Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-11 / 310. szám

4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 november 11. Az Eskütt-pör odisszeaja Az iga2ságügymÍEÍs2térlum aem akarja kiadni a törvényszéknek a legfontosabb aktákat Budapestről jelentik: Eskütt Lajos védői, đr. Györki és Weisz Ödön va­sárnap értekezletet tartottak Eskütt la­kásán a por anyagának megbeszélésére. A védők ugyanis veszélyeztetve látják a védelem munkáját azáital, hogy az igazságügyminisztérium nem juttatja vissza a főtárgyalásra az Esküdt laká­sán annak idején lefoglalt fontos irato­kat. A védők arra törekszenek, hogy ne kerüljön sor a november 19-ikére ki- i tűzött fó'tdrgyalás újabb elhalasztására, már pedig ez elkerülhetetlenné válik, ha a fontos iratoknak a vádtariács által is elrendelt visszaküldése elől az igazság­ügyminisztérium továbbra is elzárkózik. Az igazságügy minisztériumban vissza­tartott akták között varinak azok a köz­jegyzői iratok is, amelyeket dr. Tényi Ödön soproni közjegyző állított ki és amelyek a pör lefolytatásánál döntő fontosságúak. Nem sikerült megkapnia a törvényszéknek a kereskedelmi rész­vénytársaság iratait sem, amelyekre a védelem szintén nagy suivt helyez. Ilyen körülmények között a védők attól tar­tanak, hogy a tárgyalást ismét el kell halasztani a bizonyítás kiegészítése vé­gett. Györki Imre ezért szerdán interpellá­ció alakjában a nemzetgyűlés elé viszi az ügyet és fel fogja hívni az igazság­ügyminisztert, mint felügyeleti hatósá­got, hogy tegye lehetővé a fontos ügy­iratok megszerzését. Kedden kezdődik Szubüiícán az esperes! zsinat A hitközségek szervezése, a papnevelő intézet létesítésé és az esperest kerületek uj beosztása szerepelnek a tárgysorozaton A két napra tervezett esperesi zsinat kedden kezdődik meg Szubo­­íicán. Az egyházmegyei konzisztó­­rium Budanovics Lajos szuboticai apostoli adminisztrátor elnöklésével a Harambasicseva-uccai papi ott­honban tartja meg értekezletét, a melyen a szuboticai adminisztratu­­rához tartozó tizenegy esperes és az egyházmegyei konzisztóriumba kinevezett hét tag vesz részt. Az esperesi zsinat tárgysorozatán néhány fontos egyházi kérdés sze­repel, amelyek közül a legnagyobb vitát kétségkívül a hitközségi szer­vezetek kiépítéséről szóló javaslat lógja kelteni. A vallásügyi minisz­térium ugyani® már jóváhagyta a katholikus hitközségek szervezését és most a konzisztórium ki fogja dolgozni a hitközségek alapszabá­lyait. A kérdés előadója Fáth Fe­renc noviszadi apátplóbános lesz. Másik fontos pontja a tő—- pó­zainak a papnevelés kérdése, amely­nek előadója Michler Ferenc mod apátplébános. A papnevelő intézet felállításának kérdését most mar az értekezleten véglegesen tisztázni ki­­.yánják és azt a tervet fogják fel­vetni, hogy az egyházmegyének ag­rárcélokra lefoglalt löldjeiböl ötszáz holdat oldjanak fel, hogy ennek árá­ból felállíthassák a papneveldét. A papnevelő intézet felállítását az egy­házmegye most már annál sürgő­sebbnek tartja, mert a múlt évben 270.000 dinárt emésztett fel a pap­nevelés és e nagy kiadás mellett az apostoli adminisztratura még kény­telen az ország különböző részeiben levő szemináriumokat igénybevenni, ami főképpen azért hátrányos, mert a papnövendékek nem részesülnek egységes kiképzésben. Felmerült az a terv is, hogy százhúsz gyermeket elosztanának az erre. vállalkozó bácskai plébániák között, amelyek gondoskodnának a később papneve­lő intézetbe kerülő gyermekek gim­náziumi taníttatásáról. Ugyancsak fontos kérdése az es­peresi zsinatnak az esperesi kerüle­tek uj beosztása, amit Agatics Bol­dizsár nemesmiliticsi esperes-plébá­nos fog ismertetni. Ma még ugyanis a régi esperesi kerületekre való be­osztás van érvén vben és az egyház­megye területének megváltozása miatt szükséges az uj beosztás. Ezenkívül még a következő pon­tok szerepeinak az egyházmegyei konzisztórium tárgysorozatán: A javadalmas papok vé' -endelkc­­zésc. Előadó: Rákit a László prigle­­vlcá-szent-iváni esperes-plébános. A havi relációk ügye. Előadó: Kel­terer Mihály gakovói esperes-plébá­nos.’ A külföldi missziók ügye. Előadó: dr. Tunibas Ferenc bácsi plébános. A hitoktatás kérdése. Előadó: Birka Balázs szuboticai hittanár. A hitélet mélyítése. Előadó: He­gedűs Lénárd bajmoki esperes-plé­bános. Tárgyalni togja még az esperesi zsinat a szent évi római zarándok­lat előkészítését, valamint a va’lá­­sos társulatok és hitéleti akciók ügyét, elsősorban a misszió-társula­tok, oltáregyletek és kongregációk munkáját, valamint adminisztratív ügyeket. Az egyházi konznsztórium ülésén résztvevő esperesek legnagyobb ré­sze már hétfőn megérkezett Szubo­­ticára. A nagy tárgysorozat ellené­re is remélik, hogy a megvitatás alá kerülő kérdéseket sikerülni fog két nap alatt letárgyalni. Barcelonában több kaszárnya legénysége fellázadt A lázadódat véres harcban leverték Parisból jelentik: Barcelona véres események színhelye volt az elmúlt napokban, de megbízható értesülé­seket nem lehet szerezni onnan, mert a spanyol katonai cenzúra szi­gorúan ellenőriz minden külföldre menő levelet és táviratot. Egy ver­zió szerint merényletet kíséreltek meg Primo de Rivera tábornok ka­tonai diktátor ellen s a merénylők fegyveres anarchisták voltak. A spa­nyol katonai direktórium Madridban a kormány hivatalos lapjaiban köz­leményt adott ki, de ebben egy szó­val sem említi az állítólagos me­rényletet, csak azt mondja, hogy ya spanyol-francia határon bekövet­kezett események nem aggasztók és a katonai direktórium ura a helyzet­nek«. A párisi lapok szerint Barceloná­ban fegyveres anarchista bandák és sorkatonaság között vasárnap éjjel véres uccai harc volt. Angol forrásokból az a hir jött, hogy a fölfegyverkezett anarchisták több kaszárnyát megtámadtak, a di­rektórium pedig Barcelonában hadi­­áilapotot hirdetett ki. Vasárnap délután kerülő utón az a jelentés jött Spanyolországból, hogy a bandákat sikerült lefeevve­­rezni és a rendet helyreállították. Lisszabonban a spanyol követségre hivatalos távirat érkezett, amely úgy szól. hogy a barcelonai zendiüőkct sikerült letartóztatni, már valarneny­­nvien fogházban vannak és egész Katalóniában teljes a nyugalom. A spanyol határ közelében a francia helységekben úgy tudják, hogy Bar­celonában a sorkatonaság is fellá­zadt, néhány kaszárnya legénysége megtagadta az engedelmességet s most lovasság tartja megszállva a gyalogísági kaszárnyákat. Uem szűnt még meg az osztrák vasutassztrájk Posíásszlrájk is fenyegeti Ausztriát — Felujul a szociál­­demokrata-keresztényszcciaíista kcal icló Becsből jelen* ik: A vasutassztrájk változatlanul tovább tart. A vasutasok csak a legszűkebbre korlátozott szük­­ségforgaimat tartják fönn, élelmiszer­vonatokon és egy két munkásvonaton kívül semmi mást nem engednek ki az állomásokról. A pályaudvarokon a sztrájk­vezetőség inspekciót tart és vigyáz az üres pályaudvarokra és a sztrájk szigorú betartására. A vasutasok hangulata bizakodó, bár a közvélemény nem áll az oldalukon. Élelmezési nehézségek eddig még nin­csenek, a pos'aforga'omban sem tör­tént fennakadás, mert a postát teher­autókon szállítják. A külföldi levél- és hirlappostának Ausztriába és Ausztriá­ból való szállítására a postai teherautó­­összeköttetéseket rendezték be: Hétfőn megindult a bécsi csuzdákból a szémzáliitás is. A sztrájkolok ugyanis súlyt helyeznek arra, hogy a tüzelő­anyag kifogyása vagy megdrágulása miatt a főváros lakosságát magukra ne haragítsák. A vasutassztrájk politikai jelentősé­géhez messzemenő következtetéseket fűznek. Politikai körökben azt hiszik, hogy Seipel csak azért mondott le, hogy nagytakarítást csináljon a kormányt támogató koalícióban és biztosítékot szerezzen, hogy a szanálás müvét semmi­féle olyan megrázkódtatás, mint a mos­tani sztrájk, a jövőben ne veszedel­­meztesse. A német nemzeti miniszterek az utóbbi hetekben minden befolyásu­kat elvesztették pártjukra, amelyben mind erősebb lett a pártprogram radi­kális átdolgozására irányuló követelés és ez volt a vasúti sztrájk kitörésének politikai oka is. A kancellár lemondá­sát tulajdonképen a nagynémetek idéz­ték elő. Biztosra veszik, hogy Seipelt a keresztény szocialisták baloldali és a szo­ciáldemokraták jobboldali szárnyából ala­kult koalíció ismét meg fogja bízni kor­mánya okítással, mert az osztrák poli­tika minden komoly tényezője tisztában van azzal, hogy a szanálás nagy müve nem szenvedhet hajótörést. Végső ese­tekben azzal is számolnak, hogy sor kerül az uj választásokra. Az osztrák közvélemény szinte egyhangúlag fordul a német nemzetiek ellen és ha tényleg uj választások lennének, akkor az uj parlament csak két nagy pártból: szo­ciáldemokratákból és keresztényszocialis­­tákból fog áilani. A francia és az olasz sajtó az osztrák vasutassztrájkot múló incidensnek minő­siti és Seipel visszatérését bizonyosra veszi. Újabb bécsi jelentés szerint nagy iz­gatottságot keltett a közalkalmazottak körében az a hir, hogy a kormány le­mondásával ki akar erőszakolni a par­lamentből egy oly törvényt, amely ki­mondja a közalkalmazotti szolgálat min­den ágára a sztrájktilalmat. Ez a terv azonban nem valószínű, mert a kormány tudja, hogy ilyen javaslatnak még csak a benyújtása is általános sztrájkot idézne elő. Ugyancsak nagy izgatottságot kel­tett a közalkalmazottak körében az a hir is,hogy Zimmermann népszövetségi főbiz­tos figyelmeztette a kormányt, hogy a Népszövetséget nagyon elkedvetlenítené és esetleg az egész szanálási tervezetet felborítaná a kormány azzal, ha túllépné az állami költségvetés kereteit. Politikai körökben úgy hiszik, hogy a sztrájk nem lesz komolyabb kihatással a kormány helyzetére, mert a múltban már sokkal súlyosabb feltételeket is tel­jesíteni tudott a kormány. Mint hírlik, Seipel miniszterelnök azonban a vasutas­sztrájkot arra igyekszik felhasználni, hogy megszabaduljon a kancellári állás­tól. Szándékát főleg egészségi okoknak tulajdonítják, ámbár arról is beszélnek, hogy Seipel bíboros szeretne lenni és emiatt akar visszavonulni a politikától. A vasutassztrájk mellett postássztrájk is fenyegeti Ausztriát. A postások fize­tésemelést kértek és december tizedikéig adtak határidőt a kormánynak. Ha a kormány a kitűzött határidőig nem tel­jesíti a követeléseket, akkor a postá­sok sztrájkba lépnek. Károlyi Mihályné megtartotta első amerikai előadását Hogyan akarták megakadályozni Károlyi Mihályné partraszállását Az amerikai magyar követség — mint ismeretes — meg akarta minden esz­közzel akadályozni azt, hogy Károlyi Mihályné Amerikában partra szálihas­son és előadás-sorozatát megtarthassa. A terv azonban kudarcot vallott és Károlyiné első előadását a neuyorki vá­rosházán vasárnap este nagyszámú kö­zönség előtt megtartotta. Az első elő­adás tárgya „Magyarország és az euró­pai béke“ volt. A terem zsúfolva volt és a hallgatóság nagy ovációkkal fo­gadta Károlyinét. Károlyi Mihályné útjáról a következő részleteket jelentik Newyorkból: Károlyi Mihályné október 26-án, va­sárnap este a George Washington fedél­zetén Amerikába érkezett. Felolvasó körútra jött egy amerikaiakból álló bi­zottság meghívására. A körút nyíltan bevallott célja a Károlyi-család anyagi viszonyainak szanálása. Az előadásokat eo-ycemek és főiskolák hallgatósága előtt akarta Károlyiné tartani és rende­zésükre Stephen P. Dugan-t, az Institute of International Education elnökét kér­ték fel, Dugan azonban soknak találta a 250 dollárt, amit Kárpiyiné előadá­sonként kért és igy a turné rendezése egy üzleti vállalkozó : William B. Feab.ins nevű menazsér kezébe került. Időközben akció indult meg a va­­shingtoni magyar követség sugalmazá­­sára, hogy Károlyi Mihályné partraszál­lását meghiúsítsák. Az akciót S. Stam­­wood Menken, a „National Security League“ (Nemzetvédő Liga) elnöke kezdeményezte azon az alapon, hogy Károlyiné bolseviki, tehát nem kívánatos idegen, akitől meg kell tagadni a part­raszállás jogát. Vörös Katalinának ne­vezi Menken Károly inét és akcióját igy okolja meg: — Azok szerint a jelentések szerint, amelyeket elsökézböl kaptam műit nyá­ron Budapesten, a grófnőt a bolsevikiek legértékesebb középeurópai segítőtársának kell tekinteni, mert elragadó egyénisége, szépsége és szinészi tehetsége képessé t'-szi arra, hogy játsszék a legkülönbö­zőbb húrokon és hatást gyakoroljon előkelő hallgatóságára is. — Férjének múltja ma már történelem és nem lehet kétség az iránt, hogy a grófnő állandó segítőtársa volt. Úgy informáltak, hogy amikor Kun Bélát kihozták a börtönből, a grófné kíséretébe szegődött. Menken akciójának nem volt sikere. Károlyinét ugyan nem engedték le vasárnap este a hajóról, ennek azonban az az oka, hogy a késő este befutó hajókról aznap csak az amerikai polgá­rokat bocsátják le. Robert J. Catdu-ell Károlyinét Amerikába hívta, aki a külügyminisztériumhoz fordult azzal, hogy a grófnő fenyegető leveleket kapott Amerikából és külön rendőri Jelügyeletet kért, A külügyminisztérium utasítására a newyorki rendőrség ölven rakparti őrt és egy sereg civilruhás rendőrt rendelt ki a dokkházba. Szükség nem volt rájuk, mert a Károlyiné ellen megrendelt de­monstráció a rendőri készültség láttára elmaradt. A röpiratok szerint, amiket a turné rendezőbizottsága nyomatott ki, az elő­adások címe ez lesz; Magyarország és az európai béke. Miért vagyok én száműzött? Magyar­­ország tegnap és ma. Az utolsó három magyar forradalom. A monarchia alko­nya Magyarországon.

Next

/
Thumbnails
Contents