Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-13 / 340. szám
1 yucA' ÁRA l'|2 DINÁR • *í ’ \ poStarina piacén! ■ , kf+ftj. . V . XXV. évfolyam Subotica, SZOMBAT, 1924 december 13 340= szám Megjelenik mieden reggel, ünnep ntáa és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .*. Szerkesztősé« 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova ul.l.(Lelhach>paleia) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Roisia-Foaciére-palota) Sacro egossmo Nem véletlen jelensége a választási küzdelemnek, hogy alig van párt, melynek esélyeit szakadár istékkal ne rontanák. Minden pártban vannak elégedetlenek, akiket vagy a párt vezetése, vagy a maguk érvényesülésének tempója nem elégít isi, minden pártban vannak óvatos öregek és lobbanékony fiatalok, minden póriban vannak olyanok, akiket vérmérsékletük csatába küld, de vannak olyanok is, akik többre becsülik a féligjó megegyezést a legszéditőbb perspektívája, de bizonytalan sikernél. Mindén pártban vannak optimisták és pesszimisták, önzetlenek és önzők, impresszionisták és megfontoltak s igy a párttagok lelki dispcziciójn s a párthoz fűződő érdekei tartalmazzák azokat n tényezőket, melyek a harmonikus éilásfegialást. megakadályozzák. De a különböző lelki hangoltságokat és különböző érdekeket még össze lehetne fogni közös munkára, ha minden párt a vilőgnézlet széles keretével ölelné egybe híveinek tömegét. Azok között, akiket a világnézlet közössége fűz egymáshoz, sokkal kisebb feladat megegyezést létrehozni, mintha csak az érvényesülés közös keretei között bukkannak egymásra a pártok hívei. Hiába készítik el a legátfogóbb politikai programot, hiába Hangoznak el a legvarézscsabb jelszavak, hiába hivatkozik minden párt arra, hogy nem az uralom elnyeréséért szállt síkra s nem az uralom előnyei lelkesítik a kemény harcra, hanem az országot akarja megmenteni s a közérdeket egyedül ő védelmezi, mind ennek a pártprogramnak s mind ennek a honmentő vállalkozásnak még annyi összefogó ereje sincs, hogy a vezérek között tudna fegyelmet teremteni. Ám jó — mondják — mentsük meg az országot, védjük a közérdeket, de miért a szomszédom legyen az első sorban s miért nem én ? S arra nem is gondolnak, hogy a tömegeket hogyan fogják híveik táborába csalogatni, ha a párt programja a pártok vezetőit sem képes közös munkára őszszefogni. Az egyéni érvényesülés motorja fékezhetetlen és kormányozhatatlan masina. Hit, meggyőződés, program, elvhüség mind csak arra jó, hogy fütsék vele s gyorsabb rohanásra ösztökéljék az elég gyorsan száguldani képtelen motort. Minden ut jó, amelyiken ez a motor futni képes s minden ut a becstelenség felé vezet, amelyiken akadályai vannak a rohanásnak. Előttünk áll beszédes, messze világitó példája a kíméletlen törtetésnek: az ö politikus, aki kijelentette, hogy még nem tudja, melyik párthoz tartozik s már azt sem tudja, milyen a nemzetisége, — mindenesetre azonban ahhoz a párthoz, amelyik biztos mandátumot ad s ahhoz a nemzetiséghez, mely legkisebb terhet pakol érvényesülésének motorjára. Nincs ez a meggyőződés, amit őszintén nem lehetne vallani, nincs az a dogma, amiben lélek szerint nem tudna hinni az, akinek e meggyőződés vagy hit vallása anyagi előnyt jelent vagy érvényesülését megkönnyíti. Nincs az a viaszk, amelyik könnyebben alakítható, mint a meggyőződés. Amelyik párt jelöl, annak vallom a programját, amelyik párt állást, címet vagy kenyeret ad, annak Aláírták az uj lakásrendeletet Kormányrendelet hosszabbítja meg a régi lakástörvényt A rendelet a bíróságokat nem kötelezi leszek hive, —az öntudatos, helyes és biztos judiciummal rendelkező, közéleti tisztességére sokat adó, világosan látó és érett gondolkodású állampolgárok legtöbbjének ez az igazi, a benső politikai dogmája széles e világon. Mindig azt tartják a helyes kormányzati intézkedésnek, ami nekik előnyt jelent, minden erőszak jogosult, , amelyiket mások ellen használnak föl, minden törekvés hazaárulás s a haza ellenségeivel való cimboráskodas, amelyik o mi uralmunkat fenyegeti s minden eszközt jogossá tesz az állam legfőbb érdeke, ami a mi érdekeinket szolgálja. Az önzés vakká teszi a szemeket, süketté a füleket s rabszolgaságra fűzi a legfénylÖbb értelmet is. Gyurisics Márké szociálpolitikai miniszter ma terjesztette be a minisztertanács elé a miniszteri szakértő bizottság által kidolgozott lakásrendelet tervezetet az eddig érvényben lévő lakástörvény meghosszabbításáról. A minisztérium javaslata szerint a kiadandó rendelet mindössze két pontból állt volna s a következőkép szól: 1. Az 1921. évi december 30 ám ked lakástörvény érvényben marad 1925. május 1-ig. 2. A rendelet érvénybe, lép, mihelyt a király aláírja és kölelezö ereje van 1925. január 1-től kezdve. A rendelet-tervezet felett a minisztertanácsban nagy vita fejlődött ki s eredeti fogalmazásában nem is fogadták el. A kormány tagjainak nagy rá sze arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendelet kiadásával a minisztérium tulajdonképen törvényhozási jogkört gyakorol s törvénnyel ellentétben álló rendeletet hoz. Minthogy a bíróságokat nem kötelezi az ilyen rendelet s a bíró jogosult a rendelet alkalmazása előtt vizsgálat tárgyává tenni, hogy a. minisztérium rendelete törvényes-e, a kormány tagjai nagy részének az volt az álláspontja, hogy ne királyi rendelet formájában hosszabbítsák meg a lakástörvény érvényességét. Ázzál érveltek, hogy a rendelet-tervezetet nem szabad a király elé terjeszteni, nehogy a bíróságok egyike vagy másika olyan határozatot hozhasson, hogy egy a király által aláíróit rendelet végrehajtásét tagadja meg. Hosszabb vita után a minisztertanács úgy döntött, hogy nem királyi rendelet formájában hoszszabbitják meg a lakástörvény érvényét, hanem egyszerű kormányrendelet mondja ki, hogy az 1921. évi december 30-iki lakástörvény érvénye\ és összes rendelkezései 1925. április 30-ig érvényben maradnak. Ezt a rendeletet a felelősségvállalás jeléül a kormány valamennyi tágja aláírta s az a hivatalos lap legközelebbi számában meg is jelenik;' A lakáskérdps ezzel a rendelettel egészen uj fázisába lép, azonban nem jut nyugvópontra. A bíróságokat a törvénnyel ellenkező kormányrendelet ép úgy nem kötelezi, mint ahogy az alkotmány érteimében a királyi rendelet sem kötelezte volna. Most hogy a kérdést ilyen módon rendezték, a komplikációk és a pörök egész sora áll elő. A háztulajdonosok minden esetre megpróbálják majd kihasználni a rendelet alkotmányjogi hézagosságát s igyekeznek megszabadulni kellemetlen lakóiktól. Az is majdnem bizonyosra vehető, hogy akad biró, aki az ilyen felmondási perekben ítéletet hoz. A közigazgatási és rendőrhatóságokat azonban feltétlenül köti a renddel s az sincs kizárva, hogy a rendőrhatóságok nem adnak karhatalmat olyan Ítéletek végrehajtásához, amelyet a közigazgatási hatóságokra kötelező és érvényes rendelet félretételéveí hoztak. Politikai szempontból máris kihasználják a háztulajdonosok közt az uj rendeletet a kormány ellen. A háztulajdonosok arra számítottak, hogy legalább az üzlethelyiségekre nézve szabaddá válik a felmondás s így as uj rendelet meglehetős csalódást okozott soraikban. Alakoknak is csak az a része van ezzel megoiégedvé, amelynek van rendes lakása s azok, akik a felmondási .jog szabaddátétele révén reméltek lakáshoz jutni, éppoly mértékb»n elégedetlenek, mint a háztulajdonosok. Megállapítható azonban, hogy a kormánynak egyéb megoldási mód nem állott rendelkezésére s kétségtelenül nagy megrázkódtatáshoz vezetett volna,’ha a lakáskérdést "nem szabályozták volna. A mostani rendeleti utón való szabályozás azonban egyáltalán nem oldja meg a kérdést és előrelátható, hogy újév után a lakáspörök egész lavinája fog megindulni. Ä lakástörvény körüli khaoszt tehát a kormánynak ezzel az intézkedéssel sem sikerült eloszlatni és súlyos jogi bor nyodnhfiakra fog vezetni a törvénnyel ellenkező uj kormány rendelet. Az SHS királyság nem avatkozik he az albán zavargásokba A kormány semlegesség? nyilat kozatot tesz Beográdból jelentik : Politikai körökben élénk érdeklődéssel kísérik az albániai zavargásokról érkező híreket. Kormánykörökben remélik, hogy a Jugeszláviá-' val szemben nem a legbarátsé» gosabban viselkedő jelenlegi albán rezsim bele jog bukni abba a kalandba, amit a véres választási terror váltott ki.’ Hivatalosan a kormány nem kíván beavatkozni az albániai eseményekbe, sőt az Achmed Zogul voit aibán he ügyminiszter vezetése alatt álló albán emigránsoknak se engedtek meg semmiféle akciót jugoszláv területről, amit az is bizonyít, hogy az elbán emigráció tagjai ép a legutóbbi hetekben hagyták el Jugoszláviát és Parisba mentek. Hir szerint — épen úgy, mint a legutóbbi albán forradalom a!-, kaiméval — a kormány most is semlegességi nyilatkozatot fog tenni. Nmcsics külügyminiszter erről már Rómában tárgyalásokat is folytat Mussolini miniszterelnökkel. Szkutariból érkező jelentés szerint egyébként az albániai zavargások még mindig tovább tartanak. Achmed bég elűzött kormányának híveit a hatóságok tovább zaklatják és folytatják az emigránsok hozzátartozóinak üldözését is. A felkelők és a csendőrség közötti harcok állandóan kiújulnak és egyre nagyobb számban menekülnek Achmed bég kormányának hívei külföldre.
