Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-25 / 351. szám
IS. oldal. BACSMEGYEí NAPLÓ IQ24 december 25. A temesi szerbség múltja és jelene A szívós, áldozatkész és öntudatos nemzetiségi küzdelem példái — Kosstics Szlobodän temesvári püspöki titkár nyilatkoznia — — Hatvanezren maradtunk a Maros és Duna között Orsováig — mondotta Kosztics Szlobodan püspöki titkár, akitől Románia szerbjeinek egyházai, iskolái, életviszonyaira vonatkozólag kértem fölviágositást. — ötvennégy egyházközségünk, ugyanannyi templomunk, négy különálló kolostorunk és negyvenkét hitfelekezeti iskolánk van. Iskoláinkat status quo alapján vette át a román kultuszminisztérium: amelyik iskola magyar időben a szerb egyházé volt. az maradt mindmáig. A temesvári püspöki palotában székelő Nikolics Stefan archimasdriía, Püspöki heiynök vezeti a szerb egyház kebeléi» tartozó közoktatási és vallási ügyeket, egyházmegyei püspökünk dr. Lettes György, aki a határok eltolódása idején a karlóca! patriarchate adminisztrátora volt. Székhelyét megtartotta a temesvári egyházmegyének azon a részén, amely Szerbia uralma alá került. A temesvári egyházmegyei főhatóságnak külön szentszéke, közigazgatási bizottsága és iskolai bizottsága van, amelyeknek elnöki teendőit a püspöki heiynök végzi. A temesvári szerb esperesség három önálló plébániából, a belacrkvai. gyárvárosi mehalai plébániákból áll. melyeknek kerületi esperese Kosztics Szlobodan, püspöki titkár. Ennyit nagyjából a szervezetről, amely eltörpül ha visszatekintünk Temesvár egykori szerepére, jelentőségére. — A régi időkben Temesváron volt a szerb vajdaság székhelye Az osztrák kormány eredetileg a Szerb vajda rezidenciája számára emeltette a Dicasteriáiis-épületet, ezt a hatalmas háztömböt, amelyben ma bíróságok és egyéb hivatalok működnek. A negyvennyolcas forradalom idején és azelőtt a szerbség erős hatalmas volt ezen a vidéken, a kereskedelem és ipar úgyszólván teljesen a kezében volt: a bécsi politikának pedig nélkülözhetetlen támaszai voltak a szervezett és magas kultúrájú, szilárd társadalmi alapon . álló szerbek. 1849-ig az osztrák kormány füt-fát Ígért a szerbeknek és elnyomta a magyarságot. De ahogy a forradalmat végképen leverték, nem volt szükségük többé a jóbarátra. A szerb vajda még be sem költözött a pompás, uj rezidenciájába, titokzatos körülmények között hirtelen, váratlanul meghalt. Kétségtelen, hogy a bécsi politika bérgyilkosai tették el láb elől. megmérgezték. Ettől az időtől kezdve hanyatlik a szerbek napja. 1867 után már a magyarokat dédelgetik a bécsiek és előkelő nemes családjaink, a Malanicák, Rajacsics bárók, Csarnojevicsek. Nikolics bárók és Raics bárók vagyonos kereskedőink, kitűnő iparosaink rendre el magyarosod lak. Pest felé veszik útjukat, az arisztokraták beolvadnak a magyar főúri rétegekbe, akik itt maradnak. svábokkal, magyarokkal keverednek . . . Kosztics püspök! titkár karomra teszí a kezét, rámutat egy pirospozsgás képű, vállas fiatalemberre, aki épen átment a szobán. — Látja? Egy Nikolics báró. Németül tud, beszél egy kicsit magyarul, szerbül még köszönni se tani tották . . . Földbirtokos itt a kör nyéken. — Még a legtovább a szerb kereskedők tartották magukat. Görögökkel, németekkel voltak kénytelenek verse nyezni. Kemény föladat. A németé a mai svábok ősei a török hódítók kitakarodása után Merczy tábornokkal jöttek erre a vidékre. Ezután hosszú időn keresztül szerb, görög és német kezekben volt az ipar és kereskedelem. A szerbeknek később önálló magisztrátusuk volt a mai reáliskola helyén, a szerb-uccában. Ez volt az úgynevezett »Rác-magisztrátus*. olvashatná is az iskola kapuja alatt, a falbaéoitett márványtáblákon. de azokat most a románok leragasztották ió vastag uavirral . . . Á temesvári szerb püspökségre vonatkozó legrégibb emlék 1609- bő! maradt ránk. Ez egy pergamenreirt íö!jegyzés, amelyben 1 sálié nevű püspökünkről tesz említést egy I akkori szerzetes barát. Az első temesvári szerb püspök ezek szerint Isaije volt A későbbi időkből már meglehetősen pontos följegyzéseink /annak. így megírták, hogy a püs-| pöki rezidencia és a belvárosi szerb templom, alapköveit 1745-ben tették le. A mehalai (Temesvár egyik külvárosa) szerb templomot 1793-ban kezdték építeni. A szerb püspökség ettől az időtől kezdve ismét fejlődésnek indult. 1800 április 19-ép a püspöki palotában megalakult a szerb theoiógla, amely azonban csak rövid ideig, mindössze tiz esztendeig működött. Föloszlatták és átvette a temesvári tbeoiógusokat a karlócai metropólia. Egykorit feljegyzések alapján megállapítható, hogy az első tanévben tiz növendéke volt a papneveldének, az oktatásokon a szerb lelkészek is kötelesek voltak megjelenni. A föloszlatás évében. 1810-ben hatvanöt szerb ifin készült a temesvári theologian a lelkészi pályára. A püspöki kertet (Residentgarten), Petrovics szerb püspök 1745-ben kapta meg. mert segítséget nyújtott az osztrák hadseregnek a törökök ellen, akik tartották a várat. Petrovics püspök kiszökött a császári hadakhoz és megmutatta nekik azoknak a titkos alagutaknak a bejáratát és tervrajzait, melyeken keresztül a városba lehetett -jutni. Az alagutakon át, melyeknek romjait építkezések alkalmával ina is gyakran meglelik, bevonultak a császár katonái Temesvárra. 1709-ben a temesvári szerb egyházvezetőség nagygyűlést tartott; ez a gyűlés volt ezen az országrészen az osztrák uralom alatt az első tömegtüntetés, amelynek népgyülés jellege volt. Azóta is tartanak Kariócán minden évben ilyen gyűléseket. A temesvári1 szerbek összetartása, faji és nemzeti öntudata soha, egy Pillanatra sem szűnt meg. Akik tehették, anyagi áldozatot it hoztak a szerb nyelv, kultúra. iskola és egyház javára. A szerb áldozatkészség 1910-ben közadakozásból emelték a LoSonczy-tér 4. számú bérházat, melynek jövedelmét a belvárosi templom fönntartására és a belvárosi lelkészség fizetésére fordiiiák azóta is. A gyárvárosi egyházközség hasonló céllal építette meg hatalmas bérpalotáját a Kossuth-téren. 1850- ben a Makry-család a szerb egyházközségnek adományozta a Jenő herceg-téren álló Merczv-oalotáját. hogy annak jövedelméből egykor jómódú, tönkrejutott szerb családokat segélyezzenek és támogassanak. Ebben az épületben .van ma a Városi I Takarékpénztár hivatala; a házat ' " más épületeinkkel együtt a város kisajátítani szándékszik. A Scarlato-Pavlovics görög-szerb keverékü család a Városház-utcában, a Városi Könyvtárral szemben fekvő egyemeletes bérházat ajándékozta az egyházközségnek. A iövedelemből jól tanuló, szegénysorsu szerb diákok számára adnak kJ ösztöndíjakat. A szerb-görög Sterio családból származó Mirbach grófné a gyárvárosi egyházközségnek -házat és telket ajándékozott, amelyeknek egy fele az egyházé. másik felének jövedelmét a Sterenimimösztpndij-aiapot. szegény szerb gyermekek iskolázta tássára fordítják. A Mehalában a Jovanov/ps-család volt a szerb egyház főoszlopa, A családból származott az utolsó magyar főispán, aki negyvennyolc hold földet íratott a mehaiai szerb templom javára, amelyet a Brassowm-familia húsz holddal gazdagított. Á temesvári szerb templomokat tömérdek becses művészi alkotás ékesíti. Hogy csak a leghíresebb és nagyértékü müveket említsük, a belvárosi templom klasszikus oltártárképeit Dániel, a nagynevűt szerb mester festette, a falak, pillérek és oszlop-ok díszítései, freskói a két évvel ezelőtt elhunyt Alexics Stefanl ihletett kezétől erednek. A mehaiai templom áhítatot és istenfélőimet sugárzó festményeit idősebb Alexics, a belvárosi templom festőjének édesatyja, még 1819-ben alkotta. Ebben a templomban csodálhatjuk meg Jdrtics aradi szobrász és fafa rágó művész remekeit is-- A szerb-román viszonynyál mi a magunk részéről meg vagyunk elégedve. A szerb egyház ugyanazokban az állami segítségekben részesül, amelyekben a többi hiífelekezetek. Kivételt képeznek iskoláink, melyeket mint felekezeti iskolákat, híveink pótadójából és az egyházi vagyonból tartunk fenn. mert nem akarjuk azokat az állami bekebeleztetés veszélyének kitenni. Az 1924—25 iskolaévig nem is tanítottuk az állami nyelvet, csak ebben az esztendőben rendelték el, fhogy a szerb előadási nyeiv mellett a román tantárgyakat, úgymint a történelmet, földrajzot és alkotmánytant román nyelven kell tanijftantmk. — Elértük azt az üdvös eredményt, hogy ma már minden iskolának van •tanítója és lelkészségé. Ez idő szerint hatvannégy tanító teljesít szolgálatot negyvenkét iskolánkban. A hatóságok nem avatkoznak be sem iskolai sem egyházi ügyeinkbe, nem tekintve a legutolsó tan törvénynek az államnyelv tanítását elrendelő részét, amely előírja a határozat szigorú ellenőrzését. — Az SHS királyság gal természetesen ma is összeköttetésben állunk. Mint hitfelekezet a •bűogradi patriarchátushoz tartozunk. Megyés püspökünk Kikindán székel, püspöki zsinatainkat Beogradban tartjuk, ugyanitt működik egyházi főhatóságunk is. Nem vagyunk önállóak, közoktatási és vallási ügyekben odaátrói nyerjük a fontosabb utasításokat. Az agrárreformot a romániai szerb egyházak birtokaival szemben is a legteljesebb mértékben keresztülvitték. Az egyházközségek templomai' részére tiz holdat, kántorok részére tizenhat holdat, iskolákért céljára öt holdat,! lelkészek számára feienkint har- * minckéí holdat hagytak meg, a többit elvették. — Sajnálattal kell leszögeznem, — jelenti ki az agrárreform végrehajtására vonatkozólag Kosztics esperes — hogy egyes helyeken súlyos szabálytalanságok történtek. így például Csák (Csákóvá) községben még az aktiv cessziókat is kisajátították. Több községben előfordult hogy a minimumot se hagyták meg az egyház birtokában. Az agrárreform különösen a kolostorokat sújtotta, amelyek valósággal a tönk szélén állanak. — Bezdini kolostorunk 2300 holdjából 67 holdat hagytak meg. Szentgyörgy 1135 haldiából *5 hold maradi. A másik két kolostor birtokainak kisajátításáról még folynak a tárgyalások. — Mi reméljük, hogy ezek a döntések valamiképpen meg fognak változni, eddig minden egyes esetben a legfelsőbb hatóságig, a bukaresti agrárbizottságig felebbeztünk, protestáltunk, kilátásaink vannak arra. hogy számszerű adataink, melyekben a helyzet tarthatatlanságát tárjuk föl, hatni fognak. A temesvári szerb társadalom, amely a világháború után négy-ötezer főből állott, erős polgári, szervezetekben és szilárd anyagi alapokon tömörül. A szerb takarékpénztár, amelynek elnöke lAucsalov Iván, hatszázezer lej alaptőkével fejti ki virágzó működését A Temesvár-gyárvárosi szerb dalárda a volt Magyarország területének legrégibb dalárdája, ötvennégy éve áll fönn, vezetője Kaliriovics dr. A mehalai szerb Zora-dalárda 1903- ban alakult meg, elnöke Pavlovics Velimir. 1922 óta fejti ki áldásos [tevékenységét a »Sloga« jótékonycéiu társaság, amelynek dr. Stefanovics Milivoj az elnöke. A Szerb Nőegylef, amely szintén erős támasza közéletünknek. Mucsalov Ivánné vezetése alatt működik. Intelligenciánk szoros társadalmi kapcsolatot tart fönn. van ügyvédünk, dr. Kalinovics. orvosunk. Milivoj ! doktor, Popov tanfelügyelő, tanítók, leikészek, tekintélyes kereskedők, mint Nenádovics Sándor, kitűnő iparosok. mint például Jorgovics Milán, szabók, szíjgyártók, cipészeik, kisiparosok alkotják a temesvári társadalom gerincét. A szerb sajtó Kosztics Szloboűán püspöki titkár, esperes urat egyébként mint kollégát is üdvözöltem. Szerény külsejű, kis újságot tart elém. »Glasnik« elmen ő szerkeszti a temesvári szerbség félhivatalos lapját, amely 1921 december óta havonta háromszor nyolc oldal terjedelemben jelenik meg nyoicszáz példányban. Munkatársai közül kiemeli Nikolics István püspöki heiynök Öméltóságát; gyakran keresik föl az eleven és I tartalmas Zsivojnov gyárvárosi tanító, Popov mehalai tanító: a lelkészek közül Lyubicsics Viktor temesnagyfalai adminisztrátort, a világi papok közül Nikolics Milánt említ: föl a reverendás szerkesztő ur, aki jmosí adta ki az első Romániában megjelent szerb nyelven irt és cirilí betűkkel nyomott könyvet, amely {egy nagyszabású munkának első /kötete és többek között a mehalai •• templom harangjairól szól. A mü első része mehalai monográfia. ; Hogy miért itt és nem az S. hí. S. {királyságban készült, ennek egyszerű a magyarázata'— itt olcsóbb a nyomda. A munkaönmagában véve is figyelemre méltó; Kosztics annak idején tábori lelkész és kultuszügyi .referens volt. szakavatotísággal és I szeretettel foglalkozik rokonszenves témáival. Röviden összefoglalva annyit jelenthetek a romániai, illetőleg temesvári szerbekről, kisebbségi sorsukról. történelmükről; társadalmi és kulturális életükről, amely hasznos és minden tekintetben előnyös kiegészítő része Románia államgépezetének. Ormos László
