Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-30 / 354. szám

1924 december 30, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet Ö tti <Ü i4j kritika, ha kedvezőtlen, sohasem esik jól annak, akire kimondja a szigo­rú'verdiktet. Nem történt meg azonban — talán sehol a világon —, hogy a kri­tikáért, bármennyire alaptalan is legyen, valakit csak úgy rövid utón: por, bíró­ság és egyéb nélkül bebörtönözzenek. Marosvásárhely város tekintetes ható­ságáé e téren az újítás dicsősége, amely ártatlan megjegyzésért nem is egy, ha­nem pár tucat polgárt 'rakott hűvös­re. A dolog úgy történt, hogy karácsony szent estéjén tűz ütött ki a város egyik utcájában. A tüzet körülbelül félegy tá­ján vették észre a szomszédok, akik ha­ladéktalanul értesítették a tűzoltóságot, amely több mint egy .órai késéssel ér­kezett meg a színhelyre. Tudni kell, hogy Marosvásárhelyen még a múlt év­ben kicserélték a tűzoltóság régi szak­avatott magyar vezetőit, sőt a legény­ség egy jó részét is. Az uj tűzoltók még nem rendelkeznek megfelelő gya­korlattal és természetes, hogy nehezen boldogultak a tűzoltással. A felriasztott környékbeli polgárok a tűzoltás lassú­sága láttán, nem a leghizelgőbben nyi­latkoztak a tűzoltó-csapat vezetőiről. A spontán kritika azonban annyira felbő­szítette a hatóság jelenlevő embereit és a tűzoltó-kapitányokat, hogy harminc embert letartóztattak és bevitték a rend­őrségre. Igaz, hogy a rendőrprefektus pár órai fogvatartás után szabadonbo­­csájtotta őket, de mégis jellemző a ma­rosvásárhelyi hatóság idegességére, hogy ha valaki meg meri bírálni a nemes és nemzefes marosvásárhelyi tűzoltó céh munkáját, nyomban bebörtönzi a bíráló­kat. * Ayponyi Albert gróf az egyik magyar lapnak nyilatkozott a kisebbségi ma­gyarság védelméről. A Népszövetség munkájáról ezt mondta: »A Népszövet­ség előtt egyes esetben a kisebbségi felszólalás teljes és egy más esetben íéisikert ért el. A teljes siker az volt, amikor a lengyel kormány által kisajá­tított néniét telepesek ügyében a con­­seil a hágai állandó nemzetközi tör­vényszék jogi véleményét kérte és mi­után a vélemény a lengyel kormány el­járását szerződésbe ütközőnek jelentet­te ki, a német telepesek kisajátítása tényleg megszűnt, sőt azok, akikkel szemben már végrehajtatott, kárpótlást kaptak. Félsikere volt a régi magyar Felvidék ruszin lakossága folyamodvá­nyának a neki szerződésben biztosított autonómia kérdésében, amikor a conseil tényleg , lépéseket tett a csehszlovák kormánynál, de határozatának minded­dig gyakorlati érvényt nem tudott sze­rezni. Hogy miért nem jutottak legalább eddig a szlovenszkói és romániai ma­gyarság memorandumai? Azért, mert mindkét esetben a conseil az illető kor­mányok alaposan kidolgozott cáfoló ira­tait vette tudomásul és ezért minden to­vábbi lépést szükségtelennek tartott... A jövőbeni eredmény érdekében fon­tos, hogy a kisebbségek sérelmeiknek alapul szolgáló tényállást a leggondo­sabban állapítsák meg, csak valóban életbevágó tényeket hozzanak fel, olya­nokat, amelyek szigorúan bebizonyítha­tok és amelyek minden cáfolati kísér­lettel szemben helyüket megállják. Egy tökéletesen felszerelt és igazán fontos ügyekre vonatkozó folyamodásnak, mely nemcsak általánosan formulázott pana­szokat, hanem bebizonyított konkrét tényeket tartalmaz, még a mai viszo­nyok között is van esélye arra, hogy keresztül törj ön azon a falon, amelyet közöny és politikai elfogultság eléjük állít.« * Az erdélyi magyar sajtóban élénk vita folyik a brassói nagygyűlésről és általában az erdélyi Magyar Párt politi­kájáról. A vitához érdekes megjegyzése­ket fűz most Erdély egyik kitűnő írója és publicistája: Tabéry Géza. aki a ki­sebbségben levő bernadysta frakció pártfegyelméről Írván, a következőkre mutat rá: »Lehetne ugyan ellenvet - nünk, hogy éppen a parlamentárizmus velejárója a többség föltétien érvénye­sülése, tehát ebből a szempontból Bras­só a parlamentáris formákat betartotta. A logikai botlás ily ellenvetéseknél azonban nyilvánvaló. Mert igaz, hogy a gyűlésen ugronista és feudális érzelmű többség volt jelen, de ennek a többség­nek éppen a jelenléte nem felelt meg a parlamentárizmus követelményeinek. A nagygyűlésen ugyanis nem a magvar kisebbség képviselői, hanem csak'kikül­döttek vettek részt és a kiküldöttek óvatos fogalma mögött elveszett a kér­dés: kiktől kapta Brassó a mandátumot? A kisebbségek tömegeitől-e vagy csak a régi magyar politikának nem is veze­tői, de olyan veteránjai beszélték meg a mandátumtalan kirándulást, akik régi közlcgényi sorból, soraink ritkulása folytán, niagaslottak ki egymás szemé­ben, reprezentánsokká? E kérdés tisz­tázását senki sem tartotta fontosnak, holott meg lehetett volna oldani a kép­­viseltetést úgy, amint egy aradi lap megcsinálta: szavazólapokon kérve ki közönségének véleményét a kiküldendök személyére vonatkozólag. A brassói összejövetel résztvevői igy nem is ért­hetetlen idegességgel viharzottak fel ama kalotaszegi ügyvéd kellemetlen ér­deklődésére, aki elég merész volt kíván­csiskodni, hogy mit teszünk majd akkor, ha valaki nem a Magyar Párttal, ha­nem a romániai magyar néppel akar maid szóba állani?« A Herriot-kormányt a sajtószabadság megsértésével vádolják r Politikai bonvodrJaiak az „Ec!air“-nél tartott házkutatás miatt Parisból jelentik: A Éclair cirnii lap ellen hivatalos eljárás indult, mert a lap állítólag további fontos okmányokat akart illetéktelenül közzétenni. A vád az. hogy az Éc­lair Franciaország biztonságát már­is veszélyeztette, mikor nvilvdnos­­ságra hozta Nullet tábornoknak, a jelenlegi hadügyminiszternek 1924. évi jelentését, amelyben mint a né­metországi szövetségközi ellenőrző bizottság vezetője, beszámolt a né­met haderő állapotáról. A lapok élesen támadják Herriot miniszterelnököt és az Éclair-né! tartott házkutatást a sajtó szabad­sága ellen elkövetett merényletnek béiyegzik. A Matin vezércikkben, amelyet Juvenel szenátor irt, köve­teli, hogy az ügyet vegyék ki ti kor­mányhatóságok kezéből, mert az ügyben való Ítélkezésre az esküdt­szék illetékes. A Maiin magáévá te­szi a párisi sajtószindikátus állás­pontját, hogy ebben az esetben a sajtószabadságot flagrünsan meg­sértette a kormány. A saitószindiká­­tus elnökének tiltakozására Herriot miniszterelnök azt válaszolta, hogy a házkutatás teljesen jogosult volt, mert az Éclair olyan titkos okmá­nyokat hozott nyilvánosságra, ame­lyek nemzetközi bonyodalmakat idézhetnek elő és közlésük a kor­mány előzetes beleegyezése nélkül tilos volt. Az igazságügyminiszíer hivatalos nyilatkozatot adott ki. amelyben közli, hogy az Éclair ellen tovább fogja folytatni a vizsgálatot, mert a szerkesztőségben tartott kutatáskor a francia vezérkar irodáiból szár­mazó titkos okmányokat találtak. _Ybarnegaray ellenzéki képviselő interpellációt jelentett be. amelyet kedden fc-g tárgyalni a kamara és mivel Herriot miniszterelnök még nem vehet részt a parlament ülésein, helyette az igazságügy miniszter fog válaszolni. Választási mozgalmak a Vajdaságban Frakcióharcok a radikális-párt bánáti szervezeteiben A vajdasági kerületekben du ó jelölthaboru még mindig komoíy gondot okoz a pártok főbizottsá­gának, amelyeknek rendelkezéseit sok helyütt egyáltalán nem res­pektálják az elégedetlen frakciók. Az ellentétek különösen a radi­kális-párt bánáti szervezeteiben fajultak el, ahol a párt bizonyos elemei a Pribicsevics párttal való közös lista mellett foglaltak állást. A novibecsei járásban a két szem­benálló radikális frakció között végleges szakításra kei ült a sor, aminek az lesz a következménye, hogy a járásban két radikális lista küzd majd egymással. A Davidovics-párt népgyülése Péterrévén A Davidovics-páit vasárnap a sztaribecseji rnetingen kivü', Pé­téi révén is tartott népgyülést. A rendzavarok Sztaribecsejről erre a népgyülésre is átrándultak, de késön érkeztek, amikor a szóno­kok már elmondották beszédeiket. A péterrévei gyűlésen Pesics Dra­­gutin volt miniszter, listavezető és dr. D beljacski járási jelölt is­mertették a párt programját és a politikai helyzetet. Noviszadon a Radics­­párté az első urna Noviszadon az első urna a Rá­­dics-pártö lesz, amely kedden adja be a listát, amelyen listavezető Predavec József, a Radics-párt al­­elnöke. A Radics-párti listát szer­­bek, magyarok és németek írták alá. Noviszadon nagy érdeklődés­sel várják, hogy mi lesz a 1 isi n sorsa. A noviszodi választókerület köz­ségei megkezdték a választási anyag beszolgáltatását. A közsé­gekből tömegesen vittek be Novi­­szadra urnákat és szavazógoiyó­­kat, amelyet a városi gazdasági hivatal vett őrizetbe. A választási anyagot a minisztérium által ki­küldendő biztos jelenlétében fog­ják a végleges választói névjegy­zék, a megállapított választási és szavazóhelyek és jelölőlisták alap­ján újból kiosztani. Az urnákat lepecsételik és minden község annyi golyót kap, ahány válasz­tója és annyi urnát, ahány jelölt lesz a járásban. A törvény szerint a választási anyagot a kerület székhelyére január elsejéig kell beszolgáltatni. Nem fogadják el Velicskovics-Szvinyarev lemondását A noviszodi radikális-párt el­nöke, dr. Velicskovics-Szvinyarev Milán, mint ismeretes, lemondott tisztségéről. A pártszervezet vég rehajtó bizottsága a lemondás ügyében vasárnap DJTliCS Lazár eieínök elnökletével ülést tartott, amelyen egyhangúlag elfogadták Vines Márknak, a Zasztava főszer­kesztőjének azt az indítványát, hogy az elnök lemondását nem veszik tudomásul, hanem felkérik Velicskovics-Szvinyarevet, hogy legalább a választásokig vezesse a párt ügyeit. A határozatról kül­döttség értesíti a lemondott el­nököt. Mihajlovics Szvetiszláv a nnvibecseji járás radikális jelöltje A felsöbánáti radikális-párt je­lölése ügyében a párt főbizott­sága elrendelte, bogy a novibe­csei járásban a jelölést újból ejtsék meg. A jelö'öü'és, amelyet a pártszervezet vasárnap tartott meg Melencén, egyhangúlag új­ból dr. Mihajlovics Szvetiszlávot választotta a novibecsei járás jelöltjének. ' ♦ A disszidensek, akik az ülésről távol maradtak, ugyanekkor No­­vibecsejen tartottak értekezletet, amelyen elhatározták, hogy nem respektálják a főbizottság határo­zatát' és á Pribicsevics-pérttei kö­zösen külön nacionalista listát állítanak fel. A felsőbánáti választókerület­ben eddig három listát nyújtottak be a kikindai törvényszékhez. Az első számot a Davidovics-párt urnája kapja, amelyen listavezető Scjyerov Siavkó, a második urna a földrnüves-párié, listavezetője Vuics Demeter, a harmadik urna a. német párté. A kerületben még a magyar-párt, a* radikálisok, a di-sszidens-raclikálisok (Zsupánszki csoport), a Pribicsevics-párt és a szocialisták adtak be listákat. I ....... .... A szuboticai magyar iparosok lemondanak a magyar pártban viselt tiszt­ségükről A szuboticai magyar marosok — mint a Rácsmegyei Napló közölte — sérelmesnek találják, hogy a ma­gyar párt jelöltjüket és pedig úgy az első Ízben jelölt Vidákovics Haj­dú Kálmánt, mint az utána, jelölt Mészáros Ádáiti szuboticai gépke­­reskedőí csak helyettesként jelölte. A magyar iparosok emiatt elhatá­rozták. hogy a sérelmesnek tartott jelölést nem fogadják el. a magyar párt vezetőségével további tárgya­lásokba nem bocsátkoznak. A párt­­vezetőség is közölte az iparosokkal, hogy .a jelöléseken nem lehet változ­tatni. mert az ellenkeznék a párt ügyrendjével. így történt, hogy Mé­száros Ádáin még napokkal ezelőtt visszaadta jelölését és ezzel egyide­jűleg a szuboticai magyar iparosok passzív rezisztenciát határoztak el a magyar párttal szemben. Mint értesülünk, az iparosok szi­gorúan ragaszkodnak elhatározá­sukhoz és habár már történtek lépé­sek a magyar párt egyes vezetői ré­széről aziránt, hogy az iparosság változtasson merev álláspontján, ezek a kísérletek eredménytelenek maradtak. Az iparosok hivatalosan is közölni fogják elhatározásukat a magyar párt szuboticai szervezeté­nek elnökével. Törley Bálinttal, aki a párt és az iparosok közötti tár­gyalásokon nem veti részt. Azok­nak az iparosoknak legtöbbie, akik tisztséget viseltek a magyar párt­ban. lemondtak tisztségükről és hir szerint ezeket követni fogiák mind­azok az iparosok, akik vaev a veze­tőségnek. vagy az intézőbizottság­nak taciai.

Next

/
Thumbnails
Contents