Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-12 / 339. szám

6. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 december 12. keresésére Jugoszláviába fog jönni. így is történt. Pár nappal Mészáros őrizet­bevétele után Stanyovszkyt a kelebiai állomáson a határrendőrség őrizetbe vette és Noviszadra hozta. Stany­­ovszkynál megmotozásakor fényképes katonaruhás tiszti igazolványt találtak, amelynek adatai szerint Stanyovszky 1893-ban Kis-Magyarban, Pozsonyme­­gyében született és az 1. utóbb pedig a budapesti honvédezredben, mint had­nagy szolgált. Stanyovszky kihallgatásakor beval­lotta, hogy vérszerződésből eredő ba­ráti kötelességéből kifolyólag jött Ju­goszláviába, hogy Mészárost megke­resse. Több mint egy havi fogvatartás után Mészáros Imre újabb valiomástételre jelentkezett Djakov rendőrkapitánynál, akinek elmondotta, hogy megfigyelései szerint lovag Stanyovszky homo­szexuális hajlamú és a vérszerződést is ebből a célból íratta alá Mészárossal. Közben tovább folyt a nyomozás, de mert semmi sem igazolta, how- a két tiszt kémkedni akart volna, Djakov ka­pitány mindkettőt szabadlábra helyez­te, de egyúttal kitiltotta őket az ország­ból és a határon áttétette. Berekesztefíék a magyar nemzetgyűlés ülésszakát A kormánypárt elfogadta a foázszabályreviziói srens létére nem követhet megalkuvó melyek sokkal jelentősebbek volná­nak. ha a gazdasági köröknek a par­lamentben képviseletük volna. Az iparnak szüksége van forgótőkére, amely csak kölcsönök utián teremt­hető elő, szükség van erős adóköny­­nyitésekre, tarifakedvezményekre és a kereskedelem és ipar hathatós fel­karolására. Miroszavljevics Koszta ezután német, majd magyar nyelven folytatta beszédét. Hivatkozott arra, hogy soha különbséget nem tett fe- Ickezetek és nemzetiségek közt és a jövőben is harcolni kiván a magyar­ság és németség nyelvi és kulturális szabadságáért. Különös melegséggel emlékezett meg a zsidó kereskedők­ről, akiket a legkiválóbb kereske­dőknek tart. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Noviszad legöregebb iparosa, Stojkovics Száva szikvizgyáros mél­tatta előbb szerb, majd német nyel­ven Miroszavljevics Koszta érde­meit, amelyek közül kiemelte, hogy az utóbbi két évben az adókivető­bizottságban oly eredményesen szállt síkra minden egyes adózó ér­dekében, hogy két év óta egyetlen felebbezési sem adtak be az adóki­vetés ellen. Frank Gyula kereskedő német nyelven a magvar és német kereskedők ragaszkodásáról biztosí­tottá a jelöltet. A nagygyűlés ezután Marcikics Márlcó indítványára egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el. amely szerint a noviszadi gazdasági körök egyértelműen Miroszavljevics Kosztat ajánlják jelöltül a radikális­­párt elnökségének. A gyanús vérszerződés Nem kémek, csak beteges hajlamúak A noviszadi rendőrség államvédelmi osztálya megtudta, hogy Mészáros Im­re. gilándi születésű, balatonfüredi la­kos, állítólag jugoszláv alattvaló és ál­lítása szerint vrsaci illetőségű, a SVaj­­daság különböző Városaiban, mint soí­­főr, hosszabb-rövidebb ideig tartó al­kalmazást vállalt s közben átment Ma­gyarországba, ahol majd a csendörség­­nél, majd pedig a gyalogságnál töltött néhány hónapot és azután ismét csak visszatért Jugoszláviába. Djakov Sándor rendőrkapitány, az ál­lamvédelmi osztály főnöke Mészárost legutóbbi ilyen visszatérése után, mint kémgyamisat őrizetbe vette és lakásán házkutatást tartott. A házkutatásnál semmi terhelő bizonyíték nem merült Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés pénteki ülésén folytat­ták a házszabályrevizió részletes tárgyalását. A kizárások hatálytala­nítására vonatkozó szakasznál Gri­­ger Miklós szólalt fel, aki a keresz­­tényszocialista-párt nevében beje­lenti, hogy a Rassay által előter­jesztett módosítást teszi magáévá, szemben Almdsy László inditványá­­val. mert feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a kiegyenlítődés hidját verjék a szakadék fölé. amely a kormány és a parlamentből kivonult ellenzék között tátong. Ez a szaka­dék sokkal mélyebb és veszeđelme­­\sebb, mint amilyennek a túloldal tartja. Legjobbanazültaldnos. egyen­lő titkos választójogi törvény beik­tatásával leket ezt a szakadékot ár­indulni. A kormánypárt azonban tisztában van azzal, hogy a titkos választójog egyet jelent politikai jobblétre szenderülésével. a feltáma­dás minden reménye nélkül. Griger ezután elmondta, hogy a passzivitás gondolata már a keresz­­tényszociaUsta-pártban is felmerült. A turbulens képviselők fegyelmi büntetését tulszigorunak tartották kezdettől fogva. Figyelmezteti a fiázat, hogy az elkeseredés olyan nagy, hogy normális variamenti tár­gyalásra bosszú ideig nincs kilátás, ha a kiegyenlítődés meg nem törté­nik. Petrovácz Gyula felszólalásában kijelentette, hogy nem fogadja el egyik indítványt sem. mert intranzi­politikáí. Bethlen István miniszterelnök szó­lalt föl ezután. Szerdán tett kijelen­tését. amelyben azt állította, hogy az ellenzéknek, ha belátta tévedését, amnesztiát kell adni. úgy próbálja magyarázni, hogy Ahnásv indítvá­nya nem kegyelmi tényt tervez, csu­pán lehetőséget kiván nyújtani. Nem megalkuvó politikáról van szó. ha­nem csak arról, hogy ha az ellenzék belátja, hogy hibásan járt el és ezt férfias nyíltsággal be is ismeri, ak­kor mód legyen adva. hogy felejtes­sék minden. A Ház többsége ezután elfogadta Almásy indítványát, amely szerint a képviselői kizárásokra vonatkozó határozatot, indokolt esetben vissza lehet vonni. A házszabályrevizió szakaszainak részletes vitája után a nemzetgyűlés általánosságban és részleteiben is elfogadta a házszabály-revíziót és az uj házszabályok a következő ülés­szak első ülésén már életbelépnek. Berekeszíik az ülésszakot Rövid szünet után Bethlen minisz­terelnökbejelentette, hogy kormány­zói leirat érkezett, maid Szcitovszky Béla elnök felolvastatja Horthy kor­mányzó leiratát, amellyel az 1922— 1921. évi első ülésszakot berekeszti és az ni ülésszakot december 12-iké­­re, péntekre összehívja, amikor is az ellenzék távollétében meg fogják választani a nemzetgyűlés uj tiszti­karát. Haarmann megbilincselte áldozatait fel ellene, csapán egy helyesírási hi­báktól hemzsegő furcsa irás került a rendőrség kezébe, amelyet Mészáros holmijai közt találtak és amely igy szól: Vérszerzödés. Alulírottak, a mai napon a követ­kező szerződést kötötték: 1. Mind a két fél kötelezi magát, hogv a borba engedett vér elfogyasz­tása után a legmesszebbmenő barát­ságot kötnek és azt minden lehető­séggel ápolni is fogiák. 2. Szintén mind a két fél kötelezi magát, hogy az életben egymást, a lehetőség szerint minden tekintetben és bárhol, támogatni fogiák és az összeköttetést minden tekintetben fenntartják. A fentiek alól csak a fizikai lehetet­lenség mentesít. A szerződés mind a két félnek mes­­magyaráztatott. Balatonfiired. 1924. szent. 12. Lovas Stanyovszky Ernő Mészáros Imre Mészárost Stanyovszky felől vallatóra fogták. A letartóztatott ember elmond­ta, hogy lovag Stanyovszky (Ernőt Ba­­latonfüredröl ismeri, Stanyovszky ott gazdálkodik és hogy a furcsa »vér­­szerződés«-nek kizárólag baráti jellege van. Djakov Sándor rendőrkapitány most már ebben az irányban folytatta a nyo­mozást és helyesen számított arra, hogy Stanyovszky, ha vérszerződéses barátjától hosszabb ideig nem kat> hirt A tanuk vallomása a tömeggyilkos módszeréről Hannoverből jelentik: A Haarmann­­pör tárgyalásán az elnök, mielőtt a ta­núkihallgatásokat megkezdenék, Haar­­maimhoz intéz kérdéseket, aki azonban kijelenti, hogy már elmondott mindent. Az elnök: Talán mégis van valami mondanivalója? Haarmann: Nem mondhatok semmit. Legföljebb azt, hogy (az asztalra mu­tatva) ez az öt koponya nem ment az én kezemen keresztül. Az elnök: Nem akar leikén könnyí­teni? Haarmann (Gransra mutatva): Öt kérdezze, nem. akar-e lelkén könnyíteni. Grans: Én nem tudok semmit! Haarmann: Ostobaság! Grans nagyon is sokat tud, de nem bánom hagyják futni, elég, ha az én fejembe kerül a dolog. A tanuk kihallgatása során egy jóté­kony intézet növendéke vallja, hogy Haarmannal a hannoveri állomáson is­merkedett meg és Haarmann fölvitte öt a lakására. Ott azt mondta neki, akar-e ötven márkát keresni? Ád neki ötven márkát, ha engedi magát megbilincselni és ha ki tudja magát szabadítani a bi­lincsekből. A fiú vállalkozott rá. Haar­­mann levetkőztette, hasrafektette, két törülközőkendőt és egy vödröt vett elő, a törülközőket niegáztatta és a fiú vál­lára tette. Előbb azonban bilincseket ’ rakott ballábára, azután a >obbra, utóbb a balkezére is. A fiúnak egyszerre hi­hetetlen aggodalma támadt, rémséges gyanú ébredt benne, valami rosszat sej­tett és kért, könyörgött, majd sivalko­­dott, hogy engedje öt ki Haarmann a bilincsekből. Csak mikor nagyon nagy lármát csapott, oldotta öt föl Haarmami és elbocsátotta. Egy másik tanú megerősíti a fiú val­lomását. Elmondja, hogy Haarmannal jó viszonyban volt és Haarmann több­ször mondta neki, hogy nagyon szereti ha valakit megbilincselnek és az aztán ki tudja magát szabadítani. Haarmann egyszer harminc, majd újabb ötven márkát is kínált neki, hogy engedje magát megbilincselni, ő azonban nem volt erre hajlandó. Ezután Hugó Witkovskyt hallgatták ki, azt, akit Haarmann azzal vádol, hogy Granssal együtt meggyilkolt egy Hennis nevű utazót. Haarmann vádjára Witkovskyt letartóztatták és a vizsgá­lóbíró megindította ellene az eljárást. — Igaz-e, hogy ön és Grans meg­gyilkoltak egy embert? Witkowsky (mosolyog): Soha nem gyilkoltam meg senkit. Haarmann föntartja vádját. Wltkovs­­ky a kihallgatás során elmondja, hogy Granssal együtt lakott, kereskedett, igy valahogyan megéltek. EgySzer Haar­­mannál egy fiatalembert látott egy lá­dán ülni. Négy héttel később Haarmann ezt a ládát fölajánlotta neki, hogy ve­gye meg. Ü azonban nem akarta meg­venni, drágállotta. Elmondja Witkovsky, hogy Haarmann nagyszerűen tudott számolni és ravasz számitó ember volt. A bíróság végül Gransot hallgatja ki. Grans tagadja, hogy segédkezett volna Haarmannak a gyilkosságok elkövetésé­ben és hogy fiatalembereket csábitett volna fel Haarmann lakására. Haarmann (közbeszól): Nem segéd­kezett, de mindenről tudott. Együtt cso­magoltuk be a hullákat! Grans: Nem igaz. Az elnök: Magának kellett tudnia a gyilkosságokról, mert a ruhákat meg­vásárolta. Grans erre kijelenti, hogy nam( tudta azt, hogy az áldozatok ruhái voltak. Azért vett Haarmanntól ruhát, mert al* csőn kínálta. Csempészkereskedelem Budapest és Szufeotica kozott A szuboticai rendőrség letartóztatott két budapesti mozdonyvezetőt A szuboticai rendőrségnek tudomá­sára jutóit, hogy a Budapest—Beográd közt közlekedő vonatok egyes moz­donyvezetői árukat és leveleket közve­títenek budapesti és szuboticai csempé­szek között. Krisztoforovics detektív csütörtökön délután megfigyelés alá vette a budapesti gyorsvonat személy­zetét és észrevette, amint Somlai Áron mozdonyvezető c-omagokat és levele­ket adott át ismert szuboticai csempé­szeknek. A mozdonyvezetőt nyomban letartóztatta és beszálitotta a rendőr­ségre, ahol még csütörtökön este meg­kezdték kihallgatását. Somlai elmondta, hogy Ő gyanútlanul vette át a külde­ményeket és szívességből továbbította a címzettek részére. A rendőrség tovább folytatta a nyo­mozást és Blázsics György rendőrkapi­­tány-detektivfőnök, csütörtökön este be­várta a budapesti személyvonatot, amely­nek mozdonyvezetőjéről Babai Istvánról szintén megállapították, hogy csempé­szek között közvetít. Babait ép akkor tartóztatták le, amikor egy szuboticai kereskedőnek levelet adott át. A levél­ben, amelyet lefoglalt a rendőrség, a kereskedőnek Budapesten tartózkodó fia sürgeti, hogy azt az árut, amiről szó volt közöttük, a mozdonyvezető utján küldje el Budapestre. A csempészek ellen megindult az eljárás. Ostromállapot Skutariban Az albániai zavargások Skutariból érkezett jelentések szerint az albán kormány a legutóbbi zavargá­sok miatt Skutariban ostromállapotot hirdetett ki. Achmed bég elűzött kor­mányának híveit a hatóságok sorban le­tartóztatják. Letartóztatják az emigrán­sok otthon élő családtagjait is. A felke­lők és a csendőrség között az ország több részében napirenden vannak az összetűzések. A kormánycsapatok elleni harcban résztvesznek a kacsákok is. A letartóztatásokat a kormány a kö­zeledő választásokra való tekintettel, az ellenzék letörése céljából foganatosí­totta. A választási terror azonban épen ellenkező eredménnyel járt, mert az ellenzék a fegyveres harchoz folyamo­dott. A lakosság nagyszámban menekül jugoszláv és görög területre. A skutarii francia ügyvivő egyébként felkereste Gurakucsi belügyminisztert, akinél a választási visszaélések miatt interveniált. A francia ügyvivő tiltako­zott a kormány választási terrorja ellen és felhívta az albán belügyminiszter fi­gyelmét arra, hogy a kormány nem cselekszik opportunusan, amikor kímé­letlenül üldözi, sőt láb alól is eltéteti politikai ellenfeleit és felgyújtja házaikat. A belügyminiszter tudomásulvette a francia ügyvivő bejelentését, azonban a választási atrocitások változatlanul foly­nak tovább

Next

/
Thumbnails
Contents