Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-07 / 306. szám

1924. november 7. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. után tíz évig konzul volt Macedóniában, ahol több értékes kötetben irta meg tapasztalatait és tanulmányait és a ke­leti élet ihlette a „Ramazán-esték“ meg­írására. Később igazgatójává lett a beo­­grádi, majd a noviszádi szerb színház­nak. 1900-tól kezdve sok színdarabot, nagyrészt vígjátékokat irt, amelyek nagj' sikerrel kerültek szinre mindenütt, ahol szerb színház volt. Több müvét magyar nyelvre is lefordították. írói munkásságán kiviil Nusics nagy gondot fordított a társadalmi és kultu­rális élet fejlesztésére, sok egyesületet alapított. Tizennyolc évvel ezelőtt, mint a Szerb Újságiró-egyesület elnöke, Nu­sics rendese a magyar függetlenségi és 48-as képviselők beográdi fogadtatását. A közoktatásügyi minisztérium szépmű­vészeti osztályát Nusics szervezte meg és ő lett első főnöke a jugoszláv állam­alakulás után. ÉletfogytigSam fegyházra ítélték a kovmi rablógyilkost Becskerckrő! jelentik: A belacrkvai törvényszék csütörtökön tárgyalta Sirman József húszéves kőmüvessegéd bünpörét, aki ez év tavaszán íejszecsapásokkal megölte Balogh Sándor kovini vendég­lőst és leányát, Balogh Erzsébetet. A tárgyalás során Sirman József be­vallotta a gyilkosságokat és elmondotta, hogy minden pénz nélkül, éhesen érke­zett vármlorutján Kovinba. A sok nélkü­lözéstől elkeseredve elhatározta, hogy mindenáron pénzt szerez a községben. Éjszaka folyamán az ablakon behatolt n kovini vendéglős, Balogh Sándor laká­sába és fejszével megölte az öreg, ma­gával tehetetlen vendéglőst és leányát, aztán kirabolta a lakást és elmenekült a községből. A gyilkosság után két nappal a csendó'rség elfogta, amikor épen át akart szökni Romániába. A bíróság kétrendbeli szándékos em­berölésben mondotta ki bűnösnek Sir­man Józsefet és életfogytiglanifegyházrci Ítélte. Az ítéletet az ügyész, aki halálos Ítéletet kért, megfölebbezte. sásét is megidézték. Ezen az érte­kezleten felvilágosítást kértek a fő­konzultól AH Abbas ügyére vonat­kozóan. nevezetesen., hogy miért nem szerzett érvényt a perzsa tör­vények szerint bejelentett válásnak, miért tartotta vissza Ali Abbas útle­velét és miért nem akadályozta meg a Konstantinápolyból visszatérő Ali Abbas elmegyógyintézetbe való szállítását? A konferencia után Freystädtlcr pasa beadta lemondá­sát és pár nappal ezelőtt a főkonzu- Uitus iratait és pecsétjét már cl is szállították a bécsi perzsa követség­re. A perzsa kormány most egy má­sik alkalmas egyént keres a buda­pesti főkonzuli állásra Coolidge 379 elektorí mandátumot szerzett Az angol konzervativek örömmel fogadták Coolidge győzelmét Newyorkból jelentik: A bcérke- adósságokat nem törli és közremü­zcU jelentések szerint Coolidge 37c>, üavis 139 és La Collette 13 elektort mandátumot, kapott. A republikánu­sok tizenkilenc, a demokraták ki­lenc. La Föltette pedig összesen négymillió szavazatot kapott. Á Wyoming állam, éppen úgy, mint Texas, szintén asszonyt ülte­tett a kormányzói székbe. A iiewyorki tőzsde Coolidge meg­választásának hatása alatt fölötte barátságos irányzatú volt és a re­publikánusok győzelmére mindazok a részvények, amelyekben Morgan érdekelve vau. erősen fellendültek. Coolidge elnök a Rcuter-ügynök­­ség jelentése szerint a következő­ket mondotta programjáról az új­ságíróknak: — Amerika továbbra is kitart a nemzetközi döntőbíróság eszméje mellett, a szövetségközi Iniborus ködik Németország gazdasági újjá­építésében. Mint Londonból jelentik., a kon­zervatív angol sajtó ünnepli Coolid~ ge győzelmét és örömét fejezi ki, hogy meg van a kellő alap a teljes megegyezésre Anglia és az Egye­sült Államok között. A lapok általá­ban az elnökválasztás eredményé­ben annak megnyilatkozását látják, hogy az angolszász népek konzer­vatív hajlandóságnak. A Daily Telegraph kiemeli, hogy Coolidge megválasztása ió alkalom lesz angol részről a Géniben elkö­vetett hibák jóvátételére. Coolidge ismét kezébe veheti a kezdeménye­zést. hogy általános leszerelési kon­ferenciát hívjon össze, miután az u.i angol konzervatív kormánv semmi szilt alalt sem fogja ratifikálni a ’genfi jegyzőkönyvet. Az Európai Egyesült Államok és a Népszövetség Nemcsak az úgynevezett pacifista irodalom témája ez. de a világpubli­cisztika minden iránya foglalkozik vele. Mióta pedig legújabban a Népszövetség propagandája érdeké­ben Parisban a Sorbonneon tartott előkelő gyűlésen az »Európai Egye­sült Államok« gondolatát Herriot előtérbe állította, a közvélemény fi­gyelme erőteljesen fordul az eszme felé. mert immár nemcsak a paoifis­­„ . . . ták. a békeideologok. hanem a kon-Buuapcstro! jelentik: A budapesti tinentálís politikai vezető államfér­­rerzsa fokonzulatus megszűnt, inert fiák, a francia miniszterelnök is, rea­­teheram kormány fölmentette al- Hzálandó gondolatnak nyilvánítja az .csatol lovag Freystadtler Jenő fo- egyesült államok eszméjét. Es ép­­konzult. Freystadtler pasa. aki pen. midőn Herriot a Népszövetség egyébként nem perzsa, nanemalcg- érdekében tartja beszédét, magát tüsgyöfíeresebb budapesti, évtizedek CZ{ a Népszövetséget kivánia alátá­­egnépszerübb diplomata a másztam az európai államok szövet-Irta: Wlassics Gyula báró, volt miniszter, a magyar k'ózigazg. bíróság elnöke Az »Európai Egyesült Államok« gondolatával már régebben foglal­kozik az európai publicisztika. Perzsia elcsapta Freystadtler pasát teheráni kormány felaiönteüc főkonzuli állásától óta a magyar fővárosban. Excentrikus fo­gatait. nyurga, hajlott alakiát. gran­diózus orrát, fantasztikus szerelmi kalandjait mindenki ismeri s nép­szerűségét talán az jellemzi legjob­ban, hogy Zerkovitz vagy tizenöt esztendeje kupiét is irt róla »A csú­nya fiú« cirnmel. A pasa — osak igy hívják Budapesten — távozása exo­­tikus állásából, amelyet rendkívüli buzgalommal töltött mindig be. ép­pen ezért nagy feltűnést keltett és demisszionáíását összefüggésbe hoz­ták azzal a szőnyegcsempészési botránnyal, amelynek a budapesti perzsa konzulástushoz beosztott tisztviselők voltak nemrégiben a fő­szereplői. Megbízható helyről szerzett érte­sülés szerint a budapesti fökonzulá­­íus feloszlatását a teheráni kormány már a szönyegcserapészési botrány kipattanása előtt, elhatározta Frey­­stácltlernek Ali Abbas hires buda­pesti szőnyegkereskedő válópörével kapcsolatos mulasztásai miatt. (A budapesti perzsák mind szőnyegke­­reskedök.) Ebben az ügyben a bécsi perzsa főkónzulátuson nagyszabású diplomáciai konferenciát is tartot­tak. amelyre Freystadtler fökonzu­­lon kívül AH Abbas-t és elvált fele­égének eszméjével. Herriot tehát nem állítja szemben az u.i eszmét a már megalkotott Népszövetségével, hanem annak keretében és a Nép­­szövetség presztízsének épségben tartása mellett vár a világbéke ér­dekében jó szolgálatokat az egye­sült európai államok eszméiétől. így igen természetes, hogy publi­cisztikai napirendre kerül a világ­sajtóban a kérdés. Azt hiszem, hogy Herriot Sorbonne-beli beszédjére nem volt befolyás nélkül a Filene­­féle tízezer dolláros pályázat ered­ménye. melyet az említett amerikai polgár Párisban. Londonban. Ber­linben és Rómában arra a kérdésre tűzött ki, »miképen lehet nemzetkö­zi együttműködéssel Franciaország, Anglia, Németország. Olaszország és Európa biztonságát, jólétét biz­tosítani«. Olvashattuk a napokban, hogy er­re a pályázatra tömegesen érkeztek lines1 a nevezettek. A nevezett álla mok mindegyikében csaknem négy­­ötezer pályamunka érkezett be. Hogy kvalitative minő ennek a pá­lyázatnak értéke, afelől, nem isiner­­j v én a pályamunkákat. Ítéletet mór. daái nem tudok, de hiteles közié' sekbőí annyit tudhatunk, hogy a iu talmat nyert munkák megegyeznek abban, hogy a »Pactum« alapján megalakított nemzetek szövetsége (Genf) az európai és a világbéke biztosításának nélkülözhetetlen esz­köze. Ez a szövetség tehát a tág keret, melybe beilleszthető az európai né­pek szövetsége. A francia pálya­nyertes munka a fösulyí a Népszö­vetség keretében a »Société des na­tions européennes« (európai nemze­tek szövetsége) helyezi. Az angol pályamunka a Népszövetség csopor­tos reorganizációját indítványozza kontinentális alapon, vagy esetleg még szükebb geográfiái határok alapján. Az angol nyertes tervezet szerint sem Oroszország, sem Anglia nem volna a kisebb európai szövetség­ben. Az egyik német nyertes pályá­zó pedig csak gazdasági közösség­ről. célszerűségről beszél, de ezt csak Nyugat- és Középeuróoára ki­vánia kiterjeszteni. A francia pá­lyanyertes tervezetet ismerői úgy jellemzik, hogy ez a »société des nations européennes« fogalmát az államszövetség fogalmával akarja betölteni, tehát szorosabb köteléke­iket (egyenlő valuta) óhajt megálla­pítani és azt remélK hogy ezekbe a szorosabb szövetségekbe azonban bele lehet kapcsolódni Oroszország- Inak és Angliának is. — nagy morá­lis és anyagi hatalmával a világbé­ke igazi biztosítéka volna. Semmi kétség, hogy a pályázat eredménye az iskolakérdés kereteit meghaladja, és megállapítható. hogy ha részletekben el is térnek a terve­zetek egymástól, nagy vonásokban a nyertes pályázatokat egyenlő ösz­­szefogható gondolat vezérelte és immár a politikai felelősségteljes állásokban is a politikai érdeklődés központjában helyezik a Népszö- 1 vétség keretébe illesztett egyc-.-ült I európai államok eszméiét. Minthogy :a világháborút befejező diktált bé­kekötés nem teremtette mee az iga­­*zi békét, a győző és legyőzött álla­­j mok egyaránt keresik a bajok or­­ivoslását. ez az eszme sem fog le­kerülni sem a politikai, sem tudomá­nyos érdeklődés szinteréről- és ta­lán ez az ut végre mégis elvezeti a világot vezető nagyhatalmakat ah­hoz az egyetlen mentő gondolathoz, hogy a mai állapot tiirhetetíenségén csak gyökeres megoldás segíthet és ez a bátor beismerése a világhábo­rút befejezett úgynevezett békekö­tések gazdasági lehetetlenségének. Ezért meg keli teremteni a szilárd jogalapot, melyen kifejlődhetik az ni. a népek egyenlőségét és méltá­nyos elbánását biztosító nemzetközi jogrend, mert ne feledjék, hogy a mai béke lehet ugyan az általa te­remtett tényleges állapot védelme, de ezt a védelmet nem lehet a nem­zetek békés egyiittlétét biztositó igazságosan és megértő jogrend vé­delmének tekinteni. Nem lehet ez olyan alap. melyen a világbéke szilárdan állhat. Tizenöt dinár egy községi orvos özvegyének nyugdija Akik hiába dolgoztak egy életen át A vajdasági községi-, kör- és járás­­orvosok, továbbá özvegyeik és árváik nyugdíjigényei mindmáig rendezetle­nek. Újabban 1924. április 1-e óta csak egész kivételes és ritka esetekben en­gedélyezett az egészségügyi miniszté­rium, — az orvosok özvegyeinek, — ki­sebb előlegeket, de a végleges nyugdijat niég mindig nem állapította meg.'Erre az érthetetlen antiszociális álláspontra leg­jellemzőbb, hogy az engedélyezett nyug­­dije’őlegck közt 15 dináros özvegyi nyugdijelölegek is szerepelnek. A nyugdíjas orvosok és az orvos­özvegyek és árvák panaszai folytán fel­kerestük dr. Markovits Lázár egészség­­ügyi főnököt, az egészségügyi miniszté­rium vajdasági kirendeltségének vezető­jét, aki erről a Bácsmegyei Napló mun­katársának ezeket mondotta: — Az orvosi nyugdijak kérdése ma sem jutott egy lépéssel sem előre. Te­­méntelen felterjesztést tettem már ez ügyben és számtalanszor személyesen is eljártam, de sajnálatomra ki kell jelentenem, hogy mindeddig nem sike­rült az illetékes tényezőknél a kérdés megoldását kieszközölnöm. — Igen sok körülmény késlelteti a megoldást. Szerbiában járásorvos elne­vezés alatt a községi orvost értik és több községnek van egy úgynevezett járásorvosa. A Vajdaságban a járásorvos magasabb egészségügyi tisztviselő, aki a községi orvosok feletti felügyeletet gyakorolja. Ugyanez a helyzet a többi hatósági orvosi állásoknál. Szerbiában az „obstinoki lekar“ városi orvost je­lent, még ha az illető csak egy község­ben is végez orvosi teendőt. Nálunk a Vajdaságban a községi orvost nevezik „obstinski iekar“-nak. Ez a különféle elne­vezés okozza a legnagyobb zavarokat. A pénzügyminiszter azon az állásponton van, hogy a vajdasági obstinski lekar nem városi, hanem községi orvos és igy a község tartozik öt fizetni és nyug­dijáról is az köteles gondoskodni. — N Hunk a Vajdaságban még min­dig az ^ncfrnssy-féle egészségügyi tör­vény van érvényben, amely azonban hézagos és megfeledkezik a legelemibb dolgokról. A törvény szerint a községi orvos állami orvos és igy fizetését az államtól kapja, de elfeledkezett a nyug­díjigényekről intézkedni. A községi or­vosok — Magyarországon — 1913-ban megalakították a községi és körorvosok nyugdíjintézményét, amely Budapesten székel. Egy a törvényt kiegészítő ren­delet szerint ez az intézmény fizeti a nyugdijakat és szedi be természetesen a járulékokat. Ha az országos intézmény e.'.t nem tudná teljesíteni, a hiányzó összeget az állam pótolja. — Jugoszláviában ez év április 1-ig az állam fizette ezeket a nyugdijakat, de az akkor életbelépett uj pénzügyi törvény értelmében a Vajdaságban a községi- és körorvosokat a községek tartoznak fizetni, de ez a törvény sem rendezte a nyugdíjigényeket. „Tpgosap

Next

/
Thumbnails
Contents