Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-25 / 351. szám

32. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. december 25. tokével rendelkező »Vera faipari rész­vénytársaság«, amelynek saját fűrész­telepe, bútor- és asztalosgyára, vala­mint koporsógyára van; a nagyjövőjü vállalat ina már százötven embernek ad kenyeret. A községben ezen kívül két malom, két téglar és cserépgyár, se­lyemig ubóbcvá ljtó-int ézet és villanygyár van üzemben. Kovin kereskedelmi pozícióját meg­erősíti a nagy tranzitóforgalom; külö­nösen a kukoricaexportnak egyik leg­jelentősebb állomása már ma is. Ez a tranzitókereskcdielem hatalmas impul­zust fog kapni azáltal, hegy a Dunától a községig vezető Dun'avac-csatornát a kincstár hatvan méterre fogja kiszé­­iesittetni és annyira mélyíteni, hogy a Duna legkisebb vízállásánál is lesz két­méteres vize. Az előmunkálatok már folyamatban vannak és ha a csatorna el feg készülni, úgy egyúttal ideális téli kikötő is lesz. A község a maga ereié­ből is hozzájárul a közlekedés fejlesz­téséhez, amennyiben az uj csatorna mel­lett megfelelő kereskedelmi rakpartot fog építeni, amelyre vasúti síneket is fognak vezetni. A kereskeelövitágnak az a' természetes kívánsága, hogy a csa­tornaépítés befejezése után idehelyez­zék át a Kovin-dunaparfi vasútállomást és hogy a hajóállomást is ennek kö­zelébe hozzák, legalább is a Cikaja ne­vű tejierálloniásig, ahol az már ai há­ború alatt is volt. Világos, Hogy Kovin abban a pillanat­ban válna csak igazán a Balkán kapu­jává, ha megnyílna a Smederovóba ve­zető híd. Az előmunkálatok már meg­vannak, de egyelőre nincs pénz. Pedig az előfeltételek kitűnőek, hiszen Kovin- Sntederovó légvonalban csak nyolc ki­lométer; a tervezett hid helyén a Duna hétszáz méter széles, úgyhogy a költ­ségek sem volnának kibirhatatlanok; mindkét oldalon a vízpartig megy a vasútvonal s így a hid által Kovin és természetesen mögötte az egész Bánát közvetlenül bekapcsolódhatna a Niš­­konstantinápolyí fővonalba. Ez ma a koviniak áima, ettől vár­iák a község igazi fejlődését; de ad­dig sem szabad különösebben panasz­kodni, mert az általános kereseti viszo­nyok kielégítők. Az élénk kereskede­lem és ipar sok embernek tud kenye­ret adni, éppen ezért munkanélküli alig van, hiszen legrosszabb esetben a a szomszédos Smederovón mindig jut­hatnak munkaalkalomhoz. Itt említjük meg, hogy a volt kaszárnya területén az egészségügyi minisztérium ötszáz beteg befogadására alkalmas elme­gyógyintézetet létesített, melyet a kor­mány nagy anyagi áldozatkészséggel és. megfelelő szakemberek vezetése alatt a királyság legmodernebb pszychi­­átriai intézetévé akar kiképezni. Nem kell hangsúlyozni, hogy Kevin lakos­sága már is örvendeteslen tapasztalja egy ilyen hatalmas' kórházüzem gazda­sági előnyeit. Kovin járási székhely, van járásbíró­sága, melyet dr. Reicht vezet, van adó­hivatala és székhelye az ármentesítő társulatnak (igazgatója Kriznar mér­nök). Modern emeletes . népiskolája Bli­tas Koszta igazgató vezetése alait áll, rnig a szintén emeletes polgári iskolá­nak Nyisztorán Koszta az igazgatója. A felekezetek élen Knezevič János g. k. szerb esperes, Endrényi Imre r. k. plé­bános és Zabcrka Izidor g. k. román plébános állanak. A község ügyeit nagy körültekintéssel Stojkovič Károly köz­ségi jegyző intézi. A község orvosa dr. Knezevic Koszta: kívüle dr. Klein ny. járásorvos, dr. Ilubsch és dr. Müller körorvos folytatnak gyakorlatot. Az el­megyógyintézetet dr. Julius Dezső ve­zeti és ott működik dr. László Imre szakorvos is. A királyi közjegyző tisz­tét dr. Bogdanov Vasa tölti be. A társadalmi élet középpontja az Úri Kaszinó, amelynek ügybuzgó elnöke dr. Lekits lilés ügyvéd. Fontos szerepe van a Kereskedők Társulatának, amely­nek agilis elnöke Engler Lajos, a Ko­­yini Bank és a Vera r.-t. vezérigazga­tója. Van szerb, német és román dal­­egylet, Sokoi egyesület, szerb és né­met nőegylet, melyek közül különösen a szerb fejt ki nagy tevékenységet Di­­mitrijevié elnöknő és Jankovič titkár­nő vezetése alatt. Ha így befejeztük körsétánkat, amely­ből szándékosság nélkül bizonyára ki­­feiejtödött nehány érdemes intézmény és személy, arra a megállapításra jut­hatunk, hogy Kovin felvirágzása bizto­sítva lesz, haj a kormány továbbra is támogatni fogja a lakosság nemes tö­rekvéseit és célkitűzéseit. Engels politikai végrendelete hamisítvány Kautsky és Bebel öt szakaszt töröllek Engels egyik előszavából Az európai szocialista pártok kö­rében nagy megdöbbenést keltett a berlini kommunista lapnak a Rote Fahnenak az a cikke, amelyben az­zal vádolta meg Kautsky Károlyt, a ómét szociáldemokraták legtekin­télyesebb teoretikusát, hogy meg­hiúsította Engels Frigyes politikai végrendeletét. A Rote Fahne a fel­tűnést keltő cikkében elmondotta, hogy Rjasanov orosz társadalom­­tudós, aki nemrégiben kutatásokat végzett a szociáldemokraták berlini archívumában, ráakadt annak az előszónak az eredeti kéziratára, a mit Engels, halála előtt pár hónap­nál irt Marx: Polgárháború Fran­ciaországban cimü könyvéhez. A megtalált kéziratból megállapította aztán, hogy az öt helyen külömbö­­zik a forgalomban levő előszó szö­vegétől, amelyet annakidején Kautsky Károly és Bebel Ágost rendezett sajtó aíá, a német szoci­áldemokrata párt megbízásából. A forgalomban levő előszó Az előszót, amelyről szó van, 1895-ben, halála előtt pár hónappal irta Engels Marx könyvéhez. En­gels ebben a nyomtatott, forgalom­ban levő hosszabb bevezetőjében azt fejti ki, a párisi komimnál kap­csolatban. hogy az uccui harcok ideje lejárt, a szocialista pártok nem gondolhatnak a hatalom erő­szakos utón való meghódítására, mert az államhatalmat képviselő fegyveres erő készültségben és fel­szerelésben fölötte áll a felkelő tö­megeknek. Az egyetlen helyes útja a szocializmusnak — írja Engels — a parlamentarizmus, amelyet nem szabad elhagyni kétes értékű pucs­­csokért és kalandokért. A társada­lom átalakítása lassú, rendszeres munkát követel, amelybe a legtöbb szerep jut a nevelésnek, agitációnak és a parlamenti választásoknak. Minthogy Engelsnek ez volt az utolsó irása, a szocialista pártok ezt tekintették politikai végrendeleté­nek. A kéziratot Engels Berlinbe küldte Bebelnek, aki Kautsky Ká­rollyal átnézte és sajtó alá rendez­te. Az előszónak egész szocialista mozgalomra példátlanul nagy hatá­sa volt: a párt jobboldala Engelsre hivatkozva készítette elő a marxis­­mus revízióját, amely lassan annyi­ra megváltoztatta a párt szellemét, hogy a német szocialista politika egészen levetkőzte a forradalmi tradíciókat. Az első gyanú Ezelőtt tizenkét évvel 1912-ben kezdtek először arról suttogni, hogy Engels előszava nem mutat egyenes vonalát előbbi müveivel és hogy egyáltalán nincs azokkal szer­ves összefüggésben. Egy bizottság, amely álékor revízió alá vette En­gels összes könyveit kimutatta, hogy Engelsnél ilyen hirtelen véle­ményváltozás — nem természetes. Ugyanaz a bizottság még abban az évben kihallgatta Kautskyt, — aki az előszót Bebel'el együtt sajtó alá rendezte és Kautsky kijelentette, hogy a párt utasításai alapján, rend­őrségi okokból, bizonyos részlete­ket töröltek Engels előszavából, de hogy mennyit és milyen szem pont­iból, arra már nem emlékszik és a I kéziratot hollétéről sem tud. A párt «erre beszüntette a további kutatást és az egész ügy lassan feledésbe merült. A múlt hónap végén egy orosz társadalomtudós Rjasanov jelent meg a németországi szociáldemo­krata párt archiumában és enge­délyt kért, hogy az egyik készülő könyve számára kutatásokat vé­gezhessen. Az engedélyt megadták neki és Rjasanov hozzáfogott a ku­tatáshoz, amelynek folyamán En­gels kézirata is a kezébe került. Az orosz tudós, aki tudott a kézirat ügyében lefolytatott kutatásról, kí­váncsiságból hozzáfogott az erede­tinek - a közkézeníorgö előszóval való összehasonlításhoz. A kicenzurázott szakaszok Rjasanov az összehasonlítás so­rán megállapította, hogy az eredeti kézirat öt helyen tér el az ismert előszótól és hogy Bebel és Kautsky kihagyták Engels iratából mindazo­kat a passzusokat, amelyek nyíltan a forradalom, a fegyveres harc je­lentőségét hangoztatlak. Hiányzik a i forgalomban levő bevezetőből pél- j dául a következő rész is: »Azt jelenti ez, hogy az uccai bar- I coknak a jövőben nem lesz szerepük? jj Semrnieseíre! Csak annyit mutat, I hogy 1848. óta a körülmények a po!-1 gári harcosok részére (Zivilkämpfer) | rosszabbodtak, a katonák részére ja- “ vulíak. A jövőben tehát az uccai har­cokban csak úgy győzhetnek a civi­lek, ha ezeket a kedvezőtlen körül­ményeket más oldalról ellensúlyoz­zák. Egy esetleg keletkező forrada­lom elején nem is igen fordulhatná­nak elő, inkább a további folyamán s akkor is nagyobb civiLerőkkcl. Es ezek is bizonyára), éppúgy mint az 1870. francia kommünben, szeptember 4-én és október 31-én, inkább nyíl­tan támadni fognak, mintsem a pasz­­sziv barrikádtaktikához folyamodja­nak.« Nincs bent az előszóban ez a két mondat se: »Nem szabad kis elö­­csatározásokban felmorzsolni en­nek a tömegnek az ereiét, hanem tartani kell az elhatározás napjáig... Ha a szerződés akármelyik része elszakad, az egésznek vége, amint Bismarck 1866-ban ezt oly szépen megmutatta.« Engels előszava a kihagyott ré­szekkel uj értelmet nyer, egészen mást, mint amit a revizionista szo­cialista vezetők belemagyaráztak. Leninnek ad igazat, aki a fegyveres fölkelést hirdette és aki a parlamen­tarizmus jelentőségeit lebecsülte. Érthető tehát, hogy a kommunisták a megcenzurázott kézirat miatt nagy lármát csapnak és követelik, hogy Kautsky ellen indítsanak c já­rást, mert a hamisításért őt terheli a felelősség. Bauer Ottó nyilatkozata Az Engels-kézirat ügyében egy bécsi újságíró kérdést intézett Bauer Ottóhoz az osztrák szocial­­demokrata-párt vezetőjéhez, aki a ir’-""nsmus egyik legkitűnőbb isme­rője. — Az előszóból valóban egyes részeket töröltek, — mondotta Bauer — ez köztudomású. Kautsky a Neue Zeitben már évekkel ezelőtt bejelentette, hogy Engels tőszavá­ból több szakaszt kihagytak. Az előszó megváltoztatása beleesett az ugynevezett revizionista korszakba. — Mi tette a változásokat szük­ségessé? —■ kérdezte az újságíró. — Közvetlen inditóoka az úgyne­vezett német f egyház javaslat volt, amely az előszó sajtó alá rendezé­se idején a berlini parlament előtt feküdt. A párt attól tartott, hogy az éles passzusok miatt kellemet­lenségei lesznek és ezért óvatos­ságból és elővigyázatból kihagyták Engels kéziratából az erősebb mon­datokat. A szocialisták táborában nagy érdeklődéssel várják az érdekes hamisítási ügy további fejleményeit. (x) jBraSMi f ■ BEESHS E I SES ■ ■ BBn ■ 3 BSasíM HASKÖTŐK \ SÉRVKÖTŐK I —........ ■— '■ ----------------—■---------- Kg halcsontnélküli gummifüzők a MŰLÁBAK EGYENESTARTÓK ZEISS saját speciális egészségügyi készítményeim. PUNKTÁL ÜVEGEK A nappalifényü „PHILIPPS“ VILLAMOSLÁMPÁK kizárólagos elárusító helye! MAYERHOF OPTIKUS, SUBOTICA Használt égőket becserélünk! i l J ff ANGYAL“ drogéria Novisad Aleksandra ulica 21. Főpostával szemben. — Alapítva 1923 Tulajdonos: Scfouehtár Albin oki. gyógyszerész j^ozmetikai és hygienikus szerek mü­­laboratóriuma. Speciális készítményei: arcker.őcsök, krémek, púderek, fogporok kölnivíz, illatszerek és egyéb toilette­­cikkek. Dusán felszerelt raktár gyógy­­szerkülonlcgességek, kötszerek, gummi­­cikkekben, külföldi gyógy- és pipere­­szerekben. A budapesti Marberger-féle Maitorol, maláta táp- és tejtermékek egyedüli és kizárólagos töltő állomása Jugoszlávia részére. Külön posta szét­küldés! osztály. — Kazetták, szelencék, manikűr- és pedikürkészletek alkalmi ajándéktárgyak legelőnyösebb beszerzési forrása. Versenyképes árak. Vidéki meg­rendelések soronkivül intézteinek ei. 9792 Holländer Sam. és Fia Novlsad (Fatér) Teíefcnszám 445 A város legforgalmasabb helyén elterülő fatelepe. Tulajdonosai Hol­länder Samu és Zoltán. A cég át­vette Ernst János és Fia cég novi­­sadi .legnagyobb fatelepét, az üzle­tet most bővitették ki épület- és asztalosáruval, amelyekből nagy és szortírozott raktárt tartanak.

Next

/
Thumbnails
Contents