Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-13 / 340. szám

1 yucA' ÁRA l'|2 DINÁR • *í ’ \ poStarina piacén! ■ , kf+ftj. . V . XXV. évfolyam Subotica, SZOMBAT, 1924 december 13 340= szám Megjelenik mieden reggel, ünnep ntáa és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .*. Szerkesztősé« 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova ul.l.(Lelhach>paleia) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Roisia-Foaciére-palota) Sacro egossmo Nem véletlen jelensége a vá­lasztási küzdelemnek, hogy alig van párt, melynek esélyeit sza­­kadár istékkal ne rontanák. Minden pártban vannak elége­detlenek, akiket vagy a párt ve­zetése, vagy a maguk érvénye­sülésének tempója nem elégít isi, minden pártban vannak óvatos öregek és lobbanékony fiatalok, minden póriban vannak olyanok, akiket vérmérsékletük csatába küld, de vannak olyanok is, akik többre becsülik a féligjó meg­egyezést a legszéditőbb perspek­tívája, de bizonytalan sikernél. Mindén pártban vannak optimis­ták és pesszimisták, önzetlenek és önzők, impresszionisták és megfontoltak s igy a párttagok lelki dispcziciójn s a párthoz fű­ződő érdekei tartalmazzák azokat n tényezőket, melyek a harmoni­kus éilásfegialást. megakadályoz­zák. De a különböző lelki hangolt­­ságokat és különböző érdekeket még össze lehetne fogni közös munkára, ha minden párt a vilőg­­nézlet széles keretével ölelné egybe híveinek tömegét. Azok között, akiket a világnézlet közössége fűz egymáshoz, sokkal kisebb feladat megegyezést létrehozni, mintha csak az érvényesülés közös kere­tei között bukkannak egymásra a pártok hívei. Hiába készítik el a legátfogóbb politikai programot, hi­ába Hangoznak el a legvarézscsabb jelszavak, hiába hivatkozik min­den párt arra, hogy nem az ura­lom elnyeréséért szállt síkra s nem az uralom előnyei lelkesítik a kemény harcra, hanem az or­szágot akarja megmenteni s a közérdeket egyedül ő védelmezi, mind ennek a pártprogramnak s mind ennek a honmentő vállalko­zásnak még annyi összefogó ereje sincs, hogy a vezérek között tudna fegyelmet teremteni. Ám jó — mondják — mentsük meg az országot, védjük a közérdeket, de miért a szomszédom legyen az első sorban s miért nem én ? S arra nem is gondolnak, hogy a tömegeket hogyan fogják hí­veik táborába csalogatni, ha a párt programja a pártok vezetőit sem képes közös munkára ősz­­szefogni. Az egyéni érvényesülés mo­torja fékezhetetlen és kormányoz­­hatatlan masina. Hit, meggyőző­dés, program, elvhüség mind csak arra jó, hogy fütsék vele s gyorsabb rohanásra ösztökéljék az elég gyorsan száguldani kép­telen motort. Minden ut jó, ame­lyiken ez a motor futni képes s minden ut a becstelenség felé vezet, amelyiken akadályai van­nak a rohanásnak. Előttünk áll beszédes, messze világitó példája a kíméletlen törtetésnek: az ö politikus, aki kijelentette, hogy még nem tudja, melyik párthoz tartozik s már azt sem tudja, mi­lyen a nemzetisége, — minden­esetre azonban ahhoz a párthoz, amelyik biztos mandátumot ad s ahhoz a nemzetiséghez, mely leg­kisebb terhet pakol érvényesülé­sének motorjára. Nincs ez a meggyőződés, amit őszintén nem lehetne vallani, nincs az a dogma, amiben lélek szerint nem tudna hinni az, akinek e meggyőződés vagy hit vallása anyagi előnyt jelent vagy érvé­nyesülését megkönnyíti. Nincs az a viaszk, amelyik könnyebben alakítható, mint a meggyőződés. Amelyik párt jelöl, annak vallom a programját, amelyik párt állást, címet vagy kenyeret ad, annak Aláírták az uj lakásrendeletet Kormányrendelet hosszabbítja meg a régi lakástörvényt A rendelet a bíróságokat nem kötelezi leszek hive, —az öntudatos, he­lyes és biztos judiciummal ren­delkező, közéleti tisztességére so­kat adó, világosan látó és érett gondolkodású állampolgárok leg­többjének ez az igazi, a benső politikai dogmája széles e vilá­gon. Mindig azt tartják a helyes kormányzati intézkedésnek, ami nekik előnyt jelent, minden erő­szak jogosult, , amelyiket mások ellen használnak föl, minden tö­rekvés hazaárulás s a haza el­lenségeivel való cimboráskodas, amelyik o mi uralmunkat fenye­geti s minden eszközt jogossá tesz az állam legfőbb érdeke, ami a mi érdekeinket szolgálja. Az önzés vakká teszi a sze­meket, süketté a füleket s rab­szolgaságra fűzi a legfénylÖbb értelmet is. Gyurisics Márké szociálpolitikai miniszter ma terjesztette be a minisztertanács elé a miniszteri szakértő bizottság által kidolgo­zott lakásrendelet tervezetet az eddig érvényben lévő lakástör­vény meghosszabbításáról. A minisztérium javaslata sze­rint a kiadandó rendelet mind­össze két pontból állt volna s a következőkép szól: 1. Az 1921. évi december 30 ám ked lakástörvény érvényben marad 1925. május 1-ig. 2. A rendelet érvénybe, lép, mi­helyt a király aláírja és kölelezö ereje van 1925. január 1-től kezdve. A rendelet-tervezet felett a mi­nisztertanácsban nagy vita fejlő­dött ki s eredeti fogalmazásában nem is fogadták el. A kormány tagjainak nagy rá sze arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a rendelet kiadásával a minisztérium tulajdonképen tör­vényhozási jogkört gyakorol s törvénnyel ellentétben álló ren­deletet hoz. Minthogy a bírósá­gokat nem kötelezi az ilyen ren­delet s a bíró jogosult a rendelet alkalmazása előtt vizsgálat tár­gyává tenni, hogy a. minisztérium rendelete törvényes-e, a kormány tagjai nagy részének az volt az álláspontja, hogy ne királyi ren­delet formájában hosszabbítsák meg a lakástörvény érvényes­ségét. Ázzál érveltek, hogy a rende­let-tervezetet nem szabad a király elé terjeszteni, nehogy a bírósá­gok egyike vagy másika olyan határozatot hozhasson, hogy egy a király által aláíróit rendelet végrehajtásét tagadja meg. Hosszabb vita után a minisz­tertanács úgy döntött, hogy nem királyi rendelet formájában hosz­­szabbitják meg a lakástörvény érvényét, hanem egyszerű kor­mányrendelet mondja ki, hogy az 1921. évi december 30-iki lakás­­törvény érvénye\ és összes rendelke­zései 1925. április 30-ig érvényben maradnak. Ezt a rendeletet a felelősség­vállalás jeléül a kormány vala­mennyi tágja aláírta s az a hiva­talos lap legközelebbi számában meg is jelenik;' A lakáskérdps ezzel a rende­lettel egészen uj fázisába lép, azonban nem jut nyugvópontra. A bíróságokat a törvénnyel el­lenkező kormányrendelet ép úgy nem kötelezi, mint ahogy az al­kotmány érteimében a királyi rendelet sem kötelezte volna. Most hogy a kérdést ilyen mó­don rendezték, a komplikációk és a pörök egész sora áll elő. A háztulajdonosok minden esetre megpróbálják majd kihasználni a rendelet alkotmányjogi hézagos­ságát s igyekeznek megszabadulni kellemetlen lakóiktól. Az is majd­nem bizonyosra vehető, hogy akad biró, aki az ilyen felmon­dási perekben ítéletet hoz. A köz­­igazgatási és rendőrhatóságokat azonban feltétlenül köti a renddel s az sincs kizárva, hogy a rend­őrhatóságok nem adnak karhatal­mat olyan Ítéletek végrehajtásá­hoz, amelyet a közigazgatási hatóságokra kötelező és érvényes rendelet félretételéveí hoztak. Politikai szempontból máris ki­használják a háztulajdonosok közt az uj rendeletet a kormány ellen. A háztulajdonosok arra számítot­tak, hogy legalább az üzlethelyi­ségekre nézve szabaddá válik a felmondás s így as uj rendelet meglehetős csalódást okozott so­raikban. Alakoknak is csak az a része van ezzel megoiégedvé, amelynek van rendes lakása s azok, akik a felmondási .jog sza­­baddátétele révén reméltek lakás­hoz jutni, éppoly mértékb»n elé­gedetlenek, mint a háztulajdono­sok. Megállapítható azonban, hogy a kormánynak egyéb meg­oldási mód nem állott rendelke­zésére s kétségtelenül nagy meg­rázkódtatáshoz vezetett volna,’ha a lakáskérdést "nem szabályozták volna. A mostani rendeleti utón való szabályozás azonban egyáltalán nem oldja meg a kérdést és előrelátható, hogy újév után a lakáspörök egész lavinája fog megindulni. Ä lakástörvény kö­rüli khaoszt tehát a kormánynak ezzel az intézkedéssel sem sike­rült eloszlatni és súlyos jogi bor nyodnhfiakra fog vezetni a tör­vénnyel ellenkező uj kormány rendelet. Az SHS királyság nem avatkozik he az albán zavargásokba A kormány semlegesség? nyilat kozatot tesz Beográdból jelentik : Politikai körökben élénk érdeklődéssel kí­sérik az albániai zavargásokról érkező híreket. Kormánykörök­ben remélik, hogy a Jugeszláviá-' val szemben nem a legbarátsé» gosabban viselkedő jelenlegi albán rezsim bele jog bukni abba a ka­landba, amit a véres választási terror váltott ki.’ Hivatalosan a kormány nem kí­ván beavatkozni az albániai ese­ményekbe, sőt az Achmed Zogul voit aibán he ügyminiszter veze­tése alatt álló albán emigránsok­nak se engedtek meg semmiféle ak­ciót jugoszláv területről, amit az is bizonyít, hogy az elbán emigráció tagjai ép a legutóbbi hetekben hagyták el Jugoszláviát és Parisba mentek. Hir szerint — épen úgy, mint a legutóbbi albán forradalom a!-, kaiméval — a kormány most is semlegességi nyilatkozatot fog tenni. Nmcsics külügyminiszter erről már Rómában tárgyalásokat is folytat Mussolini miniszterelnökkel. Szkutariból érkező jelentés sze­rint egyébként az albániai zavar­gások még mindig tovább tarta­nak. Achmed bég elűzött kormá­nyának híveit a hatóságok tovább zaklatják és folytatják az emigrán­sok hozzátartozóinak üldözését is. A felkelők és a csendőrség közötti harcok állandóan kiújulnak és egyre nagyobb számban mene­külnek Achmed bég kormányá­­nak hívei külföldre.

Next

/
Thumbnails
Contents