Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-13 / 340. szám

2. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1924 december 13. A Felsohánátban sem lesz a nacionalista blokk­nak közös iistája Pribicsevics a független demokraták listavezetője A felsőbánáti radikálispárt jelölé­sei körül megindult háború, úgy látszik, a kikindai jelölések alapján álló hivatalos pártcsoport győzelmé­vel fog végződni. Ma már kétség­telennek látszik, hogy a Írarcot dr. Z supanszki Szlavko kooperációs csoportja úgy a párton belül, mint a párt hivatalos keretein kivül elvesz­tette. A párton belül szenvedett ve­reségre enged következtetni az a körülmény, hogy az a bizottság, amelyet Zsupanszkiék sürgetésére a radikálispárt főbizottsága küldött ki a felsőbánáti jelölések felülvizs­gálására, még mindig nem érkezett meg Becskerekre és radikálispárti körökben általános az a vélemény, hogy a bizottság látogatása végleg elmarad. Zsupanszki csoportjának, amely semmüképen sem akar a párt beo­­grádi vezéreivel szembe kerülni, a pártkereteken kivül kellett volna olyan, eredményt felmutatni, amely a főbizottságot a kikindai jelölések megváltoztatására bírná. Erre egyet­len eszköz, kínálkozott: megterem­­íteni az együttműködést a független demokratákkal és a nacionalista blokk ilymódon elkészített közös listájához megszerezni a radikális­párt főbizottságának hozzájárulását. A tárgyalások ebben az irányban napokon át folytak a felsőbánáti radikálispárt kooperációs csoportja és a becskereki független demokra­ták között, de a megegyezés nem jött létre. Az eredménytelenség oka iaz, hogy a független demokraták azt kívánták, hogy-a nacionalista blokk listavezetője dr. Jaksics Zsar­­ko független demokrata képviselő legyen, Zsupanszkiék azonban eh­hez nem j áruibattak hozzá egy­részt azért, mert tudták, hogy a ra­dikálispárt főbizottsága nem engedi lát Nincsics Momcsillo külügyminisz­ter helyét másrészt, mert maguk sem tartották szerencsés választás­nak a radikális választók előtt nem nagyon népszerű Jaksics Zsarko személyét. A nacionalista blokk közös listá­jának terve ilyenképen végkép meg­hiúsult és a radikáJispártnak Kikin­­dán elfogadott listájával szemben a független demokraták is cnáTó lis­tát nyújtanak be a becskerek-kikin­­dai választókerületben. Listavezetőül a független demokraták Pribicsevics Szvetozár közoktatásügyi minisztert jelölték, aki a jelölést clfosadta. Já­rási jelöltek Jaksics Zsarkó. dr. Ma­tej Szima kórházi főorvos és Pin ’smm&mđgs Pál becskerek! mérnök és Jaksics Sztoján kikindai lelkész lettek, akik a jelölést elfogadták. A tárgyalások meghiúsulása után tegnap dr. Zsupanszki Szlavko Beo­­gradba utazott, hogy mégegyszer kísérletet tegyen a kikindai jelölé­sek megváltoztatására, vagy esetleg felhatalmazást eszközöljön ki arra, hogy a kikindai lista mellett még egy radikális listát nyújtson be. Katolikus plébános nem lebet a magyar párt jelöltje A bácskai apostoli adtmnisztraiura álláspontja —- Kétessé vált Berecz Kálmán noviszadi jelöltsége és hogy az apostoli adminisztratura megadja-e az engedélyt Berecz Kál­mán plébánosnak a magyar párti je­lölés elfogadására, az egyházi ható­ság nem volt hajlandó a nvilvános­­ság számára nyilatkozni. Abból a körülményből ítélve azon­ban. hogy az apostoli admmisztratú­ra azzal az indokolással hárította el a kérdés érdeméről a választ, hogy az érdemi állásfoglalás könnyen azt a látszatot kelthetné, mintha űr apostoli adminisztratura valamely párt ellen foglalna állást, nem nehéz arra következtetni, hogy a suboticai apostoli adminisztratura nem fogja megengedni Berecz Kálmánnak, hogy a magyar Párt jelölését elfo­gadja. Más oldalról szerzett megbízható értesülésünk szerint is föltétlenül számolni kell a püspöki helynök ilyen értelmű döntésével. Előfordult ugyanis már korábban is. hogy a magyar párt szerepet szánt egy ka­tolikus papnak, aki azonban annak idején maga hárította el magától ezt a megbízást, azzal az indokolással, hogy az egyházi hatáság úgysem engedné meg a magyar párt vezeté­sében való részvételt. Mindezeket az információkat megerősíti az az ugyancsak egyházi részről szerzett értesülésünk, hogy a Berecz Kál­mánnal csak néhány napon belül közlendő döntés már megtörtént és . eszerint a szuboticai apostoli adrni­­nisziratura mm engedélyezi papjai­nak azt. hogy a magyar párt listáján képviselői jelölést vállaljanak. Az érdekelt körökben most nagy várakozással tekintenek az apostoli adminisztratura döntésének nyilvá­nosságra kerülése elé. mert nem tartják elhihetőnek. hogy az egyházi hatóság katholikus papnak a ma­gyar párt listáján való jelölését ne engedélyezze, ugyanakkor amikor más pártokban megengedi a klérus tagjainak politikai szereplését. Számolni kell azonban már most azzal az eshetőséggel, hogy az egy­házi főhatóság döntése utiát fogja állni annak, hogy a méltán népszerű s kitűnő képességű Berecz Kálmán plébános a noviszadi választói kerü­letben a magyar párt listavezetője legyen. Magyarpárti politikusok úgy vélekednek, hogy az apostoli admi­nisztratura döntése a Vajdasági Néppárt akcióját is meg fogja béní­tani, mert a politikai pártok harcai fölött álló apostoli' adminisztratura bizonyára az ellenzéki Raics Balázs­nak sem engedheti meg a jelölés vállalást, ha az ellenzéki és kor­mányzópártoktól egyként távolállá magyar párt jelölésétől távoitartani lesz kénytelen plébánosát A magyar párt novisadi kerületi listavezetője Berecz Kálmán srbo­­bráni plébános Novisadon megtartott programmbeszédében kijelentette, hogy a jelölést készséggel vállalja, de csak abban az esetben, ha felettes egyházi hatósága ezt megengedi. Ez a bejelentés meglehetős feltűnést keltett a magyar pártban, mert ed­dig senki sem vonta kétségbe, hogy az egyházi hatóságok minden felté­tel nélkül beleegyezésüket adják ah­hoz. hogy egy katholikus oao a ma­gyar párt listáján jelöltként szere­pelhessen. Már csak azért is jogo­sultnak látszott ez a várakozás, mert a klérus több tiszteletreméltó tagja évek óta aktiv részt vesz más politi­kai párt mozgalmában, több vezető szerepet játszó pap-képviselő van. a bácskai egyházmegye területén is. nem is szólva a szlovén klerikális néppárt pap-képviselőiről. Miután a döntésre ebben a kér­désben a suboticai apostoli, admi­nisztratura hivatott, ezért a »Bacs­­megyei Napló« munkatársa odafor­dult felvilágosításért. Kérdésünkre a püspöki helynökségen kiielentették, hogy az egyházi törvénykönyv ér­telmében csak az egyházmegye fő­pásztorának engedélyével vállalhat' katolikus pap képviselőieiöitséget és amig ezt az engedélyt ki nem kéri, addig nincsen joga képviselőjelölt­ként sem szerepelni. Ál! ez termé­szetesen — mondotta informátorunk — Berecz Kálmán plébános esetére is, akinek az ügyében Budanovics Lajos suboticai püspöki helvnök a legközelebbi napokban fog dönteni. Arról, hogy ez a döntés miiven lesz Öngyilkos gimnazista ítlaigarcsevics Müáa fia agyonfffíte magát Kar'ovciról jelentik: Magarase­!vics K'oszta. a karioveii gimnázium hetedik osztályának tanu'óia, Kar­­lovcin, nagyapja lakásán, revolver­­] rel öngyilkosságot követett, el. A jfiatalember az egész napot iskolá­éi társai körében, jó hangulatban töl- I töite el és későn este vidáman tért f haza, ahol hirtelen revolvert vett elő I és halántékába lőtt. Azonnal holtan rogyott össze. i Az öngyilkosság oka ismeretlen. Magarasevics Koszta fia volt Maga­rase vies Milánnak, a szuboticái tör­vényszék volt elnökének, akit mint ismeretes, rövid ideig tartó elnökös­­ködés után különböző hivatali sza­bálytalanságok miatt felfiiegesztet­­jj tek állásától. Nem sokkal ezután iKarlbvdn meghalt Magarasevics Milán félesége, később a volt tör­vényszéki elnökön az elmebaj tüne­tei mutatkoztak, úgy. hogy be kel­lett szállítani a Zagreb melletti Szte­­njevác-elmegyógyintézetbe. Magara­sevics Milán ma is az elmegyógyin­tézet lakója. Valószínű, hogy szülei­nek tragédiája kergette öngyilkos­ságba a fiatal Magarasevics Kosztát. TUDJA-E...? TUDJA-E. hogy Berlinben, a színhá­zak városában is nagy válság van. Az aranvnrárka magával hozta a színházi közönség megcsappanását. A Charlot­­tenburgi Opernhaus és a Grosse Vclks­­öper. melyet magántőke pénzel, mind­ketten a csőd szélén állanak. Napok­kal ezelőtt bukott meg a Dramatischer Theater és a többiekről sem sok jót jelentenek, amennyiben gyakran kény­telenek előadásaikat szüneteltetni. A válság oka az énekes színházaknál nyilvánvaló: négy operaház nem élhet meg Berlinben, hol a közönséget mind­jobban elvonja a mozi. az orfeum, az operettszinház. mely gombamódra te­nyészik itt. a romokon. Ami a drámai színházakat illeti, a válság oka bonyolultabb, de azért ma­gyarázható. A bérbeadási rendszer Berlinben, akárcsak Angliában, rengeteg kárt okozott a művészetnek, minthogy az igazgatók az adót a közönségre há­rították. A Theater des Westen például 250 aranymárkat fizet a bérletért, vagy­is helvenkint több. mint 50 pfenninget. a Kleines Theater pedig 400 aranvmárkát naponta. Ezek az összegek egyik kéz­ről a másikra vándorolnak. Valósággal láncolnak a színházzal és a művészet­tel. A lánc igen hosszú. Igv történik meg. hogv egv kitűnő hagyományokkal rendelkező színháznak az igazgatóia most. egv — bánvaszakértő. Az igaz­gató tájékozatlanságát viszont kiiiasz­­náliák a színészek, kik urai a helyzet­nek s rengeteg fizetést követelnek. Háború előtt a legelső német színé­szek. Ikv például Kainz vagy Soranna Ágnes évi 25.000 márkát kaptak, a kü-. lön föllépésekért pedig esténként 200 vagy 300 márkát. Ma az a berlini szí­nész. aki elsőrangú szerepeket játszik, esténként egyetlen fellépéséért 200 vaev 300 ezer márkát kap. olyan dara­bok után. melyek ötvenszer vagy száz­szor mennek egyfolytában. Massarí. kit Berlinben oneretíprima­­donnának tekintenek. 2500 aranymárká­ért lép fel egyetlenegyszer, sorozatos előadások keretében, mig férte a szá­zalékokból ugyanannyit keres. Egv operettkómikus 2000 márka tiszíeleídii­­ra tart igényt estente. Janninss. ha en­ged a kérésnek és ha otthagyva a mo­zit. visszatér a színpadra, esténként 1000 aranymárkát kap. Szóval. Berlinben a művészet tönkre­megy. a színházak nyomorognak. De a színészek legalább jól élnek . . . TUDJA-E. hogV,7 milyen embefr volt Puc­cini? Sokat Írtak róla. mert sokan sze­rették. Leiki és művészi életének né­hány kedves és bensőséges mozzanatát most mondja el meghitt barátja és élet­rajzírója Arnaldo Fraccaroli. Mikor meghalt az édesanyja, a nagy olasz zeneszerző ezt irta húgának: — Szakadatlanul őrá gondolok, ma éiiel is vele álmodtam. Bármily dicső­séget is ad maid a művészet, sohase le­szek teljesen elégedett, mert nincs édes­anyám . . . Mikor a Bohémeket irta, két hires munkatársával, dacosával és Ulicával. a mester három ízben változtatta meg Musette hires énekét a második fel­vonásban és öt napon át meg-mec­­icient Giacosánál. hogv mosollyal, só­haj ial. könyörgéssel, tréfával, ingerke­déssel folvton ui és ui szöveget csikar­jon ki belőle. A ieles poéta minden ízben vállalta az ui fáradalmat. A T-'^-dban a mester nem találta meg sokáig Gavaradossi híres román­cának a tónusát, azt. mely később oly híressé lett: »Kétségbeesetten halok meg«. Kísérletezett, próbálkozott, fei­­fortvant. dühöngött, megváltoztatta a verseket: nem sikerült. Végre egv na­pon úgy rémlett neki. hogy megtalálta. A zongorához rohant, a melódia pedig, mely a hosszú erőfeszítés alatt meg­érett és a benső munkában kitisztult, egyszerre kristálytisztán buggyant ki belőle. De nem volt senki sem. ki szö­veget irt volna aiáia. Akikor Puccini ismételten Giacosához futott, eljátszotta neki a muzsikát, hogv megbocsátássá vele ui kérését, s a nagylelkű költő vállalta is a megbízást. — Remélem azonban, hogy ez lesz az utolsó változtatás? — kérdezte Giacosa. — Igen — válaszolta Puccini elpirul­va. de nagyon elégedetten. Szerette a fiatalembereket. Gyakran biztatgatta őket: — Tegezzetek, az isten áldion mez benneteket. Legalább megfiatalítotok. Ö is ama szerzők közé tartozott, kik meghódították a világot, egyik forró sikert a másik után arattak, de elég av-'-'an megbuktak. Mikor a Bohémeket bemutatták, egy ieles zenekritikus ezt táviratozta lap­­iának: — Ma játszották itt a Bohémeket. Puccini operáját, melv teljesen elhibá­zott mű. 1900 Januárjában a Tosco bemutatóját Rómában rendkívül nagy izgalom előz­te meg. minthogy előadás előtt az ügyeletes rendőrtiszt megjelent az igazgatónál és közölte vele. hogy a né-. zötérről bombát akarnak dobni. Hasonlóan szörnyűséges bukásban volt része a PiUansókisasszonv-nak. melvet a milánói Scalában hoztak szín­re ielőször. Ordítottak, fütyültek, a be­mutatót követő napon pedig a partitú­rát Puccini visszavonta kiadóiától és hetekig nem mert mutatkozni az uccán. Ilven pillanatokban ezt mondotta: — Furcsa dolog, de ha nem irhaüiék operákat, mit csinálnék ebben az élet­ben? Igazán semmihez sem értek. Sokra tartotta a szövegkönyvet, az volt az ihletőie. az csalta ki belőle a gyönyörű melódiákat. Erről igy nyilat­kozott : — A zene? Haszontalan dolog magá­ban. Számomra mindaddig, mig nincs szövegkönyvem, hogy megzenésítsem. Az a nagy hibáin van. hogv csak ak­kor tudok imi. mikor husból-vérből való bábjaim ott mozognak a színen. Lehet­nék tiszta szimfonikus is. megcsalhat­nám a koromat. De én évekkel ezelőtt születtem és isten megérintett a kis­­uiiával és ezt mondotta: »Te maid a színháznak írsz — iól fieveli a szavam­ra. csak a színháznak. Írsz*. En pedig követtem az ő isteni tanácsát. Utolsó operáját, a Turandot-t. nagy viaskodás-ok közepette vetette papírra és amint van. teliosen kész mü. De ő. ki mindig szigorúan bírálta önmagát és müveit, ezt mondotta róla: — Csonkán mntatiák maid bo ui ope­rámat. de eev ponton ki kell maid iönni a színfalak közül és ezt mondani: »Bo­csánatot kérünk a közönségtől, csak eddig van. mert közben a szegény ze­neszerző meghalt«.

Next

/
Thumbnails
Contents