Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-30 / 28. szám
oldal. BÄCSMBGYEI NAPLÓ 1925. január 30, Miniszterelnöktől — püspökig A. Miskolcon letartóztatott kalandornő Friedrich Istvánnal bankettezett és a kassai püspöktől kapott ajánlólevelet Miskolcról jelentik: A miskolci rendőrség ■— mint a Bácsmegyci Napló már jclcntclle — nagystílű szélhámosnőt tartóztatott le, aki milliárdos sikkasztásain kívül is sokféle szélhámosságot követett cl. Szerdai részletes kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy Miskolcon, Debrecenben és Pécsett Szűcs Irma ncvélöuö álnéven szerepek, az igazi neve Székely Róza. Most 41 esztendős. 21 évvel ezelőtt jött Oroszországból Magyarországba, Budapesten telepedett le, csakhamar belépett az egyik budapesti mulatóhelyre, ahol nyolc esztendeig tartózkodott. Innen kikerülve kéteskirü, zug sziniiskolának lett Somlay Irén álnéven növendéke. A háború alatt megismerkedett egy századossal, akivel közös háztartásban élt. A háború befejezésekor ez a százados meg akart nősülni, ekkor ezt a tervét úgy akarta megakadályozni, hogy azt mondotta neki, anyának érzi magát. A százados ezután hosszabb útra ment és mire visszaérkezett, egy vidéki lánytól szerzett gyermeket vett a szélhániosnö magához, akiről azt mondotta, hogy az ö gyermeke. Ezt a szélhámosságát azonban leleplezték és a százados megnősült, Szűcs-Székely Róza ekkor a családját kezdte zsarolni. Később Kecskeméten követelt el sikkasztásokat előkelő körökben, ahová bejáratos volt, majd Debrecenbe tette át székhelyét. Egy alkalommal ébredő gyűlés volt Debrecenben, ahol Friedrich István is megjelent. A gyűlésen a kalandoméi az emelvényen fog’ait helyet és annyira magára irányította a közfigyelmet, hogy a batikoltén Friedrich István, aki nyilván valami előkelőségnek nézte, különös kitüntetésképpen mami mellé ültette. Debrecenből Kassára került, ahol beférkőzött Fischer-Colbrie Ágost püspökbizalmába, akitói ajánló sorokat kapott a katholikus papsághoz. Ezzel az ajánlólevéllel bejutott a szánni plébániára, ahol a plébános vendégszeretetét három napig élvezte, ekkor azonban megszökött és magával, vitte a plébános pecsétjei és egy csomó különféle anyakönyvi blankettái. Ezekután már kedve szerint használhatta az anyakönyvi nyomtatvá-Noviszadról jelentik: A noviszadi demokrata-párt elnöksége érdekes feljelentést tett a noviszadi ügyészségen. A feleiden tés szerint Pecsics Dru* gutin volt építésügyi miniszter, a demokrata-párt noviszadi listavezetője jarmá: 11 -én Titelen. Mozsorinban és Csajkás Szetitivánou választói gyűléseken akart résztvenm. Ä gyűlést Titelen rendzavarás nélkül meg is tarthatták, azonban Mozsorinbati megzavarták a gyűlést és Pecsics Dragutinnak menekülnie kellett a rendzavarok elöl. A ti teli gyűlés után ugyanis, amikor Pecsics Mozsorinba érkezett, közölték vele, hogy dr. Cseremov György a faluban tartózkodik.-azzal a szándékkal, bogy a demokrata-párt gyűlésének megtartását megakadályozza. Pecsics azonban ennek ellenére is be ment abba a vendéglőbe, ahol a gyűlést meg akarták tartani. Alja kezdett beszélni, bejött a terembe busz-harminc főnyi felfegyverzett földműves és megtámadták a vendéglőben tartózkodó polgárokat. A fegyveres földművesek fenyegető viselkedése folytán már a vendéglő Ajtajában vcickgdj's, keletkezeit, úgy,' hogy mielőtt a rciáizavarók Áa' .szónoki: emelvényig juthattak, a volt miniszter egy mellékaitón elmenekülhetett. A támadók észrevették a menekülő Pccsicset, utána mentek és többször rejlőitek, azonban a lövések nyokat. Molnár Irma, gróf Török János leánya, Török Irén, gróf Andrássy Irma neveket haszálta legtöbb A tömeges feljelentések folyta most a miskolci rendőrség árts tette a kalandornőt, akinek nh' most állítják össze. nem találtak. Pecsics a mozsorini radikális-párt vezetőjénél. Szucics Zdenkónál talált menedéket, a támadók azonban ide is követték, körülvették a házat és be akartaa lakásba hatolni. A válságos helyzetben Szucsicsné kiment a fegyveres csoporthoz és sikerült őket távozásra bírni. Innen a volt miniszter Sajkásiszentivánra ment.aszrnaosok azonban itt is szétzavarták az agitációs gyűlést. A fegyveres támadás miatt a demokrata-párt noviszadi szervezetének elnöksége Pecsics Dragutin megbízásából bünvádifeljelentés'ttett dr. Cseremov György noviszadi városi tiszti orvos. Pavsics György mozsorini.1 malomtulaidonos. Viiics Milán titeli főszolgabíró. Gyei tics Milán csajkásszentiváni jegyző cs Maletin Márkó mozsorini jegyző, valamint liuszcsaikásszentivánlföldíWives ellen, akik a támadásban vezető szerepet játszottak. A feljelentés megemlíti, hogy Vuics Milán titcli főszolgabíró telefonon felhívta dr. Cscrcmovot és felszólította, hogy embereivel zavar ja szét a gyűlést, mire Cseremov 3 Járdájával Csaíkás-Szentivánra ér ke/.'ett, 'ahol 4;f jegyző íeffcgvverczte ís pálinkával itatta őket. Innen ko csín Mozsorinba mentek a gyűlés szétzavarására. A feljelentésben Po csics Dragutin több tanúra hivatkozik. akik állításait pontos adatokkal igazolják. A megkergetett exminiszter Pecsics volt miniszter föSjeleníeüe Cseremov Györgyöt és a mozsorini főszolgabírót A sikkasztó Irta: Hajnik Miklós Az istenele már rég meghallak, a forrásokat már nem őrzik tündérek, az erdők bozótjában csak vaddisznók röfögnek s a manók harsogó nevetése nem hallatszik többé. Az istenek minden kísérletükkel eiteríietkezfek valahová nagyon mélyre. S helyüket elfoglalta egyetlenegy, aki még nem élt akkor, amikor már zöldük a fű. virágzottak a iák s énekeltek a madarak. Az uj isten fiatalabb mindennél á Földön, nem is a Főid istene, csak az embereké, mert ők tették azzá masuk fölött. Az ui isten, a Pénz. pedig hatalmasabb minden régi isteneknél. Hideg, utálatos, kegyetlen és vak. Az emberek között lakozik s azok között tesz igazságtalanságot. A férfiak találták ki a pénz vereiteltes, tisztességes munkáink gyümölcseinek' kicserélési eszközéül, (stent a rossz nők: csináltak belőle., A férfiak békén , éltek volna' egymás mellett. Végezték volna dolgukat s engedték volna egymást élni. Minden férfiben megvan a csendes honvágy valami magasabb, finomabb, ismeretlen világ titán. De ennék a földi életnek semmi nagyobb ícntosságoi nem tulajdonítanának és itt különösebb előnyöket elérni nem óhajtanának, hisz nem érdemes. Do vannak nők. akiknek minden lágyuk. mindén gondolatuk csak apró előnyök, hiúságok, kényelmek és mások feletti hatalmaskodás s akiknek teljesen közömbös -minden, amiből niiws közvetlen hasznuk és akik gyűlölnek mindent, ami tőlük a férfit elvonja. S ezek a nők rázuditottak minden bail és aljasságot a világra. Ezeknek a 'tőknek kellett a pénz. Mindig nekik keljei r. A férfiak pedig megszerzik ixkik mindenáron. Ma nem tudják tisztességes utón előteremteni, akkor megszerzik becsületük árán is. . Sokáig v oltain törvényszéki tanácselnök a fővárosban. Rengeteg sikkasztási ügyet tárgyaltam le. Hihetetlen esetek voltak közöttük. Igénytelen külsejű, szerény. kopott, szelíd férfiak reszkető tangón. vonásié -szálfái, alázatosan ismerték be bűnüket. S ilyenkor szemeim mindig felfedeztek a hallgatóság sorában egy nőt. aki diadalmasan izgett-mozgott a helyén s amikor én a három-hat évi börtönöket kihirdettem megvetőleg nézett az elítéltre. Hogy az olyan hülye volt. hogy ilyen hamar rájöttek, legalább sikkasztott volna még többet az ö számára! Nem vagyok lágyszívű ember, sókkal többet tapasztaltam az életben, mintsem hogy könnyen elérzékenyedném. kiváltképen nc.ni az olyan emberek iránt, akik a iog és törvény megkerülésével akarnak meggazdagodni a becsületes emberek rovására. Hiába hoztak fel a védők enyhítő körülményeket, én nem fogadtam ei enyhítő körülményül semmit olyan esetben, amikor valaki, akinek tisztességes megélhetése biztosítva volt, azért sikkasztott, hogy erkölcstelen személyeket tarthasson ki és fényűző életet élhessen. A törvény teljes, szigorával -jártam el velük szemben s a lehető legnagyobb büntetést mértem ki rájuk ő Felsége a király nevében.' nyugodt lelkiismerettel. Mondom, nem vagyok lágyszívű ember. De egyszer • igaz. hogy csak egyetlenegyszer megtörtént, hogy majdnem elérzékenyedtem én is. Nem mintha ez az érzés meggátolt volna abban. hogy a törvény (ebes szigorát alkalmazzam, de tagadhatatlan, hogy megmozdult bőiméin akkor valami. Talán részvétféle? . . . Vagy felháborodás volt? . . . Nem tudom biztosan. Elég az hozzá, hogy abban az esetben nem szívósén teliesiteltem kötelességemét s önkéntelenül keresgéltem magamban az ,enyhítő körülményeket szenvedélyének o szerencsétlen áldozatával szemben. Előttem állt a férfi. Férfi? . . . Nyomorult. csent vész reszkető emberke volt. Hebegett, dadogott, szipákolva beszélt. érzett a hangián a torkában lappangó sírás. A padlót nézte és sovány kezeit összekulcsolva állt s bütykös, sápadt ujjait ropogtatta kétségbeesésében. Vallott, mindent beismert, nem Volt semmi mentsége. Egy nagy vállalat jól fizetett pénztárosa volt. feleségével és négy gyermekével gondtalanul élt. És mégis sikkasztott, éveken át. rendszeresen. ezer fuitfanggal takargatva bűnét, csak azért. mert. mert . . . Nem vallotta be. hegy miért? Csak azt mondta, hegy elköltötte, az utolsó fillérig elköltötte, higyjék el neki. hogy elköltötte, nem maradt semmije, egy fillérje se. mind elköltötte. Mögötte pedig, a hallgatóság között, az első padban ült egy hölgy, aki mindjárt a tárgyalás eleién a .szentembe ötlött. Szép vonásai voltak, kissé túlságosan kifestve ugyan, de azérí arca bájosnak tolt mondható, amennyiben szereti valaki a viharos múlt és mindenre elszántság romlott női bájosságát, amely tapasztalatlan férfiakat .ínyira vonz harmadrangú orftumcsiliagok tele. A íizetettsés cinizmusa adta ezeknek a nőknek a fölényt élbódult családapák szemében erényes hitvesük fölött. Mert minél rcmlottabb egy szép nő. annál veszedelmesebb, hatalmasabb és cllentálltaíatlanabb a tisztesség«, férfiak .szemében. , mert » természetűk legmélyén fekvő, végleg cltemctettne# hitt mocsarát az érzékiségnek kavarják fel mindenre hajló .bájaikkal. Szörnyű rabság az. amelyben az ilyenfajta nők tudnak tartani egy férfit, akit sikerült szenvedélyük rabszolgájává alacsonyitaniok. S akkor minden elhomályosul az általuk eialiasiíott férfiúban: becsület, kötelesség. minden. El kell pusztulnia, mert hisz el akar pusztulni, ő érette, az imádott nőért akar elpusztulni! . . . iszonyatos őrület ez és nagyon gyükén i. Ezt a szerencsétlen hebegö-dadogó nyomorult embert is. aki előttem állt. ez az őrület tette sikkasztóéá. Ez nyilvánvaló volt' cMttcm. S kedvein "lett volna megmondani neki: Nézz hátra, te iivómé rnlt ember, nézd meg azt a kiélt, kills telt: hitvány nőszemélyt, aki cliött gyönyörködni a te pusztulásodban s ellőtt azért is. Iiogv le az ö jelenlétében Választási helyek kijelölése Somborban és Sztarakanizsán Sombor város tanácsa a választásokat intéző állami bizottság jóváhagyásával a következő tizenkét helyen állít fel szavazó-urnákat. I. Azokat választók, akiknek neve A --Boli betűkkel kezdődik, az állami gimnáziumban szavaznak. Ií. Buh—B betű végig és S. A központi elemi fiúiskolában. III. G. L. Állami! felső kereskedelmi iskolában. IV. V. Gy. !:. I. Állami fitt polgári iskolában V. M. betűsök a nagy szerb templom udvarában levő fitt-gyakorié iskolában. VI. D. .1. O. A le/inv-gyakorló iskolában. VII. N. R. Az Ipaftcstület épületében. Vili. f. H. C. A magyar olvasókörben. IX. Sz. Cs. Polgári Kaszinóban. X. Zs. 1’. A Pokol vendéglőben. XI. Z.. K -Ke.. 1-1.. T.. ü. Állami óvodában. XII. Ke-lől a K. ,betü végig, Ny., Ty., Dzs. A Eloyu helyiségében. A választásokat intéző állami bizottság Sztarakanizsára is elküldte már a választásokra vonatkozó utasításait. s jóváhagyta a' városi tanács részéről felterjesztett szavazóhelyek kijelölését is. A város területén négy szaivazóhcl.vet állítanak fel, még pedig a szerb iskolában, a zsidó iskolában, a Prisztai- és az Ifkovics-iskolában. Külön szavazóhelyeket állítanak fel Oromhegyeseu és Adorián-pusztán is, ami által -megkönnyítik a két tanyavidék választópolgárainak a szavazást. A legutóbbi választásokon ugyanis úgy az oromhegyesieknek. mint az Adorián-ousztaiaknak Sztarakanizsára kellett bemenni szavazni. Vck’bit falu választói Oromne légy képes bevallani, hogy az elsikkasztott pénznek' ő az orgazdája! Nézd esak lói meg ezt a cinikus arcú nőt, aki tönkre tett téged és valid be. csak azért is valid be. hogy mindazt a pénzt, amit sikkasztottál, neki adtad. Akkor én megvizsgál tatom az elmeállapotodat' s futni hagylak. De nem szólhattam igy, mert hisz főtárgyaid»' volt és én voltam az elnök, igy hát csak a szájam szélét harapdáltam kissé idegesen és unottan, amíg a védő és az ügyész beszédei tartottak. Azután ii tárgyalást felfüggesztettem s Ítélethozatalra visszavonultam. Enyhitő körülményül csak büntetlen előéletét számíthattam be. Csakhamar készen voltam az ítélettel s. visszatérve a terembe. megnyitottam a főtárgyalást s megkezdtem az Ítélet kihirdetését ö Felsége a király nevében. Mikor cda érkeztem, hogy : - és ezért négyévi börtönre és ötévi hivatalvesztésre Ítéltetett . az elitéit melléből zokogás tört fel s a nyomorult ember térdre rogyott. És ugyanebben a pillanatban. ameh minden jóérzésü emberre nézve cs^k megdöbbentő lehetett, cinikus. gúnyos kacaj hangzott fel a hallgatóság soraiban: a nő. az a nő merészeit nevetni! Azonnal félbeszakítottam az itéletkiliirdctést s ujjal mutatva a nőre, dühtől remegő hangon szóltam a teremben álló fegvferc-' fegyőrre: — Vezesse ki azt a rongy uőszemélyt és tartsa őrizet alatt, untig igazoltatva nem Essz. A törvénykezés: tekintélyét Senki sem sértheti meg büntetlenül! Figyelmeztetem a hallgatóságot. !iog\ tarfíirtózkodjek mindennemű tetszésül ilvátmásíól! Szégyentől és dühtől lángvörös arccal követte a íegtőrt az a nő. A nyomorult elitéit pedig visszafordult és nézte. őt. feledve az Ítéletet, mely kitörölte öt a tisztességes emberek sorából, tele:'.' e démonának gúnyos, nevetését. mindent felejtve, mámoros’ rajongással nézte, nézie. a inig csak az uiló be nem csukódott möKöüe. boldogan falta szemeivel.
