Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-01 / 1. szám

\ 2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. január 1. Egyetlenegy törölt adai választó sem került vissza a választók névjegyzékére Valótlan hírekkel védekeznek a mulasztók A szuboticai Hírlap keddi számá­ban »Meghiúsult az adai választó­­jogi merénylet« cím alatt a kővet­kezőket írja: »A szuboticai törvényszék válasz­tási tanácsa Pavlovics István elnök­letével a napokban foglalkozott az adai magyar választóknak a jogfosz­­tó határozatok elleni felebbezésével és Gabrics biró referátrana alapján a fe­­lebbezésnck 85 százalékban helyt adott és megsemmisítette az adai elöljáróság önkényes és törvénytelen határozatait. A szuboticai törvényszék már vissza is iktatta a kitörölt adai magyar választókat a választói név­jegyzékbe és a most. már végleges névjegyzéket a szuboticai törvény­széken bárki megtekintheti.« Kötelességünknek tartottuk, hogy c liiradás alapján szolgáló tények­nek utána járjunk, mert egy idő óta rut játék folyik az adat magyar választók választójoga körül. A szuboticai törvényszéken meg­győződtünk ismét arról a fájdalmas tényről, hogy az adai községi elöl­járóság határozata ellen a törvény­székhez intézett panaszokat en'áöl­­ev''ig elkésve adták be, miért is azok a törvény értelmében figye­lembe vehetők nem voltok. A tör­vényszék választási tanácsa tehát a beérkezett íelíolyamodásokkal ér­demben nem is foglalkozhatott, an­nál kevésbbé »iktathatott vissza ki­törölt adai magyar választókat a v á 1 osztói névjegyzékbe.« Ezt a tényt immár harmadszor állapítjuk meg és rejtély marad a magyar nyilvánosság előtt, .hogy a Hírlap milyen forrásból merítette a való tényekkel merőben ellentétes közlését. A legnagyobb metrdÖbbe-Mrksity Jása pintyőkéje Úgy hangzik ez a történet, mintha kitalált, crkölcsnemesiíő, mese volna, pe­dig igaz minden betűje s érdekessé a szereplője személye teszi. Ha még életben van, ő is igazolhat. Mrksity Jása egyszerű adai földmű­ves ember volt, akit a régi törökbecsei kerületben képviselőnek választottak a tragikus véget ért Pavlovics Lyubo­mirral szemben. Maga Pavlovics is elég népszerű lehetett, hogy annak idején győzni tudott a hivatalos ap­parátussal rendelkező Rohonczy Ge­deonnal szemben, mégis leverte őt Mrksity, akinek mindössze négy koro­nájába került a választás. Ezt se mondhatta el magáról sok ember ab­ban az időben. No de ma se. • • Jása képviselő urat aztán hamar megszerették a magyar parlamentben. Józan eszii, jó modorú ember volt, a szerencse nem kápráztatta el, jelen volt minden ülésen, mert úgy fogta fel hivatását, hogy ez kötelessége, hi­szen azért fizetik. Odahaza volt egy pintyőkéje, okos­­szemű kis madár, egész nap eles­ésé rget t a kalitkában.- A gazdája ki akarta próbálni* hogy milyen tanulékony a parányinál is parányibb - esze, ezért csinált a szá­mára valami bonyolult szerkezetet. Egy gyüszü két szélére cérnaszálat fűzve,, úgy helyezte el azt a kalitka ugrá­ltján, hogy a cérna másik : végére apró kavics-szem voit kötve. Vala­hogy a kétvödrű kúthoz hasonlóan. Ha az egyik tele van, lefelé húzó­dik, az üres pedig felszáll. Már most betette a kendermagot a gyüszübe, min­dig csak pár szemet és soha annyit, hogy azt a saját súlya lehúzhassa. Erre való volt a kavics, amely azt vissza­tartotta. nőssel bár, de az igazsághoz híven kénytelenek vagyunk újból megál­lapítani, hogy a törvényszék a pa­naszoknak sem 85 százalékban, de egy ezredrész százalékban sem adott s nem adhatott helyet, mert a ki a panaszoknak a tön,«"'*.székhez való benyújtására megbízást kapott, ezeket a panaszokat későn nyújtot­ta be a bírósági1«r Egyébként itt közöljük a véglege­sen lezárt adai választói névjegy­zékben felvett szavazók számát. * Az 1924. évre Addn felvett sza­vazók száma az egyes választói névjegyzékek szeriní a következő: la. 507 Ib. 428 Ha. 380 11b. 502 Illa. , 466 IHb. 358 1353 1288 vagyis az adai szavazók száma a folyó évben összesen 2641. (Tavaly a választók száma 2581 volt.) Ilyen körülmények között termé­szetesen megdől mindaz a követ­keztetés, amire a valósággal ellen­kező cikk jutott s a való tények egyre erőteljesebben hangsúlyozzák mindannak a megállapításnak he­lyességét. amit első híradásunkhoz fűztünk. A szuboticai RacTcs-párt és a Vajdasági Néppá.i benyújtotta jelölt-listáját a bírósághoz Az ellenzéki pártok még mindig közös lista összeállításáról tárgyalnak tagja is Pavlovics István törvény­széki elnöknél és átnyújtották neki a Radics-virt szuboticai jelölt-lis­táját. A Radics-párt szuboticai jelöltjei a következők: Listavezető: Radics István. Szubotica I. (város) Krnyevics Juraj dr. ügyvéd Zagreb: helyettese Szivány Károly kovácsmester Ru­­ma. Szubotica II. (járás) Rajkovics Gyúró földműves Nova-SIankamen, helyettese Sándor Iván földműves Preszeka (Dugoszeló). Szerda vá­ros Balogh István földműves Nov­­szka, helyettese Persely Iván föld­műves Petrovaradin. Szenta járás: A jelöltek ugyanezek. Sztarakanizsa: Tóth András bor­bély, Ireg. helyettese Schmidt Iván lakatos, Asaja, Szerérnmegye. To­podat járás: Staklenac Lovró ko­vácsmester Dolnji-Miholiac. helyet­tese Bakity Raradiuov földműves. A választási törvény rendelkezé­se: szerint — miután a választás február 8-ára van kitűzve — a je­lölt-listák benyújtásának végső ha­tárideje 1925 január 13-ának déli 12 órája. Az ezen időn túl benyújtott jelölt-listákat nem veszik figyelem­­lse. Az első jelölt-listát a radikális1' független demokrata-párt nyújtotta be a törvényszékhez és isy ez a ; párt kapja az első szavazó-urnát, jj A második jelölt-listát december f hó 30-án, kedden déli 12 órakor nyújtotta át Pavlovics István tör­vényszéki elnöknek a Vajdasági Néppárt (Rajics Balázs-frakció) ve-. zetősége. A jelöltek ezen a listán a követ-' kezők: Listavezető Raiics Balázs, római katholikus plébános. . rboti­­ca 1. és If. kérőiét: Prrsics .lisku földbirtokos; helyettese Ćšovies ' Tomó földbirtokos. Szenta I.' (vá-, ros) Govorkovics StiDán munkás j Szubotica, helyettese Kovács István | földmives Szubotica. Szenta II. (já-f i rás) Vukov Grga földbirtokos Szu­­; botica. helyettese Milkovics Lókő j iparos Szubotica. Sztarakanizsa já­­* rás Govorkovics StiDán. helyettese Kovács István. Topolai járás: Vu­kov Grga, helyettese Milkovics Ló-A Vajdasági Néppárt egyébként a szuboticai kerületen kívül az egész Vajdaságban állít jelölteket. A becs­­kereki kerületben a párt listavezető­je Prcsics Misó volt szuboticai kép­viselő, a pancsevói kerületben Vu­kov Gergely földbirtokos, a novi­­szadi kerületben Bosnxák Antal volt képviselő és a szómban kerü­let listavezetője ugyancsak Bos­­nyák Antal. Ezekben a kerületekben még nem ejtették meg a járási jelö­léseket. - zonban ez a legközelebbi uápwkba meg fog történni. A párt mindenütt önállóan \lép lel és a szu­­boticaf kerületben is csak ezy járási helyettesként jelöltek magvar nem­zetiségű állampolgárt. December 31-ikén jelent a szuboticai SSaaSfiáRSaEEE^*-'. A Radics-párt tehát szintén önálló listát állított a szuboticai kerület­ben, úgy, hogy a közös ellenzéki lista, amelyet a régi bunvevác-so­­kác-párt akart megalakítani, Radi­­csék nélkül jön létre. Dr. Ivkovics­­ívandékics Imre. a bunyevác-sokác­­párt elnöke kijelentette munkatár­sunk előtt, bogy a már nyilvános­ságra hozott szuboticai jelöléseken kívül a járási jelölések még nem történtek meg. miután méz komoly tárgyalások vannak folyamaiban az ellenzéki blokk közös listáidnak lét­rehozása érdekében. Arra a kérdé­sünkre. hogy a közös listán mely pártok fognak résztvenni. kijelen­tette dr. Ivkovics-lvandékics Imre. hogy a bunyevác-sokác-nárion kívül a demokrata-párt és dr. Pleszkovics Lukácsék vesznek részt a közös el­lenzéki listán, amelyet a legköze­­lellbi napokban fognak 'benyújtani a törvényszéken. Ezen a listán fog fel­lépni a német párt is. amelv szintén állít jelöltet a szuboticai kerületben és amellyel ugyancsak folynak a tárgyalások. délelőtt meg- Radics-párt több Kiókumlálván igy a helyzetet, odaíe- Icpedctt a kalitka elé és leste, hogy mit csinál majd a pintyőke? Hát a buta kis jószág nagyon osto­ba pofácskát vágott a játékhoz. For­gatta a fejét, meregette a szemét, szinte kérdezte, hogy ugyan, mi ez? Felrebbcnő szárnnyal fölemelkedett a kalitka tetejéig és belepislantott. — Huj, kendermag, ennek nekilátunk. összeverte a szárnyacskáit, amig hozzájutott néhány szemhez, pihegett a keble, látszott rajta, mennyire kifárasz­totta a kísérlet, — azonban az éhség az ő világában is nagy ur, ötletet tud adni, vagy legalább is erőt az elhatá­rozáshoz. Fölrepült még néhányszor s mindig kimerültén húzódott meg csipetnyi zsák­mányával a nád-ugrón. Látszott az is, hogy bosszankodik. Sokat fürdőit a porban, többet ugrándozott az ivóvályu í szélén mint szokott, azért az esze nenj ■ pihent. I Mrksity nézte gyönyörködve. I-- Hé, asszony, gyerekek, kiáltott nagyott a famíliának a másik szobába, j ide gyertek, ilyet még nem láttatok. Í Csakugyan érdekes látvány volt, el lehetett -ajía szórakozni. — Vájjon mi lesz a vége? — talál­gatták. — Az, mondta Mrksity, hogy kifun­­dál valamit. A madár nagyon okos ál­lat, okosabb az embernél is. Az asszony szive megesett a kis szerencsétlenen. — Adhatnánk neki addig is külön né­hány szemet. — Még csak ez kellene! Hiszen akkor I elrontotok mindent. Csak türelem, jj Néhány napba tellett csak és meg- I jött az eredmény is. Most még nagyob- 1 bat kurjanthatott Mrksity. I — Most nézzétek! I Valóban, a pintyőke megoldotta a problémát, hogyan ürítse ki a gyiiszüt. Istenem, meddig kellett rajta törnie a fejecskéjét, micsoda ehhez-képest a re­pülőgép. Felrepült most is a kalitka te­tejére, az egyik lábát rátétté a gyüszü­­re, aztán a saját súlyával lehúzta. A lábát meg mindig nem vette ie róla, ha­nem ott tartotta, amig az utolsó szem­mel is végzett. Akkor aztán csipogva nézett a gazdájára. — Nézd a.j üres a tányérom, én pe­dig éhes vagyok. Mrksity hozta már a kendermagot s kezdődött előlrül a játék. Soha annyi félő aggódás, mint a madárkában, amig evett. Hátha kicsúszik a lába alól a gyüszü s kezdheti előlrül! Mert nem ment ez olyan könnyen. Néha három­szor, négyszer is neki kellett lendülnie, hogy sikerüljön. De mikor megtelt a begyei tollázkodott és összegubbasz­­kodva szundított egy sort. — Nem megmondtam, hogy van a madárnak esze, — büszkélkedett Mrk­sity. Történik aztán egyszer, hogy mikor délben hazajött a képviselő ur, azt mondja a felesége. — Dőlj le, drágám, egy kicsit, mert még nem kész az ebéd. Sok volt a dol­gom, későn fogtam hozzá, van még jó félórai időnk. Mrksity éhes volt, egyébként is bal­lábbal kelt föl. bosszúsága volt délelőtt, hát most kitört. — Ez már mégse járja! Micsoda asz­­szony vagy te, hogy előbbre való neked a trécselés, mint az urad! Pattogott, zsörtölődött a világ legna­gyobb igazságtalanságán, aztán becsap­ta maga után az ajtót s hogy éppen fog­lalatoskodjék, odaállt a kalitkához, néz­ni, hogyan ebédel a pintyőke. Az asszony a tűzhely körül foglalatos­kodott, mikor gyanús nesz üti meg a fülét. Amolyan tompa nyögés-szerű hang, — rosszat sejtve szaladt be. Az urát az asztalra borulva találta, amint sir. Nem is sírás volt ez, hanem keserves zokogás, patakzott az ember könnye. — Jásó, az Istenért, mi bajod? Erre viszont az ő nyakába borult lá­só, akinek sok idő kellett hozzá, hogy elmondja, mi bántja. — Jaj/ bocsáss meg, nagyon rossz ember vagyok én. Végignéztem most, milyen keservesen jut ez a szegény ma­dárka az ennivalójához s akkor eszembe jutott a vétkem, hogy zúgolódtam, ami­ért várnom kell az ebédre. Nagyon rossz ember vagyok. Odalépett a kalitka elé s mintha kis gyereket babusgatna, beszélni kezdett. — Szegény kis bolondom, de nagyon megkinoztalak! Az ablak alatt épp akkor ment el a jegyzöék fia. Mrksity felrántotta az ab­lakot s ki'oujjántott. — Gyere csak be, fiam. Fele utón ment elébe az udvarra, ke­zében a madárral. — Mindig szeretted ezt a pintyőkét, simogasd meg. A kezedbe is veheted, de vigyázz, össze ne nyomd! A madár abban a pillanatban kirepült a kezéből s nekivágódott a fényes leve­gőnek. — Elszállt, mondta síró hangon a gyerek, mikor jön vissza? — Ha majd az Isten megbocsájtja minden ellen elkövetett vétkemet, mond­ta Jásó,l aki azután még nagyon so­káig beleszötte napi imájába a madarat. Önök pedig nekem bocsássák meg ezt az igénytelen történetet, de nem tud­tam rajta cifrázni, mert így igaz. Annyi jómadárról írtam már az életben, hogy boldog vagyok, ha fölelevenitem egy jó ember emlékét is. Bob. o

Next

/
Thumbnails
Contents