Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-01 / 1. szám

20 OLDAL * ÄRA 3 DINÁR

POŠTARINA PLAĆENA

XXVI. évfolyam

!*; egjeiecik mioden reggel, ünnep ntän éi hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10

Subotica, CSÜTÖRTÖK, 1925 január 1

n anm wm iiw iwwiw*i.<waBMHBBaBBaBC3EtMB—Bgi

Előfizetési ár negyedévre 135 dinár

1. szám

Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova u!,l.(Lclbach-palota) Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota)

Régi téma, uj változatokkal

Irta : Dettre János

Kezdjük úgy, mint az öreg drámaírók. Idő: jelenkor. Történik napjainkban. Színhely: a beogradi gyorsvonat, Szubotica és Topola között.

Az újságíró véletlenül szembekerül egy kishegyesi magyar gazdával. Beszélgetni kezdenek s gyorsan rákerül a szó a politikára.

— Hát a kishe^^esi ma avarok kire szavaznak? — kérdezi az újságíró.

— Uram, mi egy szálig leszavazunk a magyar párt jelöltjére. Bennünk nincs hiba.

— És ki a‘magyar1 párt jelöltje? — kérdezi az újságíró:

— Hát a Stráliges Béla nagyságos ur — mondja a kérdésen szinte megütközve a kishegyesi magyar.

*

Csehszlovákiában négy v hét óta nv omdászsztráik van. Négy hét óta nincs újság. Oeiiszlov áftiábdír tíéfy hét óta elnémult és megsüketült — a kisebbségi mozgalom. Nem hallatszik ki az országból a kisebbségek panasza, de bent az országban sem hallják a kisebbségek az intő szót. a figyelmeztető útmutatást, nem érzik az összetartó erőt, a közös sorsnak, a közös sérelmeknek, a közös fájdalmaknak összeterelő, összehajtó, hitvallássá szépülő, programmá és cselekvő elhatározássá izmosodó hatalmát.

Sajtó nélkül még kisebbségi mozgalom sincs, nemhogy eredményes mozgalom lehetne.

(Hát még választások előtt!)

*

Bernády György, Marosvásárhely volt polgármestere, a későbbi marostordai főispán, a legpaUérozotíabb és legteremtőbb magvar intellektusok egyike. Bernády Györgyöt az erdélyi magyarság követelése az Erdélyt Magyar Párt elnöki székébe hivta s Bernády csak azért nem lett elnök, mert elhárította magától a jelöltséget. Bernády Györgyöt a minap meghívták egy konferenciára. amelyen az erdélyi magyar iskolák sorsa felől kellett tanácskozni s esetleg dönteni. Bernády nem veit részt a konferencián, melyet a nyilvánosság kizárásával akartak megtartani s távolmaradását lényegében a következőképpen indokolta meg:

— Akik a magyarság ügyében szót emelnek, az egész magyarságnak felelősséggel tartoznak. Aki titkosságot akar, az a felelősséget akarja magától elhárítani. A magyarság ellenőrzésének s a magyarság vezetői felelősségviselésének egyetlen módja van: a nyilvánosság

*

Kivonat a jugoszláviai magyar párt ügyrendjéből: Az elnöki tanácsnak. az intézőbizottságnak s a Iielyi intézőbizottságoknak ülései zártak.

*

Idézet valamennyi magyar koz lakoma tosztjából:

»----És most ürítem poharamat

a magyar sajtóra. Éljen a magyar sajtó!« (Hosszantartó éljenzés és taps.)

*

S most a zenei opusok szokásos beosztásával ellentétben az uj változatok után szólaljon meg a régi téma.

A kisebbségi magyar politikának vannak fogyatkozásai, vannak szükségképpeni akadályai, melyek a tradiciótlanságból, a vérmérsékletből erednék s melyek természetes velejárói annak a körülménynek, hogy ez a generáció a kisebbségi magyarság első nemzedéke. Akik az uralom részesei voltak s akik még nemi születtek bele a kisebbségi sorsba, azokat aligha lehet az ni organizmus éltető szervé' átülte’, ni. tizek á fogyatkozások n*» mjcghénitjdk, & kSzdchse* . me nehezítenek mindéit erőit:-,-- «ist, kából a helyzetből folynak, amit a történelem elvégzése szabott ránk. Ezek a fogyatkozások kívül esnek az egyéni felelősség keretein. Tudomást kell venni róluk, hiszen kétségbe kellene esnünk, ha tagadnánk létezésüket, eredetüket s az egyéni elhatározások tói független hatásukat. A múló idővel egyre csökkenni fog azoknak az akadályoknak hatása, melyek ebbe a kategóriába tartoznak.

A kisebbségi küzdelemnek vannak azonban olyan béklyói is, amelyek a magunk rövidlátása, türelmetlensége, vagy az objektivitás hiánya rak harcunk tényezőire. Kisebbségi küzdelem - • ismételjük — sajtó nélkül nincs. S a jugoszláviai mnrrT-arság politikai vezetői közül milyen kevesen ismerik fel a sajtó szerepét a kisebbségi küzdelemben s milyen kevésben van olyan tiszta és emelkedett nézőpont, mely el tudná hanyagolni az egyéni relációk tárgyi és személyi szempontjait s le tudná vonni őszintén, becsülettel s egyedül a magyarság érdekeinek engedelmeskedve ennek belátásnak következményeit.

A jugoszláviai magyar sajtó már régen kinőtt azokból a keretekből, hogy keresse azok vállveregetö elismerését és leereszkedő jóindulatának morzsáit, akiket ő Iéuteteit elő politikusokká s akik alá ő állt píedesztálul. hogy a nagyság látszatát keltse. Nem a jugoszláviai magyar sajtón múlott és múlik, hogy a politikai szervezkedés s a magyar sajtó nem mindig haladtak egy utón. A magyar sajtó elvégezte kötelességét. Kötelességet teljesített akkor is. amikor a szervezkedés fontosságáról s a szervezők érdemeiről meggyőzte a magyarságot s olyan atmoszférát teremtett, mely előhívta, előparancsolta, elökényszeritette a magyarság politikai szervezkedését. Azoknak legíöbbie azonban, akiket a szervezkedés munkája az élre tolt. nem vettek és' nem vesznek tudomást a magyar sajtó hivatásáról, munkájáról és nélkülözhetetlenségéről.

Milyen öldöklő küzdelem folyik most a parlamenti képviseletért. Milyen szépen iveit mondatok bizonyítják a parlamenti képviselet szükségességét. A magyarság minden éietnyilvánulása. minden mozgalma, minden akaratereje kimerül a parlamenti képviseletért megindult küzdelemben. Erő. tudás, lelkesültség. áldozatkészség, fáradhatatlanság, a faji össze tartozandóság hatalmas érzése, a kisebbségi küzdelem valamennyi eszköze és eröté- Ayezője most ezt az egyetlen célt szolgálja. Mi pedig azt mondjuk: bármilyen sikere lesz is ennek a tiszteletreméltó erőfeszítésnek, a magyar sajtó nagyobb munkát végez. mint amilyenre a variamenti kénviselet képes. A németek számukhoz képest gyönyörűen voltak képviselve a nemzetgyűlésen. Minden magyarnak a szive fáit. amikor a muh választás eredményei ismeretcsvjikő váltak. S ki állítja azt, hogy a harcos, elszánt, nagyszerűen '"tűé. " német párt -megjavította, a v;, \ németség helyzetér?

Kept Sémik voltak, de kult'urbuiidíüfc nincs.

Félre ne érttessünk! Nem kicsinyeljük le ezt a küzdelmet, nem sokaljuk a fáradságot, az energiát és az áldozatot, mert minden megtett lépés: nyereség s minden elért cél: siker, semmi sem áll tőlünk távolabb, mint hogy elbágvasszuk a harcosok hitét és lelkesedését, de a mai évfordulón, a végzett munka számadásainak s a végzendő munka fölvállalásának napján mégis megkérdezhetjük: a magvar politikai szervezkedés vezetői megtet’tek-e mindent, avagy: tettek-e csak valamit is annak érdekében, hogy a jugoszláviai magvar lapokat bevonják a politikai szervezkedés és politikai küzdelem harci eszközei sorába? Adtak-e alkalmat a jugoszláviai magyar sajtónak arra, hogy tájékozottsággal és értesüitséggel fölvértezve álljon helyt a magyarságért s vívja harcát a magyar élet teljessé tételéért.

A magyarság szervezkedésének vezetői az uralmi nártnolitika avult útmutatásai alaián szabták meg magatartásukat. A politika régi urainak jól állhatott a táblabirós idegenkedés minden nyilvánosságtól, az a titkosság és elzárkózottság. ami a pipafüstös, urambátyúmos. demokráciát hirdető, de paraszttól irtózó régi magyar politikának jellegzetes sajátsága volt. de ami az ni feltételek közé s uj feladatok elé került kisebbségi politikát az eredménytelenség kátyúidba vonszolja. Bernády György nem vesz részt zárt értekezleten. mert a titkos mezbeszélésen történtekért és elhangzottakért nem vállalja a magyarság előtt a felelősséget, a jugoszláviai magyarság vezetői pedig csak zártkörű megbeszélést, ülést vagy tanácskozást tartanak, nehogy a jugoszláviai magyarság tudomást szerezhessen arról, hogy mit határoznak sorsában s milyen kötelességek elé állítják.

Pedig ma még az a helyzet, s félünk, még sokáig az lesz. hogy a beogradi politika sokkal inkább a magyar lapok — s minden kérkedés

nélkül elsősorban a legelterjedtebb fíácsmegyei Napiéi — állásfoglalásából szerez tudomást a jugoszláviai magyarság kívánságairól, sérelmeiről és törekvéseiről, mint a magyar párt urainak a nyilvánosság kizárásával megalkotott határozataiból. Ez olyan tény. amire ezer adat van s aminek komolyságát és jelentőségét a magyar párt vezetői közül is többen belátták már. Ámde, hogyan álljon helyt a magyarságért s a magyarság politikai szabadságáért olyan módon a magyar uiság. hogy ez a helytállás a magyarság politikai szervezetének állásfoglalását sem elvi, sem taktikai kérdésben ne érintse, ha tájékozatlan a magyar szervezkedés vezetőinek álláspontja és választott taktikáin felől. A magyar újság elvégzi kötelességét legjobb tudása, lelkiismeretű és íisz,ta. magyar érzése szerint: de ue lássanak benne bűnt. ha a más jelével nem híd gondolkodni. Es ne is vegyék tőle rossz névéin elvégre, akik a magyar uiság politikájának irányát megszabják, azok már akkor is foglalkoztak politikával, amikor a kisebbségi küzdelem mai harcosai legédesebb ebédutáni álmukban sem gondoltak arra. hogy még pártvezérek, alelnökök és képviselőjelöltek lesznek . . .

Akik a szivükön is s nemcsak a szájukon viselik a magyarság érdekeit. azoknak első kötelességük helyre állítani a magyar sejtéi és a magyarság politikája között a testvéri viszonyt. Nem fáj-e mindenkinek. akinek szivbeli . ügye minden érdek, hogy ma milyen gyámoltalan, milyen erőtlen, milyen ügyeíogyott támasza a magyarság politikai törekvéseinek a magyar saitó. A magyar lapoknak az érvek bunkójával s az igazság szikrázó pörölyével kellene a magyarság tudatába beleverni a magyar képviselőjelöltek nevét, az első oldalon öreg betűkkel kellene minden áldott nap megerősíteni a magyarságot kötelességei teljesítésében. S c helyett mit látunk? Az a magyar lap, amelyik odaáll a küzdők mellé, erőtlenül dadog, óvatosan köntörfalaz s elmélkedik és bölcsclkcdik akkor, 'a mikor harsogni és üvölteni kellene s zajjal és hangos panasszal kellene betölteni a közömbösség síiket tereit. S azt a magyar lapot, amelyik • máskép tudná ezt a feladatot végezni, meg sem kérdezték afelől, hogy kik mellé állhat presztízsével, tekintélyével. meggyőződésével s nyilvánosságának fölmérhetctlen erejével. Minden 10—15 magyar választót reprezentáló helyi szervezetet megkérdeztek véleménye és javaslatai felől, csak a magyar saitó orgánumait nem.

A magyar szervezkedésnek legelső feladata helyreállítani a megzavart viszonyt s minden magyar lap erejét megnyerni a magyarság politikai mozgalmának támogatására. Ez a békekötés azonban csak annak belátásából indulhat ki. hogy a magyar sajtó munkásai becsületes, önérzetes és áldozatkész munkások s hogy a magyar sajtónak nemcsak kötelességei vannak, de jógái is lehetnek.