Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-19 / 345. szám

PO STARINA PLACENA ft f* ‘JW *fjó' \ \ /JU ir 2 OLDAL »; ÁRA l’U DINÁR mm ^«past.vxi XXV. évfolyam Snuoiiea, PÉNTEK, 1924 december 19 345, szára ÜicjjCÍeHik nsindsa rergei, Seuep után és, hétföa đćlboa Telefon szám: Kiađćfeivatal 8—58. .'. SzorkesztSség 5—10 .‘V. ' ' ■ ■ I .. ' . . , : ■ . ( .■ ' : 3Sj . ‘' Előfizetési ár cegysőévre 135 diaár Kiadóhivatal: Snbctica, Alelrszailrova td.í. {Leílíach-|ialota) Szerkesztőség: Aleksandrova uk 4. (Rcsqia-Foaciíre-palota) íiÖfiítS A holsevizmus ellen (+) A szovjetkormány eÜsme­­résével egyidejűleg az európai államok fokozott gonddal építik ki defenzívájukat a bolsevista agitáció veszélyeinek visszaveré­sére. Parisban, Londonban, Ró­mában és Berlinben a szovjet­diplomácia vonult be a régi cári követségek palotáiba és a ki­sebb országok sem térhetnek ki a nagyhatalmak külpolitikájában beállott irányváltozás elől. De épen az a körülmény, hogy Orosz­országnak a raai kormányzati rendszere mellett is sikerül kijutni a diplomáciai és gazdasági elszi­geteltségből, fellobbantja a min­denütt megbúvó kommunista vi­­légforradalmórok reménységeit és ezeknek a reménységeknek le­hűtésére folynak most Európa­­sserte elővigyázati intézkedések. Az a szívós küzdelem, amit a nyugati civilizáció a keleten meg» fésgkelő^Qtt hoísavizmus terjesz­kedése ellen folytat, uj fázisba lépett. A háború és a nyomában­­feiviharzoít forradalmak elfojtása után az antibolsevizmus a demo­krácia rovására hóditol::. A rend és a társadalmi egyensúly meg­őrzésére alkalmazott eszközök rendkivüliségét a kockán forgó érdekek nagysága igazolta. Köl­esek, Judenics, Denikin es Vran­gel az antant dús anyagi támo­gatásával indultak el a vörös rém elfojtására és a bizonytalanságtól gyötört polgári közvélemény sem­mi áldozatot nem sokait az orosz tűzfészek eltakarításának ellenér­tékéért. A fegyveres expedíciók kudarca megjavította a bolsevista propaganda esélyeit, ami döntő szempont volt az európai politika tempóját diktáló hatalmak belső és kü'ső politika! berendezkedé­sében. A demokrácia módszerei erőt­leneknek látszottak a demokrácia jogait tagadó és o diktatúra egye­dül üdvözítő voltát hirdető bolse­­vizmus előnyomu’ási terveivel szemben . Ehhez járult a hadi győzelem eredményeit féltő álla­mok bizalmatlansága a legyőzői­tek iránt, különösen pedig a né­met kérdés, amelyet a francia nacionalizmus az orosz problé­mával összebonyoütva használt fel a szélső jobboldali politika szükségességének érvéül. Az igy megszilárdult reakció azonban tehetetlennek bizonyult, amikor a legyöngült, elszegényedett Eu­rópát ki kellett vezetni a háború következményeinek zsákutcájából. Herriot uralomrajutása hozok fordulópontot az útkeresés válsá­gába. Az újjászületett francia de­mokrácia megoldotta a legnehe­zebb feladatot, a francia-német megegyezést, amely az imént pecsételődött meg a német vá­lasztasokon. Ugyancsak letért a francia demokrácia az orosz kér­désben is a tények tagadásának terméketlen álláspontjáról és a szovjetkormány elismerésévé! megnyitotta annak lehetőségét, hogy e francia termelés Oroszor­szágban, annak jelenlegi állam­formája ellenére is, piacot találjon. A demokrácia talpraóllott hosz­­szy éjultságából és hozzáfogott a békemü felépítésének korszakal­kotó munkájához. Ugyanakkor azonban tanúságot kell tennie arról, hogy van hatalma a népek nyugalma ellen Moszkvából irá­nyított ostrom leszerelésére is. A demokráciának a reakció felölt aratott diadala csak akkor válik teljessé, ha gyökeret ver az c meggyőződés, hogy a demokrá­cia arzenáljából telik elég fegy­ver bárhonnan és bármilyen.szín­ben offenzívat kezdő szélsőség ellen. Krasszin ünnepélyes párisi fo­gadtatását megelőzően a francié kormány eítáv'oTította az ország­ból mindazokat a külföldi kom­munistákat, akiknek eddig me­nedéket udott és szigorú rend­szabályokat foganatosított, hogy a proletórforradsiom ügynökeit íékentartsa. Minden állam kor­mánya, amely az Oroszországgal való diplomáciai és gazdasági kapcsolat felvételét vette pro­gramjába, hasonlóképp gondosko­dik róla, hogy a III. internacionálé gyujtogatóit ártalmatlanná tegye. Nálunk Nincsics külügymi­niszter mutatott rá legutóbb azokra az üze'mekre, amelyek­kel a bolsevista szervezetek za­vargásokat akarnak sziíani n Bal­kánon. Kijelentette n külügymi­niszter, hogy a kormány erre való tekintettel az antibo’seviz­­tnus jegyében fogja a választáso­kat lefolytatni. Az antibolsevíz­­musnak, mint választási jelszó­nak ez a hangsulyozottsága csak • rokonszenv visszhangját kelt­heti a demokrácia híveiben, akik foggal féltik elveik és vilégnéz­­hitgläkzypeikikfti...jir.űgraa^ juk életképességét o felfordulás szédült apostolaitól. _______ rnssamm^mmSSSmfmB. A kormány a Radics-párt ellen alkalmazandó rendszabályokról tárgyal Az államvédelmi törvényen túlmenő in-á k «lésekről tárgyalnak A Radics-párt kijelölte vajdasági listavezetőit A külügyminiszter az orosz kormány elismerése ellen A csütörtök esti beogradi lapok azokról a megbeszélésekről számol­nak be. melyeket Pasics miniszter­­elnök a kormány tagjaival a Radics­­párt ellen alkalmazandó rendszabá­lyokról folytatott. Ezeket a megbe­széléseket azokkal a nyilatkozatok­ká! hozzák kapcsolatba, amelyeket Nincsics külügyminiszter Rómában és Parisban tett a sajtó képviselői előtt. A külügyminiszter ezekben a nyilatkozatokban a legerélyesebb védekezést sürgette a bolseviki agi­­tációval szemben, melynek egyik megnyilatkozási formája Radics ju­goszláviai (imitációja. Hogy a kor­mány milyen formában és milyen eszközökkel fog eljárni a Radies­­párt agitációiáva! szemben, még nem ismeretes. Bizonyosra veszik azon­ban a beavatottabb politikusok, hogy az államvédelmi törvény rendelke­zésein túl a kormány olyan rend­szabályok alkalmazását is szüksé­gesnek Ítéli, amelyek meg fogják nehezíteni a Radics-nárt részére a jelölést s melyek módot fosnak adni a Radics-párti ielölőivek megsemmi­sítésére is. Nincsics a szovjetkormámj elismerése ellen Párisból jelentik: Dr. Nincsics Momcsilló Párisban nyilatkozott az újságírók előtt utazása céliáról. Nin­csics érintkezést keresett azokkal a francia államférfiakkal, akiket eddig nem ismert személyesen, tárgyalt Laroche külügyi osztályfőnökkel, Painlevé-ve 1, a kamara elnökével és Louchearrel. Herriot miniszterelnök Nincsicset péntekre ebédre hívta meg. Bár Nincsics párisi tartózkodá­sának nincs különösebb politikai cél­ja. a francia államférfiakkal folyta­tott tárgyalásai folyamán szóbake­­rülnek az aktuális politikai problé­mák. Az orosz problémával kapcsolat­ban Nincsics kijelentette, hogy nér hány hónappal ezelőtt még szemé­lyes hive volt Szovjetoroszország elismerésének, de az utóbbi idők ta­pasztalatai után arra a meggyőző­désre jutott, hogy Szovietoroszor­­szag elismerését egyelőre cl kell ha­lasztani. Ennek oka abban van, hogy a harmadik internacionálé nyíltan arra törekszik, hogy Jugo­szláviában zavargásokat idézzen elő. A jugoszláv kormány — mon­dotta Nincsics — szilárdan el van határozva, hogy ezt az agitációt a legerélyesebben elfojtsa. Jugoszlá­via mindig korrekt magatartást ta­núsított Szovjetoroszországgal szem­ben és megtiltott minden cárista propagandát az ország területén, mig a szovjetkormány megtűri, hogy a harmadik internacionálé ■orosz területen agitációt folytasson Jugoszlávia ellen. A római tárgyalások eredményé­ről Nincsics megelégedéssel nyilat­kozott és kijelentette, hogy a jugo­­szláv-olasz együttműködés egyre barátságosabbá fejlődik. Megegye­zésre jutottak az albán kérdésben is. Az albániai, eseményeket mindkét kormány Albánia belső ügyének te­kinti, amelybe sem Róma. sem Beo­grad nem avatkozhatik be. Nincsics külügyminiszter a pén­teki nap folyamán utazik el Parisból Beogradba. Radics és a szovjet A Rees' csütörtök esti számában vezető helyen közli Radics István­nak a ill. ínternacumáléyal kötött szerződését, amelyet a lap szerint a kommunista internacionálé részéről Zinoviev és Szmirnov. a borvát köz­­társasági parasztpárt részéről pedig Radics István és Kosaücs írtak alá. A 22 pontból álló szerződésben Ra­­dicsék kötelezik magukat arra. hogy politikai működésükben, lapjaikban és röpirataikban kommunista propa­gandát lógnak kifejteni, a vártsajtó­­ital csak kipróbált bolsevikieket al­kalmaznak és a horvái köztársasági parasztpárt nevét alkalmas időpont­ban a kommunista jellegnek megfe­lelően meg fogják változtatni. Politikai körökben úgy tudják, hogy a szerződés abból az iratcso­­móbő! származik, amelyet a kor­mány Bécsben szerzett meg az otta­ni szovjetkövetségtől. Ellenzéki kö­rökben erősen kételkednek az ok­­l~ ánr . valódiságában... Uj horvát párt Mint Zagrebból jelentik, egész Horvátországban erős agitáció fo­lyik a dr. Surmin kereskedelmi mi­niszter vezetése alatt újonnan ala­kult horvái nemzeti párt érdekében. A párt vasárnap tartja alakuló gyű­lését Zagrebban, amelyen a kereske­delmi miniszter is részt ícg venni. A horvát jogpárt (Frank-párt) ve­zetősége elhatározta, hogy a párt egész Horvátországban önálló lis­tákkal lép fel. Zagrebban dr. Horvát lesz a párt listavezetője, a zagrebi kerületben Hrvaj. Pozsega kerület­ben dr. Prebeg, Bielovar—-Kőrös ke­­tületben dr. Pavelics. A földmives-pért jelölései A földmives-párt végrehajtó bi­zottsága a következő listavezető-je­löléseket hagyta jóvá: Kragujevac kerületben Stoiics Mihailo. Pozsare­­vac kerületben Sztaniszavljevics. Mita. Krusevac kerületben Jovano­­vics Ljuba kisbirtokos. Rudnik kerü­letben Joszipovics Milos. Bihács ke­rületben Kokanovics Cseda. A Radics-párt a Vajdaságban A Slobodni Dom legújabb száma közli a Radics-párt listavezetőinek névsorát. A vajdasági kerületekben a horvát köztársasági parasztpárt a következőket jelölte üstavezetőküi: Szuboticai kerület Radics István, szombori kerület Valecsics Jurái, í’.oviszadi Predavec József. Felsőbá­­nát Kovacsevics Károly. Alsóbánát dr. Macsek Víatkó. Ezúttal a Radics-párt Szlovéniá­ban is listákat állít. A maribor—cel­­jei kerületben Radics István, a ljub­ljanai kerületben pedig Prcpeluch Albin, a szlovén köztársasági pa­­rasztpárt elnöke lesz a listavezető. A járási jelöltek felől a Vajdaságban és Szlovéniában a helyi szervezetek később fognak dönteni. A Vajdaságban egyébként a szerb köztársasági párt is álüt időiteket. Hír szerint a felsőbánáti és noviszadi kerületben Bogdanovics Milán, a no­viszadi szinház volt igazgatója, Szomborban Todorovics Pavle. a

Next

/
Thumbnails
Contents