Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-01 / 1. szám

1925. január 1 BACSMEGYEI NAPLÓ S. oldal Kisebbségi Elet «S9 Bulgáriában, {önt az északi vidékeken, Ltom kevesebb, mint százezer román él kisebbségi sorsban: télig jogiosztottan, ezer sérelemmel és panasszal. Most, bogy Caukov bolgár miniszterelnök Bukarestben járt, a román sajtó tenden­ciózusan sokat foglalkozott ezeknek a bulgáriai románoknak helyzetével, hang­súlyozván, hogy a bolgár ellenforradal­mi rezsim igen kíméletlen politikát folytat kisebbségéi ellen. De megmoz­dulnak ez alkalommal a bukaresti ügyé­rt mi hallgatók is, akiknek határozata alapján a bulgáriai román eredetű diá­itok Bukarestben tanuló csoportja dics hangú emlékiratot nyújtott Caukov mt­­tartözkodása alatt Bratiauu miniszterel­nöknek, amelyben a. következőket köve­telte: 1. A bulgáriai román iskolák sza­bad működését. 2. Ezeknek az iskolák­nak megfelelő állami támogatását. 3. A román oktatási nyelv teljes elismerését. 4. A román ortodox vallásnak és tem­plomainak tisztek tbentartisát. Az em­lékiratban a diákok tiltakoztak Caukov terrorlsztikus kormányzása ellen, amely állandóan zaklatja, bántalmazza a bol­gárjai románokat, iskolakönyveiket ei­­keboztatia. a román nemzetiségű állam­­tisztviselőket (ugyanúgy, mim Romániá­ban Bratiauu ék) állásaikból e'bocsáitja. A követelések alátámasztásául az em­lékirat azt indítványozta, hegy a román kormány a legszigorúbb szankciókat al­­kaUmizza: nyomban zárja be a romániai bolgár kisebbség kultúrintézményeit. A román miniszterelnök még nem nyilat­kozott a diákok követeléseiről, bár kü­lönösen az erdélyi magyarok nagy ér­deklődéssel várják: Bratiauu hogy’ ítéli éj a kisebbségeket elnyomó politika embertelenségét és rövidlátását, ha ez a politika történetesen más országok román polgárait sújtja. * Jvfga, nenuetipárti erdélyi romájoio­­litikus Nearuttl Romaiieasc- cimii lap­jában, Jött Bail a róni án publicista bátor cikket irt a magyar állam tisztviselők mellett. »Erdélyben — irta — román nyelvvizsgára kellett menniük a nép­­kisebbstgi közhivataluokokiiak, akármi­­íven pozícióban voltak is. A nyelvvizs­gák eredménye kielégítő volt, viszont, akik nem mentek át, azoknál különböző cnyhitőköriilményeket kell figyelembe venni. Csak nagyon kevesen vannak, akikre azt lehetne mondani, hogy rossz­akaróiból nem tanulták meg az állam­nyelvet. A jelűitek vizsgáztatására ki­küldött bizottságok is tekintettel vol­tak a vizsgázók különböző körülményei­re. A kormánynak vizsgára vonatkozó utasításai azonban jogot adnak a bizott­ságoknak arra, hogy megfelebbezlietet­­lenül ítéljenek a vizsgázók felett. Min­denfelől jönnek a ltirek, hogy azokat a tisztviselőket, akik nem mentek át a vizsgán, azzal büntetik, hogy rendeke­­zési állományba helyezik, vagy végle­gesen eltávolítják őket a szolgálatból. Az erdélyi tisztviselői karnak volt már része ilyen megpróbáltatásban, amikor ez a tartomány az abszolutizmus után közvetlenül a budapesti kormány hatal­ma alá került. Akkor azonban a román és más nemzetiségi tisztviselőkről volt szó. Ezeket is kötelezték a magyar ál­lamnyelv megtanulására, de azért sok tisztviselő megöregedett hivatalában anélkül,'hogy a magyar nyelvet elsajá­tította volna. Helyi érdekek, főleg pedig emberi szempontok miatt történt az, hogy mindvégig meghagyták őket hiva­talukban. És nem lehet mondani, hogy ezek a tisztviselők nem teljesítették kö­telességüket. Anélkül, hogy analógiát keresnék Erdély múltja és jelene kö­zött (sokszor helytelenül fogták fel ezt a dolgot), kiemeljük a következő körül­ményt, amely bizonyítja, hogy ezt a kérdést különbözőképen lehet elbirálni. Egyes megyékben a megbukott tisztvi­selőket rendelkezési állományba he­lyezték, más megj ékben egyszerűen végleg kiadták az útjukat, megint más helyeken újabb határidőt tűztek ki nekik a vizsgára. A román állam még abban nem fog tönkremenni, ha néhányszáz tisztviselő!« nem tanulja meg jól a ro­mán nyelvet, de az államnak vaját mél­tósága nem engedheti, hogy tuikemé­­r.yen sújtson olyan egzisztenciákra, amelyek egész életüket az állam hálát­lan szolgálatában töltötték.« A magyar tisztviselők dolgát . különben a román kormány kezdi megértőbben kezelni. Rájött, hogy a tulkpmény, szigorú ma­gatartásával Erdély államadminisztrá­cióját teszi ki súlyos veszedelemnek. Nagyváradon, az elbocsátásra ítélt magyar hivatalnokok közül a napokban a legtöbbjének megkegyelmezett már Bukarest. Visszamarasztalta őket állá­saikba ... Mussolini megsemmisülésbe viszi a fasista pártot Elsimult az olasz kormányválság Alii an óból jelenük: Rossi emlék­iratainak közzététele egész Olasz­országban, főként pedig az ellen­zéki pártok köretben óriási feltűnést kellett, annál is inkább, mert Rossi, mint Mussolini hajdani sajtófőnöke, a beavatottak köze tartozik. Ez az emlékirat Mussolinit azzal vádolja, hogy egyenesen utasítást adott az atrocitásoknak végrehajtására, a melyeknek áldozatait, elhurcolták, megverték, vagy ricinussal »kezel­­ték.K Mussolini számos nyilatkozata, amelyekre Rossi emlékirata vissza­tér. olyan fenyegetöhangu. hogy nem is tarthatna számot a komo­lyan vétel re. ha a fasisták vezére uralmának első esztendeiében hiva­talos nyilatkozatai során nem tett volna hasonló kijelentéseket. így a múlt évben egyik beszédében a kö­vetkezőket mondotta: — Aki a iasisla milíciához nyal. golyót kan! Ezt a jelszót a fasista indicia va­lamennyi őrszobájának falára felír­ták. _ Mussolini milánói lapja, a Popok» d’Itaiia, részletesen foglalkozik Ros­si emlékiratával, s kommentárja nyilván valóan Mussolini vélemé»v é adja vissza. A lap többek között a •következőket mondta: — Az ellenzéki lapoknak az a vé­leménye, hogy Rosst emlékiratát azért nem bocsátotta részletesebben nyilvánosságra, mert Mateotti meg­gyilkolására vonatkozóan semmi újabb adatot nem tud. nemcsak ön­kényes, hanem észszerűden is. mi­vel Rossi emlékirata egyben véde­kezés is, védekezés ama vád eilen, hogy Rossi részes a Mateotti meg­gyilkolására való íelbuitásbau. Sok kai valószínűbb, hogy Rossi bosszút akart állni a kormányon A Corriere dclia Sera ezzel szem­ben megállapítja, hogy az emlékirat mcgdöntlietetlenü! leleplezte Mttsso Inát. aki mindenről tudott, ami kö'r­­nyezetében lejátszódott. Ez az em­lékirat megcáfolja azokat a híresz­teléseket. amelyek szerint Mussoli­nit saját munkatársai játszották ki. A fasizmuson belül is az erjedés tü netei észlelhetők. Mussolini legújabb politikai sakkhuzása. az ui választá­sok kiírása, amelynek nyilvánvaló célja az volt. hogy az ellenzék er­kölcsi harcát politikai mederbe te relic, előreláthatólag olyan eredmé­nyekkel fog járni, amelyekre Mus­solini nem is gondolt. Az ellenzéki blokk továbbra is hű marad eddigi álláspontjához, s nem hallandó a közeledésre, másfelől az úgyneve­zett tiszta« fasisták hasonlóképpen elégedetlenek a helyzettel. Micheli­nét Bianchi. az ni fasistaalkotmán v tervezetének szerzőié, kijelentette, hogy Mussolini elárulta a pártját, ímgy saját személy ét megmentse. A miniszterelnök most már nem csu­pán a párt többségét, de magát a pártot is közel viszi a megsemmisü­léshez. Parlamenti szemoontbói az ellenzék ma inár nem a fasizmussal, hanem egyedül Mussolinival, a kor­mány elnökével áll szemközt. A iasista pártot ma már nem annyira az ellenzék, mint inkább Mussolini megváltozott magatartása fenyegeti. A Mussolini-kormány bukásáról elterjedt iűrek egyébként koraiak­nak bizonyultak. Sem a liberális mi­niszterek. sem egyéb nem fasista miniszterek nem mondtak le. A mi­­íiiinisztertanácsról kiadott kommüni­ké bejelenti, hogy a válságot sikerült megoldani és ti kormány változatlan összetételben lép január 3-ikán a kamara elé. Megalakult az uj horvát parasztpárt A disszidensek deklarációja A szerdai nap egyetlen jelen­tősebb politikai eseménye az a deklaráció, amelyet a horvát köz­­társasági paraszípártbó! kivált képviselők tettek közzé. A disszi­­densek számát kormánykörökben harminchatra becsülik, inig a Ra­­dics-part szerint mindössze hél képviselő kilépéséről van szó. A kilépett képviselők deklarációja a következőképen hangzik: — A horvát népképviseleíet 1924 augusztus 50-án befejezel! tény elé állítottak a horvát köz­társaság parasztpárt képviselői, amikor bejelentették, hogy a párt belépett a moszkvai pa'asztinter­­nacionáléba. Mi elleneztük a pa­­rasztintemacionéléba való belé­pést, mert meg voltunk róla győ­ződve, hogy az egész horvát nép ellenzi. Az események nekünk adtak igazat. Ez a fatális lépés keserű csalódást okozott és úgy a belföldön, mint a külföldön sok ellenséget szerzett a horvát nép nek. — A horvát nép sorsa fölötti súlyos aggodalmaktól eltelve, el­határoztuk, hogy Független Hor­vát Köztársasági Parasztpárt néven uj pártot alakítsunk. A Horvát Köztársasági Paraszt párt programm­­ját teljes egészében elfogadjuk, de a leghatározottabban visszauta­sítjuk a parasztinternacionáléhoz való csatlakozást, mert semmiíél külföldi hatalomtól, legkevéshbé pedig a bolsevik kormánytól nem kérünk sem erkölcsi, sem egyéb támogatást. , A disszidens parasztpárli kép viselők elhatározták, hogy Sio­­bodniSeljakcímmel lapot indítanak. Radicsék a disszidensek pártalakitásáról A zagrebi Hrvat a disszidensek akciójáról a következőket írja : A horvát köztársasági ps­­rasztpárt köreiben lekicsinyléssel tekintenek az úgynevezett elége­detlenek akciójára. Meggyőződé­sük, hogy az akció nem fog si­kerre vezetni. A horvát köztár­sasági parasztpárt választási győ zelme annál nagyobb lesz, minél többet írnak a levitézlett poli­tikusok mozgalmáról. Megelége­déssel konstatálható, hogy egyet­len képviselőjelölt sincs soraik­ban. A Slobodni Doni legújabb számában Rallies István hosszabb nyilatkozatban foglalkozik a disz­­szidensek ügyével. Listavezetői jelölések a radikális-párt fő­bizottsága előtt A radikális-párt főbizottsága szerdán ülést tartott, amelyen az egyes kerületek jelöléseivel fog­lalkozott. A főbizottság jóváhagyta Trifunovics Misa vallásügyi mi­niszter sondzsáki, Stojadinovicr Milán pénzügyminiszter monte­negrói és Simonovics Milán volt agrárreíormminiszter kruzseváci listavezetői jelölését. Tanácskozások a miniszterelnöknél Pastes miniszterelnököt a délután folyamán meglátogalta a kor­mány több tagja, akik hosszasan tárgyaltak a miniszterelnökkel. Politikai körökben a tanácsko­zásoknak nagy jelentőséget tulaj­donítanak és összefüggésbe hoz­zák a kormánynak Radios eiien tervezett rendszabályaival. Májusban ürítik ki a kölni zónát és a Ruhr-vidéket Amerika közbelépett NémetoTszá? érdekében Berlinből jelentik: A kölni zóna kiürítésének elhalasztásából szárma­zó konfliktus váratlanul megenyhült és most már erős a remény. hogy Németország és a nagyhatalmak között ebben a kérdésben kompro­misszum jön létre. A súlyos diplo­máciai válságban beálló fordulatot Amerika közbelépése idézte elő. a mely értesítette az antanthatalma­kat. hogy a Dawes-féle ten- végre­hajtása ellentétben áll azokkal az intézkedésekkel, amelyek a konflik­tust előidézték. Diplomáciai körök véleménye szerint a kompromisszum abban fog állani. hogy 1925 mája­sáig meghosszabbít iák az angol megszállást a kölni zónában, azután pedig nemcsak az angolok a kölni zónát, hanem a franciák a Ruhr-vi­déket is kiürítik. Helyén marad a Marx-kortnány A kölni zóna kiürítésének kérdé­sében esedékes komoromisszmunak német részről semmi akadálya nem lesz. miután valószínű, hogy az ni birodalmi kormányt ismét az enge­dékeny Marx fogja megalakítani. Mértékadó berlini politikai körök ugyanis biztosra veszik, hogy Ebért elnök Marx kancellárt bízza meg kormányalakítással, aki a múlt kor­mány valamennyi tagját felveszi a kabinetbe. beleértve Stresemmn külügyminisztert és Gessler honvé­delmi minisztert is. Még nem küldték el a jegn­­zéket a német kormánynak Parisból jelentik: A nagykövetek értekezlete, amelynek szerda dél­előtt kellett volna ülést tartania, csak csütörtök délelőtt ül össze, mert az angol kiküldött nem kapott idejében értesítést kormányától. A Reuter-iroda értesülése szerint a csütörtöki értekezleten a jegyzék átadásának módját is megbeszélik. A nagyhatalmak még ugyanis nem döntöttek, hogy a jegyzéket kollek­tive kiihljék-e el. vagy hogy min­den nagykövet külön jegyzéket nyutison-e át kormánya, részéről. Valószínű, hogy egységes szöveget dolgoz ki a nagyköveti értekezlet. A jegyzéknek nagyjából ideiglenes jellege lesz. amelyet egy második jegyzék fog kiegészíteni

Next

/
Thumbnails
Contents