Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-31 / 29. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldat 1925. január 31 Kisebbségi Élet argó A csehszlovák vasutak kassai igazga­tósága — a szlovenszkói magyar lapok szerint — összeírta azokat a magyar vasutasokat, akiket a minisztérium már a legközelebb szélnek altar böcsájtani. Az igazgatóság fekete könyvébe beke­rült 1300 vasutas, akik közül 800-at azért ifélt ketiyértelenségre *a minisztérium, mert a hatóságok illetőségüket kétség­be vonta, 200 alkalmazottat, hogy nem bírja az államnyelvet, 300 magyar vasu­tast pedig azért tett B-listára, mert ál­lítólag. elérték az;t a kort, amikor nyug­díjba illik menni az állami tisztviselők­nek. Az elboesájtásokra, mint a szlo­venszkói lapok írják, március 1-én ke­rül sor. Az erdélyi magyarság a világháborút követő hat. esztendő állami konszolidá­ciójának ellenére is gyakran kénytelen tapasztalni, hogy amikor magyar ügy­ről van szó, a vidéki hatóságok nem I hajlandók respektálni felettes hatóságaik félreérthetetlen rendelkezéseit. A tna­­rostordamegyei seprőd! református egy­házközség nemrégiben < miniszteri enge­délyt kért arra, hogy teplomjavitási cé­lokra könyöradományokat gyüjthessen. Az egyházkerület igazgatótanácsa a közegészségügyi és népjóléti miniszter felhatalmazása alapján a gyűjtésre t az engedélyt meg is adta és az adományok gyűjtése meg is indult A nagyboros­­nyót járási csendőrőrmester azonban, amikor értesült a, gyűjtésről, a járás te­rületén szigorúan betiltotta a könyör­­adományok szedését. Hiába fordul­tak panasszal a seprődiek az il­letékes; főszolgabíróhoz és a há­­rbmszékmegyef prefektushoz, és iná­ba mutatták fel a hatóságikig kiállított, a miniszteri engedély számára is hivat­kozó ■ arcképes személyazonossági iga­­zolványokatj a gyűjtés ügye fiáront­­sgékmegyében teljesen megakadt. A re­formátus igazgatótanács most külön pa­naszos felirattal fordult az engedélyező müiiszterhez azzal a kéréssel, hogy a vármegyei, járási és községi közigazga­tási hatóságokat a gyűjtés ntegengedé­­siífe utasítsa. A vidéki hatalmasságok­nak ez az. eljárása annál sérelmesebb, inert ugyanakkor román kulturális cé­lokra gyűjtő megbízottak hatósági kí­sérettel zavartalanul működnek és presz­­szionálják adakozásra a vármegye nem román közönségét. * A romániai Magyar Párt elnöksége ismét közzétett egy hivatalos nyilatko­zatot, amely a szociáldemokratákkal való együttműködés kérdésében fejti ki a párt álláspontját: »A Magyar Párt elnökének Tatarescu miniszter vádjaira adott hivatalos nyilatkozatában van egy mondat, amely a Magyar Párt és a szociáldemokrata szakszervezetek kö­zötti együttműködés kizárásáról szól. Ennek a mondatnak a szociáldemokra­ta-párt hivatalos lapja oly értelmet tu­lajdonított, mintha a Magyar Párt »osz­tálygőgtől«' vezetve, teljesen el akarna zárkózni a szociáldemokrata munkásság­gal való együttműködéstől. Meg kell állapítanunk, hogy a kérdésnek ez a beállítása téves. Következik ez abból a tényből is, hogy a brassói nagygyűlést megelőzően boldog emlékű dr. Hajdú István Csetry Jánossal mint »szociálde­mokrata munkással« tárgyalt és ez utób­bi részére ugyanezen az alapon történt a felszólalás engedélyezése. Ez a tény egymagában bizonyítja, hogy a párt nem kíván elzárkózni a komoly hala­dásra törvényes fegyverekkel törekvő egyetlenegy tényező támogatásától sem. A nyilatkozat idevonatkozó részének tartalmából pedig meg leltet állapítani, hogy csak a szerves együttműködést tartotta a pártelnök lehetetlennek, ami a két alakulat (polgári párt és interna­­cionálís szocialista szervezet) közötti alapvétő különbségből s eltérő világfel­fogásukból természetszerűleg követke­­tik. Ellenben a szabadságjogokért és ál­talában minden ' jogos, közös érdekük biztosításáért az egymást támogató kö­zös küzdelem nemcsak, természetes, ha­nem szükséges is.« • * A Slovak cimii autonomista lap közli a szlovák nemzeti tanács egykori titká­riínak, Medveckynek, a lapszerkesztő­jéhez intézett levelét, amelyben Med­­vecky elmondja, hogy a turócszentmár­­toui deklaráció átadásakor csak annyit mondott, hogy reméli, a csehek becsüle­tesen akarnak élj árui a testvérttépekkel szentben és hogy tiz év alatt a szlová­koknak meg lesz a lehetőségük arra, hogy a csehek képviselőivel végleges formában is megállapodjanak egy egy­séges államközösségre nézve. Ebből a levélből a, Slovak a következő követ­keztetéseket vonja le: 1. A .vezető szlo-. vakok az átalakulás idején meg voltak róla győződve, hogy a csehek becsüle­tesen ési testvériesen gondolkodnak fe­lőlük és ez a meggyőződés vezetett a csehszlovák köztársaság létrehozására. 2. Az uj állapotot akkor sem tartották a esetiekhez való; ál{atujögi kapcsolat vég­leges megoldásának. 3. Az uj állapotnak érvényessége csak tiz évre terjed. 4. A szlovákoknak a tiz év leteltével meg kell adni a jogot, hogy az együttélés definitiv formáit szabályozzák. A porosz országgyűlés ismét Braunt választotta kormányéin üknek A jobboldal tüntetett Berlinből jelentik: A porosz országgyűlés baloldali pártjai, a szociáldemokraták, a demokraták és a centrum péntek délelőtt ta­nácskozásra gyűltek össze, anic-. lyen rövid vita után elhatároz­ták, hogy Poroszország miniszter­elnökévé újból Braun szociálde­mokrata képviselőt fogják jelölni. A tanácskozás után összeült a miniszterelnök ellen országgyűlésen megejtették az el­nökválasztást. A jobboldal 221 érvényes szavazatával szemben Braunt 435 szavazattal ismét mi­niszterelnökké választották. A vá­lasztás nyugodtan folyt le, csu­pán az eredmény kihirdetése után csaptak zajt a jobboldaliak, akik a kommunistákkal együtt tüntettek Braun ellen. Bizalmas aktákat loptak a jóvátételi bizottság levéltárából Autogramgyiijfók lopatták el az eredeti jegyzőkönyveket Parisból jelentik: Csak most tu-1 cíódott ki. holott már hónapok előtti történt, hogy a jóvátételi bízott sün j levéltárának ■ rendkívül lantos titkok \ okmányai eltűntek: A 'jóvátétel! bi­­izottsáa főtitkárát két hónap előtt égy amerikai bizalmas embere érte­sítette. hogy vizsgáltassa meg a le­véltárt. mert biztos tudomása sze­rint hiányzanak belőle eredeti ok­mányok, titkos megegyezések, szer­ződések és a bizottság döntő ülései­nek hitelesített jegyzőkönyvei. Azt is tudatta a feljelentő amerikai, tyogy az aktalopások már hónapokra nyúlnak vissza. A jóvátételi bizottság főtitkára azonnal megtette- feljelentését a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. A gyanú rögtön: egy Miehaut Péter nevű harminc éves könyvelőre irá­nyult. aki mellékfoglalkozásképpen 1919-tő) 192.3 decemberéig alkalma­zásban volt a jóvátételi bizottság tit­kári hivatalában. A detektívek mo­tozást tartottak Miehaut boulognei lakásán és a kutatás meglepő ered­ménnyel járt. ölvén fontos okmányt talállak, amelyek a jóvátételi bizott­ság levéltárából szármáztuk. \ bű­nös tisztviselő nem tagadott. El­mondta.. hogy sok aktát adott el egy tiládelfiai műgyűjtő könyvkereske­dőnek. Alávernek, akitől 1924 au­gusztusában néhány okmányért hat­­száz dollárt kapott. . Az amerikai műkereskedő különös előszeretettel vásárolta- meg a versaillesi. hágai és cannesi jóvátételt konferenciák eredeti, jegyzőkönyveit, mert azo­kon a delegátusok, nagynevű sze­reidé államférfiak sajátkezű aláírá­sai vannak. Megvette továbbá- a filadelfiai könyvkereskedő a jóvátételi bizott­ság politikai természetű titkos egyezményeinek eredeti okmányait is. inindezt állítólag csak autogram­­gyűjteményének teljessége kedvé­ért. nem pedig politikai célokra. Az „Poincaré beszél Herriot szájából“ Németországban súlyos csalódást okozott a francia miniszterelnök beszéde Berlinből jelentik: A francia mi­niszterelnök kamarai beszéde a po Iitikai körökben súlyos csalódást keltett. A nagy vezető la nők beha­tóan foglalkoznak Herriot németor­­szágeilenes beszédével és mindany« nyian megegyeznek abban, hogy a francia miniszterelnök eltért az 1921-es elméletétől és a békés meg­­oldás keresése helyett militarista és harcias hangokat használ A Vor­wärts azt fejtegeti, hogy Herriot legutóbbi beszédével a német nacio­nalizmusnak. amely ellen pedig küzd. vizet hajtott, a malimra. A Berliner Lokalanzciger szerint Her­riot szájából Poincare beszélt. A francia ellenzék támogatja Herriot Ruhr-politikáját Parisból jelentik: A kamara ülé­sén, amelyen folytatták a külügyi költségvetés tárgyalását. Renaudel szocialista képviselő Oroszország helyzetéről beszélt. Foglalkozott a szövöd imperialist a szándékaival és sajnálatát fejezte ki azon. hogy Her­riot nem fogadta el Spinasse képvi­selő javaslatát, amely szerint az oroszországi tartozások kérdését utalják át a nemzetek szövetségé­hez. Renaudel ezután a kormány álta­lános politikáját méltatta és kijelen­tette, hogy a szocialista-párt a je­lenlegi kormányt támogatja, mert a kormány igyekszik kikerülni abból a zsdkuccdból. amelybe Franciaor­szág téves politikára a kormányt négy övre belevitte. A nemzetek szö­vetsége fontosságának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az ellenőrzés, a biztonság és a döntőbíráskodás kérdése rendeződjék. Herriot miniszterelnök válaszá­ban kijelentette, hogy a béke formu­lája a következő: Döntőbíróság. biz­tonság és leszerelés. Én — mondot­ta — ehhez a hármas formulához hü maradok, mert a demokráciának az a felad (tin. hogy a népeket ezen az utón vezesse. Barthelemy képviselő kijelentette, hogy bár az ellenzék item helyesli Herriot rttlirvidéki politikáját, sem a szovjetkormány elismerését, még­is mindig Herriot mögött fog állni, valahányszor a nemzet oly óvatos és éber kormányosának mutatkozik, mint aminönek szerdai beszédében bizonytűt. Herriot ezután még 'néhány pótló kijelentést tett szerdai beszédéhez, különösen a franciaországi bizton­ság kérdésében. Kijelentette, hogy. Németországgal szemben való állás­pontját nem az a rejtett szándék diktálta, hogy Franciaország a Ruhr-vidéken maradjon és hangsú­lyozta. hogy a békeszerződést és a nemzet biztonságát meg iogja vé­delmezni. Franciaország mindig •ol­talmazni* fogja minden nép demokrá­ciájának programját és annak« fejlő­déséi. de elsősorban a saját, határai­nak biztonságát kel! kivívnia. Hivat­kozott Herriot a békének bármely államban, de különösen Németor­szágban élő barátaira, hozv végre a nemzetek szövetségének segítsé­gével a szabadság és béke légköré­ben lehessen dolgozni. Háromnegyed milliard aranymárkával kártalanította a német kormány a rnhrvsdéki nagyipart Berlinből jelentik: Nagy feltűnést kelt a birodalmi gyűlés háztartási bizottságának ülésén történt leleple­zés azokról a fizetésekről, amelye­ket a birodalmi kormány a ruhrvi­­déki nagyipar kártalanítására folyó­sított. Fischer államtitkár kijelen­tette. hogy a nihrvídéki nagyipar­nak összesen 7 lő millió arany már­kát utaltak id. mint azoknak a vesz­teségeknek kártalanítását, amiket a nagyipar a francia megszállás révén szenvedett. A kiutalt összegből 65S millió aranymárkát már ki is fizet­tek. Mindez a birodalmi évül és tud­­j tán kivid ^történt Az egész kártala­nítási akciót dt. ''Strescmann. akkori kancellár intézte, aki ina gén levelek­ben érintkezett a nagyiparosokká! és ígért meg részükre kártalanítási összeseket. A Ruhr Kohlen A. G. részére a fizetéseket már folyósítot­ták és más fizetésekre nézve a tár­gyalásók közvetlen megegyezés előtt állanak. A kifizetéseket álta­lában inár lezárták csak kis össze­gek kiutalása van még hátra. Müller-Franken, a szociáldemo­krata-párt parlamenti frakciójának elnöke kijelentette, 'hogy semmi kö­rülmények között se lett volna sza­bad megengedni, hogy egy minisz­ter. legyen-bár maga a kancellár. egyszerű1 levelekkel, amelyeket a nagyipari érdekeltséghez intéz, több mint 600 millió aranymárkát utal hasson, ki. (Zajos közbekiáltások a szociáldemokraták részéről': Kor­rupció!) A szocialista-párt a parla­mentben albizottság kiküldését fog­ja indítványozni. Ezután egy kom­munista képviselő bizalmatlansági indítványt terjesztett be. maid Diet­rich demokrata képviselő szólalt fel. — A kormány magatartása szá­nalmas benyomást tesz — mondta.­­— Minden tekintet nélkül és a kis­emberek érdekeinek mellőzésével járt el akkor, amikor a nagyipart kártalanította. A kis- és közén-eg­zisztenciák . okik énn úgy. vagy még többet szenvedlek u francia meg­szállástól. nem kaptak semmit. A demokraták ezután javaslatot nyújtottak te, hogy revideálják a kártalanításra kiutalt összegeket a birodalom szűkös anyagi helyzeté­re való tekintettel, a kártalanítási, összegekből pedig elsősorban a kis- és a közép-egzisztenciákat, a gaz­daságilag gyönge köröket fizessék ki. A háztartási bizottság az indít - 8 véiyf elvetette.

Next

/
Thumbnails
Contents