Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-25 / 351. szám

1924 december 25.

BACSMEGYEI NAPLÓ

31. oldal.

körében, Ludaić Savó az univerzális igazgató és elnök (igazgatója az iskolának, a Ratarska Bankának, elnöke a radikális pártnak, a kaszinónak stb stb.) ■vele még Schwarz Ignác sem konkurálhat, mert ő csak a zsidó hitközségnek és a gabonások asztaltársaságának elnöke. Gojkovié Jovan községi jegyző, ki nagyszerű hozzáértéssel, közmegelégedésre vezeti a község ügyeit. Villa Péter a magyar párt elnöke. Patyi János tanító. Poros kántor, Honkó Ödön az egyetlen könyvkereskedő és Trcnka nyugalmazott jegyző a vezető egyéniségek a magyarság társadalmi és kulturális életében, amely az alföldi községek tempójában fejlődik.

Mól jövő fejlődése úgyszólván kizárólag attól függ, hogy az agrárreform meghagyja-e a községnek az utolsó 600 hold földjét. Elvett már több mint 2000- ef. Ezt az utolsó <500 holdat a község beruházásokra: az, utak kövezésére, középületek emelésére, a község , szeényei részére kis lakások építésére szánta. Ha az agrárhatóságok nem kegyelmeznek, e szép tervek megvatósitása mind füstbe megy és a munkás, szorgalmas lakosságnak a stagnálás jut osztályrészül.

Legnagyobb nevezetessége a Griszféle kénesfürdő, amelyet még Szerbiából is felkeresnek a reumás betegek, továbbá a húsz katasztrális parktól övezett Fernbach-féle kastély, melyet még a tizenuegyedig században a Czobercsalád építtetett s- amelyet Szécsen Sándor gróf alakíttatott újjá a 18. száIerészben földcsgazda, felerészben pedig földhözragadt zsellér.

A társadalom irányításában és szóra-! koptatásában elöljár a Temerini Torna Club, amely nyári sportelőadásain kivül szinielőadások rendezésével is szórakoztatja a közönséget. Ennek az élén Bakos György róm. kát. kántor áll. A

Kovacsica

1750-ben Kovacsica még kincstári puszta volt. 1751-beu a Tiszán és Maroson túl feloszlatott határőrségi települök, szállották meg. i767-ben, a németháusági határőrvidék megaiakiiása-Kovacsicáuak van járásbírósága, telekkönyvi hivatala, királyi közjegyzőségc és adóhivatala. Iparvállalatai közül emlitésrcméltó export-gőzmalma, téglagyára és gőzifi résztelcpe.

Fernbach ■ kas léig

Vasútállomás

kor a 12. németbánsági határőrezred egyik szakaszának lett székhelye. 8801- ben Árva-, Trencsén- és Békéstnegyékből evangélikus vallásit szlovákok költöztek Kovacsicára papjaikkal és tanítóikkal. Csakhamar hozzáfogtak temLakossága harmonikus együttmükö' désben él. A szlovák nép vezetői Csap lovics Ján esperes, Kiszed Lajos iskolaigazgató, Bobos András és Zsolnai Adóm. A társadalmi élet élénkítése körül nagy tevékenységet fejt ki Nddasky

plomuk felépítéséhez, amely 1828-ban készült el. 1872-ben csatolták Kovacsicát Torontálmegyéhez,

Kovacsica a Becskerek-pancsevói vasútvonal mentén fekszik. Járási székhely. Főszolgabirája Kolarovics Dusán sokat tesz. a község fejlődése érdekében. A község élén Poszpcs József jegyző áll, aki a közigazgatást nagy szakérelemmel, tapintattal és a lakosság iránti jóindulattal vezeti.

Dusán gyógyszeres z, a kaszinó elnöke.

A lakosság földmiveléssel foglalko zik, leginkább cukorrépa-termeléssel. Ezidén körülbelül 2000 vaggon cukorrépát termeltek.

Születések száma ezévben: 41 volt, halálozás 120, házasságkötés 4L A községnek öt ügyvédje van, akik közül dr. Kun Antalnak nagy érdemei vannak a község fejlődése körül.

Temerin

Tcmerin Délbácska legnagyobb magyar községe. A lakosság száma mintegy 12.000. Ebből magyar tízezer, dobrovoljác 150, a többi német.

A temerini magyarok nagy részét a LS. század végén telepítette ide Szécsen Sándor gróf‘mint jobbágyokat N’ógrád és Hontmegyékből. Volt ugyan a községnek azelőtt is magyar lakossága, de a 18. század derekán a szerbek voltak többségben. Ekkor a lakosság nemzetiség szerint igy oszlott meg: 162 szerb lakossal szemben 1238 magyar volt. A szerbek később el költözködtek innen s a 18. század végén alapították Gyurgyevo községet. A község lakossága, mely nemzetiségre s vallásra nézve is

I

háromféle, a legnagyobb egyetértésben éltek egymással. Vallásra nézve a magyarok és németek római katolikusok, az idctelcpitelt dobrovoljácok görög keletiek. A magyarok között mintegy 30—

40 zsidóvaliásu család él, akik mind kereskedéssel foglalkoznak.

A lakosság zöme íöldmives vagy földmivelő napszámos, de sokan vannak,, akik kubikos munkát végeznek s ezek a noviszadi repülőtér talajának kiegyenlítése körül egész nyáron dolgoztak.

Egy részük most a noviszadi hídfő töltésénél kapott alkalmazást.

A kereskedelem minden ága szép lendületet vett újabb időben Temcrinben.

Van Tcmerinnek két szódagyára és sör- venöt

zad végén. A kastély gyönyörű parkjával csak a benne felhalmozott műkincsek vehetik fel a versenyt. Egyedüli lakója jelenleg özv. apatini Fernbach Antalné, aki egyik unokájával csaknem remeteéletet él a kastélyban.

Temerin kulturális, igényeit az egyedül álló községi kát. polgári körön kilerakodója is. Egyiknek Bernhard Flórián, a másiknak Bálinti János a tulajdonosa. Ipara rendkívül fejlett. Akár asztalos .akár cipész és egyéb iparát nézzük, Temerin mindén vidéki község iparával felveszi a versenyt. Van Tcmerinntk két gőzmalma, amelyeknek tulajdonosai a Dittrich testvérek és Bernhard Józsei, egy téglagyára a Kalmár testvérek tulajdonában. Van ezeken kivid több tejfeldolgozó telepe, vül csak az elemi iskolák látják cl. A kát. körnek gyönyörű könyvtára van, amelyben mintegy kétezer kötet foglal helyet.

A lakosság aránylag nem gazdag. Fckat. kör elnöke Kopping Gáspár rórn. kát. plébános, igazgatója: Léh Fülöp tanító. Van a községnek önk. tiizoltóegyesiiletc is, amelynek főparancsnoka: Sztrachlick- Lajos földbirtokos. Ezek, valamint dr. VVeisz Jenő,, a község egyetlen fiskálisa irányítják a társadalmi és egyéb mozgalmakat Tememben. A közegészségügyet dr. Szegő Jenő és dr. Mandel Endre községi orvosok látják c! a lakosság legnagyobb megelégedésére. Jegyző: Kiss Gyula, akit most neveztek lel.

Temerin fejlődésére nagyon előnyös lenne, ha a villanyvilágítást már bevezették volna. A kereseti viszonyokat na gyen megnehezíti, különösen a földmunkások körében az uradalmi földeknek a dobrovoljácok közt való szétosztása. Már az ipari kereseti ágak elég tisztességes egzisztenciát nyújtanak.

Az elmúlt évben házasságot kötött nálunk 85 pár s meghalt 206 ember. Született 362.

Kovin

Minden helység fontosságát, fejlődésének irányát, jövőjét elsősorban földrajzi fekvése, határozza meg. Ez a tény teszi jelentőssé Kovint is, amely a temesi sikság végső vonalán a Duna mellett szinte természetes kapu a Balkán felé-. A község története is azt mutatja, hogy már a régi népek is felismerték ezt a szerepét, hiszen még az avarok építették itt Ke ve földvárát, amelynek maradványai máig is láthatók. Később a rómaiak alatt is hadimként szolgáit, Trajanus itt kelt át seregével. (A történelem megismétlődött a világháború alatt, amikor a németek fő vonulási iránya vezetett hossza ideig Kovinon keresztül a Balkánra.) A régi Keve évszázadokon át virágzó civiías, megyeszékhely volt, törvénykezési és vásárjoggal, egészen 1390-ig, amikor a törökök elfoglalták a szomszédos Smedcrovot és folytonos portyázásaikkal tarthatatlanná tették az itteni szerb-magyar lakosság életét. A szerbek azután 1430-ban felkerekedtek, Cscpelszigetrc költöztek és megalapították Ráckevét és Tökölt, amelynek szerb neve mai napig is Kovin maradt. Ugyanott megmaradtak a régi Keve pátenslevelei is, amelyeket az elköltözöttek magukkal vittek. A török uralom után ismét szerb telepesek keresték fel, majd 1760-ban németeket telepített ide Mária Terézia. A lakosság főleg termény- és disznóvcreskcdelcmmel foglalkozott, de a ’.elység továbbfejlődése elmaradt, mert a volt magyar kormányok elhanyagolták és inkább a meglevő határvároso<at (Zemum) íejlcsztették és inert a szomszédos Szerbiával nem volt meg a kellő kapcsolat.

Ez a helyzet ma alapjában változott meg és Kovinra, amelynek hétezerötszáz lakosa van, biztató jövő vár. A lakosság négynyelvü: körülbelül négyszázalék német, huszonnyolc

százalék szerb, busz százalék román és nyolc százalék magyar lakja Kovint. De az évszázados együttélés és az, hogy majd mindenki több nyelvet beszél, közel hozta egymáshoz a különböző anyanyelvüeket, úgyhogy a Koviniak példás egyetértésben, higgadt jóbarátságban élnek. Persze történtek kísérletek, hogy ezt a harmóniát megzavarják, de e/zek a próbálkozások mindig eredménytelenek lesznek az itteni józan népnél. Az általános nyugalmat különösebb szociális problémák sem zavarják, mert az egész környék általában jómódúnak mondható. Ez még a régi határőrvidéki privilégiumok örvendetes emléke, mert itt sohasem voltak nagybirtokosok és a kitűnő minőségű termőföld elég aránylagosan oszlik el a föktinivesek között. Ebből következik, hogy Kovin községnek is szép vagyona volt. Ez most sajnos rosszabbra fordult, mert a község földjét lefoglalták az agrárreform céljaira, amiáltal a községi pótadó igen magasra szökött, úgyhogy ez ma mindenkit érzékeny teherként nyom.

A földművelők elsősorban kukoricatermesztéssel foglalkoznak; az idén clsőrangu termés volt, úgy hogy a földgazdaság igen szép eredménnyel dicsekedhetik, habár az árak nem egészen elégítették ki a gazdákat. Noha Kováinak nagyjában agrárjellege vau, a kereskedelmi élet is igen fejlett. Közgazdasági téren irányitó szerepe van a község saját bankjának, a Koviiiska Bankának, amely a maga hét és fél milliós alaptőkéjével a Délbánát egyik legerősebb pénzintézete. Sok régi és szolid kereskedőcsalád lakik Kovinban, akik általános tekintélynek örvendenek. Egyéb ágak mellett főleg a fakereskedclemben kezd Kovin elsőrangú szerepet játszani. E téren emeli a község jelentőségét a három és fél millió alap-