Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-25 / 351. szám
14. oldal. BACSMEGYEi NAPLÓ 1924. december 25, dákkal való kooperálás lett volna a feladata. A »Hosszú Hadjárat« eredményei, bár nem voltak jelentősek, mégis hatottak II. Murai szultánra. Félt a szultán a széleskörű európai szövetségtől s ezért már 1444. tavaszán, felesége Mara szultánná, György despota leánya, utján békét kinált a despoíának. György despota annak tudatában, hogy milyen rendezetlenek a viszonyok Magyarországon és hogy milyen nehéz Nyugateurópát a török ellen indítani, a kedvező békefeltételeket (Szerbia visszaadása az összes városokkal) előbbrehelyezta az uj háború bizonytalan eredményeinél. A békekötés tervéhez legelőbb is Hunyadyt kellet megnyerni. A tárgyalások Hunyadyval május végén György despota aradmegyei birtokán folytak. Az aradmegyei Világos várának átengedésével a despota megnyerte a hírneves hőst a törökökkel való kiegyezés eszméjének. Ulászló király engedett Iiunyady befolyásának és julius 25-ikén, vagy 26-ikán Szegedre érkezett, hogy a török békekövetekkcl, tárgyaljon, A béke mellett voltak a magyar főutak is, akiket a szultán nagy koncessziói iiajlitotak meg. A békére annyival is inkább ráadhattak, mert még semmi hir sem érkezett arról, hogy a keresztény flotta elhajózott Velencéből Gallipolli felé, a szárazföldi hadsereg segítségére. így 1444. julius végén Szegeden megkötötték a törökökkel a békét, tiz évre, a pápai legátus, Cesarini Julián biboros, tiltakozása ellenére. A tinta még meg sem száradt a szegedi bókeokmányon, amikor levél érkezett Szegedre a velencei kormánytól, hogy a keresztény flotta elindult Gallipolli irányában. Az ingatag Ulászló király, Cesarini biboros befolyására megszegi a megkötött békét és már szeptember 20-ikán elindult hadaival Szegedről dél felé. Ezúttal György despota nem vett részt a háborúban a magyarokkal együtt, hanem Szerbiában maradt, hogy átvegye a városokat a törököktől. Ezalkalommal a magyar hadsereg (tizenhatezer lovas, kétezer kocsival és Drakul oláh vajda négyezer lovasa) az Alduna mentén haladt, aztzal a tervvel, hogy kijut a Fekete-tengerre és onnan délre Gallipolli felé, ahol a keresztény hadaknak és esetleg VIII. János görög király segédcsapatainak kellett volna várakoznia reá. Várna elé érve Ulászló király és Hunyady megtudták, hogy II. Muráinak sikerült hadseregét Kisázsiáböl európába vetni és hogy a szultán észak irányában, Várna felé tart. 1444. november 10-ikén ütközött meg II. Murát szultán Várnánál a magyar sereggel. A kicsiny magyar hadsereg nem állhatott ellen a nyolcvanezer főnyi török seregnek. Ulászló király a janicsárok kardjai alatt leheli ki ifjúi lelkét és a nevesebbek közül egyedül Hunyady menekült meg Gláhország irányában, míg Cesarini biboros szintén a csatmezőn maradt. Ilyen balsikerrel végződött Ulászló király hadjárata, amelytől annyit remélt Nyugateurópa. A velencei köztársaság merész tervei, hogy a török birodalom romjain visszaállítja a Levantéii a régi velencei hatalmat, teljesen kudarcot vallottak, hasonlóképpen a római kúria tervei is, amelyet az az eszme vezetett, hogy a keresztényeket keleten Szent Péter jogara alatt egyesíti, liunyady veresége a Rigómezőn 1448-ban, Konstantinápoly eleste 1453-ban, Szerbia bukása 1459-ben és Bosznia meghódítása 1463-ban, megpecsételték a Balkán sorsát néhány évszázadra. Az 1526- ik évi mohácsi ütközettel és Buda várának 1540-ben történt elfoglalásával Magyarország legnagyobb része is a török impérium alkotórésze lett. A szerbek és a magyarok egyaránt török rabságba jutottak, de egyik úgy, mint a másik, minden alkalmat megragadtak, hogy felszabaduljanak a rettenetes török elnyomás alól. És amikor I. Lipót a XVII. század vége felé kezdte kiszorítani a törököket Magyarországból, Horvátországból és Szlavóniából és amikor J felszabadítás müve VI. Károly uralma idején a Bánátra is kiterjedt, akkor, épugy mint régebben, a magyarok mellett a felszabadítás nagy tényében jelentős szerepet játszanak a szerbek is, akik az 1690. évi nagy telepedéssel nagyban növelték a Bácskában és Bánátban már régebb óta letelepedett véreik számát A szerb—-magyar múlt sok momentumának egyikénél időztünk, hogy ebből levonhassuk a tanulságot a jelenre és a jövőre. A múlt közös szenvedései, balsikerei és közös sikerei ma is közös és egyetértő munkára utalják a szerbeket és a magyarokat ebben az államban. Szerb kulturnagysúgok a Magyar Tudományos Akadémiában és a. Kisfaludy társaságban. Viszzapillaniás a magyar tudományos társaság délszláv tagjaira Lapozva a Magyar Tudományos tiségü tagja volt a Magyar Tudó-Akadémia évkönyveiben, nem egy kiváló szerb névvel találkozunk, olyan névvel, aki a kultúra szolgálatában megbecsülhetetlen érdemeket szerzett. Helyszűke miatt csak a nevesebb férfiakat soroljak fel. , A két Vitkovics Elsőnek említjük meg ezek közül Vitkovics Mihály szerb nemzetiségű magyarnyelvű költőt, aki különösen dal-, epigram-, mese- és episztolaíró volt Szerb szülőktől származott de Egerben született 1776-ban. Iskoláinak nagyobb részét is magva r földön végezte és szoros barátságban élt Virág Benedekkel és Kisfaludy Károllyal. Ez a magyar érzésű szerb iró nem szűnt meg azonban a faját sem szeretni és ő volt az első, rid a magyarokkal a szerb költészetet jeles fordításaiban megismertette. Maga is irt eredeti szerb költeményeket amelyeknek révén a szerb akadémiának tagja lett. Hogy mennyire megbecsülték Vitkovics Mihály irodalmi munkásságát Magyarországon, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy munkás részt adtak neki abban az országos választmányban, a'"a magyar tudományos társasé" alaprajzának a kidolgozására József nádor által az országeviBés megbízásából Teleky József gróf elnöklete alatt kiküldetett. Vitkovics Mihály munkás élet után 1829-ben halt meg. A jeles költőnek egyik névrokona már a későbbi időkben működött és igy meg volt az alkalom arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is honorálja munkásságát azzal, hogy kültagjává választotta. Ez az ember Vitkovics Gábor főiskolai tanár, szerb történetíró volt. A belgrádi tudományos társaságnak is tagja volt és kiváló munkásságáért 1885 május 28-án a Magyar Tudományos Akadémia is megválasztotta kültagjának a II. osztályba. 1902-ben halt meg. Egy hirers szerh nyelvészről A Magyar Tudományos Akadémia jugoszláv nemzetiségű- kültagjai között ott látjuk Jagics Vatrosziav kiváló tudós nevét is, aki nyelvészeti munkáival vívott ki érdemei magának. Jagics Vatrosziav Bécsben végezte egyetemi tanulmányait, majd tanár lett. 1868-ban az orosz császári akadémiának levelezötagja, 1870-ben pedig a szentpétervári egyetemen a szláv filológia tiszteletbeli doktorává avatták. 1874-ben a berlini egyetemre hívták meg az akkor újonnan fölállított szlávisztikai tanszékre. 1891-ben az osztrák urakházának is tagja lett. Számtalan nyelvészeti, irodalomtörténeti és paleográfiai értkezése és dolgozata jelent meg. A Mo*var Tudományos Akadémia 1896 május 15-én választotta meg a kültagjai közé az I. osztályba. Erre azzal szerzett érdemet, hogy megírta a »Magyar honfoglaláskor kútfői« cimü kiváló munkáját 1923-ban halt meg. Ezenkívül még két szerb nemzemányos Akadémiának. Ezek közül az egyik Zsujovics János főiskolai tanár, akinek geológiai munkái szereztek jól csengő nevet s akit az Akadémia 1894-ben választott meg kültagjául. A másik Klerics Lyubomir szerb mechanikus, akit az Aka"démia mint természettudóst és matematikust választott meg 1894-ben. Délszlávok a Kisfaludy Társaságban De nemcsak az Akadémia méltányolta a kiváló eredményeket elért szerb nemzetiségű kulturiéíiakat, hanem a magyar irodalmi társaságok, de különösen a Kisfaludy Társaság tagjai között is nem egy kiváló szerb irót találhatunk. Ezek közül elsőnek említjük meg Jovmovies Jovan szerb költőt, akit hazájában Zmaj Jovan Jovanovics néven ismernek. Novisadon született, családja az Obrenovicsokkal volt rokonságban. Iskoláit Novisadon, Pozsonyban, Budapesten, Prágában és Bécsben végezte, 1861-ben Novisadon aljegyzővé választották, azonban csakhamar leköszönt állásáról és kizáróan az irodalommal kezdett foglalkozni. 1863-ban megalapította a Matica szerb irodalmi társaságot. Később a budapesti egyetemen orvosi oklevelet szerzett. Életviszonyai nem kedveztek költői és írói törekvéseinek. Novisadról Pancsevóra költözött. Élete végeidé a szerb skupstfna évi 4000 frankot biztosított neki, ami némileg könnyített a helyzetén. Nagytehetségű költő volt. Még most is $ szerbek legolvasottabb lírikusa. Költészetének leggyakoribb tárává élete, főleg felesége iránt érzett szerelme. a szlerbek múltja és sorsa síb. Szerelmi dalait két sorozatban foglalta össze. Egyiknek neve Gjulici (Rózsám). Ezt felesége életében irta, a másiknak Gjulici uveoci (Hervadt rózsák) ezt pedig a szeretett asszony halála után irta. Számos igen kedves ^’crmekvp^et is irt. amelyeket az általa alapított Névén cimü gyenneklapban adott közre. Szatirikus költeményei miként gyermekversei is díszére válhatnának bármely ország irodalmának. Szatirikus versei közlésére alapította a »Zmaj« cimü éld'”'"1’ erről kapta melléknevét is. Mint műfordító sokat dolgozott, eddío- rnég senki sem fordított oly sokat magyar költőkből szerb nyelvre, mint ő és senki sem tette ezt oly igazi művészettel, mint éppen Jovanovics Jovan. Lefordította a többi között Arany Toldiját (1858.) Toldi Estéjét (1870) és némi kihagyással Toldi Szerelmét (1896.) Lefordította még Murány ostromát (1877.) Petőfi: Jánosi vitéz-ét (I860), az Őrültet (1890) és az Ember tragédiáját. A szerb nép 1874-ben ünnepelte költői munkásságának huszonötesztendős és 1899-ben ötven esztendős jubileumát. Ez utóbbi ünnepély Zágrábban az összes szerbség bevonásával igen fényes keretek között folvt le. Magvar részről is több küldöttség jelent meg. A budapesti egyetem diszdoktori oklevelet nyújtott át ez alkalomból az ünnepelinek. A Kisfaludy Társaság, melynek Jovanovics disztagja volt. 1886-ban felolvasóülésen méltatta érdemeit Költeményeiből többet magyarra lefordítottak Pavlovics Jenő és Szászy István. Ugyancsak a Kisfaludy Társaság tisztelte meg külső tagsággal Hadzsics Antal szerb irót is. Szuboticán született, tanulmányait ugyanott és Pesten végezte. A Pesten székelő Matica a legrégibb szerb irodalmi és művelődési társulat titkárának választotta és a Letovis cimü folyóiratnak szerkesztésével bízta meg. Nevét csakhamar egyéb irodalmi munkássággal is egyre ismertebbé tette. A szerb színpad és szinmüirodalom is sokat köszönhet neki. Munkásságának jelentékeny részét teszi a magyar Írók és költők ismertetése és fordítása. Idevágó tanulmányai szerb folyóiratokban jelentek meg. A magyar lapokban viszont a szerb életet ismertette. A magyarországi szerb színtársulatok intendánsa A két irodalom érdekében szerzett érdemeiért a Kisfaludy Társaság már 1867ben tagjává választotta. E társaság Évlapjaiban található nagy tanulmánya Jovanovics Zalairól. Az osztrák magyar monarchia írásban és Képben cimü munkában ő irta meg a szerbek ismertetését. Bácsmegye monográfiájában pedig a bácsmegyeiekét. Első fellépése óta élénk részt vett a hazai szerbek kulturális mozgalmában. Tizennégy évig volt a Matica elnöke és 1870. óta a magyarországi szerb színtársulatok intendánsa. Hadzsicsoí mindenkor a szerbmagyar érintkezések harcosának tekintették. Ez a pár kiragadott adat is azt bizonyítja, hogy Magyarországon, amikor kultúráról volt szó. akkor nem ismertek sem fait. sem vallást, sem politikát és éppen a magyar kultúra első vonalában sok kiváló szerb férfiúval találkozunk. Az ország legnagyobb I tmlreMse s I Víg Zslgmoíid Sándor 1 Snbctica Si 1 ZONGORA HEGEDŐ 1 CIMBALOM ÉNEK n> és az összes hangszerekre m állandó nagy választék! ZENEI ÚJDONSÁGOK ENEMÜALBUMOl SSEaraSBB SS |y OK g ,K 8 E. SZECSI ■ PHÍLATELIA bályegkcreskedós SuboticR {«postánál Legújabb arany Michel 1924—25. albumok miadea nagyságban raktáron, S^yejrjryüjtöknek választékot megkeresősre küldők, — Megvéielro keresek h?S2&ált jcgosláv bélyegeket. Fehér és psiba lesz a kézbőre, ha MIRA kézfinomitét használ. Parfüméria LUKÁCS Novisad, Hotel Kra jica Maáa épület. liSililí, osstssairtí, í msrtl nagy választékban. Ksvtscd, Dunau.25). Bőráru üzlet. 9603 mvmsammi CSAKIS BÉCSI GYESIBE í. I. ÖCSI ÚJDONSÁGOK meglepő olcsón KRAU3ZEQE bátor és szőnyegáruházában flOV SÁD. 9601
