Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-19 / 345. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. december szuboticai kerületben Basics Dobra lesznek a listavezetők. A beográdi zsidó hitközségi elnök a demokrata-párt listáján A demokrata-pártnak Beosradban Davidovics Ljuba lesz a listavezető­je. jelöltjei pedig Jovcmovics Koszta és Lnkanac Szlávkó lesznek. Helyet­tes jelöltként fos szerepelni a listán Popsi <lr.. a beogradi zsidó hitköz­ség elnöke. A Radics-párt a képviselői napidijakon osztozkodik A Slobodni Dom legújabb számá­ban Radios megfenyegeti pártja tag­jait, hogy a legközelebbi választáson nem fogja engedni azok ielölését, akik a képviselői napidiiuknak leg­alább felét nem szolgáltatták be a párt agitációs alapja javára. Jelza­­betics Radi'cs-párti jelölt a fenyege­tésre válaszolva kijelenti, hogy je­­löltetésétől visszalép, mert nem haj­landó ezt a kötelezettséget vállalni. A napidijak egy harmadát még kész lenne átengedni, de a fele összegről már nem hajlandó lemondani. In­kább lemond a képviselőségről, mint a napidfjakról. Leégett a noviszadi tiszti otthon Tűz a szerda esti bál után Noviszadról jelentik: Szerdán este kilenc órai kezdettel a király szüle­tésnapja alkalmából a noviszadi tiszti otthonban fényes bál volt, amelyen a noviszadi katonai és pol­gári hatóságok vezetői és <i város előkelőségei vettek részt. A bál éj­szaka két órakor ért véget. Reggel háromnegyed hétkor a tiszti otthon középső emeleti részének tetőzeté­ből hatalmas lángok csaptak ki. Késedelmes telefon-kapcsolás miatt a tűzoltókat csak huszonöt perces késéssel tudták értesíteni. A tűzol­tóság Pulit György főparancsnok és Ratweiler András helyettes-pa­rancsnok vezetésével autó-gőzíecs­­kendőkkel kivonult, úgyszintén kivo­nultak az önkéntes tűzoltók is. A tűznél megjelent Milos zavljs­­vics Mirkó tábornok, az első had­sereg parancsnoka. Pavlovics tá­bornok és Stefanovics Zsarkó pol gármester. A rend fentartására egy wmaBammmtmmaasmmmsastimtsanKäeiaKaaa század katonaságot vezényeltek ki. Az oltás a vízhiány miatt nagy ne­hézségekbe ütközött, mert a part meredeksége és az alacsonv vízállás miatt az ötven lépésnyire levő Duna vizét nem használhatták az oltás­hoz. Ezalatt a tető teljesen elhamvadt és a lángok átterjedtek a tiszti ott­hon fából való középső emeletes ré­szének belsejére is. A tűzoltóság látta, hogy a favázas épületei nem lehet megmenteni és ezért csak az épület oldalszárnyainak megmenté­sére szorítkozott. A tiszti otthon középső épülete teljesen leégett és bennégtek a zenekar hangszerei is. A kár mintegy félmillió dinár. A tűzesetnél többen megsebesül­tek. Guüszák Ferenc tűzoltó egy égő gerendától a szemén szenvedett súlyosabb sérülést. Gosztics Pál tűzoltót, aki kerékpáron a tűzoltó­laktanyába akart menni felszerelé­sekért, egy autó elütötte. Goszticsot eszméletlen állapotban szállították a lakására. Az oltás alkalmával meg­sérültek még Atanackovics Gábor és Vojovics Pál közkatonák is. A tűz, az eddigi megállapítások szerint, a terem túlfűtöttsége foly­tán keletkezett. IKMWilkHIHllll un———1 kül kést vett elő. ö felugrott az ágy­áról, az ura rátámadt a késsel és agy­szer a hasába, kétszer a jobb lábszá­rába szúrt, aztán elfutott. Ezt a sze­mébe mondja az urának* aki amellett marad, hogy dulakodás közben történ­tek a szúrások. Tagadja, hogy erkölcs­telen életet élt. A családi viszály oka a férjének iszákossága és durvasága volt. Több tanút hallgatott még ki ezután a bíróság, akik mind azt mondották, hogy a Lövey házaspár családi életé­ben állandó volt a viszály. Jeremies Risztó dr. és Pcrazsics Bo­zsidár dr. orvosszakértők szakvélemé­nye szerint ki van zárva, hogy az asz­­szouy sérülései dulakodás közben tör­téntek volna* A bizonyítási eljárás ezzel véget ért és a perbeszédek után a biróság meg­hozta ítéletét, melyszerint bűnösnek mondja ki a vádlottat szándékos em­berölés kísérlete bűntettében és ezért három évi fegyházra és 4000 dinár kár­térítés büntetésre Ítéli. ügy az ügyész, mint az elitéit feleb­­beztek.---- —•—»■■■-l3a:^Tr3:gM;aaen»r.—. Joffe bécsi követsége csak ideiglenes A Idsaníant nyugtalansága miatt hivja vissza Moszkva ? Becsből jelentik: Az orosz szovjet kormány uj bécsi követe, Joffe Adolf szerdán reggel Becsbe érkezett. Joffe súlyos betegen jött Becsbe és egyelőre kénytelen ágyban maradni. Jól informált helyről vett értesülés szerint Joffe bécsi követsége csak ideiglenes és rövid ideig tartó tesz, addig, amíg megrongált egészségi állapota helyreáll. Azután át fogja adni helyét utódjának. Az utódállamok körében épugy, mint bécsi politikai körökben is a legnagyobb nyugtalanságot keltette az, hogy a'bécsi orosz követi állást Jofféval töltötték be, akinek évekkel ezelőtt éppen azért kel­lett otthagyni a berlini követi állást, mert Berlinből féktelen agitáciőt űzött az orosz szovjet javára. Az utódállamok főleg Csehszlovákia és Jugoszlávia nem' I minden alap nélkül tartanak attól, hogy Joffe Becsben is ezt a propag-andanűi­­ködést fogja folytatni s Bécset nagy szovjet propaganda kö pontjává fogja tenni. Ezért jó hatást tesz az a hír, hogy Joffe bécsi tartózkodása csak ideiglenes természetű és nemsokára el fogja hagyni Bécset. ítS« BHaBHHWBSBBgaMBBBB——— »de lehetetlen usv érezni, ahogy fiatal l en berek éreznek . . . Az emlékiratok megbízhatósága ilv­­formán éppen nem megnyugtató s még a legautentikusabbakat is fenntartással kell olvasni. S ez a körülmény teszi mesrokolttá azt a kívánságot, bár ren­delkeznénk mindazoknak a levelezésé­vel. akiknek az életét ismerni óhajtjuk. Ez marad — a levelezés — mindig a leg­jobb életraizforrás. s alig van valami, amit a »régi ió idők« megszűnt szoká­saiból annvira sajnálok, mint azt. hogy az emberek immár alig leveleznek. Már régóta kezdett hanvatlani ez a kedves intim szokás, s abban a mértékben fog tovább lezüileni. amilv mértékben évről­­évre kevésbbé érdeklődnek az emberek egymás iránt. Az idő is drágult az utób­bi évtizedben minden mással eevütt. és valószínű, hogy ez az áremelkedés nem lesz kevésbé tartós mint az 41clmezési- és az iparcikkeké. Kevés kilátás hát. ho<nr a kiváló emberek egymással, a barátaikkal, a kedvesükkel s a családjuk tagjaival elvan szerteágazó, széleskörű és mindenre kiteriedő levelezést folytas­sanak mint Kazinczvék Goethe és köre, a XVI[I. század szellemes és közlékeny franciái s a tizenkilencediknek nagv böl­cselői. költői és müveit muzsikusai. De annál kívánatosabb, hogv ami Weiet — valószinüleg keveset — a korunk kiváló­ságai mégis írnak, azokat őrizzék meg gondosan azok a szerencsések, akikhez intézik őket. Ezek mind ér**1--:s doku­mentumok. és pedig tehhitelüek. e na­­'k életéhez, fontosabbak és érdeke­sebbek minden minuciózus emlékiratnál. Mert amazokban kendőzés és póz nélkül ielenik meg az ember, emitt pedig ki­festve. jelmezben, szerepben . s a Ä molvölgyi családi dráma a bíróság előtt Főtárgyalás a szuboticai törvényszéken LEVELEK Irta: Baedeker Nagy divat újabban — és azt mond­ják. nem is utolsó üzlet — kiadni azo­kat a fölötte érdekes emberi dokumen­tumokat. amelyek a leghívebb arcképné lobban jellemzik azokat, akiktől ered­nek. S mikor egy-egv ilyen publikációt látok, mindig azt mondom: kár. hogy nem irt minden jelentékeny iró. művész, tudós és államférfi leveleket, sok leve­let. ha nem is annyit, mint az ismert világ legtermékenyebb levelezője: Ka­zinczy. legalább annyit mint Goethe. Voltaire vagv Byron. S kár. hogy mind a leveleik nem maradtak meg s össze gyűjtve meg nem jelenhettek. A histó­riának legfontosabb okmányai nem Íród­tak meg és — ha megiródíak — kallód­tak el igv. A nagv emberek levelei még értéke­sebbek. mint az emlékirataik, mert ama­zokban nyíltabban, póz nélkül, őszin­tébben szólalnak meg. mint a memoár* iáikban. Leveleiket a barátjukhoz, a fe­leségükhöz vagv a kedvesükhöz intézik, s amikor iriák. nem igen gondolnak (vagv csak nagyon ritkán) a vosteritas­­ra. — ellenben az autobiografiáiukat és cgvéb emiékszerü jegyzeteiket már a nyilvánosságnak szániák s nagv olvasó­­közönségnek szerkesztik. Ezekben már nem nyilatkoznak meg telies őszinte­ségei: mikor dolgoznak raituk. a tükör előtt állnak, illegetik és csinosítják mágu­sukat: még az utókor is eszükbe iut. pózolnak, sok mindenfélét elhallgatnak, sőt — akármilyen puritánok — egyet s mást nem egészen úgy adnak elő. ahogv történt. A legbecsületesebb és legigazabb ember se lehet itt teljesen Ez év julius 9-én a molvölgyi tanyáit közt véres családi dráma történt. Lövey Károly tanyáján arattak e napokon, az egész tanyanép talpon volt, délután két órakor Lövey késsel támadt hites fele­ségére, Rúzsa Reginára és három sú­lyos sebet ejtett rajta, egyet a hasán, kettőt a combján. A gyors orvosi be­avatkozás mentette meg az asszony életét. Ebben a bűnügyben ítélkezett csütör­tökön a szuboíicai törvényszéken Pav­­lovics István törvényszéki elnök bün­tetőtanácsa. A közvádat llics Dragomir dr. állam­ügyész képviselte, a védelmet Popovics Milivoj dr. ügyvéd látta el. Szuronyos börtönőr vezeti a vizsgá­lati fogságban levő Lövey Károlyt a bi­róság elé. Pavlovics István elnök délelőtt 9 óra­kor nyitja meg a főtárgyalást, amely­re nagy számmal jöttek be adaiak, rész­ben mint tanuk, részben mint érdeklő­dök. Az elnök ismerteti a vádiratot, a> mely szándékos emberölés kísérletének vádját emeli Lövey ellen. A vádlott kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek az ellene emelt vád­ban. Hosszasan ismerteti boldogtalan családi életét. Huszonegy év előtt vette feleségül Rúzsa Reginát, de csak öt évig éltek jól, mig a fiuk megszületett, azóta állandó volt köztük a viszály. Az asszony fiatal legényekkel folytatott szerelmi viszonyt, amiről az egész falu tudott, aztán több' hónapra el is ment a háztól, végre Lövey unta meg az örö­kös civakodást és a múlt évben ö ment cl a tanyájáról és otthagyta feleségét, a fiával. Több hónapig dolgozott Beo­­csinban mint munkás a cementgyárban, ahonnan visszajött Szentára és több­szörös kísérletet tett a feleségével való kibékülésre. A kritikus napon, julius 9-én is előbb Hegyi László molvölgyi plébánoshoz ment és megmondotta ott, hogy délután elmegy a feleségéhez a tanvára és megkéri, hogy éljenek me­gint együtt. El is ment délután két óra­kor a tanyára, hogy beszéljen az asz­­szonnyal. A véres eseményt aztán kö­vetkezőleg mondja el: — Amikor a tanyához értem, benyi­tottam a folyosóról a konyhába nyíló ajtót. Láttam, hogy a feleségem a szo­bában az ágyon fekszik. Odamentem az ágyhoz és mondtam: — Hazajöttem. Beleüljünk ki. Az asszony rögtön fölugrott, talpon termett és rámkiáltott: —Takarodj ki innen! — Majd kést vett elő és nekem támadt. Én megfogtam a kést. dulakodni kezdtünk és lehet, hogy a dulakodás közben szúrhattam meg. Amikor a feleségem összeesett, én meg­ijedtem, elfutottam. Estig a kukoricás­ban bujkáltam, másnap, julius 10-én be­jöttem Szuboticára és jelentkeztem az ügyészségnél. A vádlott után feleségét, Rúzsa Re­ginát hallgatták ki, aki a sebesülés után 54 napig feküdt kórházban, ahol műté­tet végeztek rajta. Az asszony úgy adja elő a véres ese­tet, hogy amikor az aratási munkában kifáradva ledült az ágyra kissé pihen­ni, elaludt. Arra ébredt fel, hogy valaki csoszog a szobában, fölnézett és egy >-nagv fekete embert« látott, ki szó nél­becsületes és mindvégig igaz. Ha az emlékiratait valaki kivételesen (ilyen eset is volt már) napról-napra legyezi föl. naplót s protokollumót vezet az életéről, amelvnek eseményeit akkor örökiti meg pontosan, amikor azok végbemennek. minden érzéséről akkor számol be. amikor az nvugtalanitia vagv lelkesíti, az ismeretségeiről azon frissiben tesz föliegvzéseket. amikor azokat kötötte, akkor az ilven irás tel­jesen megbízható és pótolhatja a legin­timebb levelezést. De a mémoire-ok tudvalevőleg nem igv készülnek, hanem rendesen öreg. félig vagv egészen munkaképtelen korban, amikor a kérdé­ses nevezetesség (iró. művész, állam­férfi. tudós) már a pályái a végére ért. nyugalomba vonult, cd acta van téve. a müveit már megalkotta, a szokásos jubileumokat, talán az ötvenéveset is. kiállotta, a szintén szokásos kitünteté­seket már megkapta. — csak még a monumentuma hiányzik... Ennek a monumentumnak készül a legtöbbször az az emlékirat, amelyen a nagy ember dolgozik. Mi természete­sebb. mint hogv — a salát emlékmű­véről. a maga halhatatlanságáról lévén szó — iparkodni fog bizonyos kacér­­sággal emelni ki a iavára szóló körül­ményeket és elha'lgatui azokat, ame­lyek egv gyengéiét revelálnák vagv cgv baklövését hoznák köztudomásra. Még abban az esetben is. ha az emlék­iratok írója washingtoni becsületességü és rousseau-i őszinteségü ember, még ebben az esetben is aligha fog csupa tiszta vizet önteni a poharunkba. Kép­zeljünk el egv hetvenéves, vagv még ennél is öregebb írót. művészt vagy politikust, aki az ifjúkori ambícióiról, az első szerelméről, a régi utazásairól ir. Tegyük föl még azt is. hogy az emlé­kezőtehetsége — ami nagv ritkaság eb­ben a masas korban — teiiesen ép és kifogástalan. Ebben az esetben egészen híven fog visszaemlékezni a tényekre, s mert becsületes, híven is fogia azo­kat megörökíteni. — ámde kénes lesz-e híven tolmácsolni azokat az érzéseket. amelyek 40—50 év előtt a szivét betöl­tötték? Tudia-e maid az olvasóival kö­zölni. s tudia-e ő maga is. hogy mit ér­zett akkor eev barátiával, egv szép leánnyal. vaev akár a Jungfrau-al meg a Lndovisi .luno-val szemben? Nem lesz rá kénes. Tárgyak és faktumok ugv állhatnak előttünk ötven esztendő után. mint ha öt ifc előtt láttuk s éltük volna át őket. de az öreg ember szive nemcsak át­érezni nem kénes már az ifiu érzelme­ket. de utánunkérezni se. NacMühlung­­sal is csak valami hasonlót érezhetünk, de nem azt. amit föl akarunk támasz­tani a múltból, fölidézni a jelennek és megörökíteni a jövendőnek. Ez a mé­­moire-iró itt. mert becsületes, nem fog széoiteni s ferdíteni, de valószinüleg valami egészen mást fov írni. n^nt amit irt volna a barátidról, ama csinos hölgy­ről. a sváici hegyről s a Ludovisi-gvüi­­teménv gvönvörü antikiáról negyven vagv ötven esztendő előtt. Azt fogia leieevezni. amit véleménye és meggyő­ződése szerint akkoriban e személvek és tünemények iránt érezhetett, de nem ízt. amit valóiában érzett. — egysze­rűen azért.-mert azt már nem képes többé érezni. Lehetséges ugvan hetven éves korban kitünően emlékezni — és szivből gratulálok mindenkinek, akinek ez a szerencsés adománya megvan! —.

Next

/
Thumbnails
Contents