Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-11 / 310. szám
1924. november 11 BACSMEGYE! NAPLÓ 5. oldal. Kinevezték Suhotica uj főtisztviselőit A király aláiría Györgyevics főispán és Maiagurszki polgármester kinevezéséről szóló ukázt A minisztertanács •— mint már közöltük — a közigazgatási vezetőtisztviselők kinevezése tárgyában tartott ülésén elhatározta, hogy Szubotica város főispánjává újból Gyorgyevics Dragoszlávot, polgármesterré pedig Maiagurszki Albertet fogja kinevezni, akik a legutóbbi Pasics—Pribicscvics-kormány idején is a város élén állottak. E kinevezések eilen a szuboticai radikális-párt egy kisebb frakciója állást foglalt és a belügyminisztériumban igyekezett akinevezéseket meghiúsítani. Hétfőn reggel egyébként Juries Markó és dr. Radonics Jován szuboticai radikális képviselők vezetésével küldöttség utazott Beográdba, hogy ott a tervezett kinevezések meghiúsításával szemben a helyi párt többségének álláspontját a belügyminiszterrel közöljék. A küldöttségnek — mint Beográdból jelentik — ebben az ügyben már nem volt szüksége intervencióra, mert a belügyminisztériumban közölték a deputációval, hogy a kinevezésekről szóló királyi üközők aláírása már vasárnap megtörtént. A kielégítő értesülés után a küldöttség még egyéb ügyekben interveniált az egyes szakminisztériumokban. Álhírek Pasics haláláról Zagrebben elkoboztak egy rémhirferjesztő lapot Suboticán hétfőn nz a hir terjedt el, hogy Posies Nikola miniszterelnök meghalt. A hir érthető izgalmat keltett a lakosság körében. Beogrndból a hirt csakhamar a leghatározottabban megcáfolták és megállapították, hogy bár az agg miniszterelnök állapota valóban komoly, a katasztrófa nem következett be. A rémhír forrása egyébként, mint kiderült, Zagrebben van, a hol vasárnap már nyomtatásban is napvilágot látott Pasics halálának hire. Szlávics Ferenc, volt szuboticai tanár hetilapja, a „Hrvatska Svijest" közölte a riasztó hirt, amely ennek a közlésnek nyomán terjedt el Zagrebben és az egész országban. A lapot a hatóságok csakhamar elkobozták hamis hir terjesztése miatt. „Cselekvésre“ készülnek az ébredők Lendvai-Lehner prófétai jóslata Sopronból jelentik: Sopronban vasárnap a Kaszinóban faivédőgyülés volt. melyen a központ részéről Profile Vilmos egyetemi tanár és Lendvai-Lehner nemzetgyűlési képviselő vett részt A hallgatóság javarésze a bányászati és erdészeti főiskola hallgatóiból állott. A vezérszónok Lendvai-Lehner volt Elmondta megint rendes közismert beszédét, amelyet minden vasárnap el szokott mondani, hogy a zsidók csinálták a háborút a forradalmat. a kurzust, csakhogy vagyont gyüjthessenek. el kell tehát venni a zsidóktól a vagyont és a hatalmat. mert még a mai törvényes hatalom is a zsidók és bérenceik kezében van. — Harácsoltak és gyilkoltak a zsidók. — dorgött Lendvai-Lehner képviselő — és mi még mindig csak érzelmi ébredő magvarok vagyunk, pedig nekünk cselekvő ébredő magyaroknak kell lennünk. Azután arról beszélt, hogy most jön Kecskemétről. Héjjas Ivántól. aki üdvözli a keresztény főiskolai ifjúságot. Kecskeméti impresszióiról szólott, s halk hangon, intőles fölemelt ujjal ezeket mondotta: — Valami készül . . . Valami lesz ... A mélységek dübörögnek, a! nép morog, a nép kiáltani fog. a nép le fogja rázni a zsidó uralmat. Ki tilthatja meg nekem, hogy megmérgezzem a patkányokat? S ennél a pontnál elkeseredéssel állapította meg. hogy a rendőr is csak a zsidók vagyonára vigyáz, azután még titokzatosabb hangon, még sejtelmesebben igy folytatta: — Valami készül . . . valami lesz . . . Zsidónélküli Magyarország lesz! A gyűlés minden zavaró incidens nélkül folyt le. A rendőrség sem talált okot a beavatkozásra. az Országos Pénztár közgyűlésébe és igazgatóságába, a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy az Országos Pénztárt még a választásokat megelőzően Beogradba helyezi át és igy a tagok kétharmada Beogradból és nem Zagrebból kerülne ki. Az erőszak mértéke Herriot tovább keresi a megértést Németországgal Á francia miniszterelnök élesen kikelt Millerand békepolitikája ellen Parisból jelentik: herriot miniszterelnök vasárnap a délfranciaországi Rodes-ben nagyszabású beszédet mondott a politikai helyzetről és a német francia viszonyról. Azon kezdte, hogy még soha francia kormánynak annyi ellenállással nem kellett megküzdenie, mint neki. Mikor átvette a kormányt. Franciaország kifelé el volt szigetelve. Leghívebb szövetségeseink kezdtek tőlünk elfordulni — folytatta a miniszterelnök — az amerikai közvélemény nyugtalankodott politikai magatartásunk miatt és barátaink elhi(legiiltek tőlünk. — Németország napról-napra ellenségesebb szemmel nézett ránk s egyre jobban gyűlölt bennünket. A német birodalom orientálódást keresett Oroszország felé. amely számunkra titokzatos és zárt terület volt. Nagy veszedelem környékezte ismét Franciaországot és az a remény is kezdett veszendőbe menni, hogy valaha is jóvátétel! fizetésekre számíthatunk. Az előző kormány kitette Franciaországot annak a végzetes csalódásnak, hogy beérte szóbeli ígéretekkel s nem maradt kezünkben más. mint néhány értéktelen zálog, minden biztosíték nélkül s már úgy látszott, hogy területi biztonságunkra nézve sem szerezhetünk garanciákat. Idáig juttattak bennünket azok, akik csak a maguk számára monopolizálták a hazafiságot. —- Mi visszatértünk Franciaország tradícióihoz, mikor vállalkoztunk a Dawes-terv végrehajtására és a béke érdekében dolgoztunk, mikor elsőnek irtuk alá a genfi iegvzökönyvei. Az a szent cél lebegett szemünk előtt, hogy megóvjuk Franciaországot egy újabb háború kitörésétől, a mely csak a háborús nyerészkedőknek válhatik javára. Helves időben felismertük azt az igazságot, hogy csak a döntőbíróság elvének megvalósulása háríthatja el a nevek felől újabb háborúk veszedelmét. Beszélt azután Herriot Szovjet- Oroszország elismeréséről és kijelentette. hogy a leghelytelenebb politika ezt a százmilliós népet egyszerűen ignorálni. — A mi politikánknak köszönhető — folytatta Herriot — hogy ismét rátaláltunk korábbi szövetségeseinkre. Nehéz helyzetben kijelentettük Németországnak, hogy keressük a megértést és mind a két félre nézve becsületes viszonyt akarunk teremteni. Ha ez vétek volt a francia nép ellen, vállalom érte a felelősséget és tovább fogok haladni ezen az utón. Beszéde végén a belpolitikai feladatokat ismertette a miniszterelnök és élesen kikelt Mitterand ellen. akinek legutóbbi megnyilatkozását egyenesen békebontásnak mondotta.--------------——«■CKBffiSSH A munkásbiztositó pénztárak visszakapják önkormányzatukat A jövő évben megtartják az autonóm választásokat A Vajdaságban 1922-ig az 1907. évi magyar munkásbiztositási törvény volt érvényben. Az S. H. S. állam megalakulása után — miután Szerbiában a munkásbiztositási intézmény még nem volt bevezetve — a vajdasági bosznia-hercegovinai és a horvátszlavonországi munkásbiztositó pénztárak főfelügyeleti hatóságául Brkics Vojin volt szociáldemokrata képviselőt nevezték ki. aki mint a szociálpolitikai minisztérium egyik osztályának vezetője látta el az állami hivatal elnöki és az Országos Pénztár elnökigazgatói teendőit. Az uj jugoszláv munkásbiztositási törvény, amelyet Divac Nedeljko szociáldemokrata képviselő kodifikált. 1922-ben készült el. Az uj munkásbiztositási törvény életbeléptetése előtt a tntmkásbiztositó pénztárigazgatóságokat a szociálpolitikai minisztérium a kereskedelmi kamarák előterjesztésére nevezte ki és ezeknek kötelességévé tette a munkásbiztositói szervezet kiépítését és az autonóm választások előkészítését. A szociáldemokratapárt beogradi hivatalos lapia ezekről a kinevezett igazgatóságok által választott tisztviselőkről megállapítja. hogy Szerbiában hatszázezer dinárt sikkasztottak el. A zagrebi Országos Pénztár is megsokallta ezeket a lehetetlen állapotokat és legutóbbi ülésének határozata alapján körrendeletben utasította az összes pénztárakat, hogy 1925. év végéig az egész országban ejtsék meg az ni autonóm választásokat. A noviszadi pénztár kedd este tárgyalja a rendeletet és minden valószínűség szerint 1925 augusztus havára irja ki a választásokat, ezzel is honorálni kívánja az épitőmunkások azt a kívánságát.: hogy a választások az ő munkaévadiuk ideiében legye®. amikor ők is tagjai a pénztárnak és igy ők is befolyhatnak a választásba. Az uj választási rend szériáit mindenki választó, aki a választói névjegyzék összeállítását megelőzőleg legalább egy hétig tagja voit a pénztárnak. vagy az előző választói névjegyzékben benne van. A választás titkos és kétféleképp ejthető meg: gummigolyókkal, vagy számozott szavazólapokkal. A munkaadók közül mindegyik annyi szavazattal rendelkezik, ahány alkalmazottja van. Ezzel azt a célt akarják szolgálni, hogy a nagy munkaadókat, akik a legtöbb munkásbiztositási járulékokat fizetik, a kis munkaadók ne ma.iorizálhassák. Minden munkásnak egy szavazata lesz. A választás proporcionális rendszerű lesz. hogy minden irányzat képviselve legyen. A választásokba érdekes politikai pikantéria kapcsolódik bele. Az 1922. évi törvény szerint az Országos Pénztár igazgatóságának és közgyűlési tagjainak kétharmadát Zagreb választja, amely az Országos Pénztár központja. A többi részek választják az egybarmadot. Minthogy feltehető, hogy a mai politikai viszonyok mellett Zagrebban a Radics-párti küldöttek kerülnének be Vázsoriyi Vilmos a kisgazdákat példaképen állítja a városi polgárság elé Budapestről jelentik : Az újpesti demokrata pártleörben vasérndp este népes gyűlést tartottak, melyen Vázsonyi Vilmos ismertette a politikai helyzetet. Felszólalásában arra a veszedelemre mutatott rá, amely a közhivatalnokoknak a politikai küzdelmekben való aktiv részvételével fenyegeti az országot. Amerre nézünk — mondotta — mindenütt csak azt látjuk, hogy a terheket békemérték szerint kell viselni, de a jövedelmek alatta maradnak a békebeli jövedelmeknek. Az anyagi züllésen kívül erkölcsi és szellemi hanyatlás is észlelhető. Ma mindenki annyit ér, aiuenynyi erőszakot képvisel. Ezután a politika erőtényezőit taglalta s a megszervezett kisgazdatársadalmat állította mintaképül a szervezetlen városi polgárság elé. Az orosz puska Francia ügynökök meg akarták csalni a katonai kincstárt Párisból jelentik: A francia hatóságokat most egy jugoszláv fegyverszáliitási üzlettel Kapcsolatos nagyszabású csalási ügy foglalkoztatja. A múlt év májusában Gavrilovics beogradi bankigazgató megbízást kapott ötvenezer Mauser-puska bevásárlására és ebből a célból érintkezésbe lépett egy Garda nevű párisi ügynökkel. Az üzlet közvetítésére egy Colin nevű francia vállalkozott, aki Gavrilovicsnak két okiratot és egy németnyelvű fuvarlevelet mutatott fel annak bizonyítékául, hogy az ötvenezer puskát Odesszában hajóra rakták és Dzserdzsinszki, az orosz szovjet népbiztosa már engedélyt is adott a fegyverrakomány elszállítására. Gavrilovics ekkor egy és félmillió dollárról, azaz harmincnyolcmillió francia frankról szóló csekket adott át a közvetítőnek. Később a beogradi bankigazgató meggyőződést szerzett arról, hogy a felmutatott dokumentumok hamisak voltak és letiftota a csekk kifizetését, egyúttal pedig feljelenést tett a francia bíróságnál Colin ellen. Az ügynök hosszú ideig azt állította, hogy a dokumentumokat a párisi német főkorezulátuson kapta, de a rendőrség megállapította, hogy a fuvarleveleket és a szállítási okmányokat Colin két társával, Moulli és Buspier ügynökökkel hamisította. A párisi bíróság Colint, valamint két társát Moulli és Buspier ügynököket letartóztatta és csalás miatt vád alá helyezte, Garcia, a föközvetitö, a vizsgálat folyamán elhunyt. Az orosz fegyverszállítás ilye körülmények között alighanem elmarad ni mosókfsxüléki Kefelejtee cl a próbamosásokra eljönni és azenyuyos fehérneműjét elhozni. Próbamosás naponta 3 ólától a Liíka mozi udvjrában. A készülék Din. 150*— és azonnal kapható.
