Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-12 / 339. szám
1924 december 12. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Az osijeki hanaósok vérbosszúja L^szuriá i egyik volt társukat Oszijekről jelentik: Az oszijeki Hanaó három tagja véres bosszút állt a szervezet egy tagián, akit azzal gyanúsítottak, hogy a szervezet titkait elárulta a rendőrségnek. Néhány hónappal ezelőtt — mint annak idején a Bácsmegyei Napló is jelentette — véres összetűzés támadt az oszijeki orjunások és hanaósok között, mely alkalommal- Veszelics, a horvát omladinisták egyik vezető tagja, életét vesztette. Veszelics halála után a hanaósok uj vezetőt választottak, mely alkalommal differenciák merültek fel a szervezet tagjai között. Magdiba, Sándor, huszonkét éves fiatalember ekkor kilépett a Hanao kebeléből. Közvetlen ezután a rendőrségnek szigorúan bizalmas dolgok jutottak tudomására a Hanao belszervezetéből. Az omladinisták Magdikat gyanúsították meg azzal, hogy árulója lett a szervezetnek és ö juttatta a rendőrség tudomására a titkokat. A Hanao néhány tagja ezért boszszut esküdött. Magdiba Sándor a korzón sétáit a felsővárosi templom előtt. A túlsó oldalról néhány fiatalember vágott át az úttesten és megálltak Magdika előtt. Rövid szóváltás támadt közöttük, majd a fiatalemberek egyike: Fehérvári István kést rántott és Magdikára támadva, hasba és meUbeszurta. Magdika vérbeborultan esett össze. A korzón sétálók csakhamar a súlyosan sebesült köré gyűltek, miközben a tettesnek sikerült elmenekülni, míg a társaság két tagját: Peš Slavkot és Zaoral Istvánt a rendőrség letartóztatta. A súlyosan sebesült Magdikát a közkórházba szállították, de kevés a remény felépüléséhez. A gyilkos Fehérvárit nyomozza a rendőrség. Fehérvári állandóan Zagrebban lakik. Néhány' héttel ezelőtt agitációs célból a; Vojvodinába küldötték. Apatinban azonban a rendőrség tiltott agitáció miatt letartóztatta. A napokban szabadult az apatini rendőrség fogdájából és Oszijekre jött barátai meglátogatására. Ekkor követte el a gyilkosságot Ujahh botrány a magyar politikában Lemondott a parlamenti bírálóbizottság Budapestről jelentik: A tarpai mandátum ügyében, amelyet tudva levőleg petícióval támadtak meg, váratlan fordulat állt be. A parlamenti biráló-bizottság már két héttel ezelőtt befejezte Zsirkay János fajvé dő képviselő mandátuma ellen beadott petíció ügyében a bizonyítási eljárást és nyílt titok volt. bogy a biráló-bizottság tagjainak többsége Zsirkay mandátumának megsemmisítése mellett foglalt állást. A biráló-bizottság Ítéletét két héttel ezelőtt kellett volna kihirdetni, azonban Petrovácz Gyula fajvédő képviselő, a bizottság előadója, valamint a bizottság elnöke felváltva beteget jelentettek és igy elhúzták az ítélet kihirdetését szerdáig. Köz ben azután Gömbös Gyula, a fajvédők vezére a szocialista képviselők kidobása alkalmával általános meglepetésre olyan beszédet tartott, a melyben megvédte a kormány álláspontját; ezt már akkor is úgy kom mentálták politikai körökben, hogy a kormánypárt és a fajvédők között megegyezés készül, amelynek a tarpai mandátum megmentése lesz az ára. A bizottság szerdai ülésén a tagok teljes számban, mind a heten, megjelentek. közöttük a passzivitásban lévő ellenzék két tagia. Létai Ernő Kossuth-párti és Hébelt Ede dr. szociáldemokrata képviselők is. A, zárt ülésen az ellenzéki képviselők megdöbbenve, ha nem is meglepődve, konstatálták, hogy a bizottság kormánypárti tagjai, akik a bizonyítási eljárás során egyértélmüen Zsirkay mandátumának megsemmitése mellett foglaltak állást eddig, most frontot változtattak és a tárnái mandátum igazolása mellett törnek lándzsát. A kormánypárti képviselők felszólalásai után Létai Ernő a legmélyebb felháborodás hangján kijelentette. hogy a bizottság tagjak nem tartja elfogulatlanoknak és ebből levonja a konzekvenciákat: lemond bíráló-bizottsági mandátumáról. Bejelentése után azonnal távozott is a bizottság üléséről. A biráló-bizottság tagjai között nagy konsternációt keltett Létainak ez a lépése és hosszabb tanácskozás után úgy döntöttek, hogy az egész biráló-bizottság lemond, mert ilyen súlyos meggyanusitás után nem maradhatnak tovább a helyükön. Botrány a romáé szenátus üléséé A szenátus elnökségének egy tagját is megvádolták az utlevélpanamávai Bukarestből jelentik: A szenátus csütörtöki ülésén nagy botrány játszódott le. Vesesan nemzetipárti szenátor megvádolta a szenátus elnökségének egy kormánypárti tagját, hogy részes az utlevélnanamában. Erre óriási botrány tört ki és a jobboldal erélyesen kiabálta: — Mondja meg, ki az? Vesesan hosszas habozás után bejelentette, hogy Pacoraniu szenátorról van szó, aki pénzért több kivándorló részére járt ki útleveleket. A. botrány itt ujult erővel tört ki és az elnök megvonta Vesesautól a szót. ő azonban ennek ellenére is fel akarja olvasni Pacoraniu egyik áldozatának a leveiét. Az elnök azonban a levél felolvasását nem engedte meg. Később a folyosón Vesesan felolvasta Jánossy Ilona besztercei nő levelét, amelyben az eloanaszolja, hogy Pacoraniu szenátor ötezer lejt zsarolt ki tőle azzal, hogy amerikai útlevelet szerez neki. ígéretét azonban nem tartotta be. sőt amikor a nő később visszakövetelte a pénzt, még meg is fenyegette. Jánossy Ilona egyébként ezért a bíróságnál feljelentést is tett Pacoraniu szenátor ellem Megmaradhat-e a gyilkos képe az áldozat megüvegesedett szemében? Tudományos vita kezdődik a haigeri tömeggyilkosság nyomán A Bácsmegyei Napló néhány nappal ezelőtt részletesen beszámolt Haigernek, egy német kisvárosnak szenzációjáról, ahol Angerstein igazgató, miután vállalatánál sikkasztást követett el, kétségbeesésében egész családját, két tisztviselőjét és két kertészét, összesen nyolc embert, a legpéldátlanabb kegyetlenséggel legyilkolt. Németország és az egész világ pszichiáterei részére nagyon érdekes probléma ez az eset, mert annak a feltevésnek, hogy Angerstein tettét elmezavarában követte el, ellentmondani látszik az a rendszeresség és előremegfontoltságot feltételező gondosság, ahogyan egymás után következő áldozataival elbánt és az a ravaszság, ahogyan később alibijét igazolni akarta. A megindult rendőri nyomozás csak a legfáradságosabb munka árán deritettci ki a véres baltán és a lakásban talált ujjnyomok és egyéb [bűnjelek alapján, hogy a borzalmas tet- I tét egyedül Angerstein igazgató követne el. I A nyomozásról kiadott hivatalos jelentések és a gyilkos vallomásáról be- I számoló tudósítások között élénk feltü(nést kelthet világszerte a Wolff-ügyjnökségnek egy félhivatalos jelentése, a [mely arról szól, hogy a döntő bizonyítékot Angerstein ellen az egyik agyonvert tisztviselő szemgolyóidról készült fényképfelvétel szolgáltatta. A jelentés szerint a nyitott szemekkel megtalált \ holttest megüvegesedett szemeiben Unegrögzitvc maradt a gyilkos képe, amint magasra emelt baltával áll szemben áldozatával. Ennek a feltiinéstkeltő híradásnak a birtokában a budapesti egyetem egyik világhírű professzoraa fejét csóválva a következőket mondotta: — Ez a hír fizikailag és biológiailag teljes képtelenség. A szem belsejében, a szem látóidcghártyáján a látás alkalmával csakugyan alakul egy kicsi- Inyitett forditoit kép, amelyet félmillió I idegrost továbbit az agyba. Hogy ezt ja képet megkapjuk, természetesen ki [kellene szedni a .szemgolyót .és belliiről {kellene lefotografálni. De ez .sem vcfbia f cél rávezető, mert hiszen a szemnek járok az alkatrészei, amelyek a, képét [fölveszik, a halál bekövetkezése után 'csakhamar szétesnek. Megtörtént már, hogy akasztott embereknek a halál után 5—ő órával kivették a szemgolyói át, de a . kérdéses felületeket, amelyek egészen finom struktúrájúit, teljesen szétesve találták. De képtelenség ez az eset más okból is. Kétpzelje el, hogy egy mozifölvevőgép lencséje előtt egy jelenet játszódik le, de a filmet közben nem forgatják, ugy-e bár az egymásra kerülő képek egymást elmossák és a képnek nem volna semmi értelme. Ennek a hímek az alapja csak valami olyan téves föltevés lehet, ami sűrűn előiordul, ha laikusok kerülnek szembe tudományos problémákká]. Ennek a nyilatkozatnak ellentmond az a levél, amelyet dr. Bohne professzor, a kölni egyetem bűnügyi intézetének igazgatója, intézett a Kölnische Zeitung szerkesztőségéhez és amelyben többek közt a következőket írja: »Egy cikk megemlíti, hogy az egyik meggyilkolt hivatalnok szemének hátsó részében megtalálták a fölemelt fejszével áldozatával szemközt álló gyilkos képét. Ilyen képnek lehetősége a meggyilkolt szemében egyáltalán nem lehetetlen, hisz ilyen jelenségek vizsgálatával a múlt század 70-es évei óta foglalkoznak. Kiderült, hogy a szem hártyája, ha az idegközpont a rémülettől föl van csigázva, képes egy tárgyat nemcsak visszatükrözni, de akárcsak Ifényképészeti lemez, azt földolgozni, fixirozni mindaddig, amíg a retina anyaga valami olyan behatásnak kitéve nincs, amely azt szétroncsolja. Vegyileg ezt megmagyarázza a retinabibor, amely az ideghártyát boritja és úgy reagál a fényre, mint a fotográfiái lemez fényérzékeny rétege. Ezeknek a halál utáni »optogrammok«-tiak bűnügyi alkalmazhatósága tekintetében azonban már megoszlanak a vélemények!. Farkas Géza dr.. a budapesti egyetem élettani intézetének vezetője ez [ügyben a következőképp nyilatkozott: Körülbelül tiz évvel ezelőtt bün[tetőjogászok, érdeklődtek ez. iránt, a probléma, iránt és én abban az időben {ismertettem tudományos körökben ezt a kérdést. — Ami a szóbanforgíi esetet illeti, .az egyáltalában nem valószínű, aminek több oka. van. Elsősorban a szükséges exponálási idő meglehetősen hossza, a gyilkosnak világos háttérben percekig kellett volna mozdulatlanul állnia, hogy. jIlyen kép alakuljon, azután pedig az ;igy alakult képnek megvilágítástól tnenj tcsen kellett volna maradnia, nehogy sa retina többi részei is megiakulj anale. <A gyilkosnak a fényképe igy sem alajkulhatna ki, legfeljebb csak a szühuetje (és ez is csak pár milliméter nagyságú Í volna. De az igy keletkező kép is csakhamar eltűnik, mert uj retinabibor terhelődik és a kép lassanként elmosódik. Optogrammot tehát lehet készíteni a halott szemében, de annak törvényszéki szempontból jelentősége nem lehet. — Ez az eset különben nem egészen uj a fantáziákban. Veme-nek van egy regénye »A két Kitt testvén, annak az a témája, hogy gyilkosság miatt egy ártatlan embert akarnak halálra ítélni, de egy orvos észreveszi a halott megüvegesedett szemében a gyilkos belerögződött képét és a bűnös elveszi méltó büntetését. Chamberlain a pápánál A Vatikán a pal sztinai keresztényekért Rómából jelen ik: Chamberlain angol ! külügyminiszter, aki részlvctt a népszövetség ülésén, megjelent a Vatikánban, ahol a pápa kihallgatáson fogadta. Az angol külügyminiszter vatikáni látogatása, mint beavatott helyről kiszivárgott h:rek mondjá-k, diplomáciai természetű és a palesztinai helyzet érdekében történt. Gasparri biboros-államtitkár ugyanis ez alkalommal szóba hozta azokat a panaszokat, amelyeket a Palesztinában élő keresztények és mohamedánok hangoztattak a zsidó cionisták eilen. A bíboros-államtitkár szükségét látta annak, hogy ezeket a panaszokat a cionizmus legfőbb patromis-államának tudomására adja és felfogását róluk megtudja. A Vatikán továbbá elégedetlen a szent helyek őrzésével is, jóllehet az erre a célra alakult bizottságban a latin államoknak erős képviseletük van. A pápa kívánsága az, hogy a jeruzsá- Iemi latin pátriárka, aki legutóbb Rómában volt, politikai szerepkört is kapjon. A politikai állásfoglalás azonban ebben a kérdésben rendkívül kényes és igy valószínűleg újabb tanácskozásokra lesz szükség. Jelöltek a noviszadi kereskedők MiroszavJjevics Kosztat kívánják képviselőnek A noviszadi gazdasági körök csütörtök délelőtt az Apollo-moziban jelölő nagygyűlést tartottak, amely alkalomból a mozi szinültig megtelt kereskedőkkel és iparosokkal. A nagygyűlés tartamára a város üzlethelyiségek kevés kivétellel, az együttérzés jeléül zárva maradtak. Marczikics Márkó kereskedő nyitotta meg a gyűlést és javaslatára a gyűlés elnökségébe, alelnökökül Popovics Rackát és Stoikovics Szávát, titkárokul Tatarszki Zsarkót és Csulom Jánost választották meg. Marcikics megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy Noviszad 'kereskedelmi és ipari körei, néhány évvel ezelőtt, nagyarányú mozgalmat indítottak a súlyos és nyomasztó adóterhek ellen és nem akadt a parlamentben egyetlen szószólójuk. Ha lenne a gazdasági köröknek képviselője a parlamentben, akkor a noviszadi hídépítésre, amely exisztenciáiis alapjaiban érinti az egész noviszadi kereskedelmet és ipart, volna pénz Javaslatára küldöttség hívta meg a gyűlésre Mirossüvlievlcs Kosztát, |a kereskedelmi és iparkamara elnökét. a gazdasági körök jelöltjét. I Miroszttvüevirs ezután elmondot! ta programbeszédét. Felsorolta azo- 5 kát az alkotásokat, amelyeket a gazdasági körök teremtettek meg és a
