Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-21 / 347. szám

T924. december 21.

BACSMEGYEI NAPLÓ

15. oldal.

Balzsamozás

két liter vízzel

Egy olasz orvos szenzációs

találmánya

Régen izgatja az emberiséget és ösztökéli kutató munkára a tudósokat egy probléma: hogyan lehetne megóvni az enyészettől az ember hüvelyét.

A középkor orvosai és kuruzslói nagy sikerre] óvták meg a pusztulástól egyegy nagy halott tetemét, teljes sikerrel' azonban csak a modern orvostudomány oldotta meg a feladatot: sikerült megállítani a mikroba-telepek gyors szaporodását és sikerült teljes épségben megóvni a holttestet — ámde csak a holttest feldarabolása árán.

A test egy főütőerét megnyitották és ebbe fecskendezték be a konzerváló oldatot, szublimáíot, arzént, , formaiint vagy tiinolt. Ez rendszerint, csak többszöri kísérlet után sikerült és nagyon sok folyadékot fogyasztott. , Ezután felnyitották a testet, kiszedték a. zsigereket, az agyvelőt és az egyéb könnyen rothadó részeket és az egész. bőrt bevonták illatos száritó anyaggal, És1 most Attilio Maggia dr., a páduai egyetem tanára kitalálta azt,, amin hiába törték ezredévekig az emberek , a fejűidet és konzerválj a a holttesteket .anélkül, hogy egy ujjal is hozzájuk nyúlna.

Maggia dr. évek során át kidolgozott egy elméletet, amely 1912-ben végzett kísérlete alapján a gyakorlatban is nagyszerűen bevált. Maggia dr. ugyanis felállított egy elméletet, amelynek értelmében bárki, a legegyszerűbb módon konzerválhat akármilyen holttestet. A vidéki orvos 1912-ben beállított a páduai egyetemre, ahol rendelkezésére bocsátottak egy holttestet, amelyet saját, uj módszerével konzervált és azután hatvannégy napig Páduában maradt.. Hatvannégy nap múlva a páduai egyetem orvosprofeszofainak jelenlétében kinyitották a koporsót és a holttest ugyanabban az' állapotban volt, mint halála után egy órával. A sajtó hasábokban foglalkozott a szenzációs felfedezéssel, az értekezések százai védték és támadták Maggia-t, aki nemsokára a páduai egyetem tanára lett és akit királyokat megillető tisztelettel fogadtak a bolognai, bresciai és milánói egyetemeken.

Az olasz professzor felfedezése hatással van nemcsak az egészségre és a törvényszéki .orvostanra, hanem az esztétikára is. Még a kettős koporsóban eltemetettek holtteste is oszlásnak indul, mert összeköttetésben van a levegővel , amelyet mindnyájan szivünk.

Ehhez járul még az egyes temetők elhelyezkedése is, amelynek gyakran megfertőzik az egyébként teljesen tiszta ivóvizet. Maggi^ tehát úgy látta, hogy. a fertőzések elkerülése céljából feltétlenül el kell égetni a holttesteket. Ám a hozzátartozók ragaszkodása vagy előítélete ezt gyakran lehetetlenné teszi és ezért Maggia arra az eredményre jutott, hogy konzerválni mi a Holttesteket, hogy azok ártalmasokká ne váljanak. Az esztétikai és egészségi szempontok mellett harmadik nagy jelentősége a találmánynak a törvényszéki orvostanban van, mert Maggia konzerváló szere természetesen a belső részeket is teljesen épségben tartja és így a boncolás évtizedek múlva is lehetséges és bűntények kinyomozásánál nagy eredményekhez vezethet.

Az uj konzerválás! módszer nagy jelentősége annak egyszerűségében rejlik. Az egészhez csak két liter víz és az a vegyszer szükséges, amelynek összetételét Maggia dr. egyelőre titokban tartja és csak az olasz szakköröknek mondta meg. A , találmány ugyanis még csak Olaszországban van szabadalmaztatva. Maggia dr.íi test négy helyén, a mellkas és a hasüreg két-két oldalán, tüszurás nagysága lyukakon keresztül fél-iéllitcr vizet fecskendez a testbe, a koporsó lenekét bevonja vegyszerével és a holttestet ráfekteti. Ennyiből áll az egész konzerválás. A koporsó fenekén lévő anyagban ugyanis illóolajok vaunak, amelyek gáz alakjában a testbe

fiatalnak, sókat visznek magukkal és \zek a sók lekötik a rothadó anyagokat és megakadályozzák a holttest feloszlását. A sók a szövetekben rakódnak le és konzerválják ezeket, nem úgy, mint a szublimát vagy formalin, amelyek csak rögzítő hatást gyakorolnak, A találmány legfőbb jelentősége azonban mégsem az, hogy nagyon egyszerű. Mindenki által elvégezhető és hogy négy tüszurásnyi sértéssel konzerválja a testet, hanem az, hogy a bőrt teljes épségben és eredetiségben tartja meg, a bőr nem válik pergameníszerüvé, mint az eddigi balzsamozási eljárások után. Maggia dr. tehát még a balzsamozás mestereit, az egyptomiakat is túlszárnyalta.

1915-ben az olasz király felszólítására Attilio Maggia dr. konzerválta egy

TERE-w (

Vornoff doktor és a vén kecske. Voronoff, a csodadoktor, ki visszaadja a fiatalságot hatvan éves menyecskéknek és hetvenéves fenegyerekeknek, miután ezen a téren számos babért szerzett, alsóbbrendű testvéreinket is megszánta és most állatokkal kísérletezik, még pedig szép eredménnyel. Felfedezése, • illetve rendszerének az állatvilágban való alkalmazása nagy gazdásági jelentőségű.

Kísérletezései során arra a megállapodásra jutott, hogy a mirigy-oltás különösen az állatok szőrzetét növeszti. Azoknak a kosoknak a szőre, melyeket beoltott, jelentős módon megnőtt, noha ; ezek az állatok rendszerint kurtaszőrüek. Némelyik ' valóságos bundát kapott, oly hosszú szőrzetet, mely túlhaladja a negyven centimétert.

A doktor, ki Franciaországban tartózkodik, ■ erre vonatkozólag ezt- mondotta:

r- Franciaország évente két milliárd frank áru idegen gyapjút hoz be. Ha ezt a kiadást sikerült eltüntetni, akkor a frank nagymértékben javul, nem is számítva azt, hogy oly mennyiségű gyapjat termelhetünk, melyből még ki is szállíthatunk.

Tavaly Algírban oltotta be az állatokat a mezőgazdasági társaság kérelmére. Egyelőre még csak juhokat, de rendre fogja venni az összes hasznos háziállatokat, mert nem közönyös az sem, hogy a szarvasmarha jobb és egészségesebb husi adjon. Az idén a csodadoktor Marokkóba rándul. Elutazása előtt így nyilatkozott:

— Uj szemhatárok tárultak elénk. A

nyálkámirigy beoltása megnövesztheti az állatok termetét, pajzsmirigy beoltása növelheti húsúkat, s erőt, frisseséget, fiatalságot adhat nekik.

Az emberek eleinte csak a virágokat oltották, aztán magukat az embereket is, most pedig áttértek az állatokra. Még a vén kecske is megfiatalodik.

I *

A mester beszél. Mesternek nevezték, inig élt, a bájos, elmés, francia iróí, Anatole Francét, de ő nem szerette ezt. Titkárját többször leintette.

— Emlékezzék — .mondotta — mit mond erre vonatkozólag a biblia: »Ne engedd magad rabbinak nevezni, mert egyetlen. Mester van, és ti mindnyájan testvérek vagytok«. Mester tulajdonkép' csak ezt jelenti: »Te szegény, vén pedáns«. Nemsokára isten leszel. Hát ne sokáig maradj ezen a ronda világon. Itt az ideje, hogy helyet csinálj a fiataloknak. Igen, — folytatta — kedves barátom igy gondolkodnak azok a kis gonosztevők, akik folyton körülkörnyékeznek engem.

Nem szerette a finomkodó irodalmat.

— A finomkodás — jelentette ki — a csináltság, az álság. Ez az alma-hab, mely rosszul takarja el a sütemény silány voltál. Ez az az undok gipsz-füzér, mely palotává akarja varázsolni a vityillőt. Le a finomkodással. Ez elrontja a legszebb lapokat. Petyhüdt lazaságán mutatkoznak az első redők.

olasz katona holttestét, aki tífuszban halt meg a páduai helyőrségi kórházban. A holttestet júliusban kitették a torró olasz napra és igy hagyták kei hétig. Két hét alatt a holttest természetesen teljesen feloszlott, bőre és izomzatú levált. Ekkor Maggia dr. a szó legszorosabb értelmében összerakta, konzerválta és a holttest ma, tiz év múlva it ott van a páduai egyetem kórbonctani intézetének laboratóriumában — teljes épségben.

Az orvostudomány nagy örömmel fogadta a szenzációs felfedezést. Maggia professzor jóvoltából az emberek most az illatos gázok karjaiban fogják aladni örök álmukat és tehetséges, hogy a jövő Teophile Qauthier-ja már sajátkezüieg készített múmiákat fog éjjeli szekrényének márványlapjára helyezni. HHnBBBMBn»--'—-------------PERE

Hasonlóan vélekedett a zengzetes

stílusról is:

— Ne bízzatok sohasem a nagyon Is széles, nagyon is dallamos mondatokban: előbb elringatnak bennünket, de a végén el is altatnak.

A szerelemről igy vélekedett:

— Nagy tévedés összetéveszteni a szerelmet az ifjúsággal. A ifjúság önmagától részeg. Az egész világ tükör a számára. A szerelem az — tudomány. ötven éves kora előtt egy férfinek sem szabad szerelemről beszélni. Némely kivételes tehetségű nő azonban már negyven éves korában rájön arra, hogy mi a szerelem.

Utóbbi politikai hitvallását igy okolta meg:

— Hogy miért mentem át a szocialistákhoz? Mert úgy vélekedtem, jobb dia én megyek, mintha engem visznek oda.

*

Londonban van hely, számos ucca.. . . Csakugyan nagyon sok ucea van, de nincs elegendő hely. Erről panaszkodnak most az angolok és legnagyobb gondjuk az, . hogy bonyolítsák 1c a titáni forgalmat, mely manapság már lehetetlenné teszi a járás-kelést.

A kérdés bökkenője az, hogy ez a város 1904 óta nem igen fejlődött, majdnem akkora ina is, mint 1904-ben. 1904- ben a statisztika szerint pedig 14 óra alatt a Hyde Parknál’27.000 jármű zúgott cd, a Piccadillynál szintén 27.000, a Trafalge Squarenál megint 27.000. 1923-ban pedig a Hyde Parknál 55.000. a Piccadiliynál 42.000 és a Trafalga Squarenál 42.000. 1903-ban az egész angol királyságban egészben 26,000 automobil veit, ma ellenben több van, mint egy millió. Azóta a számos londoni utca nem szélesedett. Ennek az a következménye, hogy 1923-ban pusztán Londonban 69.000 gyalogjárót ütöttek el a különböző jármüvek és körülbelül 500 embert gázoltak halálra. Holott', annakelőtte az autók kétszer oyan gyorsan járhattak, mint most.

Lord Ashfield a földalatti vasutak igaz-, gatója azt mondja, hogy London a legiasubb városa a világnak. Ebben igaza is van. Ha valaki délután 2—3 között a központban felül egy autóra, iéptenr.yomon meg kell állania a torlódás miatt. Ezért azt követelik, hogy szüntessék meg az omnibuszokat.

Basson viszont, ki harminckét évi tapasztalattal rendelkezik, azt állítja, hogy a forgalmi akadályon könnyen segíthetnek, ha a jövő és menő automobilok irányát megszabják és a mellékutakon is tartoznak közlekedni az automobilok.

Ben Smith több hidat követel a Temsén. Mások a lovaslcocsik teljes megtiltásában látják a megoldást. Ismét mások egy forgalmi főbiztost indítványoznak, kinek előre kidolgozott tervei szerint haladnak majd a jármüvek.

De a szakértők szerint, egyik terv sem kielégítő. London, az óriás város kicsiny lett, mert sok az ember. Julius Caesarra haragszanak tehát az angolok, hogy városukat annak idején igy építette fel, szüle uccukkal és nem gondolt

a huszadik századra. Csak Julius Caesar a hibás.

*

Európa vezetőszerepe. Európa hanyatlásáról és haldoklásáról annyit beszéltek már, hogy ennek visszahatásaként a tudósok, költők, irók most mind gyakrabban be akarják bizonyítani a legrégibb és legműveltebb világrész vezetőképességét.

Az idősebb Rosny tanulmányt ir a nemzetek természeti és emberi gazdagságáról. Ebben kimutatja, hogy Ázsia rendkívül gazdag. ugyan, de Kína oly népes, hogy kivitele a jövőben is bizonyára igen kicsi lesz, Japán pedig csak iiggyel-bajjal táplálhatja nagy népességét és mindinkább a külföldre szorul. Japán ennélfogva ha gazdag is és boldog is, pusztán az emberi munkára alapozhatja jövendőjét, melyet az általános vetélkedés mindig jobban és jobban veszélyeztet.

Ami az óriás Afrikát illeti, mely területileg háromszorta nagyobb Európánál, még mindig vad és barbár. Ausztrália pedig, mely majdnem akkora mint Európa, csak hat millió lakost láthat ei, kevesebbet, mint Belgium, mely háromszorta kisebb nála.

Ezzel szemben Európa valódi gazdagsága nem csökken, csak viszonylaíosan lett kisebb, mint a tizenkilencedik században. Anglia rengeteg ipari és tengerészeti eszközzel rendelkezik. Nagy termelő, fölényben van kiviteli cikkekben, rengeteg a szene és vasa. Németország szintén versenyképes a gyáraival, hatalmas szervezettségével. Franciaország csak szenét hozza külföldről. Magyarország, Románia, Lengyelország, Bulgária és a most sorvadásban leledző Oroszország is olyan földmivelési területekkel rendelkezik, hogy táplálhatja majd a világot, ha a népek testvéri kezet nyújtanak egymásnak.

Európa nincs végveszedelemben, ha a politikusok meg tudják teremteni az egységes arcvonalat. Különben azonban rabszolgái akár a sárgáknak, akár a feketéknek, akár mindkettőnek.

A leggazdagabb indus herceg Sir Harry Sigimck nevezik és tizenkét millió font sterling vagyona van. Ö a leggazdagabb indus herceg. Utóbb Londonban tartózkodik, és sokat beszélnek róla. Ezt a rengeteg vagyonát atyjától örökölte, ki tizenöt évvel ezelőtt halt meg, furcsa módon. Porrá őtölték a rubinkövekef. ezt a port keverték bele ételébe. A maharadzsák drágakövektől halnak meg.

A fiatal indus herceg nagyon takarékos. Ez a föjellemzö vonása. Londonban elment egy lóversenyre és egy lóra tiz font sterlinget tett. De a ló nem jött he. Erre a herceg ott a lóversenytércn sírva, fakadt és az egész nap kétségbeesett volt. Senki se tudta megvigasztalni. Majd -'hazament és lefeküdt. Ha szomorú, mindig lefekszik és napokig ágyban marad.

Ek3r este a londoni Savoy-Hotelben vacsorát adott. Mellette ült egy angol hölgy, ki nagyon jól ismerte őt, évekig gyengéd' szálak fűzték hozzá.

Vacsora végeztével átnyújtotta a herceg ennek a hölgynek sáraranyból készült cigarettatárcáját, mely födelén az ö nevének kezdőbetűit tüntette fel H. S. brilliánsokból kirakva. A nő, kinek nionogrammja ugyanez volt, azt hitte — joga volt hinni — hogy a herceg neki adta a cigarettatárcát és táskájába csúsztatta. Sir Harry Sigh erre elhalványodott, nem ivott többé, szótianná vált. Végül odaküidötte hozzá első titkárát és megkérte őt. hogy adja vissza tárcáját. >

Ékszereit is megmutatta az angol előkelő társadalomnak. Másnap azonban a londoni rendőrség rájött, hogy egy csomó bandita meg akarja környékezni az ékszereket. A herceg clámult, hogy az előkelő londoniak milyen összeköttetésben állnak a banditákkal.

— Itt rájöttem, — mondotta — hogy mit tanulhat a Kelet a Nyugattól.

Es másnap elutazott.