­kodót és kocsisát meggyilkolta és kirabolta. A rendőrségen még egy terhelő tanú jelentkezeti. Brzák Ráda azt vallotta, hogy Nesicsben felismeri azt az embert, aki a gyilkosság nap­ján Letics kocsiián ült. A rendőrség Nesicsct visszakisér­­teítc az ügyészséghez. SkrebWn Iván vizsgálóbíró pénteken kihall­gatta Miodragovics Györgyöt, aki Nesicset súlyosan terhelő vallomá­sát visszavonta és kijelentette, hogy nem merne megesküdni, hogy Ne­sics azonos azzal, akit ö a gyilkos­nak tart. A vizsgálóbíró még más tanukat I is ki fog hallgatni, akiknek vallomá­sától függ, hogy Nesics ellen gyil­kosság vádját emeljék-e. vagy csak zsebmetszés miatt tartsák-e fogva, miután a zagrebi rendőrség a za­grebi pályaudvaron elkövetett 17.000 dináros zsebmetszés 'miatt is keresi. '■óhajtanak maradni« s egy potyajegy ci- É lenében szívesen véresre tapsolják te­nyerüket Freidenberg ur a maga mesterségében igazán kiváló. Mielőtt erre a szép pá­lyára lépett volna és felkerült volna a I harmadik emelet nem csekély magassá­gába lenn a színpadon énekelt mint ] egyszerű kardalos. Gyönyörű bariton­hangja van. de a könyörtelen sors nem engedte, hogy első kardalossá legyen. Minthogy pedig minden áron dső akart valahol lenni, fölcsapott tapsoncnak. Így valóban többre vitte. A kórista aligha kaphatott volna a szinpad királyaitól és királynőitől, a balleti tündéreitől arc­képeket. sajátkezű aláírásukkal. De a jeles tapsoncot maga Jerica Mária is fényképével jutalmazta meg. melyen ez a szöveg olvasható: — Kedves barátom, igy ék egy pohár bort az egészségemre és emlékezzék meg rólant Ha egy b aller inát a másik kitúr a te­repéből. akkor az azonnal Freidenber­ger úrhoz fordul: — Ma először táncolom Wopalensky szerepét. Erős tapsot kérek. (A megrendelést Freidenberger ur, mint igazi művészetbaráthoz és kereskedőhöz ilrk. pontosan teljesíti.) Egv másik nagy bécsi színész igy le­velez vele: — Ma éneklem a Bajazzo-t s ha a prológ után szíveskedne irántam érdek­lődni. rendkívül örvendenék. Megbízatásait pedig a főtapsonc oly finoman. annyi szakértelemül el végzi el. hogv maguk a zeneszerzők is hálálkodó sorokat intéznek hozzá: — Ön — iria egy h'tés zeneszerző — valóban kitűnő és zseniális ember. Freidenberger ur meg is érdemli eze­­, két a dicséreteket Annxira gondos, hogv az operák bemutatója előtt mee- J veszi zoneorakivonatukat s otthon ta­nulmányozza, melvik részleteknél, kell ^harsogni a taosnak. ő a világ leglelkiismeretesebb tap­­sonca. K. D.

Next

/
Thumbnails
Contents