Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-11 / 338. szám

12 OLDAL » ÁRA H DINAR POSTARIN A PLACENA XXV. évfolyam iivIEGYEI Snbotica, CSÜTÖRTÖK, 1924 december 11 338. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova ul.l.(Letbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Ross'a-Fonciére-palota) Szélsőségek csődje (+) A nacionalista türelmetlen­ség és a világforradalom csóvá­ját lóbáló bolsevizmus szélsősé­geiből az európai politika mintha kezdene visszazökkenni a közép* útnak abba a kerékvágáséba, ahonnan a háború fölszabadult szellemei döntötték ki. A francia baloldal parlamenti fölülkereke­désével indult meg az uj orien­táció. Macdonald kisebbségi kor­mánya, amelyet az angol polgári pártok önszántukból emeltek nye­regbe, hatalmas lendületet adott ennek az orientációnak, amely­­lyel az uj angol politikai kurzus sem helyezkedik szembe. Bald­win a konzervatív párt hivatását a béke és demokrácia kultuszá­ban jelölte meg. Macdonald, e munkás-párt leaders, a trónbeszé­­deí elemezve, megállapította, hogy annak Oroszországgal foglalkozó része sokkal enyhébb és barát ságosabb, mint az a hang, aho­gyan a konzervatívok a válasz­tási harc folyamán Oroszország­ról nyilatkoztak. Az orosz kérdés­ben a vezető államok és nyo­mukban a kisebb országok is a tények tudomásulvételének állás­pontjára helyezkednek és az orosz piac felvevőképességének men­nél intenzivebb gyümölcsözteté­­sere törekszenek, miután ráesz­méltek arra, hogy ez a gazdasági célkitűzés a bolsevizmus agitá­­ciós erőfeszítéseinek lekötését nem akadályozza. A másik probléma, amelynek megoldatlansága Európa békés fejlődését gátolta, Németország beleilleszkedése az uj viszonyok közé, szintén lényeges lépéssel julott közelebb a végleges ren­dezéshez. A német nép a válasz­tásokon azok maliéit a pártok mellett foglalt adást, amelyek a békeszerződés fájdalmas kénysze­rűségébe beletörődő higgadtság­gal vállalják az elháríthatatlan kötelezettségeket és féltő gonddal tartják vissza az országot a faj­védők és bolsevisták boszorkány­­konyhájában előkészített kalan­doktól. Sem Moszkvának, sem a francia reakciónak nincs ínyére a német választások eredménye, ami épen annak a jele, hogy a német nép akaratnyilvánítása az európai de­mokrácia nagy érdekeit mozdítja elő. Herriot pozícióját alátámasztja a német demokrácia térhódítása, minta hogy a Ludendorffck és Tii­­pitzek előnyomulása Poincaré tá­borét erősítené. A német józan­ságot nem billentették ki egyen­súlyából azok a fortéiyos mester­kedések, amelyekkel a francia jobboldal vörösposztót lobogtatott a németek exlréniitásokra ingerlő elkeseredése felé. Németország élni és boldogulni akar a megnehezedett létfeltételek mellett is. Amikor kifejezi készsé­gét arra, hogy a rárött terheket vi­selje, egyszersmind elvárja, hogy rekonstruktiv gazdasági program­jának megvalósításában volt el­lenségei támogatni fogják. Ennek a nemzetközi segítségnek, a múl­tak likvidálásának és a jövő váll­vetett felépitésének uljára lépett a francia demokrácia, amely a most győzelmesen kibontakozó német demokráciával kezet fogva, a béke reneszánszét deritheti o gyötrődő világra. A szélsőségek politikája meg­bukott. A pusztító gázok, amiket a bosszú és gyűlölet kilövelnek, visszafelé is csapódnak. Csak a rombolás szenvedélyeinek lesze­relésével lehet Európát kigyó­­gyitani súlyos betegségéből, amely nagy és kicsi, győző és legyő­zött nemzeteket egyaránt sor­vaszt. A szélsőségek csődje meg­menti a világot — a csődtől. Á Vajdaság gazdasági köreinek ankétja a szakminiszterekkel A bánsági iparkamara javaslatai a közlekedés megjavításáról E héten megindul Szuboticán keresztül a nemzetközi telefonforgalom Beogradból jelentik : A bánsági kereskedelmi- és iparkamarának, továbbá a többi vajdasági keres­kedelmi és gazdasági érdekkép viseieteknek egy nagyonb kül­döttsége érkezett szerdán Beo­­gradba és Sziankovics Szvetiszláv radikális képviselő, volt államtit­kár vezetésével felkereste a pénz­ügyminisztert, valamint a közle­kedésügyi és postaügyi miniszte­reket különböző, a Vajdaságot érintő fontosabb gazdasági kér­dések megbeszélése végett. Nem emelik fel a bánsági adókat A küldöttség először a pénz­ügyminisztériumba ment, ahol a távollevő pénzügyminiszter he­lyett Sztojanovics vezérigazgató, az egyenes adók vezérigazgató­ságának főnöke fogadta őket. A küldöttség bánsági tagjai szóvá lettek a vezérigazgató előtt azo­kat a híreket, amelyek szerint a pénzügyminisztérium a jövedelmi- és harmadosztályú kereseti adók nagyarányú felemelésére készül. Ezeknek a híreknek az adott ala­pot, hogy az adókivető bizottsá­gokét sokhelyütt kicserélik. A vezérigazgató a küldöttség előtt erélyesen megcáfolta ezeket a híreket és kijelentette, hogy a pénzügyminisztériumnak nem ál! szándékában az adók felemelése. Igaz ugyan — mondotta a vezér­­igazgató — hogy az adófizető bizottságok összetételében sze­mélyi változások lesznek, ez azon­ban nem azért történik, mintha az adók felemelését terveznék. A küldöttség a választ megr elégedéssel vette tudomásul. Tanácskozás a vagon- és mozdonyaiciny m egsziin­­tetéséröl Ezután Sztanics Andra közle kedósügyi minisztert kereste fe! a küldöttség, akinek előadták, hogy most a kiviteli szezon kö­zepén a Vajdaságnak, különösen azonban a Bánságnak igen nagy vagon- és mozdonyhiánnyal kell küzdenie, ami az exportot leije­im megbénítja. Azt ajánlották a miniszternek, hogy amennyiben az államvasutaknak nem áll ele­gendő vagon rendelkezésére, amit azonnal átadhatnának a suboticai vasutigazgatóságnak, akkor más államok, különösen Románia min­tájára, külföldön béreljenek vagont a kivileli szezon idejére. A moz­donyhiány megszüntetesére azt javasolták, hogy a szuboitcai vas­­utigazgatósagnak a magyarországi gépgyárakban már készen álló negy­ven darab kijavított mozdonyai váltsák ki az ottani gyárakból, Ezeket a mozdonyokat ugyanis mindaddig nem szállítják le, amíg a javítás diját a kormány ki nem fizeti. Ha erre nem volna a kor­mánynak elegendő készpenz­­fedezeíe, akkor létesítsenek Ma­gyarországgal olyan megállapo­dást, hogy a jávúiéteíi szállítások számlájára adják át a magyar gyá­rak ezeket a mozdonyokat, igaz ugyan, hogy a Legfelsőbb Ta­nács Magyarországnak morató­riumot adott, azonban ezt a jóvá­írást a későbbi reparáció szám­lájára lehetne eszközölni esetleg olyan módon, hogy a javítások fejében a S. H. S. királyság le­mondana a Magyarországtól járó tiz uj mozdonyról. Helyes megol­dásnak látnák azt is, hogy a négyven mozdony átadása fejé­ben a jóvátételi állatszállításokról mondjon le Magyarországgal szem­ben, annál is inkább, mert a Ma­gyarországtól eddig átvett álla­tok nagyrészt betegek voltak és megfertőzték állatállomány unkát. A közlekedésügyi miniszter fi­gyelmesen meghallgatta a kül­döttség előterjesztéseit, azután ki­jelentette, hogy a külföldi vagonok bérletét nem. tartja célravezetőnek, mert a jugoszláviai kivitel szezon­cikkekre szorítkozik és ez egész exportot néhány hónap alatt le lehet bonyolítani, míg a külföldi vogóntársaságok csak legalább egy évre adnak kölcsön vagono­kat. A kocsikat nem lehet egész éven át foglalkoztatni, ami nagy veszteséget jelentene az állam­vasutaknak. Ezért a miniszter azt ajánlotta a küldöttségnek, hogy a küldöttség szakértő tagjai csü­törtökön délelőtt tartsanak konfe­renciát lies Mihajlo államvasuti vezérigazgatóval annak a megálla­pítása végett, hogy az államvasut kocsiparkjából mennyi vagont le­helne a kiviteli szezon idejére a szuboticai vasuligazgalóságnak át­engedni. A mozdonyokra vonatkozóan kijelentette a miniszter, hogy a pénzügyminiszterre! most folynak a tárgyalások arra vonatkozóan, hogy kétszázliz millió dinárt bo­csássa mik a közlekedésügyi minisz­térium rendelkezésére vágóitok és mozdonyok javítása végett. A pénz­ügyminiszter már Ígéretet is tett ez összeg folyósítására és reméli, hogy a legrövidebb időn belül ki lehet váltani a Magyarorszá­gon ievö kijavított mozdonyokat. A küldöttség felkérte ezután a közlekedésügyi minisztert, hogy a Becskerek—Kikinda-i keskenyvúgá­­nyu vasút építését engedő.yezze. Ez a vonal tudvalevőleg egészen Zsombolyáig vezetett, azonban az uj jugosziáv-romárt határ megál­lapítása éta ez a vonal használ­hatatlanná vált, a vasúti anyag nagyrésze azonban jugoszláv te­rületen van. Az érdekelt közsé­gek már vállalták a vasútvonal építési költségeinek fedezését. Siúnics miniszter megígérte a kül­döttségnek, hogy a vasútvonal építését még a szerdai nap folya­mán jóváhagyja. A Bánát Szegeden át akar forgalmat Magyarországgal Felhívta a küldöttség a. miniszter figyelmét ezután arra. hogy a Bánát áruforgalma, amely leginkább észak és északnyugat felé irárivul, most csak a Csóka—Szenta-i vonalon érintkezhetik Szuboticán át a kül­földdel és ezen a túlterhelt vonalon állandóan nagy a torlódás. Ezért kérte a küldöttség a minisztert, te­gye lehetővé a Kikinda—Szeged,, valamint a Becskerek—Novakam­­zsa—Karlovo—Szeged-i vonal meg­nyitását, ami állal egyrészt teher­mentesítenék a szuboticai vonalat, másrészta Bánát áruforgalmátasze­­gedi Tiszaiadon bonyolíthatnák le. A közlekedésügyi miniszter kijelen­tette, hogy a maga részéről hajlan­dó a vasútvonal megnyitását .enge­délyezni, azonban ezt a kérdést a külügyminiszterrel egyetértésben kell elintéznie és reméli, hogy a Ma­gyarországgal folyó tárgyalások so­rán ez a kérdés is elintézést nyer. Megnyílik a Magyar­­országgal való telefon­­forgalom Suboticán át A küldötség tagjai felkeresték ez­után Vukksevics Velia Dostaügyi

Next

/
Thumbnails
Contents