Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-07 / 335. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ • 1924 december 7. Törvénycnkiviili állapot a lakásügyekben Irta: dr. Kellert Benő ügyvéd A íakáskérdés, amely a háborút követő korszak egyik legaktuálisabb szociális problémája, — a január hó elsején bekövetkező ex-lex folytán olyan dilemma elé állítja az illetékes tényezőket, amelyből a helyes kivezető utat megjelölni alig lehet. Az érdekelt körök mindegyike a maga speciális álláspontja szerint óhajtaná a megoldást és kétségtelen, hogy a szigorú formai jog szerint a háztulajdonosak azon álláspontjának kell győzedelmeskednie, amely szerint január hó elsejével minden eddigi korlátozás megszűnik, a tulajdonosok a megüresedett lakások felelett szabadon rendelkezhetnek, a felmondás az általános magánjog és a helyi szabályrendeletek értelmében eszközölhető, a bérek megállapítása pedig szabad megegyezés tárgya lehet. Ezzel szemben egyes hírek szerint a szociálpolitikai minisztérium azzal a tervvel foglalkozik, hogy addig is amig a parlament a lakásügyet törvényileg szabályozza, — szükségrendelettel meghosszabbítja a jelenleg érvényben lévő lakástörvénynek a lakásokra vonatkozó intézkedéseit, ellenben hatályon kívül helyezi az üzlethelyiségekre vonatkozó korlátozásokat. Nem tudom, mennyiben hitelesek ezek, a készülődő jogalkotásról terjesztett hírek, azonban alig hiszem, hogy a tervezett rendelet a minden állampolgárt egyaránt kötelező jogforrás jellegével bírhat. Általános alkotifányjogi alapelv ugyanis, hogy törvényt csak a törvényhozás változtathat meg, — helyezhet hatályon kivül; épugy egy lejárt törvény hatályát csak a törvényhozás hosszabbíthatja meg. A hozandó rendelet tehát nem lehet kötelező a független bíróságokra, amelyek a végrehajtó hatalom intézkedéseit a törvényesség szempontjából mindenkor felülbírálhatják. Ugyanilyen sikerületlen vállalkozás volna az illetékes minisztérium részéről annak a szerbiai törvény rendelkezésnek az állam egész területére leendő kiterjesztése, amely szerint a lakások felmondása csak minden év május és november elsején eszközölhető. Nézetem szerint ugyanis valamely törvény területi hatályának kibővítése ugyancsak törvényhozási hatáskörbe van utalva és igy ezt a rendelkezést sem kellene a bíróságoknak respektálniok. Arról is szó esett, hogy a lakásügyi viták elbírálását közigazgatási hatóságokra biznák, amelyek azokat minden alkotmányjogi kétség nélkül. felettes hatóságuk utasítása folytán intézhetnék el. Itt azonban ugyanazok az alkotmányjogi aggályok merülnének fel, — mert a törvényben szabályozott birói hatáskörbe utalt ügyeket rendelettel közigazgatási hatáskörbe átvinni ugyancsak olyan veszélyes praecedenst jelentene, amely az állam életében beláthatatlan következményekkel járna. És-mégis komoly meggondolás késztet arra, hogy ez az égetően sürgős és óriási szociális horderejű kérdés ideiglenesen is olyan megoldást nyerjen, amely az állam és társadalom védelmére utalt lakókat megnyugtassa és kielégítse. Eléggé sajnálatos, hogy a politikai harcok és .viharok közepette a már elkészült törvényjavaslat nem kerülhetett a parlament döntése alá és igy azután olyan törvényen kivül! állapot következett be, amely most nehéz fejlődést okoz a kormánynak, — de véleményem szerint még sincs szükség arra, hogy a kormány tojástáu^oi járjon az alkotmányosság elemi parancsai között és hogy e kérdésben esetleg politikai hibát kövessen el. Annak a feltételezése mellett ugyanis, hogy a jövő év március havában összeülő parlamentnek első kötelessége lesz a lakástörvény telő alá hozása, azt Íriszem nem okozna különösebb bonyodalmakat, ha az uj törvény meghozataláig időközben: a) a házitulajdonosok a megüresedő lakásokkal szabadon rendelkeznének; b) az üzlethelyiségekre vonatkozó bérleteket szabadon felmondhatnak; c) a lakásokra vonatkozó felmondásokat, úgyszintén a bérleti viszony megszüntetését tárgyazó pereket a bíróságok az uj törvény meghozataláig, — amely törvény bizonyára visszaható Parisból jelentik: Chamberlain angol külügyminiszter szombaton [hosszabb ideig tanácskozott Herriot ! francia miniszterelnökkel. A tárgyalások folyamán a következő .pontokéban történt megegyezés a két államférfi között. 1. A konzervatív kormánv hallandó Franciaországnak minden garanciát megadni, amelyek a biztonság Ífentartására szükségesek. 2. Anglia a népszövetségi tanácsban Németország leszerelésének ellenőrzése ügyében támogatni fogja azt az indítványt, hogy a leszerelést ellenőrző bizottság vezetője francia megbízott legyen. Hannoverből jelentik: A tömeggyilkos Haarmann pőrének szombati tárgyalási napján az első eset, amelyet sorra vett az elnök. Hónnapéi József fiatal ács meggyilkolása. Ez az az eset, amelyben az ügyész gyilkosságra való íelbuitással vádolja Haarmann bűntársát, a vádlottak padján ülő Qrans-t. Az elnök: Haarmann, állton elő! Mondja el. hogyan ölte meg Hannapelt? Haarmann: A pályaudvaron ismerkedtem meg vele. Grans odajött hozzám és igy szólt: »Nézd csak Fritz, ott szemben a falnál ül egy szép fiatalember. Bricsesznadrág van rajta, arra nagy szükségem van.« Én húzódoztam, de annyit r.yaggatott, hogy végre engedtem, így ismerkedtünk meg. Meghívtam a lakásomra. Másnap reggel megvendégeltem reggelivel, maid az állásközvetítőhöz mentünk. Hazatérve már ott volt Grans. A nadrágért jött és nagyon bosszankodott, hogy még nem kaphatja meg. Grans ugyanis azt hitte, hogy mindjárt az első nap végzek vele. Hozzá volt szokva, Ingerülten mondta akkor nekem, hogy gyorsabban is mehetne a dolog. Én azonban ezt a fiatalembert megsajnáltam. Nem akartam megölni. Az ács csinos fiatal legény volt és nagyon jól mulattunk kettesben. A fiatal ács halála után való napon én és Grans elhoztuk a vasútról a faládát, amelyben Hannapel ruhája és egyéb holmija volt. Nem sokat ért az egész. A bricsesz Az elnök (egyenként felmutatva a holmikat Iiaarmannak): Ráismer? Haarmann: Igen. A bricseszt | Grans vette magához s elvitte. Grans: Nem' igaz! Az egészből’ egy szó sem igaz! A pályaudvaron nem én figyelmeztettem Haarmahnt, hanem ő mutatta, hogy: »Nini. milyen szép fiatalember!« Az elnök: Tanú van rá. aki látta a vasútállomáson, mikor maga odavitte a fiatal ácslcgényt Haarmannhoz. Gratis: Hát akkor az a tanú sem mond igazat. És az sem igaz, hogy azt mondtam Haarmannak. hogy erejű lesz, — nem vennék tárgyalás alá, illetőleg az Ítélethozatalt felfüggesztené az uj jogszabály megalkotásáig. Ugyanez az eljárás volna alkalmazandó akkor is, ha a felmondás abból az okból eszközöltetnék, — mert a tulajdonos és a bérlő között a bérre nézve érvényes megegyezés nem jött létre. Egyébként pedig az volna a legideálisabb állapot, ha a viszonyok javulása feleslegessé tenné a lakáskérdésbe való állami beavatkozást. 3. Anglia hozzájárul a kölni zóna kiürítéséhez, ha Németország eleget tesz a leszerelési kötelezettségeinek. 4. Franciaország és Anglia nagykövetet küldenek Konstantinápolyba. 5. Mindkét állam azonos politikai irányt követ Szovjetoroszországgal szemben. A lapok értesülése szerint a mostani tanácskozásokat januárban .újabb tanácskozások követik. Ezeken a tárgyalásokon Baldwin angol miniszterelnök is részt fog venni. A januári konferencia helyéül vagy egy francia, vagy egy angol tengeri kikötőt fognak kijelölni. szeretném a bricseszt. Haarmann, mikor már mindennek vége volt. nekem ajándékozta a bricseszt. nem én vettem el. Haarmann mondta nekem, hogy a faláda a pályaudvar ruhatárában maradt. Az elnök (Granshoz): Nem csodálkozott ön azon. hogy az a fiatal ember, akinek a ládájáért ment a pályaudvarra, egyszerűen eltűnt? Grans: Nem volt min csodálkoznom. mert én szentül hittem Haarmannak. Ö azt mondta, hogy a fiatalember elutazott, nem volt vasúti költsége, kölcsönzött neki és zálogul itt maradt a faláda. Haarmaiin leinti Graust Haarmann Granshoz: Ezt magad sem hiszed! Ez már sok! Ilyesmire nem tartottalak volna képesnek! Az ügyész (Granshoz): Nem tünt-e fel magának soha. hogy azok a fiatalemberek, akiknek ruhájukért ment Haarmann lakására, sorra eltűntek. Grans: Először is én csak három fiatal emberről tudtam és azért sem tűnhetett fel a dolog, mert a gyilkosságok között hosszú idő élt el. Különben nem !s volt okom gyanakodni, hiszen Haarmann már régebben foglalkozott ócska ruhák eladásával. Egészen természetesnek látszott előttem, hogy Haarmann zálogba kapta ai ruhákat, vagy megvette. Akit Grans gyilkolt meg Az elnök most tisztázni akarta Hennies Henrik munkás meggyilkolásának esetét, amely a legsúlyosabb vád Gransra nézve. A pénteki tárgyalás vélgefelé ez az eset már szóba került és Haarmann tagadta, hogy egy ujjal is hozzányúlt Hennieshez. Azt állította, hogy Grans egy napra, mikor ő Jaegershaideba utazott, kérte, engedje át a lakását. Mikor hazaérkezett, Hennies már nem élt. Az elnök: Ki ölte meg Hennies Henriket? Haarmann: Nem én! Egyáltalán nem is ismertem! A kérdéses időben Grans arra kért, hogy engedjem át egy napra a lakásomat és' mikor másnap reggel hazajöttem, az ágyon láttam feküdni egy férfit, s Azt hittem, még alszik. Később oda- I mentem az ágyhoz s akkor láttam, hogy halott. Grans is bent volt a szobában. Megkérdeztem: Mit csináltatok? Mit tettél vele? Grans igy felelte: Hiszen te tetted! Nem én voltam — mondtam neki — te jól tudod, ha én tettem volna, akkor a nyakán látszanék a harapás Hogy ölték meg és ki ölte meg, nem tudom. Azt hiszem, hogy valami mérget itattak vele. Grans és Witkovszki mindenféle kotyvalékot árult a pályaudvaron. Mindig voltak náluk üvegcsék. Azt mondták, morfium, ópium és még sokféle olyan, minek én a nevét sem ismerem. Grans fölhúzta, figyelmeztettem is, hogy feltűnő lesz, mire ő azt mondta, hogy majd más gombokat varrat rá és akkor senki sem fogia felismerni. Az elnök felmutatta Hennies Henrik fényképét Haarmannak, hogy nézze meg jól. — Ezt az emberi nem ismerem. Nem volt vele dolgom. Nem én öltem meg — felelte Haarmann nagy határozottsággal. Keresik Márffy le Feleit Átvizsgálták a Markő-uccai cellákat Budapestről jelentik: Az ügyészség Markó-uccai fogházában Kiss Ferencnek védőiéhez. Vaida Bélához intézett levelében felsorolt adatok alapján a legszigorúbb vizsgálat indult meg. A fogházügyészriek már birtokában van a törvényszék elnökéhez juttatott beadvány és Kiss Ferenc levele. A fogházügyészség megállapította, hogy Kiss Ferenc a fogháznak körülbelül harminc cellájában lakott. A foglyokat ugyanis állandóan cserélik. Óriási nehézségeket okoz az. hogy Kiss Ferenc nem jelölte meg pontosan levelében, hogy melyik cellában lehet ráakadni az ö és Márffy levelezésére. Az összes cellákat szombaton is a legbehatóbban átkutatták. Eddig a vizsgálat még semmi eredményt nem produkált. Kovács Péter dr. fogházügvész már elkészült a vizsgálattal és arról Írásbeli jelentést tett felettes hatóságának, a budapesti ügyészség vezetőiének. Emberölés önvédelemből Főtárgyalás a becskcreki törvényszéken Becskerekrő! jelentik: A becskereki törvényszék büntető tanácsa Bunics István elnökletével szombaton tárgyalta Géczy József malitoráki csősz ügyét, aki ez év szeptember 2-án agyonlőtte Kapován Vladimír csavargót. A tárgyaláson Géczy kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert önvédelemből használta fegyverét. Elmondotta, hogy a kérdéses napon rendes körútját járta, amikor észrevette, hogy az egyik cseresznyefát valaki, ismeretlen ember dézsmálja. Odament a tilosbajáróhoz és felszólította, hogy kövesse a községházára, Kapován, mert ő volt a tolvaj, azonban vonakodott, mire segítségül hivta Bajanzo Tódor gazdálkodót, aki éppen kukoricát fuvarozott földjéről. Mikor Bajanzo a helyszínre érkezett, Kapován előrántotta revolverét, rászegezte, de ő megelőzve elsütötte fegyverét és a csavargó rögtön összeesett. Bajanzo mint tanú, hasonlóan mondotta el a történteket, két másik tanú viszont azt igazolta, hogy Kapován Vladimir büntetett előéletű volt. Az ügyész szándékos emberöléssel vádolta Géczyt, akinek védője, dr. Makusics József azt fejtegette, hogy a csősz hivatali kötelességének teljesítése közben jogos önvédelemből használta fegyverét. A biróság Géczyt felmentette a vád alól és elrendelte azonnali szabadlábrahelyezését. sene Chamberlain megegyezett Herrioí-val Anglia és Franciaország közös politikát folytat az orosz kérdésben „Ha én öltem volna meg, akkor látszanék a torkán a harapás“ A hannoveri tömeggyilkos bünpöre
