Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-01 / 1. szám
4. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. január 1 CIRKUSZ a ® ö, Élet Tükre, SVfüvészeti A színházból vegyes érzésekkel jöttéin el: maga a darab, ez a Mari-Anne szive című, mint az élet kis ábrázcn !ása, kénytelen volt tetszeni nekem, \agy hogy mondjam, kénytelen voltam elismerni, hogy tetszik, hatással is .volt rám, fölizgatott és nyugtalanított: de már abból, hogy ezt ilyen körülményesen nyögöm ki, arra kell következtetnem, hogy ez a tetszés nem valami közvetlen és egyszerű, hanem szintén körülményes módon alakult ki. Ugyanis az a harc, ami a hősnő lelkében dúl a darab folyamán, hogy tudniillik a férjét, Lajost szcvcssc-c, amiért jó és nemes és nagylelkű és mcgbocsájtja neki, hogy Alfréd reménytelen szerelme, de csakis azért, mert reménytelen. Alfréd iránt leküzdhetetlen szenvedélyt kelt a szivében — avagy inkább Alirédot szeresse, amiért meg tudja érteni, hogy A'ári-Atme képtelen nem szeretni a férjét is, abból az alkalomból és azért, mert Lajos, a férj, belenyugszik abba, hogy ő Alirédot szereti és nem őt, pedig csakugyan — na, szóval ez a harc számomra nem egészen kielégítő, avagy legalább is nem egészen megnyugtató elintézést nyert azáltal, hogy Alfréd főbelőtte magát» a férj pedig leugrott a kastély csiilagásztornyából s Így Mari-Anne megtört és immár használhatatlan szivét nyújthatja csak át Ödönnek. Tudniillik izé . . . nem megy a fejembe, hogy - ha valakinek a lelkében egy harc dúl. ebben a harcban miért kell hősi halált halni mindenkinek, csak éppen Mari-Anne, a harc boldogtalan csatavesztett tábornoka maradt életben, fis egyáltalán — miért halt hősi halált a Lajos meg az Alfréd a harcban, mely Mari-Anne lelkében dúlt? Nem értem ezt a dolgot, ha én az északi harctéren vagyok és a déli harctéren Gyula van, hogy jövök én ahhoz, hogy én attól elessek? Na persze, persze, a Mari-Anne egy finom és valódi női lélek, rajongó és boldogtalan lélek. — de hát azért izé . . . egyszóval: törvénybe kellene iktatni végre, amit már régen hangsúlyozok, hogy a női lélek boldogtalanságát, mint olyan közveszélyes betegséget, amibe mindig más hal bele, nem a páciens, — a közbiztonságra való tekintettel, kötelező módon, hivatalosan gyógykezeljék. No de ezt csak mellékesen jegyeztem meg, hiszen a mindcnekíölött szent és sérthetetlen Művészet magaslatáról nézve a dolgot, ez a jelentéktelen gyakorlati kérdés eltörpül az egyetlen lényeges és fenséges szempont előtt: hogy tudniillik igazat irt-e a nagy Művész, hivep adta-e vissza az életet, ilyen-e a női lélek, mint amilyennek Mari-Anne lelkét ábrázolta — mert hiszen a többi nem fontos, lévén a Művészet az Élet Tükre. Mát kérem. Hát igen. Hát ilyen. Azaz hogy... de szót szóba ne öltsek. Tudniillik másnap megismerkedtem Líviával. Nekem mingyárt nagyon tetszett Lívia, őszinte ember vagyok, megmondtam a férjének is. A férj rezignáltam de megértőén, szelíden bólintott. Később mikor jobban kezdtem ismerni Líviát és kiöntöttem elötic kétségemet, ö is bizalommal leit hozzám és elmondta a harcot, ami a lelkében dúlt. Hát, kérem, kiderült, hogy nem tudja, mit tegyen, a férjét szeresse-e, amiért jó és nemes és nagylelkű és megbocsátja neki, hogy az én reménytelen szerelmem leküzdhetetlen szenvedélyt kelt a szivében irányomban — avagy inkább engem szeressen, amiért meg tudom érteni, hogy ö képtelen nem szeretni a férjét is, amiért belenyugszik abba, hogy ö engem szeret és nem őt, pedig csakugyan. Ahogy ezt Livia könnyezve és fátyolos szemekkel elmondta nekem, kimondhatatlan szorongás és félelem fogott el, eszembejutott a Mari-Anne szive, ciniü darab —sőt, őszintén szólva a Mari-Anne című darab már előbb eszembejutott, mikor beleszerettem Líviába — és most lesújtva és szorongva állapítottam meg magamban, hogy j ime, milyen igaz ez a darab, milyen! nagyszerű és tökéletes, íme csakugyan iiyen az élet és a női lélek. Már éppen ki is akartam ezt mondani, már nyitva volt a szájam, hogy elmondjam Líviának, hogy milyen érdekes darabot láttam és hogy mennyire illik az esetünkre, — amikor Livia szavambavágoít és igy folytatta: »Tudja Sándor úgy vau ez, mint abban a Mari-Anne < szive cimü darabban, amit múlt héten J néztünk meg a férjemmel. Nagyon! tetszett nekem, nagy hatással volt - rám, szegény férjemre is nagy hatás- \ sál volt, — ennek a darabnak köszön-1 heti, liogv nem vágta magát pofon, I mint a Gézát, aki udvarolt nekem, jj mielőtt a férjem látta ezt a darabot«.! Hát kérem. 5 Én mindenesetre nagyon örülök, hogy Livia férje engem nem vágott pofon annak a darabnak a hatása alatt, mely az életből ellesve ábrázolta Livia férjét, aki nem vág engem pofon, hanem megért engem, minek következtében Livia férje, aki különben poíouvágott volna, nem vágott pofon, vagyis tényleg úgy van az életben, mint a darabban, illetve úgy van a darabban, ahogy az életben. azazhogy,. . . Ézekután pedig van szerencsém bejelentteni, hogy a Művészet, az Élet Tükrét, amelyben az Élet meglátja önmagát és visszatükrözi a Müvészetet, valamint az Életet, melyben a Művészet képe tükröződik, egyszóval az egész városligeti tükörpalotát, amiben ez a sok tükör tükrözi a tükröket, ott egye rneg a fene, ahol van és tisztelteiéül Mari-Anue-t, Líviát és Gézát és Lajost, én Ödönt és sajátmagamat,, nekem ebből elég volt. Karinthy Frigyes. tot nagy többséggel elfogadja. Feltűnést keltett, hogy Jaksics Zsarko is a javaslat mellett szavazott. Ezután a vármegyei közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a királyi n szajándék céljára megszavazott 1,600.000 dinárt s ennek az összegnek két évi kamatait a vajdasági főiskolai hallgatók beogradi internátusának építési költségeire' ’ fordítsák. Az internátus építését igy már a tavasszal megkezdhetik. Becskerek város kérésére 250.000 dinárt szavazott meg Péter királynak a vármegyeház előtt felállítandó szobrára, a tüdővész elleni liga cé'jára 30.000, a becskereki méntelepnek 50.000 dinárt szavazott meg._ Végül a vármegyei jegyzőalap 1,425.000 dinárt kitevő deficitjének pótlására a közgyűlés a községek hozzájárulását száz százalékkal emelte fel. Véres kocsmai verekedés Topolán A meggyilkolt vofvoda Komitácsi-vezérből komilácsi üldöző A rejtélyes, a még mindig titokzato Balkánt elevenítette fel az a gyilkosság, amelynek Misev Voján vojvoda kedden délben az ó-szerbiai Bregalnica községben áldozatul esett. A vojvoda tudvalevőleg a legmagasabb katonai rang s csak az kaphatja meg, aki háborúban személyes bátorságával jelentős hőstettet vitt véghez. Misev nem ilyen vojvoda volt, hanem csrk patriarchális szokás alapján viselte a vojvoda címet. Nem is szerb ember, hanem bolgár, tegnap a beográdi sajtó tévesen nevezte Mű evics-nek, mert ő a szerb szolgálatban is megtartotta bolgáros hangzású nevét. Misev nemrégiben még tevékeny részt vett a bolgár komilácsi mozgalmakban Bulgária oldalán — Szerbia ellen. Alexandrov Todor személyes hívei közé tartozott, akivel szemben a bolgár kornitácsi vezér hálára volt lekötelezve, mert Dobrovoljácok rí elvertek három magyar gazdát Topoláról jelentik: A topolai nagyvendéglőben több dobrovoljác megtámadott és súlyosan megvert három, topolai magyar gazdát, akik közül az egyik életveszélyes sérüléseket szenvedett. A Fő-uccán levő Lehoczky-íéie vendéglőben csöndesen borozott Kovács Mihály, Mayor János és Kismiska József, amikor több ismeretlen dobrovoljác tért be a kocsmába. A dobrovoliácok kezdetben nyugodtan viselkedtek, később azonban, amikor már ittasak voltak, olyan fenyegető magatartást tanúsítottak, hogy a három magyar gazda jobbnak látta elhagyni a vendéglőt. Mikor az e'sőnek hazainduló Kovács István fölkelt az a ztaltól, a dobrovoljácok srída’mak közt székekkel rátámadiak a magyar gazdákra. Az egyik dobrovoljác megütötte Kismiska Józsefet, mire társai védelmére keltek, székeket kaptak és igyekezte!-: visszatartani az ittas dobrovoljácokat. A verekedés közben Mayornak sikerült elérni a vendéglő ajtaját, majd Kismiska követte, akin a támadók könnyebb természetű sérülést ejtettek. A kocsmaszobában ekkor egyedül Kovács Mihály maradt, akit a dobrovoljácok beszorítottak egy sarokba és addig ütötték, amig vérbehoru.tan, eszméletlenül össze nem esett. A megrémült kocsnrros a csendőrökért szaladt, de mire ezek megérkeztek, a dobrovoljácok kocsikon elmenekültek. Kovács Mihály állapota su’yos. A csendőrség megindította a nyomozást az ismeretlen dobrovoljácok kézrekeritésere. a saját élete kockáztatásával a vezér életét mentette meg. Alexandrov Todor régebben le volt tartóztatva és a vérengző komit ácsi vezérre halál várt. Mikor a csendőrök a vasra vert komitácsi vezért Szófia uccáján a bírósághoz kisérték, Misev egy uccasarkon lesbenállt, egymaga megtámadta a csendőröket, nyolc csendőrt megölt s kiszabadította Alexandrov Tódort. Később azonban összevesztek, Alexandrov üldözni kezdte Misev-et, aki menekülni vo't kénytelen, átjött a határon, szerb szo'gálatba lépett s ugyanazt az erályt fejtette ki a bulgár komitácsik üldözésében, mint am;nő lelkesedéssel előbb szolgálta őket. Emiatt vonta magára a komitácsik haragját, akik bosszút esküdtek ellene, ha'álra ítélték és Grigirijev Kirill komilácsi azért jött át a ha'áron, hogy ezt a halálos ítéletet végrehajtsa. Torontálmegye közgyűlése jaksics Zsárko a belügyi kormányzat eilen — Elfogad Iák a költségvetési javaslatot Szerdán délelőtt tartotta meg Becske relen Torontál-Temcs vármegye rendes közgyü'érét Raics Szvetiszláv alisn n elnöklésével. Dr. Zabkovics Pál főjegyző felolvasta a fe’mentett és ujonan inevezett közgyűlési tagok névsorát, majd Jankovics udvari miniszternek a király nevében irt köszönő levelét, a melyben az uralkodó nevében a megye üdvözlését köszöni meg a miniszter. A közgyűlés tárgysorozatán 382 pont szerepelt, amelyek közül csak az anyagi kötelezettséggel járó javaslatokat tárgyalták le, a többi pontot — háromszáznál többet — a közgyűlés en b'ock fogadta el az állandó választmány javaslata alapján. Heves vita csak két pontnál: a megyei" tisztviselők ruhasegélye és az 1925. évi megyei költségvetés tárgyalásánál fejlődött és feltűnést Veite't, hogy dr. Jaksics Z'arko Pribicsevicr-párti képviselő mindkét pontnál éles ellenzéki beszédet mondott. Az előadói javas’at szerint a tisztviselői ruhasegélyt a vármegye a megyei tisztviselőkön kívül azokra a pénzügyigazgatósági és beogradi kerületi tisztviselőkre is kiak-rta terjeszteni, akik a megyei költségvetés terhére járulékokat vesznek fel. Jaksics Zsarko dr. nem fogadta el ezt a javaslatot és dr. Zsupanszki Szlavkóval együtt azt az álláspontot képviselte, hogv a mhasegély csak azoknak a tisztviselőknek jár, akik a régi megrjei beosztás szerint is a meoye tisztviselői. A közgyűlés az előadó javas’at val szemben Jaksics Zsarko dr. indítványát fogadta el 24 szavazattal 22 ellenében. A belügyminisztérium BBB. ügyosztályának tisztviselői részére a közgyűlés egyhaugulag megszavazta a ruhasegélyt, amely összesen 1.384.300 dinárt hagyott jóvá. Az 1925. évi költségvetés a rendes folyó kiad sokon kivül nem tartalmaz nagyobb beruházásokat, kivéve a kórházak részére nyújtandó 500.000 dináros segélyt. Ennél a pontnál dr. Jaksics Zsarko másfélórás beszédben élesen bírálta a be ügyi kormányzatot és különösen a tisztviselők folytonos áthelyezése ellen kelt ki. Kifejtette, hogy jól bevált tisztességes jegyzőket egyik napról a másikra ok nélkül megfosztják állásuktól, kenyerüktől és lakásuktól és helyükbe kvalifikáció nélküli, homályos múltú embereket neveznek ki, amivel a korrupciót tenyésztik csak és annyira igénybe veszik a vármegyei jegyzői nyugd'j-alapot, hogy annak eddig már több mint egymillió dinár deficitje van. Elmondotta, hogy egy községi jegyző ak'ákkal igazolta előtte, hogy egy há, napban tizenegyszer helyezték át. Kifogásolta a költségvetésbe felvett nagy reprezentációs költségeket, igy a beogradi főispán 80.000 dináros reprezentációs költségét és más tételeket. Föem'iti, hogy a vármegye autót vett, de az Beogradban van, ahol mindenki használja, csak a vármegye nem. Gligorievics közbeszól: Pribicscvics autója többe kerül! Nagy 'árma keletkezik erre a radikálisok és a független demokraták közöt . Az elnök csak nehezen tud csendet teremteni. Jaksics Zsarko erre rövidesen befejezi beszédét. Raics alispán válaszol a beszédre s pontról-pontra cáfolja a költségvetés ellen intézett támadást. A közgyűlés a költségvetési javasla-Moviszadi választási előkészületek Kijelölték a szavasé helyeket A. noviszadi városi tanács Noviszadon tiz választási helyet jelölt ki és a választók beosztásáról készült tervezetet felterjesztette az állatni bizottsághoz. Az állami bizottság a fölterjesztés értelmében határozott. Eszerint a választók a következőképp vannak beosztva: I. a) szavazóhely a beltéri római katholikus iskolában. Itt szavaznak azok. akiknek vezetéknevük A—B- vel kezdődik. A választók száma 734. I. b) szavazóhely az izraelita elemi iskolában. Itt azok szavaznak, akiknek vezetéknevük V.. G.. Ly.-el kezdődik. A választók száma 714. II. a) szavazóhely a Zmai Jovanovics-uccai elemi iskolában, ahol a L>„ I.. Gy., U. és F. betűkkel kezdődő nevű választók szavaznak, összesen 781. II. b) szavazóhely a leánygimnáziumban. Itt a K—L. betűsök szavaznak. Összesen 730. III. a) szavazóhely a buzatéri elemi iskolában, ahol az O. és P. betűkkel, kezdődő választók . szavaznak. Összesen 710.