Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-30 / 28. szám
1925. január 30. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet • I« A romáit szülészet nesztorának, Noiíarának, most ünnepelték ötvenéves színészi jubileumát Bukarestben. A jubileumi ünnepély, amelyen résztvutt a királyi pár is, a bukaresti Nemzeti Színházban folyt le, ahol ez alkalommal megjelentek a fővárosban vendégszereplő kolozsvári magyar színészek, Jpnovics Jenő dr. igazgató vezetésével. A román üdvözlő beszédek után a magyar szülészet nevében a jubilánst Janovics Jenő dr. is köszöntötte; beszédében hangoztatta, hogy a magyar és általában a kisebbségi színházak nemcsak konvencionális hódolattal üdvözlik román kartársukaí, hanem abban a meggyőződésben, hogy üdvözletük szimbólum: jelképe annak, hogy a kisebbségi színházak keresik a testvériség útját és boldogok, ha őszinte baráti érzéssel találkoznak. Amikor- a magyar szili igazgató befejezte nagy hatást telt beszédét, a jubiláns Nottara hozzálépett, megölelte és megcsókolta. A román és magyar művészet testvériségének ezt a spontán és vallomásszerü megnyilatkozását a közönség viharos ovációval pecsételte meg. Nottarát czekután a kolozsvári román színház és a hesszarábiai orosz színészek képviselői üdvözölték. * Kurtyákot, a rutén parasztok harcias képviselőjét, a pápa a Szent Gergely lovagrend nagy kereszti ével tüntette ki. A parasztvezér lovaggáavatása fényes ünnepség keretében folyt le a napokban Huszton, a görögkatolikus templomban, ahol Boksav kanonok nagy beszéd kíséretében tűzte fel Kurtyák mellére a pápai keresztel. A lovaggá ütött Kurtyákot bivcl a mise után bőséges és gazdag banketten ünnepelték. * Az Erdélyi Muzeum Egyesület az elmúlt hónapban az elhunyt Eszterbázy Kálmán helyébe Ugrón Istvánt, a Mar gyár Párt vezérét választotta meg elnöknek. A választást jóváhagyás végett az egyesület bejelentette a vallásügyi miniszternek, aki a napokban — legnagyobb meglepetésre — leíratott intézett az Erdélyi Muzeum Egyesülethez, a melyben tudatta, nincs abban, a helyzetben, hogy Ugrón István elnökké választását megerősítés végett a király elé terjessze. A ' magyar egyesület elhatározta, hogy ezekután uj nagygyűlést hív össze, amelyen Ugrón István helyett uj elnököt választ. * A kalotaszegi magyar pártszervezet, amely február elsején nagygyűlést tart, meghívókat bocsájtott szét, amelyekben a következőket adta tudtára a kalotaszegi magyaroknak és a magyar politikai mozgalom vezetőinek: »Negyedik esztendeje, hogy Kalotaszeg magyar népe hallatta szavát. Negyedik esztendeje, hogy Kalotaszegen először mondottuk ki a szót: a magyar nép nem hagyhatja gazdátlanul az ő elárvult sorsát. Az esztendők elmúltak azóta és sorsunk csalt rosszabbra fordult, nagyon megnehezedett. Uj kilátás nem nyílik sehol s a nagy bizonytalanságok egy részének altban van az oka, hogy az erdélyi magyar politika nem tartotta'be azt az útirányt, amelyen annak idején Kalotaszegről elindult. A régi Magyarországon a törvényhatóságok felirat alakjában fordultaié véleményeikkel a rendekhez és a törvényhozáshoz. Kisebbségi sorsban tagozatokból áll a mi politikai egységünk s egy tagozatnak, ha mondanivalója van az egész magyarságot érdeklő kérdésekben, közgyűlési határozat alapján hozhatja meg a maga .feliratát az egységes párthoz. Nekünk, akiket Kalotaszeg népe állított ki az élre, kötelességünk most számot adni. Ha most zsákuccában vagyunk is, a kivezető utak megtalálásában nincsen lehetetlenség. csak megkeresésükre a mittikát. a fáradtságot és est iittér-ést nem szabad sajnálni. Számadásainkban sok a szomorúság, de, vannak reménységeink és jól megfontolt terveink. Mindezeket . belátásotokra kívánjuk bízni. Ezért hívunk össze bernieteket Kalotaszeg magyar népe, a ti feladatotok, hogy hivó szavunkra magyar sorsotok öntudata megdobbanjon a szivetekben és eljöjjetek. Mi terveket szövünk, de a döntés joga a ti kezetekben van. Nekünk, a ti vezetőségeteknek bizalmatokat, vagy a bizalmatlanságát nyilvánítsátok, de sorsotok felett a ti kötelessé». getek határozni. Azért hívunk, hogy tanácskozzunk és aztán határozzunk. Mindnyájunk sorsa, sokszáz esztendő alatt szerzett, nehéz munkával megtartott vagyonaink s megválthatatlan lelki kiucseinlt vannak veszendőben. Seuki helyettünk meg nem védelmezi. Ami a miénk, mindazért magunknak kell síkra száll ani.« RÁLŐTTEK HORTHY VONATÁRA HIVATALOSAN CÁFOLJÁK A MERÉNYLET HÍRÉT Budapestről jelentik: A fővárosban szerdán az a hír terjedt el, hogy ismeretlen tettesek ráiöttek Hort !i y, Miklós kormányzó vonatára. A budapesti sajtó nem emlékezett meg a kormányzó ellen elkövetett merényletről, ellenben a Neue Freie Presse, a legkomolyabb és legjobban informált bécsi lap csü- I örtök reggeli számában részletesen beszámol a merénylet körülményeiről. Á Nette Freie Presse szerint a kormányzó szalonkocsijára, amelyben Horthy Cegléd felé utazott, Vecsés közsésr közelében ráiöttek, azonban a golyó célt tévesztett ás minthogy a vonat nem állt meg, a tettes elmenekül (. A Neue Freie Presse közleményével szemben a magyar kormány cáfolatot bocsátott ki, a mely azonban ellentmond önmagának, A cáfolat szerint Horthy kormányzó nem szerdán, hanem kedden utazott át Vecsésen és nem külön vonaton, hanoin gyorsvonaton, amelyhez szoionkocsiját hozzákapcsolták. — Az említett vonat utasai között — folytatja a cáfolat — egy sincs, akinek a lövésről tudomása lett volna, A kormányzó környezetében senki nem hallotta a lövést, igy nem hallották a vonaton tartózkodó detektívek sem. A cáfolat ezután a következőkép folytatódik: — A hir onnan keletkezett, hogy a vonatkísérő személyzet egy tagja l'eleniést tett a lövésről. A vonatkísérő személyzet többi tagjának nincs tudomása arról, hogy rájöttek volna a kormányzó szalonkocsijára. Franciaország minden erejéből támogatja az Európai Egyesült Államok tervét Herriot hevesen támadta a kamarában a német militarizmust és szellemi leszerelést követelt Parisból jelentik: A kamara külügyi vitája során Herriot miniszterelnök nagy beszédet mondott Beszéde elején kijelentette, hogy a legutóbbi! kormányváltozás óta a genfi jegyzőkönyv volt a külpolitika legfontosabb eseménye. /I döntőbíróság, a biztonság kérdése és a leszerelés azok a nagy elvek, amelyeket a francia békepolitika követ. Áttért ezután, a miniszterelnök a szövetségesközi: adósságok kérdésére. Franciaország nem akarta letagadni adósságait, de joga van arra, hogy barátaitól szolidaritást várjon el. Ezután az Oroszországgal való viszony helyreállításáról beszélt Szükséges volt ezt a viszonyt helyreállítani. mert szükség volt a nagy orosz népet az eljövendő béke müvébe belevonni. A kölni zóna kérdésére tért ezután át A rajnai tartomány megszállása a legfontosabb biztonság Franciaországra nézve. Sajnos, majdnem az egyetlen biztonság, a melyet a Versailles! szerződés biztosit. Focit tábornok annak idején katonai határvonal megteremtését javasolta. Anglia és Amerika akkor ezt a javaslatot elutasították, tehát Franciaország joggal léphet szövetségesei elé, joggal mondhatja, hogy távolítsák el azt a tőrt amely állandóan Franciaország ellen van irányozva. Németország ellen nem érzett semminemű rosszakaratot, vagy gyűlöletet, de Franciaországnak ío-: ga„vun azt mondani, hogy biztonságát biztosítva akarja látni. Nem lehet azt állítani, hogy Németország igazán leszerelt. Franciaország joggal követelheti, hogy a német militarizmus többé soha föl ne támadhasson. Németországban teljesen helyreállott megint a régi nagy vezérkar. Németország gyárai és ipartelepei Versailles ellenére föllendültek. s amig ez a helyzet tart, addig tennészetszerü követelése Franciaországnak, hogy állandóan ügyel Németországra, Amerikai szövetségeseink jól tudják — mondotta Iierriot — hogy Franciaország nem nyugodhatik meg mindaddig, amig Németországból folyvást áthallatszik a fegyvercsörgetés. Seeckt tábornok azt mondotta. hogy az elvesztett csaták emlékén kell edződni az eljövendő küzdelmekre. Az ilyen tanok hirdetése a legnagyobb veszedelem. Nem anyagi leszerelésről kell itt beszélnünk. mert az nem is olv fontos, szellemi leszerelés biztosíthatja csak igazán a világbékét. Megengedem. - - folytatta Herriot — hogy a legutóbbi német választások a.demokratikus pártok javára. mutatnak eltolódást. Meg kell azonban jegyezni. hogy Németországban messzirernenö propaganda folyik Franciaország ellen, s ez a propaganda: egyre terjed, egyre szélesedik. Mikor erről beszélünk, akkor nem a birodalmi kormányról beszélek. A népek erkölcsre szomjaznak és ezt a szomjúságot feltétlenül csillapítani kell. Már most. mit szólnak ahhoz, hogyha a népek azt látják, hogy száz esztendővel azután: hogy !. Napoleon a Szád Hona szigeti kopár sziklákon befejezte életét, a világháború fij felidéző je mint nagy földbirtoknak az ura él minden kényelem közepette. Vájjon kielégiti-e ez a népek erkölcsi érzését? És mit fognak a népek szólni ahhoz is. ha azt látják, hogy Bajorországban, a háború második föbünöse egyre job-j ban közeledik intrikáinak céljához?| Herriot beszéde végén azt mondotta. hogy Franciaország Őszintét} elő akarja mozdítani Európa helyreállítását és újjászületését és minden ereiéből támogatni fogja az Európai Egyesült Államok megteremtését. Franciaország a népek kibékülését kívánja, de ezt csak a demokráciák fogják megcsinálhatni. Azok a demokráciák. amelyek most állandóan szemben állnak még hatalmas erőkkel.' Beszédét így fejezte be: — Békét akarok és. a békéért akarok dolgozni, de ennek az előfeltétele országom biztonsága. A kamara 541 szavazattal 32 ellenében elhatározta. hogy Herriot beszédét kiplakátozza. A francia ellenzék Harriot beszédében a Poincarépolitika érvényesüléséi látja Parisból jelentik: Herriot miniszterelnök szerdai nagy beszédét politikai körökben általánosan úgy értelmezik, hogy a kormány tudatára jött annak, mennyire fontos, hogy a francia külpolitika tengelyévé az ország területi biztonságát tegye. Erről vitatkoztak a kamara folyosóin a miniszterelnök beszéde után és ebben a kapcsolatban a politikusok között sok szó esett ismét arról az állítólagos tervről, amely egyébkéut pártkülönbség nélkül hitelre talált, hogy Németország garancia-paktumot fog ajánlani a francia kormánynak. Az ellenzéken úgy magyarázták Herriot beszédét, hogy a miniszterelnök végre felismerte Poincaré politikájának helyességét, hiszen szükségesnek tartja fontolóra venni a német veszedelmet. Herriot hívei élénken tiltakoztak az ilyen elferdített magyarázat ellen és a karte! hívei nagy energiával utaltak arra. hogy egészen más, ha Franciaország miniszterelnöke nem huny szemei a német monarchisták állítólagos mozgokklásai előtt, ha számításaiban nem mellőzi a német jobboldali megmozdít lást, amiről az egész világ tudomást vett, mint Poincaré erőszakos hatalmi politikája. Cseh politikusok Magyarország katonai ellenőrzéséről Nem hisznek a leszerelés őszinteségében Prágából jelentik: Politikai kíA tökben semmiképpen sem osztják azt az optimizmust, amely gróf Bethlen Istvánnak a katonai ellenőrzés kérdésében tett kijelentésében megnyilatkozik. A magyar kormány fölöslegesnek tartja Magyarországon a katonai ellenőrzést, minthogy szerinte Magyarország teljesítette a békeszerződésben vállalt katonai kötelezettségeket. Fzt Csehszlovákiában nem lászik el. meg vannak róla győződve, hogy az ellenőrzés keresztiüviteiénél ki fog derülni, hogy nem egy kérdésben Magyarország nem teljesítette kötelezettségeit, Ez azonban nem a kormány jóakaratéul múlott, Németországban is igv volt ez a kölni zónánál. Ott is a kormányban meg lehetett a jóindulat, mégis meg lehetett állapítani számos mulasztást. Az antantnak azonban nemcsak a kormány jóindulatát, kell számbavennie. hanem a reakció rosszindulatát is. Hiszen éppen a reakció az, amely a békeszerződésbeli kötelezettségek teljesítését megakadályoz za. Ami speciálisan Magyarországot illeti, itt sincs különben. Sem a miagyar. sem a német kormánynak nem tehető szemrehányás. Az egész kérdés azonban egy pontra koncentrálódik, Akarják-e a békeszerződésben vállalt kötelezettségeket teljesíteni. igen. vagy nem? Ha akarják, akkor mindkét kormánynak bátorsággal kell bírnia, bogy a reakció ifién föllépjen.
